ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Ahol a százéveseké a világ – On the Spot: A hosszú élet titkai

Miért élnek a világ néhány szegletében az emberek feltűnően tovább, mint más helyeken? Ennek járt utána Cseke Eszter és S. Takács András az On the Spot sorozat tizedik évadában.


Amint az közismert, a nyugalom a hosszú élet titka. Vagy a sok hal. A telítetlen zsírsavak. A jó levegő. A húsmentes élet. A sok tejtermék. A tejtermék nélküli étrend. És még vagy száz apró megoldás, ha az internet ezzel foglalkozó oldalait kutatjuk. Szerencsére Cseke Eszternek és S. Takács Andrásnak, az On the Spot házaspár-stábjának – ahogy a cím, A hosszú élet titkai is mutatja – nem az volt az elsődleges célja, hogy az egyetlen és szent elixír nyomába eredjen – ilyen ugyanis valószínűleg nincs is. Ők azért kerekedtek fel, és néztek szét a világ négy sarkában, hogy kiderítsék, miért léteznek egyes országok bizonyos pontjain a tudomány nyelvén „Kék Zónáknak” nevezett helyek, ahol az átlagnál jóval magasabb a száz esztendőt megért emberek száma. A pontosság kedvéért hozzá kell tenni, hogy eddig három helyre – a Costa Rica-i Nicoya-félszigetre, Szardíniára és a görögországi Ikária szigetére – sikerült eljutniuk – egyelőre csak szurkolni tudunk nekik, hogy a Covid-helyzet megengedje, hogy Okinaváról se kelljen lemondaniuk.

„Egy egészségesebb, egyszerűbb és hosszabb élet lehetősége” – mondja Cseke Eszter az On the Spot legújabb évadának bevezetőjében, és az első, a Costa Rica-i Nicoya-félszigetet bemutató részüket megnézve nehéz is eldönteni, hogy a három jelző közül vajon melyik a leginkább kiemelendő a Kék Zónákat tekintve. A televízióból a Telekom TV GO-ra költözött műsor legújabb évadában rengeteg dolgot megtanulhatunk az életről, és a legjobb hír, hogy ez nemhogy nehézségünkbe nem kerül, de kifejezetten kellemes utazáson veszünk részt közben. Lenyűgöző képekkel, gyönyörű tájakon, kedves és bölcs emberek társaságában, hol nevetve, hol meghatódva életük történetén és filozófiáján.

A sorozat Costa Rica-i részében András és Eszter néhány olyan embert szólaltatott meg, akik közül többen mosolyogva engedték el a kérdést, hogy pontosan hány évesek – nincs is jelentősége, valahol 100 felett. (A legidősebb hölgy, aki még táncra is perdült a forgatás kedvéért, egyébként 108 évesen hunyt el nem sokkal a forgatás után.) Az arcokról vett közeliek még úgy is (sőt valószínűleg épp azért) szépek, mert senkinek nincs műfogsora (igazi sem nagyon már), parókája, pláne szépészeti beavatkozása – csak 100+ év nehézségei és szépségei a ráncok között.

A szereplők az istenhitet, a kemény munkát, az egészséges és természetes táplálkozást, valamint főleg a stresszmentes életet tartják hosszú életük „titkának”.

Bár ezeket a dolgokat látványosan nem gondolják túl, időnként mintha kicsit zavarban is lennének a kérdésektől (bár nem először teszik fel nekik), hisz ők csak élték életüket, hol örömök, hol nehézségek közepette.

A Hosszú élet titkai nicoyai epizódja egyébként a megható és bölcs pillanatok mellett bőven tartogat humoros jeleneteket is. Szinte sitcomba illő, amikor összehozzák a település eddig külön-külön nyilatkozó öregjeit egy közös beszélgetésre – ami azonban kudarcba fullad, mégpedig azon banális ok miatt, hogy a szereplők nem hallják jól egymást. Egyikük pedig még meg is jegyzi, hogy ilyen szerencsétlen, süket öregekkel képtelenség társalogni. Míg egy másik szereplő egyszerű bonmot-val válaszol a „mi a hosszú élet titka?” kérdésre:

„Az a titka, hogy még nem haltam meg.”

Cseke Eszter és S. Takács András persze azért mindent megtesz, hogy legalább néhány támpontot adjon, ami a hosszú élet titkainak megfejtéséhez közelebb visz. Megismerhetjük a fő vízforrásként szolgáló folyót, ami rengeteg magnéziumot és kalciumot „mos ki” a kövekből, megkóstolják a vitaminokban gazdag, egészséges (és állítólag nagyon finom) ételeket, a csodaszép drónvideókból pedig azt is láthatjuk, hogy a százévesek kék zónája, ha nem is a világtól hermetikusan elzárva, de a város zajától és rossz levegőjétől nagyobb ugrásra található.

Az sem elhanyagolható tény azonban, hogy Costa Rica tudatosan is segített állampolgárain: miután bő ötven évvel ezelőtt még a térség államai között is kiugróan rossz helyen állt az ország az egészségügyi, gazdasági és oktatási mutatókban, szisztematikusan kezdtek javítani a helyzeten, ami nagyban hozzájárulhatott ahhoz, hogy az állam jelenleg a világ 13. legboldogabb helyének számít – és első helyet foglal el a latin-amerikai országok között. „Mellékhatásként” pedig az országon belül alkalmas helyen kialakulhatott a világ egyik Kék Zónája.

A sorozat és szereplői szerencsére kerülik a „régen minden jobb volt” hamis illúzióját, ami azért is becsülendő teljesítmény, mert a bő évszázadnyi életek számtalanszor okot adhatnának a múlt túlságos megszépítésére. Persze azért így is elhangzik, hogy régen a kemény munka mindenki alapélménye volt, és az emberek nem értek rá felesleges dolgokon stresszelni vagy szorongani. És egy ponton felsejlik a világ változása is, ami azt a képet vetíti elénk, hogy kék zónákból nem hogy több nem lesz, de valószínűleg az eddigiek is inkább végóráikat élik. A filmben bemutatott zónától nem messze már sorjáznak a KFC és Burger King éttermek, a fiatal generáció már sokkal inkább ide jár jóllakni, minthogy otthon készítsék el étkeiket kopott edényeikben, otthon termő, egészséges alapanyagaikból. Igaz, a filmben szó esik egy idősről is, aki háromjegyű kerek születésnapján épp ilyen gyorsétteremben akart ebédelni. Lassan talán már a százévesek sem a régiek...

Az On the Spot A hosszú élet titkait ne azért nézzük, amiért az interneten böngészünk az egészséges „örök” élet titka után, mert csalódás érhet minket, ha nem kapunk kész receptet. A 10. évadában is zseniálisan leforgatott sorozat inkább mutat be egy részben letűnt életformát, amiből azonban számtalan dolgot átmenthetünk akár fiatalos, pörgős, városi életünkbe is. A műsor tévétörténeti érdekessége, hogy premierje ezúttal nem valamelyik tévécsatornán, hanem a Telekom TV Go szolgáltatásán debütált, így bármikor megnézhető. Azoknak, akik pedig mélyebben elmerülnének a téma érdekességeiben, erősen ajánlott olvasmány az On the Spot Books sorozat két új példánya, Dan Buettner könyvei: A hosszú élet titkai – Kék Zónák, ahol az emberek a legtovább élnek és A hosszú élet ízei. Ez utóbbiban a szerző a Kék Zónákban megismert ételek receptjeit adja át az olvasónak érdekes történetekkel és gyönyörű képekkel körítve. Ha úgy tetszik, ezek valódi, szó szerinti értelemben vett receptek a hosszú élet titkához.

On the Spot: A hosszú élet titkai

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legrosszabbkor tör rád a pánik? – Néhány egyszerű trükk, ami megmenthet a vizsgán
Amikor a vizsgadrukk eluralkodik, akkor akár egy egyszerű, 5 másodperces ritmusra épülő légzéstechnika is segíthet visszanyerni a kontrollt. De vannak még más lehetőségek is a feszültség csökkentésére.


Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A pihenés legalább ennyire fontos: egy film, egy jó könyv vagy egy forró fürdő mellett a bőséges alvás elengedhetetlen, hiszen kipihenten a megoldások is könnyebben eszünkbe jutnak.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Havi 87 ezer forintot tesznek félre a magyarok, de a pénzük nagy részét rossz helyen tartják
Az MBH Bank friss felmérése szerint a magyar háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot takarítanak meg. A megtakarítással rendelkezők közel negyede azonban kizárólag készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét.


Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.

A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.

A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.

A digitális fordulat mellett azonban a személyes tanácsadás szerepe is meghatározó maradt: a válaszadók 39 százaléka fontos döntések előtt továbbra is banki tanácsadóhoz fordulna, miközben minden ötödik válaszadó (21 százalék) már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszi pénzügyi döntéseihez.

A felmérés rávilágít egy éles különbségre a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között. Miközben a válaszadók harmada (34 százalék) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel, mint például bankbetéttel, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő értékpapírokat mindössze egynegyedük (24 százalék) veszi igénybe.

Ez jól mutatja, hogy a magyarok jelentős része még mindig tart a kockázatoktól, amit a lekötetlen folyószámla (42 százalék) és a készpénz (34 százalék) dominanciája is alátámaszt. A megtakarítással rendelkezők közel negyede kizárólag készpénzben és/vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét, ami nem termel hozamot.

Ugyanakkor, az is látszik, hogy már egyre többen gondolják úgy, már kisebb összeget is érdemes rendszeresen befektetni. Tavaly még a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, idén már 19 százalékuk tartja érdemesnek akár havi 10 ezer forintnál kevesebb pénz elindítását is.

A megtakarítások összege ugyanakkor jelentősen szóródik:

a megkérdezettek 41 százaléka legfeljebb 500 ezer forintos tartalékkal rendelkezik. Havi szinten a legtöbben (41 százalék) 25 ezer forint alatti összeget tesznek félre, de a válaszadók ötöde 100 ezer forintnál többet is meg tud spórolni.

Az érdeklődés is egyre inkább diverzifikálódik: a válaszadók 42 százaléka nyitott a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik is ilyennel. A közvetlen ingatlanbefektetés a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a jövőbeni preferenciák alapján pedig a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének. A tavalyi felméréshez képest nőtt a bizalom az arany, a műkincs és kisebb mértékben a részvények iránt is.

A kockázatvállalásra leginkább a fiatalabb korosztály, a nagyobb befektetési tartalékkal rendelkezők, valamint a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők hajlandóak.

A mostani adatok illeszkednek azokhoz a trendekhez, amelyek a magyarok pénzügyi tudatosságának erősödését mutatják. Az utóbbi időszakban például nőtt az igény a devizadiverzifikációra, sokan az euróalapú megtakarítások felé fordultak az árfolyamkockázat csökkentése miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk