KULT
A Rovatból

A világ 10 legfurább könyvtára

Könyvkölcsönzés tevehátról, hajóról vagy éppen egy könyvautomatából? A világ 10 legelképesztőbb könyvtárát nézve minden lehetséges!
litREACTOR - szmo.hu
2013. október 28.



Ha azt mondom könyvek, kölcsönzés, épület mindenkinek a könyvtár jut eszébe. A könyvtárakra asszociálva a legtöbben a könyvekkel telezsúfolt egyhangú városi épületekre gondolunk, azonban néhány közösség ezt másképp gondolja: különbözőbbnél különbözőbb fantázia szülte építészeti csodák, állatok, amik könyveket visznek a gyerekeknek, újragondolt telefonfülkék tele olvasnivalóval. A Nemzeti Könyvtár Hét alkalmából nézzük meg ezeket a briliáns helyeket.

1. Kolumbia – Könyvkölcsönzés szamaraktól

Nincs is aranyosabb, mint amikor kis csacsik viszik a gyerekeknek az olvasnivalót! Kolumbiában Luis Soriano, egy általános iskolai tanár szervezi szabad idejében a Biblioburro programot. Vagyis fogja a két szamarát, Alfát és Betot, és felpakolja őket könyvekkel. Ezután akár négyórányi távolságra is elmegy velük, hogy sok eldugott, kis falu lakóihoz is eljuttassa a könyveket Kolumbiában.

Soriano azonban nem csak elviszi és kikölcsönzi a könyveket: ha kell, felolvas a fiataloknak, sőt, segít a házi feladatukban is. Soriano fejéből 1990-ben pattant ki az ötletet, mivel volt két munkanélküli szamara otthon. És nincs annál rosszabb, mint ha az embernek lusta, feladat nélküli szamarai vannak, akik csak henyélnek, videojátékoznak és Cheetost esznek – vallja az elhivatott tanár. A Biblioburróval a két szamár révén nagyjából 4000 gyereknek viszi el az irodalmat és az olvasás örömét. Mindez annak ellenére megéri Sorianónak, hogy egyszer eltörte a lábát, és banditák felakasztották a fára.

1biblioburro

2. Izrael – Az olvasók érzelmi katalógusa

A Levisnki Parki Könyvtár egy nagy, nyitott parkban van Tel-Avivban, és 15 különböző nyelven kínál olvasnivalót az ott összegyűlő embereknek. Eredetileg egyébként a menekülteknek és az Izraelbe bevándorló munkásoknak tervezték ezt a könyvtárat, ahol nincsenek falak, ajtók vagy őrök. A két megvilágított polc – egy a felnőtteknek, egy rövidebb a gyerekeknek – fényt ad egész este. A nagy tető pedig védi az időjárástól a könyveket és menedéket biztosít az olvasóknak, amíg kikeresik a kölcsönözni vágyott könyvet a 3500 könyv közül.

A könyvek – a bestsellerektől a klasszikus irodalomig – nem a szerző, a műfaj vagy az ETO szerint vannak rendezve, hanem a kiváltott érzelmek alapján. Az olvasónak minden könyvet jellemeznie kell: lenyűgöző, bizarr, unalmas, nyomasztó, izgalmas, inspiráló, vagy érzelgős. Minden érzelmet egy színnel jelölnek, és mindegyik olvasó véleménye alapján egy színes csíkot ragasztanak a könyvre, amit aztán újrarendeznek a legutóbbi kiváltott érzelmek alapján. A könyvek az olvasók érzelmei alapján vándorolnak. Így a könyvek magukban hordozzák az olvasók összesített érzelmeit. Semmi sem lehet rosszabb egy írónak, mintsem hogy egy könyvtárban 80 „unalmas” jelzetű csíkot találjon a művén.

2levinskigardenlibrary1

3. Argentína – Támad a könyvtár-tank

A Ford Falcon az az autó, amit az egyik legcsúnyább és legnevetségesebb kocsinak tart a közvélemény. Argentínában ráadásul ez a kocsi a nemzet sötét történelmének jelképe is, ugyanis az ország diktatórikus érájában ilyen kocsikat vezettek a titkosrendőrség, az antikommunista halálosztag tagjai is.

Raul Lemesoff 1979-ben azonban gondolt egyet, és egy a Falconból, a félelem szimbólumából mobilkönyvtárat faragott. Lemesoff Buenos Aires utcáin és olyan kisebb városokban cirkál, ahol nincs könyvtár. Gyalogosok és biciklisek mögött megáll bizarr járművével, ami leginkább talán egy tankra emlékeztet, és a 900 könyvéből olvasnivalót kínál az embereknek. Reményei szerint forradalmi könyvkölcsönző módszerét hamarosan más országokban is átveszik.

3arma-de-instruccion-masiva

4. Egyesült Államok – Könyvet a könyvautomatából

Semmi sem helyettesítheti a megszokott könyvtárunk otthonos, meghitt hangulatát, de van, amikor az ember éppen nyitvatartási időn kívül „éhezik rá” egy jó könyvre. A könyvautomaták a 30-as években jelentek meg, de az utóbbi években egyre több könyvtár használja ki az előnyeiket. Forgalmas utcákra, vonatállomásokra vagy bevásárló központokba helyezik ki ezeket az automatákat.

Több helyen, például Kaliforniában vagy Peking egyik kerületében egyre inkább a mindennapok részévé válik az automatából való könyvkölcsönzés. Bár sokaknak – joggal – ellenérzései vannak az automaták terjedésével kapcsolatban, el kell ismerni, hogy bármi, ami növeli az olvasáshoz való kedvet, az jó dolog.

4vending-machine

5. Olaszország – Ufótámadás vagy könyvtár?

Nem messze Perugia városának középkori vízvezetékeitől, történelmi szökőkútjaitól, klasszikus boltíveitől és tökéletes katedrálisaitól mintha egy bugyirózsaszín repülő csészealj landolt volna. A bizarr színű ufó valójában egy könyvtár, ami Perugia polgárainak kínálja olvasnivalóit.

A Sandro Penna Könyvtár – egy nyilvános könyvtár a költő Sandro Penna után elnevezve – rózsaszínű üvegfalain átengedi a napfényt, éjjel pedig sejtelmes, piros fényt bocsát ki. A háromemeletes komplexum biztos, hogy a világ legszokatlanabb könyvtárépületei közé tartozik.

5ufo

6. Norvégia: Úszó könyvtár a fjordokon

A norvég fjordok vidéke a Föld zordabb tájai közé tartozik, főleg télen. Ilyenkor még élelemhez jutni is nehéz néha, nemhogy könyvekhez. Erre jelent megoldást az Epos nevű „könyvtárhajó”, ami több mint 250 kisebb közösségbe szállít olvasnivalót szeptember és április között. 1959-ben találták ki az ötletet és három megye – amelyeknek szükségük volt a könyvekre – összefogott, és előteremtette könyvtárhajó elindításához szükséges pénzt.

A hajón több mint 6000 könyv van, ezen kívül egy hajós kapitány, egy szakács, néhány könyvtáros, és egy vagy két ember, aki a szórakoztatásért felel. (Bohócok? Sztriptíztáncosok? Gumiemberek? Vagy mind a három? Mi lehet a legszórakoztatóbb dolog, amire egy olyan valakinek szüksége van, aki hónapokig távol van a családjától?)

6msepos

7. Németország – Steril, fehér gyönyörűség

A Stuttgarti Városi Könyvtár úgy néz ki, mint egy M.C. Escher által tervezett Apple bolt. Kívülről úgy fest, mint egy tökéletes kocka, aminek a falait pontosan a négy égtájhoz vannak tájolva. A belső teret az éteri tisztaságú fehér szín és az éles szögek uralják, az ötemeletes átrium Escher-szerű lépcsőkkel és derékszögű bútorokkal van díszítve.

2011-es megnyitása óta az ultramodern könyvtár elnyerte a világ egyik legelképesztőbb könyvtára címet azonban túlzottnak érzett ridegsége és sterilitása már nem aratott sikert. A designból sokan hiányolják a barátságos, otthonos hangulatot. Ugyanakkor a könyvtár steril, hideg, fehér merevsége a polcokon fekvő színes könyvekre irányítja a figyelmet – és kár is lenne tagadni, hogy ez gyönyörű.

7stuttgart

8. Kenya – Könyvtár tevekaravánon

Hogy nem csak szamarak hátán lehet könyveket szállítani, arra Kenyában találjuk a legékesebb bizonyítékot. A tevék nem csak a könyveket cipelik a hátukon, de a vándorkönyvtárosok kempingfelszerelését is. A karaván minden nomád közösséget meglátogat, ahol az írástudók aránya 15 százalék alatt van az olvasnivaló hiánya miatt.

A Kenyai Nemzeti Könyvtárszolgálat 1985-óta küld könyvekkel megrakott karavánokat. A program jelenleg 5-6 ezer emberhez jut el.l. A terjeszkedésre lenne igény, azonban a források végesek. A BBC szerint tízből kilenc teve hímnemű, hogy több tevéjük legyen, szexi tevekancákra lenne szükség. Ha esetleg tudomásotok van felesleges, elfekvő készletekről szexi lánytevékből, feltétlen értesítsétek a Kenyai Nemzeti Könyvtárszolgálatot! :)

8kenya-garissamobilelibrary-camelarriving-2003

9. Mikrokönyvtárak: Lokális könyvcserebere világszerte

Hallottatok már a Kis Ingyenkönyvtárakról? Az angolul Little Free Libraries-nek nevezett mozgalom 2009-ben indult. Ekkor történt, hogy Todd Bol egy kis fából készült dobozt ácsolt, és néhai édesanyja emléke előtt tisztelegve kiállította a háza elé, egy jelzéssel, ami mutatta, hogy az emberek szabadon betehetnek és kivehetnek onnan könyveket. Azóta már 6000 hasonló ingyenes minikönyvtár üzemel szerte a világon a Publishers Weekly adatai szerint. (Ide kattintva megnézhetitek, a világ mely pontjain érhetőek el jelenleg ilyen könyvtárak.)

A britek már Bol kis könyvtárával egy időben felállították az első Kis Ingyenkönyvtárukat: egy használaton kívüli tipikus angol telefonfülkét alakítottak át 24 órás ingyenkönyvtárrá. Berlinben pedig kitalálták a könyverdőt: kidőlt fák törzseibe polcokat vájtak. A fák a város utcáin vannak elhelyezve és a járókelők bármikor ki tudnak venni vagy be tudnak tenni egy-egy könyvet. Ezek a mindig nyitva álló könyvtárak – bármelyik formájukban is – terjesztik a könyvek iránti szeretet és bátorítják az új írók felfedezését.

9little

10. Mexikó – Belépni a Mátrixba

A Mexikóvárosban lévő 409 ezer négyzetméteres Vasconcelos Könyvtár megakönyvtárként ismert. Tervezője, Alberto Kalach kitalált egy Mátrix ihlette épületet kristálypolcokon álló könyvekkel, amik úgy néznek ki, mintha a levegőben lebegnének, hatalmas ipari acél szerelvényekkel, és öt rácsszerkezetű szinttel, türkizkék üveg járólapokkal. Az 500 ezer kötetes könyvtár egy nyitott udvarra néz, a plafonról pedig hatalmas, bálnacsontokra emlékeztető elemek lógnak. Az egész könyvtár egy botanikus kerttel van körülvéve.

10vistadelabibliotecavasconcelos

Ha kipróbálnád valamelyik könyvtárat, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
A Roxette alapítója elmondta, mit szól ahhoz, hogy a Fidesz engedély nélkül használta a Listen to Your Heartot
Per Gessle arról is beszélt, miért Lena Philipsson lett a zenekar énekesnője Marie Fredriksson halála után.


November 4-én Budapesten koncertezik a Roxette, ennek apropóján beszélgetett a HVG a zenekaralapító Per Gessle-vel. Elmondta, hogy miután 2019-ben Marie Fredriksson rákban meghalt, miért Lena Philipssont választották énekesnőnek. Mint kiderült, az ismeretségük a nyolcvanas évekre nyúlik vissza, amikor a svéd énekesnő befutott, ugyanis Gessle írta az első slágerének a szövegét.

„Tavaly készítettem egy svéd nyelvű duettalbumot, sok-sok énekessel. Lena is köztük volt. A stúdióban voltunk, és ahogy énekelni kezdett, a fejemhez kaptam, hogy te jó ég, Lenában megvan, minden, ami alkalmassá teszi, hogy a Roxette-dalokat énekelje. Meg se fordult a fejemben, hogy találhatok valakit, aki úgy tud énekelni mint Marie.

Persze Lena egészen más személyiség, mint Marie, a stílusuk sem ugyanaz, de a hangjában, az előadói attitűdjében van valami, ami passzol a Roxette-dalokhoz. És ezek nem könnyen énekelhető dalok. Ott van a Queen of Rain, az It Must Have Been Love vagy a Listen to Your Heart – ezeket nehéz rendesen előadni” – mondta a Roxette alapítója.

Azt is hozzáfűzte, hogy a koncertjükön tartanak egy kis megemlékezést Marie Fredriksson emlékére. Mint mondta: „Nem kevés kiadatlan anyagunk van, amit Marie és én együtt készítettünk, ezek majd biztosan fel fognak bukkanni alkalomadtán”.

Ha már szóba került egyik, ha nem a leghíresebb számuk, azt is elárulta, mit szól ahhoz, hogy a Fidesz a zenekar engedélye nélkül kampánydalnak használta a Listen to Your Heartot.

„Ha valaki az engedélyünk nélkül használja valamelyik dalunkat, nem vagyunk urai a helyzetnek, nem tudjuk, mi történik a számmal. Ezt én nem szeretem. És senki más sem szereti. Igen, hallottam az esetről. Ezek mindig komplikált ügyek.”

Hozzátette, hogy ez egyedi eset volt, nem tud más hasonlóról. „Ha valami jogilag nincs rendben, akkor azt leállítjuk. De ez nagyon ritka” – mondta Gessle.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Nemes Jeles László: Hallottam már apámtól, hogy Auschwitznak köszönheti az életét
Az Oscar-díjas rendezővel beszélgettünk arról, mennyire lehet szabad egy filmkészítő állami támogatásból, miben más gyerekszínésszel dolgozni, és megkérdeztem tőle, hogy került Iványi Gábor a filmjébe.


Néhány napja debütált a magyar mozikban Nemes Jeles László legújabb nagyjátékfilmje, az Árva. A sajtóbemutató után beszélgettem a rendezővel.

– A három nagyjátékfilmje, a Saul fia, a Napszállta és az Árva nekem kicsit olyan, mint Kieslowski Három szín-filmjei. Többször elhangzott már a bemutató óta, hogy az Ön filmjei esetében is trilógiáról beszélhetünk. De ha trilógiának is tekinthetjük őket, csakis valami elvont, intellektuális, kulturális kapcsolat mentén.

– Ez megtisztelő. Az mindenképp fontos különbség, hogy esetemben utólag merült fel a trilógia gondolata, nem volt tudatos. De valóban van létjogosultsága az összehasonlításnak. "Az én XX. századom".

– Ami még eszembe jutott filmes előzményként az Tóth Barnától az Akik maradtak, ami a túlélők sorsán keresztül reflektál a holokausztra. De ön emelte a tétet, hiszen az Árva egyszerre posztholokauszt és poszt 56'.

– Igen, ebben van valami melankolikus, hogy már megtörténtek az események, a senki földjén maradtunk, és kezdenünk kell magunkkal valamit. Ez fontos elem ebben a filmben. Főleg, hogy egy gyerek próbálja feldolgozni a saját sorsában megjelenő történelmi traumát.

– Többször nyilatkozta, hogy az Árva a saját családja története. Mi volt a fontosabb, a történet vagy a kor bemutatása?

– Ez alapvetően családi történet, de írás közben egyre evidensebbé vált, hogy a kort is hordozza magában. A gyerek forradalma ebben a történetben valamennyire az ország forradalma is.

Ez a gyerek nem is létezett volna a nagy totalitárius rendszerek nélkül. Hallottam már apámtól, hogy Auschwitznak köszönheti az életét.

Ez a film kicsit leképezi azt a paradoxont, hogy a pusztítás is tud életeket generálni.

– Mit jelent a film Önnek, mint a családi történet hatása alatt élő magánembernek, és mit jelent a családjának? Hoz valamiféle megnyugvást?

– Nagyon remélem. Éreztem, hogy ennek a történetnek nagyon nagy a súlya. Tudtam, hogy tizenkét éves korában apám nevét megváltoztatták, ez egy súlyos beavatkozás, ezért egy idő után számomra nem volt kérdés, hogy ez túlmutat a családi történeten, érdemes vele foglalkozni.

Ez egy emberi alaptörténet, amit érdemes megmutatni az embereknek, mert talán saját magukat is meglátják benne.

– Beszélgettek az édesapjával arról, hogy ő mit hogyan képzelt el filmes szempontból?

– Igen, sokat. De nem csináltuk volna ugyanazt. Neki ötven éve volt filmre vinni, de nem tette.

Pedig szerintem ezzel kellett volna kezdenie a karrierjét, hiszen egy több generáción átívelő, nem helyhez kötött emberi történet.

Apám mégis eltartotta magától, és úgy éreztem, rám hárult ez a feladat. Sokat konzultáltam vele, segített több dialógus, jelenet megírásában.

– Volt a filmben olyan rész, ahol próbálta hommage-szerűen megidézni kicsit az ő filmes világát?

– Tudatosan biztos, hogy nem. Egyébként jó kérdés. Most hogy mondja, lehet, hogy kellett volna. De egészen más a filmes stílusunk. Ami nem baj.

– Mennyire kellett másképp dolgozni a filmen amiatt, mert a főszereplő gyerek?

– Először is kevesebb munkaóránk volt egy napban. Arról nem is beszélve, hogy meg kellett tanítani neki az egész szakmát. Koreografált jelenetek vannak, nemcsak annyi a dolga, hogy gyere be, állj meg, mondd el a szövegedet, hanem sok-sok pontot kell érintenie egy-egy jelenetben, a kamerát elfelejteni, szóval elég összetett volt a feladat. Szerencsére Barabás Bojtorján született tehetség.

– A magyar filmipart mindig is átpolitizálták, de az elmúlt években szintet lépett. Sok ember ma már pártszimpátia alapján viszonyul filmekhez. Ha egy film állami támogatást kap, már gyanús, ha pedig közpénz nélkül is összejön és sikeres lesz, azt forradalmi tettnek tekintik.

– Mi kaptunk állami támogatást. Szerencsém van, mert szabad kezet kapok. Külön büszkeség számomra, hogy négy ország koprodukciójaként valósulhatott meg a film.

Nekem az a legfontosabb, hogy megmutassam, lehet így is filmet csinálni. Remélem, ez segít abban, hogy a filmekről filmekként lehessen beszélni és ne más kontextusban. Ez annál inkább is fontos, mert sajnos külföldön is egyre inkább politikai üzenőfalként tekintenek a filmekre. A fesztiválokon és a stúdió rendszerekben egyre kisebb a szabadság.

Paradox módon sokkal nagyobb szabadságom volt itt Magyarországon ebben a filmben, mint amekkorát mondjuk Amerikában kaptam volna.

– Azért abban, hogy a filmben szerepel Iványi Gábor, érzek egy kis bajuszhúzogatást a rendszer irányába. Hiszen ő most nagyon célkeresztben van.

Iványi Gábort gyerekkorom óta ismerem. Nem tudom másként látni, mint egy szent embert. Kevés olyan emberrel találkoztam, akinek olyan kisugárzása, fantasztikus tudása van, mint neki. Ráadásul jó volt a filmben, van hozzá tehetsége. Nekem egyedül az volt a fontos, hogy egy különleges embert találjak a nagypapa figurájára, és nem találtam jobbat, mint Iványi Gábor.

– Rengeteg interjút kell adnia, nyilván én is kérdezek olyat, amit már többször meg kellett válaszolnia. Van valami olyan az Árvával kapcsolatban, amit nagyon szeretne elmondani, de soha senki nem kérdezi meg?

– Hogy a VIII. kerületi önkormányzat miért tett meg mindent azért, hogy ez a film ne készülhessen el.

– Akkor megkérdezem: miért?

– Fogalmam sincs, de jó lenne megtudni tőlük, miért gáncsoltak. Ahelyett, hogy örülnének, amiért idehozunk egy filmet. Még sehol nem láttam ilyet.

– Több tervéről is lehetett olvasni. Ezek közül számomra a legizgalmasabb az Utas és holdvilág megfilmesítése. Ez mikor kerülhet filmvászonra?

– Szeretném akár másfél éven belül leforgatni, de jelen pillanatban még egy francia filmet forgatok az ellenállásról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Gerendai Károly: Néhány hetünk maradt a Sziget megmentésére
A Sziget alapítója szerint két fő feladatuk van, az első és legfontosabb a biztos finanszírozást előteremteni.


Hétfőn érkezett a hír, hogy veszélyben lehet a Sziget Fesztivál jövője: Karácsony Gergely főpolgármester egy Facebook-posztban osztotta meg, hogy a fesztivál vezérigazgatója arról tájékoztatta, hogy

kezdeményezni fogja a fővárossal kötött megállapodás, pontosabban a 2026-tól esedékes területfoglalási engedélyük felmondását.

A Sziget sajtóosztálya szerint ez nem jelenti a rendezvény végét. Bíznak abban, hogy a fesztivál egy új, magyar tulajdonosi háttérrel még sikeresebb lehet a jövőben. Éppen ezért a Sziget Zrt. tulajdonosai felvették a kapcsolatot a fesztivál alapítójával, Gerendai Károllyal, lehetőséget kínálva arra, hogy a rendezvény ismét vele folytathassa működését.

Gerendai Károly nyolc év után térhet vissza a fesztivál élére. Az Indexnek elmondta, hogy most nagyon új neki ez a helyzet, hiszen nyolc évig kimaradt a fesztiválszervező világból. Amikor kiszállt, úgy érezte, nem ért már eléggé ehhez, nem ismeri eléggé a mai fiatalok gondolkodását, ízlését. Erre viszont nincs sok ideje, hiszen gyorsan kell cselekedni, hogy megmentsék a jövő évi fesztivált. Mint mondta, sok embert megkeresett már a környezetében, sokan pedig őt találták meg a hírek hatására, hogy felajánlják segítségüket.

Első lépésként a nemzetközi trendeket és a hazai piac állapotát nézi át. Felméri, voltak-e stratégiailag hibás döntések az elmúlt években, és ha kell, korrigálna. Azt is vizsgálja, mennyire lehet a régi Sziget hagyományaira építeni, mi maradt értékes, és mit kell újragondolni. Kérdés számára az is, mire van igénye a mai fiataloknak, érdemes-e kizárólag rájuk építeni, vagy vissza kell-e hozni a korábbi közönséget is.

„Még csak keresem az ezzel kapcsolatos válaszokat, de nagyon rövid időn belül döntéseket kell hozni, hiszen az, hogy még mindig nincsenek árusítva a jegyek, nincsenek lekötve fellépők, nem zajlanak azok a folyamatok, amelyeknek ilyenkor már rég zajlania kéne, olyan probléma, amit nem lehet sokáig fenntartani. Mert ha még sokáig gondolkodunk, akkor hiába az a szándékom, hogy folytassuk, egyszerűen kicsúszunk az időből. Erre most néhány hetünk van maximum”

– mondta a Sziget alapítója.

Azt is elmondta, melyek most a legfőbb feladatai: „Az egyik, összerakni azt a finanszírozást, ami biztosítja azt, hogy folytatható legyen a Sziget a következő időszakban, hiszen sajnos komoly veszteségek képződtek az elmúlt években, és ahhoz, hogy ezt egyáltalán legyen esély megvalósítani, kell egy kockázatvállaló befektetői háttér. Másrészt pedig kell egy olyan vízió, amiről azt gondoljuk, hogy jobb lesz, hiszen az a cél, hogy ne legyenek a későbbiekben már ilyen veszteségek.

Tehát ez a két fő feladat van, egyrészt a jelenlegi biztos finanszírozást előteremteni, a másik pedig megtalálni a megoldást arra, hogy hosszú távon ne kelljen finanszírozni.”

Gerendai úgy látja, a hosszabb kihagyás miatt frissebb szemmel néz a folyamatokra. „Akik benne vannak egy adott szakmában, azok sokszor már nem látják a fától az erdőt, kevésbé érzékelik a nagy képet vagy a tágabb összefüggéseket” – mondta. Az elmúlt napokban szakmai anyagokat olvasott és sokakkal egyeztetett.

„Tegnap is szinte egész nap kint voltam a Sziget-irodában, és a volt kollégáimmal azt próbáltuk elemezgetni, hogy miket látunk hibának az elmúlt időszakban, és miket látunk jó iránynak. Miben kéne erősíteni, mit kéne megváltoztatni, miben kellene visszatérni inkább az alapokhoz, miben kellene kifejezetten megújulni.

Most egyszerre kell megteremtenünk egy stabil hátteret, miközben ez esély arra, hogy jó irányba mozduljanak el a dolgok, mert ez a számok alapján egyértelműen szükségesnek látszik”

– fogalmazott.

Az ötletelés mellett már tárgyal a lehetséges befektetőkkel is. Alapvetően magyar partnerekről beszélt, részleteket azonban nem árult el. Azt is mondta, úgy érzi,

a fesztivál az édes gyermeke, és mindent meg kell tennie azért, hogy megmentse.

Gerendai szerint ez a főváros és az ország érdeke is, ezért arra számít, hogy ebben pozitív lesz mindenkinek a hozzáállása. „Ez egy komoly szakmai kihívás, ami engem még inspirál is, hogy meg tudjuk-e találni a választ” – mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Mi lesz a Szigettel? Nem szavazta meg a területhasználati megállapodás megszüntetését egy bizottság a fővárosban
Az idő szorít: ha 2025 októberében nem startol a 2026-os Sziget jegyértékesítése, a rendezvény gazdaságilag ellehetetlenül. Karácsony Gergely új ülést kezdeményez.


:

Felborult a Sziget-mentőterv Budapesten: a Fővárosi Önkormányzat Tulajdonosi Bizottsága első körben nem szavazta meg a területhasználati megállapodás megszüntetését a Sziget Zrt.-vel. A Fidesz nemmel voksolt, a Tisza Párt tartózkodott.

A fesztivál 2026-os megrendezése így kérdésessé vált, miközben a Sziget vezérigazgatója maga kezdeményezte a szerződés felmondását, mert a külföldi tulajdonos a jelenlegi struktúrában nem vállal több kockázatot.

A mostani fővárosi megállapodás szerint jövőre akkor is fizetnie kellene a cégnek, ha végül nem lenne fesztivál, ezért inkább felmondanák az egyezséget, és új konstrukcióban folytatnák.

„A dolog viszonylag egyszerű: új hatósági szerződést nem lehet kötni addig, sőt, kérelmet sem lehet jogszerűen benyújtani addig, amíg a régi hatósági szerződés hatályban van.

Tudjuk, hogy a régi hatósági szerződés alapján a Szigetet a sokmilliárdos veszteséget felhalmozott külföldi tulajdonos jövőre már nem szervezi meg. Ha tehát akarunk jövőre új, magyar tulajdonosokkal Sziget Fesztivált, akkor a régi szerződést meg kell szüntetni, majd utána újat kell kötni.” — írta Karácsony Gergely főpolgármester Facebook-bejegyzésében.

Az idő szorít: ha 2025 októberében nem startol a 2026-os Sziget jegyértékesítése, a rendezvény gazdaságilag ellehetetlenül.

Karácsony új ülést kezdeményez, és azt kéri, vegyék ismét napirendre az ügyet.

„Hívjanak szakértőket, kérjenek segítséget, tegyenek bármit, csak ne kövessék el azt a hibát, hogy megfosztanak sok ezer embert a szabadság élményétől, Budapestet pedig egy kulturális értéktől.” — üzente a főpolgármester.

A Sziget–főváros megállapodás felmondását azért indítványozták, hogy elkerüljék a fizetési kötelezettséget akkor is, ha 2026-ban mégsem lenne rendezvény.

A fesztivál alapítója, Gerendai Károly jelezte: akár vissza is venné a Szigetet, hogy megmaradjon. Reméli, októberben sikerül megállapodni az új tulajdonosi struktúráról; az elmúlt években milliárdos mínuszok gyűltek fel.

Via: 444.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET: