News here

KULT

Alföldi Róbert: „Ma a hazafiasság azt jelenti, hogy ha belenyúlsz a konnektorba, akkor még tapsoljunk is”

A színész-rendezővel a magyartenger ősbemutatója kapcsán arról beszélgettünk, miért tartja Bíró Bence darabját nagyon demokratikus drámának, és miért él túl mindent a színház, amit folyton temetnek.

Link másolása

A Centrál Színházban bemutatott magyartenger (sic!) felvonultatja korunk meghatározó intellektuális és politikai konfliktusait, megmutatva, hogy többféleképpen lehetünk magyarok, többféleképpen lehetünk emberek, de végső soron a család, az mégiscsak család. Alföldi Róbert rendezővel a fotós főpróba után beszélgettünk.

– Az első gondolatom az volt az előadás után, hogy ez egy igazi, hazafias darab, a szó jó értelmében. Benne vannak a közös kapcsolódási pontok, mint a pálinka, a Balaton, és benne van az aggódás mindazért, ami ma zajlik körülöttünk.

– Amikor a gyereked belenyúl a konnektorba, nem mondod neki azt, hogy ez mennyire csodálatos. Hanem leszúrod, és elmagyarázod neki, hogy ez miért veszélyes. De attól te még ugyanúgy szereted, és azért kiabálsz vele, hogy ne nyúljon bele a konnektorba. Ma a hazafiasság azt jelenti, hogy ha belenyúlsz a konnektorba, akkor még tapsoljunk is. Mert minden tökéletes.

Ma a hazafiasság azt jelenti, hogy nincs kérdésed.

Ebben a darabban egy olyan család látható, akik minden szar ellenére együtt vannak. A másik ember minden probléma, fájdalom, sértettség, érthetetlen, elfogadhatatlan dolog ellenére családtag. Attól még ő a gyereked, ő az apád, ő a sógornőd. Úgy könnyű szeretni, ha minden tökéletes. Amennyire tudom, a keresztény tanítás sem azt mondja, hogy csak azt kell szeretni, aki tökéletes. Ha jól sejtem, ennem az ellenkezőjét kérik Jézus a követőitől. De ebben nem vagyok annyira otthon.

– A második gondolatom, hogy vajon azok, akiknek látnia kellene ezt az előadást, megnézik?

– Én nem gondolom, hogy a színházba járókat politikai alapon lehet osztályozni. Nem hinném, hogy csak a balliberális emberek járnak színházba, és a konzervatívan gondolkodók nem. És azt is kétlem, hogy a konzervatívabb gondolkodású emberek kizárólag a kvázi jobboldalinak kikiáltott színházakba járnak.

Aki szereti a színházat, az oda szeret járni, ahol jó előadásokat lát.

Lehet, hogy olyat lát, ami az ő világképébe nem fér bele, vitatkozik vele, de ő akkor is színházba jár, nem pedig szavazni. Talán ilyen szempontból is nagyon jó ez a darab: nincs az, hogy csak ilyen vagy olyan meggyőződésű embernek érdemes megnéznie, mert benne van minden és mindennek az ellenkezője is. Nem akarok nagy szavakat használni, de az életünk van benne. Ebből a szempontból Bíró Bence nagyon demokratikus drámát írt.

– Egy régebbi interjúban úgy fogalmaztál, csak az rendezzen és foglalkozzon színházzal, akinek közölnivalója van a világról. Hogy viszonyul a rendezői közölnivaló a szerzői szándékhoz?

– Nagyon mélyen tisztelem a szerzői szándékot. Talán furcsán hangzik, de minden előadásom a drámából indul ki. A magyartenger esetében az író, Bíró Bence keresett meg. A dramaturgok céhének szervezésében új magyar darabokat mutatnak be a közönségnek felolvasó színház keretében. Bence ennek a rendezésére kért fel a nyáron. Ennek lassan fél éve, és még utána is nagyon sokat dolgoztunk a darabon. Így ebben az esetben nem is lehet kérdés, hogy a szerzői és rendezői szándék hogyan viszonyul egymáshoz.

– Manapság hagyományos kőszínházban elvétve láthatunk magyar darabokat, a saját írás inkább az alternatív társulatokra jellemző, és ha játszanak is új magyar darabokat, ezek a kisszínpadra szorulnak, ahogy ebben az esetben is. Szerinted mi ennek az oka?

– Az utóbbi időben számos 25-35 év közötti fiatalembernek olvastam a darabját, és mondjuk tízből legalább hatot nagyon jónak tartottam.

Ez a generáció, a fiatal felnőttek elkezdték nagyon markánsan megírni a saját életüket, amiben vannak. Ilyen szempontból mások, mint az elmúlt 20-30 év kortárs drámái.

Ezek a srácok nagyon pacekban fogalmaznak. Egyenesen. Mindenféle transzformálás, szimbólumok nélkül akarnak beszélni arról, hogy miben élnek. Nem érdekli őket az esztétikai különlegesség. A valóság érdekli jobban. És ez ilyen szempontból egy friss dolog és nagyon színházi dolog. Ezután például Budaörsön Varsányi Anna darabját fogjuk színpadra állítani.

magyartenger November 5-én tartották Bíró Bence első egészestés önálló darabja, a magyartenger ősbemutatóját a budapesti Centrál Színházban. A kortárs dráma huszonnégy óra alatt játszódik egy balatoni nyaralóban. Egy tipikus családi ünnepet látunk nem mindennapi módon ábrázolva. Talán komédia, hat férfi, négy női szereplő, viharfelhők a tóparton, sok beszélgetés a politikáról, a színházról, kevés cselekmény, öt kiló szerelem és fegyveres kertitörpék. A fő szerepekben olyan nagyszerű színészek lépnek színpadra, mint Balsai Móni, Fehér Tibor és Schmied Zoltán. Az előadás rendezője és díszlettervezője is Alföldi Róbert.

– Annak mi az oka, hogy ezek a darabok, ha el is jutnak a színházba, rendszerint csak a kamaraszínpadokon jelenhetnek meg? Jobban működnek a kisebb, intimebb terekben, vagy túl nagy kockázatot jelentene a nagyszínpadra vinni őket?

– Az lenne a jó, ha olyan színházi világban élnénk, ahol mondhatnánk azt, hogy Bence írj még egy darabot, azt is bemutatjuk, és akkor a harmadikat vagy negyediket már oda lehetne engedni a nagyszínpadra. Ez egy folyamat. Másrészről manapság, főleg egy olyan működésű színházban, mint a Centrál nagyon fontos a jegybevétel, mert ha az nincs, akkor nem tud működni a színház. Nincs lehetőség arra, hogy ne legyen tele a nézőtér. És ez nem művészi kérdés. Ennek fényében én különösen, hogy úgy mondjam, tökös dolognak tartom, hogy Puskás Tamás bevállalta ezt a bemutatót.

– Kicsit ellentmondást érzek abban, hogy a nagyszínpadokon ugyanakkor láthatunk külföldi színdarabokat olyan szerzőktől, akik semmivel nem ismertebbek nálunk, mint az említett fiatal magyar szerzők.

– Igen, de azok már kipróbált darabok, amiket külföldön sikerrel játszottak.

– Sokat hallani, hogy az elmúlt ötven évben rettentően átalakult a színház népszerűsége a tévé, utána pedig az internet miatt.

– Ez hülyeség. Soha nem volt olyan népszerű a színház, mint a Covid előtt. A Covid miatt valóban átalakult, de ennek semmi köze a tévéhez és az internethez. És ami elképesztő, hogy lassan kezd is visszaállni a pandémia előtti helyzet. Arról lehet beszélni, hogy a színház társadalmi jelentősége átalakult-e a Covid miatt. De hogy az embereket érdekli a színház, az nem kérdés. A színházat temették, amikor megjelent a tévé, a színházat temették, amikor megjelent a videó lejátszó, a színházat temették, amikor az internet megjelent. A színházat állandóan temették. De élő embert lassan sehol másutt nem látsz. Némi túlzással az amerikai filmek többségében konstruált hősöket látsz. Nem látsz embert leejteni egy üveget, nem látsz embert megbotlani, nem látsz embert hibázni. Ha megnézed, a mostani híres emberek 80 százalékáról nem tudod, milyen az igazi arca. És most nem a plasztikára gondolok. Tehát élő, esendő embert nem látsz sehol másutt, csak a színházban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


KULT
Megérkezett a Harry hercegről és Meghan Markle-ről szóló dokusorozat előzetese
Azt viszont még továbbra sem tudni, hogy pontosan mikortól láthatjuk majd a Harry és Meghan című szériát.

Link másolása

Megjelentette a Netflix annak a dokumentum-sorozatnak az előzetesét, amely Harry hercegről és Meghan Markle-ről fog szólni. Ebben bemutatják a hercegi pár szerelmét és a királyi családból való kiválásuk történetét is.

Bár továbbra sem tudni, mikor láthatjuk a Netflixen, az előzetes már csepegtet némi információt arról, mire számíthatunk. A kicsivel több mint 1 perces videó elején romantikus képeket vetítenek Harryről és Meghanról lírai zenei aláfestéssel. Közben a háttérben a herceg arra a kérdésre, hogy miért vállalta el ezt a dokusorozatot, így válaszol:

„Senki sem tudja, mi zajlik a zárt ajtók mögött.”

Majd azt is elmondta, hogy mindent meg kellett tennie, hogy megvédje a családját. De Meghan is megszólal az előzetesben:

„Ha ilyen nagy a tét, nem logikusabb, ha tőlünk hallják a sztorit?”

Harry és Meghan – előzetes

A sorozatnak továbbra sincs premierdátuma, az előzetesben is csak annyit ígérnek, hogy hamarosan látható lesz a Netflixen. Októberben az a hír terjedt el, hogy idén december helyett valamikor jövőre mutathatják be. A csúszásnak állítólag több oka is van: a streamingóriás el akarta kerülni a nagysikerű A korona című sorozat november 9-én érkező új évadával az ütközést, ráadásul a királynő szeptemberi halála miatt a hercegi pár újra akarta vágni az elkészült epizódokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
Premier: 10 éves a Müller Péter Sziámi AndFriends – Jubileumi, egész estés koncertfilm a Kobuciból
A telt házas májusi bulin olyan vendégek is felléptek a zenekarral, mint Bárdos Deák Ágnes, Kamondy Ágnes és Másik János.

Link másolása

Az egyébként a "Sziámi" kifejezést a nevükben hordozó zenekarok történelme már vagy 38 éve zajlik, de ezen az időhorizonton a legutolsó lényeges változás akkor történt, amikor a névadó szövegíró-énekes Müller Péter és a más formaciókból ismert Kirschner Péter gitáros zeneszerző-producer úgy döntöttek, hogy közös munkába fognak, új dalokat írnak és a legjobb régieket is a programba emelik.

A Bródy János zenekarát is vezető Kirschner működése egyenletes minőséget, fegyelmezett munkát és modernebb szellemet hozott a zenekarba, a Sziámi Andfriends koncertek pedig szakmai szempontból is kérlelhetetlen színvonalat értek el, a zenekar minden méretű színpadon kiválóan meg tud szólalni és nagy erejű koncerteket ad. A szerzőpáros közösen írt dalai egy játékosabb, optimistább világot mutatnak a korábbi, depressziós hangvételű Sziámi darabokkal szemben, talán emiatt is lehet, hogy a zenekar közönsége jelentősen megfiatalodott.

A Sziámi AndFriends erős klubszezont valósított meg idén az NKA támogatásával, a Kobuciban 2022 májusában felvett koncertfilm is ennek segítségével valósult meg. Kirschner Péter szervezésében, irányításával és hang-utómunkájával készült a film, a képrögzítést Bikali Sándor (ex-Intim Torna Illegál) vezette, részt vett még benne Korom Dávid is, a vágó pedig szintén zenész, Zsoldos Dávid volt.

Müller Péter Sziámi így ír a filmről:

„A buli előtt mindig kell izgulni. Kicsit, nem túl. Ez most is megvolt, és pont jó, mondhatni (tízévente lehet érzelgősnek lenni, hogyha az időérzékkel párosul) boldog izgalomnak tűnik a koncertfilm elején a backstage-miniwerkben. Mindenki vidám és koncentrált, még az apukám meg a kórházból kicsalt Pistike főbarátom is feltűnik – és ez még csak az előzmény. A film szerintünk olyan lett, amilyennek lenni kell, jók a képek, feszes, de nem kapkodós a vágás, Kirschner Péter kiváló hang-utómunkát produkált.

Ritka, hogy jó egy koncertet visszanézni, pláne, hogy eltelt fél év, és volt azóta már egy halom jobbnál jobb, meg elég jó. Ezt most kivételesen jólesett. Húz az egész, és mind a telt háznyi barátunk nagyon velünk van elejétől a végéig.

Nem vagyok szövegcentrikus (bocs!), de kifejezetten meghatódtam, ahogy Marci dobost néztem, aki végig kívülről énekli a dalokat. Az állandó- és a vendéghölgyek (a két Ági = Kamondy és Bárdos Deák) lenyűgözőek, újraértelmeződik tőlük minden, Másik János barátunk nem kevésbé hatékonyan turbózza fel a Bétaville-t.

Külön öröm látni, hogy a neo-knak (lásd még: fiatalabb korosztály) tök mindegy, hogy a dal, amit velünk énekelnek 42 éves-e, vagy 4 napos. Mit számít? Nekik új. Nyugodt lelkem üzeni, hogy egy estét rádobhattok filmnézés gyanánt. Örülök, hogy megvagyunk vele. Örökítve. És mostantól így, s eképp tovább... Például december 27-én a Gödör Klubban.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Vérapó – Hogyan rúgja szét a Mikulás a gonosz rablók fenekét? Kegyetlenül!
Pat Cassey és Josh Miller írók, a norvég Tommy Wirkola rendező segítségével megálmodták a véres karácsonyi családi-akciófilm zsánerét. Ha elkap a karácsonyi stressz, nincs is jobb nézni, ahogy a Mikulás szétszed egy-két rablót, tolvajt.

Link másolása

Valószínűleg ez a film is azzal az ötlettel megtámogatva készült, hogy mi lenne, ha a Reszkessetek betörők egy 18+-os akciófilm lenne, hiszen a Macaulay Culkin nevével fémjelzett karácsonyi remeket is a Die Hard-nak köszönhetjük. Ezt a logikát követve az alkotók

összegyúrták a két filmet, vettek egy csipet karácsonyi varázslatot és megalkották a Vérapót.

Aki kíváncsi, mi történne, ha Kevin csapdái ténylegesen megesnének Marv-val és Harry-vel, azok imádni fogják a filmet.

Főszereplőnk a Mikulás. Mármint az igazi Télapó, akit David Harbour alakít egyszerre szerethetően és tekintélyt parancsolóan. Északi viking háttértörténetet kapott az öreg Mikulás, és ez nagyon jól áll neki. Nem gondoltam volna, hogy 2022-ben egy pirosruhás öregúrnak fogok drukkolni véres karácsonyi trancsír közepette.

David Harbour szerintem hozza John McClane átlagát, mind véres ruha, mind rosszfiúgyilkolászás szinten.

Az akció jól követhető, ügyesen fényképezték, néha kicsit sok a kézikamera, de megbocsájtható ez a kaszkadőrtrükkök elrejtése végett. A kivégzések nagyon 18+ -osak, azt ajánlom mindenkinek, hogy még az előzetest se nézze meg senki, legyen minden elhullott rabló karácsonyi meglepetés.

A többi szereplő eltörpül Miki mellett, de azért akadnak emlékezetes szereplők is a túszok között.

Akik egy szörnyen diszfunkcionális család, köztük van Leah Brady, a család egyetlen rendes tagja, Trudy, illetve az ő éppen válófélben lévő édesapja, a Boys-ból ismert Alex Hassell, valamint édesanyja Alexis Louder.

Ők a család legnormálisabb tagjai, a többiek büntetendően klisék: elkényeztetett, tenyérbe mászó tini unokatestvér, irritáló, alkoholista nagynéni és az aranyásó, idióta barátja, valamint család leggonoszabb tagja a Beverly D'Angelo által alakított nagymama. Az ő biztonságukért kellene izgulnunk, de

igazából csak Télapó és Trudy van a rendes karakterek listáján, mindenki más feláldozható a forgatókönyv oltárán és mennek az elhullathatók listájára.

Emelem a kalapom, mert ugyan kitalálható a legtöbb csavar és halál, az alkotók bátran nyúlnak az erőszakhoz – a mellékszereplők kárára.

A rendezés ügyes, Tommy Wirkola már a Náci zombikkal és a meglepően szórakoztató 2013-as Boszorkányvadászokkal bebizonyította, hogy viszonylag kis költségvetésből is tud ütős, véres és szerethető filmet készíteni. Itt sem teszi másként, nem gondolom, hogy nagy volt a film költségvetése,

az effektek közepesek, az akciójelenetek nem grandiózusok, de mégis összeállt egy komplex moziélménnyé.

Persze ha nagyon szeretnék kukacoskodni, a forgatókönyv több sebből is vérzik: a felénél kicsit leül a film, az amúgy elég jó ritmust megtörik nem kevés szenvedéssel, ami 5-10 felesleges perccet jelent a játékidőből.

Azonban később mindenért kárpótolnak egy olyan akciójelenettel, ami után minden John Wick- és John McClane-rajongó megnyalja mind a tíz ujját.

Talán a film legvégét is rövidíthették volna, egy stabil 90 perces játékidőben is bosszút állhatna a Mikulás.

John Leguizamo talán a Spawn, az Ivadék óta nem volt ennyire szórakoztatóan ripacs főgenyó, valamint az egész rabló kompániája imádnivaló.

Egy piti tolvaj karaktere emlékezetesebben van megírva, mint a túszok összesen.

A rablók közül mindig pontosan tudjuk, melyiket teszi épp el válogatott módszerekkel láb alól Miki. Ebből is látszik, hogy a film nem veszi túl komolyan magát és ez nagyon jól áll neki. Rengeteg az utalás, főleg Reszkessetek betörők és a Drágán add az életedre, illetve, ha már karácsonyi film: Beverly D'Angelo miatt akarva-akaratlanul is eszembe jutott a Karácsonyi vakáció is.

Nem mondanám gyermekbarát filmnek a Vérapót, mert kimondottan véres és szabadszájú, de mégis zsánereként a családi film jutott eszembe,

mert mindennek ellenére tele van szívvel, karácsonyi varázslattal és szeretettel. Ki szeretném emelni a magyar szinkront, és nem negatív aspketusból. Speier Dávid magyar szövege nagyon illik a filmhez, rengeteg kreatív szóviccet és jó pár apuviccet is hallunk a karakterek szájából, melyek nem izzadságszagúak, hanem vicceseken bénák.

A korhatár miatt nem tudom mindenkinek ajánlani a filmet, de ha a gyermek már látta a Die Hard, vagy Schwarzenegger-filmeket a 80’-as, 90’-es évekből, akkor bátran válthatunk jegyet eme műremekre is.

Szórakoztató karácsonyi vérfürdő az egész családnak.

David Harbour szuper és nagyon remélem, hogy megtalálja a közönségét Wirkola Vérapója. Boldog Ünnepeket mindenkinek! Ho-Ho-Ho...


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
Ilyen a békevágy Yoko Ono szemével – megnéztük a műveiből nyílt kiállítást a Nemzeti Múzeumban
Interaktív tárlaton nézheted meg a közel 90 éves világhírű performansz- és kortárs művész több mint 30 fontos, békével kapcsolatos alkotását.
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2022. december 01.


Link másolása

Igazi hírességgel nyitotta meg az adventi szezont a Magyar Nemzeti Múzeum. A neves képzőművész és békeaktivista, Yoko Ono műveiből nyílt kiállítás, amit a szomszédságban zajló ukrán háború motivált.

Nem egy klasszikus képzőművészeti kiállításról van szó. A tárlat interaktív részein te magad is kifejezheted együttérzésedet és leírhatod a békével kapcsolatos kívánságaidat. Mi már láttuk a kiállítást, nézd meg velünk Yoko Ono legfontosabb békével kapcsolatos alkotásait!

Yoko Ono nevét a legtöbben John Lennonhoz kötik. A japán képzőművész és pacifista azonban már az ötvenes években művészeti akciókat, performanszokat vitt nyilvánosság elé.

Az 1933. február 18-án Tokióban született. Harminchárom zenei nagylemezt adott ki, több mint hatvan filmet készített, számos könyvet írt, de életművének legjelentősebb része a képzőművészethez kapcsolódik: a híres szamurájok leszármazottja a konceptualista művészet iskolateremtő mestere lett. Arisztokrata származásának köszönhetően a középiskolában egy osztályba járhatott Akihitóval, a későbbi császárral, ő volt az első japán nő, aki filozófiát tanulhatott egyetemen.

Nem csak alkotóként volt lázadó, hanem a nők jogaiért is kiállt. Illetve nagyon jelentős békeaktivistaként hallatta és hallatja a szavát a mai napig.

Ötvenkét évvel ezelőtt “War is over! If you want it” (A háborúnak vége, ha te is akarod) feliratú szórólapok jelentek meg New Yorkban. Yoko Ono e kezdeményezéssel akkor a vietnámi háború ellen tiltakozott, amihez később John Lennon is csatlakozott.

Erről a projektről kapta címét a Nemzeti Múzeum kamarakiállítása, ahol a közel 90 éves világhírű performansz- és kortárs művész több mint 30 fontos, békével kapcsolatos alkotását nézhetjük meg.

Már a múzeum előcsarnokban is egy Yoko Ono által kitalált installáció fogadott bennünket. A látogatók jegyváltás nélkül elhelyezhetik az ukrajnai béke eléréséhez szükséges kívánságaikat, üzeneteiket a „Kívánságfa a békéért” elnevezésű installáción. (A fára felakasztott üzenetek a kiállítás után Izlandra kerülnek, a Képzeld el a békét! elnevezésű torony tövébe.)

A kiállításon még több interaktív művel találkozhattunk: leülhettünk sakkozni a csupa fehér bábut felsorakoztató “Játssz bizalommal!” sakktáblához, és édesanyánknak üzenhettünk Az én anyukám gyönyörű interaktív falon.

Egy békét hirdető lépcsőn jutottunk fel a kiállítás egyik legérdekesebb részére. A Yoko Ono által kitalált „Menekülthajó” című alkotás tulajdonképpen egy eredetileg teljesen fehér szoba, amit a látogatók tesznek egyre színesebbé a békével kapcsolatos üzeneteikkel.

A tárlaton láthattuk a Yoko Ono által tussal festett japán “béke” írásjelet, és a Nyisd ki az elmédet 90 című installációt is, amely a nyitottságra inspirál.

Négy olyan festményt is kiállítottak, amit nem Yoko Ono festett, de ellátta kézjegyével. A képek úgy keletkeztek, hogy egy-egy üres vásznat helyezett ki korábbi kiállításain, megkérve a látogatókat, hogy fessenek rá, és ha tetszett neki a végeredmény, akkor aláírta.

Kinézhettünk a művész egyik, Central parkra néző apartmanjának ablakán is. A művésznő több lakást is vásárolt a legendás New York-i Dakota-házban, ahol 1973-tól élt John Lenonnal, egészen a zenész meggyilkolásáig.

Egy fal mélyedéséből nézett velünk farkasszemet (vagy inkább macskaszemet) Yoko Ono kilenc fluoreszkáló szemű macskája. Az egyiptomi hiedelem szerint a macska sötétben világító szeme elijeszti a démonokat - amit a háború metafórájaként is értelmezhetünk.

A tárlaton Yoko Ono Miért című animációs filmjét is vetítik. A művész fájdalmas, velőtrázó kiáltásait az egész kiállítótérben hallani lehet, ami nagyon érzékletesen aláfesti a béke szükségességét és a háború borzalmait:

A kiállításon előre meghirdetett időpontokban performanszokat is láthat a közönség. A Yoko Ono nevéhez fűződő Levágott darab reprízét több alkalommal is megismétlik majd.

Levágott darab (Cut Piece) a művészettörténetben az egyik legelső, közismertté vált művészeti akció volt. Yoko Ono először 1964-ben a tokiói Sogetsu Art Centerben mutatta be, az előadás során a ruhájából vághatott le egy-egy darabot a közönség, a művész ezzel hívta fel a figyelmet az egymástól való elidegenedésre.

A tárlat könnyen befogadható, jó válogatás a béke mellett kiálló művekből, amelyek gondolkodásra ösztönöznek. Egyetlen dolgot hiányoltam. A kiállított alkotások mellett egyáltalán nem voltak leíró szövegek, ezért általában a Google segítségét kellett kérnünk, hogy megtudjunk valamit a művek történetéről, vagy egy-egy elvontabb alkotás mondanivalójáról.

A kiállításra érdemes jegyet váltani, mert Yoko Ono ennyi műve még sohasem szerepelt együtt Magyarországon. Illetve nem csak az otthagyott üzeneteiddel állhatsz ki az ukrajnai menekültek mellett: a kiállítás jegybevételéből a múzeum a háború kárpátaljai áldozatait támogatja majd.

A YOKO ONO "A háborúnak vége! Ha akarod" című kiállítást 2023. február 18-ig nézheted meg. Részletek a Magyar Nemzeti Múzeum honlapján.


Link másolása
KÖVESS MINKET: