SZEMPONT
A Rovatból

A kilóra megvett faluban Molotov-koktélokkal védi a házát az utolsó szabolcsi mohikán

40 éve még 300-nál is többen laktak a Szabolcs-megyei Kistiszaháton. A rendszerváltás azonban nem tett jót a faluban működő Szőke Tisza TSZ-nek sem. A kommunizmust felváltó demokrácia friss szelét nagyon mellre szívta a falu: az üzemeket felszámolták, a mezőgazdaságnak hirtelen lőttek; a kistiszahátiak lába alól pedig kicsúszott a talaj.
Báthory Róbert - Szabad Európa; fotók: Báthory Róbert - szmo.hu
2020. december 07.


Link másolása

Negyven éve még 300-nál is többen laktak a Szabolcs-megyei Kistiszaháton. A rendszerváltás azonban nem tett jót a faluban működő Szőke Tisza TSZ-nek sem. A kommunizmust felváltó demokrácia friss szelét nagyon mellre szívta a falu: az üzemeket felszámolták, a mezőgazdaságnak hirtelen lőttek; a kistiszahátiak lába alól pedig kicsúszott a talaj: ugyanis a földjeiket privatizálták. A munka nélkül maradtak a 90’-es évek végére úgy menekültek a faluból, hogy sokan egy vonatjegyre valóért adták el a házaikat. Egy település, ahol semmi sincs, mégis úgy vásárolják fel a telkeket ismeretlen befektetők, mintha a világ közepén lenne. Közben a lassan szellemfaluvá váló Kistiszaháton már csak 18-an élnek - Báthory Róbert riportja a- Szabad Európán.

Hét kilométeres kihalt út vezet Dombrádtól Kistiszahátig. A térképről még éppen csak le nem radírozott falu határában rossz ómenként csupán egy épület áll. Az is úgy, ahogy. A közel száz éves istálló már félig összecsuklott az idő vasfogának harapásaitól, de még nem döntötte el, hogy végleg megadja-e magát.

„Ahol még a körzeti megbízott sem ugat meg”

Reggel kilenc órakor Timi épp a fiát öltözteti. A kocsijuk nem indult be az éjszakai fagy miatt, de mire felocsúdtak addigra meg a menetrendszerinti buszjáratról is lecsúsztak. Biciklijük nincs, gyalog hiába indulnának neki a hét kilométerre lévő dombrádi óvodának. Így a négyéves fiú ezt a napot ellógja az oviból.

„Most nem sok mindent tudunk csinálni, majd ha a férjem hazajön a munkából, akkor megcsinálja az autót, és lesz bejárás. Nincs itt semmi, csak az üres, romos házak, úgy hogy most kimegyünk és sétálunk egyet, itt ilyenkor ennyit lehet csinálni. Hát, semmi sincs itt; se iskola, se óvoda, se kocsma, de még emberek se”

- mondja az asszony, majd azzal a lendülettel felöltözteti a gyereket és kiviszi a "semmibe".

Séta a semmibe. Lekésték a buszt, ezért nem tudtak óvodába menni, mert 7 kilométerre van Dombrádon.

„Az idősek meghaltak, a fiatalok meg elmenekültek” - mondja az időközben a traktorozásból hazaérkező férj. Nagy István öt éve költözött vissza Angliából ide a szülőfalujába. Akkoriban ismerkedett meg Timivel a szomszédos Dombrádon. A férfi minden zeg-zugát ismeri a környéknek, hiszen csaknem 40 évig élt itt mielőtt emigrált. Kistiszaháton született a Jármi-kastélyban. Ugyan a kastélynak azóta se híre, inkább csak hamva; viszont a háza még állt, abba költözött vissza az új családjával.

Az utolsó Molotov-koktélos mohikán

A faluban azóta összesen 18-an maradtak. Csak néhány lokálpatrióta él a két utcányi düledező viskó között. Többnyire őslakosok. Olyanok, akik már 40-50 évvel ezelőtt ide születtek, és sosem mentek el. De akad olyan ember is közöttük, aki csak néhány évvel ezelőtt jött ide, három hónapra tervezte a kistiszaháti kiruccanását, de valahogy azóta sem sikerült elmennie. Ahogy itt mondják: a falu végül nem engedte el.

Kistiszahát a rendszerváltáskor még virágzó település volt. Az elmúlt harminc év itt sem múlt el nyomtalanul.

A biciklijéről leszállva Séra Ferenc körbemutat a Vörösmarty utcában. Azt mondja: tíz évvel ezelőtt még százan éltek itt, 1970-ben meg még mindenhol házak álltak, amikben laktak is.

„Nincs már itt semmi eladó, mindent felvásároltak aprópénzért valakik. Ezt a települést le akarják radírozni a térképről is.”

Arra a kérdésre, hogy kik vásárolták fel a falut, válaszként először csak hümmögtek a kistiszahátiak. Majd végül kibökték, hogy a Fidesz egyik volt miniszterét szokták errefelé látni mostanában a strómanjai vagy a táskás embere társaságában. Ők vásárolták fel a falut az utóbbi néhány évben.

A kihalt romfaluban mindenki fél. Akik nem, és nyilatkoztak a Szabad Európának, azok is csak azért tették, mert már nincs vesztenivalójuk. Nagy István is biztosra megy, a házához visszakísérve mutatja, hogy körbebástyázta a telkét mindenféle önvédelmi eszközzel a hívatlan vendégek miatt.

„Ennek az a lényege, hogy ha a tanyasi ember nem számíthat gyors segítségre mondjuk éjszaka, akkor tudjak én is meglepetést okozni annak, aki váratlanul érkezik. Mi ez? Ez meg van töltve benzinnel és legalább annyi értelme van, hogy aki jött, az ne tudjon könnyen elmenni. Ez egy molotov-koktél? Hát úgy is hívhatjuk.”

A férfi azt mondta, hogy bár ő nem fél, de a családját félti attól, hogy valami bajuk esik. És, ha baj lenne, itt nem sokan tudnának róla.

István testvére is a faluban lakik. A férfi kisvállalkozó, a felesége pedig a nyíregyházi kórházban ápolja a koronavírusos betegeket. Ferenc azt magyarázza, hogy imád Kistiszaháton lakni. De ő is azt mesélte, hogy sokan csak arra várnak, hogy a még itt élő néhány család végre valahogy eltűnjön innen, és a kilóra megvett falu új tulajdonosa(i) végre nekilássanak a fejlesztéseknek.

„Komplett falut vásároltak már fel, tehát ezt az egész falut 90 százalékban már felvásárolták úgy, ahogy van. Az, hogy ebből kinek mi van ténylegesen a nevén, vagy hogy azt mondja csak az övé, azt én nem tudom. Én nem férek hozzá a földhivatalhoz, ahol ezt ki lehetne kérni”

- mesélte a Szabad Európának Nagy Ferenc.

Egy végletekig lerabolt falu

Kistiszahát a szocializmusban élte fénykorát. Akkoriban mezőgazdaság miatt több százan éltek itt, a hozzá tartozó Nétola-tanyán pedig hatvanan. A faluban - a Jármi birtok részeként - még kastély is volt. A rendszerváltás után azonban szinte minden eltűnt innen. Eltűnt az uradalmi birtok a muzeális értékű kastéllyal együtt. Felszámolták a bolgár kertészet borsófejtő üzemét, aztán a bolgár kertészetet is. Megszűnt a szarvasmarha és a disznótelep, a több száz négyzetméteres dohánypajtákat elbontották, mint ahogy a kisvasút sínjeit is felszedte az állam. (Ennek a kisvasútnak a szerelvénye került végül Felcsútra - A szerk.)

„A rendszerváltás után az emberek szó szerint menekültek a faluból” - meséli Nagy István.

„Hátrahagyták mindenüket. Mert a 90-es években nem kaptak volna annyi pénzt sem a házukért, hogy érdemes legyen megcsinálni az adásvételi szerződést. Van olyan, aki a dunnát, párnát vitte el a házból, egy vonatjegynyire való pénz volt, úgy ment el Pestre élni. Papír nélkül adta el a házát. Kapott érte 20 ezer forintot és csá! Felültette a családját a vonatra, és elmentek innen örökre.”

Rendszerváltás ide vagy oda, a falu kifosztása folytatódott az elmúlt két évtizedben is. Az alsó tagozatos iskolára lakat került, azóta az épületet is eladta a dombrádi önkormányzat. A református templom harangját pedig egész egyszerűen elvitték, és rárakták a dombrádi templomra, mert azon eredetileg kisebb volt, mint a kistiszahátin. A még itt maradt falubeliek ezen annyira felháborodtak, hogy néhányan még a keresztlevelüket is kikérték az egyháztól. Azt megkapták, de harangot azóta sem.

A még itt élők közül az egyik neve elhallgatását kérő férfi azt mondta a rendszerváltás után tíz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy rájöjjenek: őket megvezették.

„A kommunizmusban lényegtelen volt, hogy közigazgatásilag hova tartozunk. Nem volt szavazás, nem kellett dönteni semmiben. Csak dolgoztunk, éltünk és meghaltunk. Senkit sem érdekelt, hogy közben mi történik, mert nem történt semmi”

- fejtette ki a férfi, aki szerint a helyi politikusok csak kihasználták őket egyszerű embereket.

„Nem volt még bizalomvesztés, az emberek hozzá voltak szokva ahhoz, hogy akik a törvényt képviselik, azok képviselnek minket is. De ez 1989 után megváltozott, és kellett nekünk kistiszahátiaknak 10 év mire rájöttünk, hogy meg vagyunk vezetve.”

Ahogy fogyott a lakosok száma úgy szűntek meg a szolgáltatók is: bezárt a bolt, a kocsma, pedig abból három is volt, és felszámolták a könyvtárat is. A közigazgatásilag Dombrád külterületéhez tartozó Kistiszaháton nem maradt már semmi.

Pecsét a sorsra

Az 1990-es évek elején részönkormányzata is lett Kistiszahátnak, amely közigazgatásilag Dombrádhoz tartozott. A helyiek szerint akkor még menthető lett volna a falu, mivel még 150-en éltek itt, és működött még az iskola és a könyvtár is, de a dombrádi önkormányzat szerintük 19 évvel ezelőtt beütötte a szöget a koporsójukba.

„A részönkormányzat a tudtunk nélkül eladott itt 110 telket, önkormányzati épületeket, mindent. Egy nagykállói asszonynak adta el, akinek egy Széchenyi-terv pályázat volt a vesszőparipája. Meg is voltak a látványtervek, hogy hol lesz a sütöde, hol a lesz az idősek otthona. Minden. Képzelj egy új kisvárost ide. És az üres telkeket azért adta el az önkormányzat, hogy konzorciumban meg tudják valósítani ezt a projektet. A nádas helyén például bio szennyvíztisztító lett volna. A falu csaknem önellátó lett volna. El is nyerték a pályázatot. De, ahogy megnyerte a nő pályázatot bekerült a börtönbe, mert elcsalta a pénzt és trükközött a pályázattal” - mondta el Nagy István.

Úgy tudjuk, hogy az épületek a sikertelen pályázat után visszakerültek önkormányzati tulajdonba. A dombrádi önkormányzat ezek után kezdte meg a telkek és házak kiárusítását.

A kistiszaháti telkek külterületnek számítanak, ha el is adják őket, akkor a törvény szerint ezeket anonimizálva kell kifüggeszteni az önkormányzat hirdetőtábláján. A két utcás faluban azonban nincs üveges vitrin, a dombrádi hivatal meg 7 kilométerre van. Így arról sem tudnak, hogy van-e eladó telek, meg arról sem nagyon, ha valaki megvette azt. Fogalmuk sincs, hogy kik a szomszédjaik, mert a telkek tulajdonosai soha nem járnak ide. Nagy Ferenc szerint nem a házak miatt vásárolják fel a falut.

„Ennek is van gazdája, a mellettem lévőnek is. Az utána lévőknek is van gazdája. De, hogy mi lesz a sorsuk? Valószínűleg össze fognak borulni ezek a házak. Használják a földet ugye, én nem értek ezekhez a dolgokhoz, sem hogy mit lehet összevonni mivel. Valószínűleg pályázati pénzeket vesznek fel, vagy nem tudom. Termelnek rajta terményt, tehát összevon 5-6 telket és abból már van egy hektár”

- magyarázta a férfi, aki szerint ők akkor fogják elhagyni a halott falut, ha gyerekük születik.

Az ukrán újmagyaroknak is jutott a jóból Kistiszaháton

Még 2015-ben bukott le a dombrádi polgármesteri hivatal 9 dolgozója, köztük a polgármesternő is azzal, hogy kicsit egyszerűbbé tették az ukránok honosítását. Olyanoknak is igazolták a nyelvtudását, akik valójában egy mukkot sem beszéltek magyarul. Beszédes, hogy a hivatalban akkor összesen 18-an dolgoztak. Végül megúszták az állampolgárság kiárusítását egy szimpla pénzbírsággal. A polgármesterasszonyt, Kozmáné Kasza Veronikát tavaly váltották le, akkor már 13 éve vezette a kisvárost.

Nagy István azt mondja ők is eladták az egyik testvére kistiszaháti házát egy ukrán papnak.

„Ez a bátyám háza volt. Sajnos ők meghaltak, egyszerre öt ember halt meg hirtelen pálinkamérgezésben. És utána megvették 100 ezer forintért ezt a házat. Úgy tudom, hogy egy ukrán pap vette meg, és azóta 80 ukrán van ide bejelentve ebbe a lakásba”

- mesélte a férfi.

Azt egyelőre nem tudni, hogy mi lesz Kistiszahát sorsa, de a falubeliek szerint a képlet egyszerű: hagyják lerohadni a falut egészen addig, amíg el nem tűnik innen mindenki. Szerintük, amint elmennének, megnyílnának a pénzcsapok, és Kistiszahát vagy üdülőtelep lenne, vagy valamiféle luxuskomplexumot varázsolnának ide, hiszen a halott falu a Tisza-parton fekszik.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Suhajda Szilárd felesége: Nem szeretném, hogy Szilárd testét lehozzák az Everestről
Legindi Tímea több okot is mondott, amiért úgy döntött, hogy a serpák a most induló akciójuk során ne hozzák le a férje holttestét. A nepáli hatóságok szeretnék megtisztítani a hegyet a sok hátrahagyott hulladéktól, és több holttestet is lehoznának.

Link másolása

Nem hozzák le Suhajda Szilárd testét a Mount Everestről - ezt özvegye, Legindi Tímea mondta el a Blikknek.

A magyar hegymászó 2023. májusában indult a 8848 méter magas csúcsra, de életét vesztette. Utoljára 23-án adott életjeleket magáról. A holttestét nem találták meg.

A nepáli hatóságok most úgy döntöttek, hogy megtisztítják a hegyet a sok szeméttől, hulladéktől, amit az expedíciók hagytak maguk után. A serpák feladatai között állítólag az is szerepelt, hogy öt alpinista testét is hozzák le. Suhajda Szilárd neve is felmerült, de felesége cáfolta, közölte, hogy erről szó sem lehet.

"Nem szeretném, hogy Szilárd testét lehozzák az Everestről, ez az én személyes elhatározásom és döntésem. Több ok is áll emögött. Egyrészt a keresés során nem találták meg a testét. Másrészt egy ilyen kutatóexpedíció nagyon nehéz, akik megpróbálkoznának vele, önmagukat is veszélybe sodorhatják"

- mondta a lapnak.

Hozzátette: ritka, hogy egy-egy hegymászó holttestét a családtagok megpróbálják lehozatni. Előfordult azonban, például, mikor egy amerikai mászó családja egy hagyatéki ügy miatt indított expedíciót. De ha nincs ilyen ok, vagy vallási meggyőződés, akkor felesleges bolygatni az ott elhunyt személy testét.

Egy ilyen küldetés szinte emberfeletti és nagyon veszélyes. Egy példát is elmesélt: korábban a Broad Peak (8051 méter) csúcs első magassági táborából – ez az alaptábor fölött elhelyezkedő első tábor – egy magatehetetlen hegymászó mentése – akiért több mint egytucatnyian indultak el – csaknem egy napba telt, ennyi idő alatt sikerült visszavinni az alaptáborba. És ez még nem is a csúcsrégióban történt.

A most útnak induló serpák fő feladata a hegy megtisztítása, ebben a nepáli hadsereg 18 katonája is segíti őket. 2019 óta 110 tonna hulladékot hoztak le a Himalájából. Az idei terv szerint 10 tonnányi szeméttől szabadítanák meg a hegyet. A legtöbb hulladék a táboroknál van, mert az expedíciók a felszereléseiket általában ott hagyják, így az üres, széltépte sátrak, oxigénpalackok fent maradnak.

A lap megjegyzi, hogy 2023-ban Suhajda Szilárd emlékére a Szemlő-hegyi barlang feletti parkban tartottak búcsúztatót. Özvegye idén várhatóan a közösségi oldalán emlékezik meg férje elvesztésének első évfordulójáról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán Magyar Péterről: A Fidesz helyében nem lennék annyira nyugodt, hogy ebből ők jól jönnek ki
Magyar Péter az elmúlt napokban bebizonyította, hogy vidéken is lehet aktivizálni az embereket. A Political Capital alapítója szerint Magyar furcsa keveréke a celebnek és a politikusnak, aki átveszi a Fidesz szimbólumrendszerét és retorikáját.

Link másolása

Békés után Baranya és Tolna településeit is végigjárta Magyar Péter, a Facebook oldalán a kampány minden percét élőben közvetítve.

Az eddigi országjárásán olyat mutatott fel, amit nagyon régen nem tudott ellenzéki párt elérni: tömegeket, vidéken.

A nem egészen három hónapja feltűnt politikus mára az egyik legnagyobb ellenzéki erő vezetőjévé vált, sőt, az Iránytű felmérése szerint ma már a TISZA Párt a leginkább támogatott ellenzéki párt. Mindeközben Magyar az EP-választásokra szintén rekordidő alatt olyan jelöltlistát állított, melyet bármelyik párt megirigyelhetne, ha a diplomák számát, a nyelvtudást és a szakképzettséget nézzük. A magyar belpolitikát fenekestül felforgató eseményekről Somogyi Zoltánnal, a Political Capital alapítójával beszélgettünk.

– Pécsen gyakorlatilag teljesen megtelt a Széchenyi tér Magyar Péter beszéde alatt, de máshol is sokan voltak rá kíváncsiak. Mennyire látszik ez profibbnak, mint ahogy elindult?

– Régóta azt halljuk a hivatalos ellenzéki erőktől, hogy vidékre nem érdemes menni. A propaganda megszállta a vidéket, ott nincs lehetőség.

Ehhez képest jön valaki, aki felborítja ezt az egészet, és azt mondja, hogy tessék, elmegyünk vidékre. És igenis érdekli a vidéket a politika, ott is vannak ellenzéki emberek, igenis, lehet aktivizálni az embereket.

Ez nagyon érdekes a Magyar Péter jelenségben, hogy megmutatja, igenis lehet így is politizálni. Annyira jól használja a különböző marketing elemeket, marketing technikákat, hogy ebből arra lehet következtetni, hogy profi, felkészült csapattal csinálja a kampányt.

– Ez a felkészült csapat a legnagyobb rejtély az egészben. Erről semmit nem tudunk hivatalosan. Vagy tudhatunk már valamit?

– Nem. De az biztos, hogy átgondolt tevékenység zajlik, és profi csapat van mögötte.

– Mégis, mi az ő titka? Mit csinál másként?

– Vannak azért sajátosságai. Például a bennfentesség. Az, hogy ő belülről jön, és ismeri ezt a világot, amiről beszél, és ez hitelesíti minden mondatát, hogy ő ott volt, meg ott van, és hallotta és látja az eseményeket. Ez alapvetően más dimenzió, mint az ellenzéki pártoké, akik mondhatnak dolgokat, de mondjuk amit mondanak, azok nem biztos, hogy hitelesek. Ha például bármelyik ellenzéki szereplő azt mondta volna, hogy Kocsis Máté és Dúró Dóra hetente egyeztet egymással, akkor az csak olyan keretben hangzott volna el, hogy ezt egy olyan valaki mondja, akinek fogalma sincs erről, csak megvádolja a kormányt, meg az ellenzékinek kikiáltott, kormánnyal együttműködő politikust. Viszont azzal, hogy Magyar Péter mondja ezt, akár így van, akár úgy, akár egyeztet egymással Kocsis Máté és Dúró Dóra, akár nem, hitelességgel tudja mondani. Hiszen onnan jön,

abból a világból jön, neki emlékei vannak arról, történetei vannak arról, így sokkal jobban elhiszik neki, amiket a kormányzat körüli dolgokról állít és mond.

Ő mindezt azzal hitelesíti, hogy ott volt, benne élt, benne volt, és ez nagyon nagy erő, ami neki megvan, és az ellenzéknek nincsen. Amikor Hadházy Ákos azzal jön elő, hogy „lebuktató” fotókat közöl Magyar Péterről, hogy tavaly a miniszterelnök feleségével és a MOL elnökével valamilyen közös partin volt, akkor azt nem érti meg, hogy pontosan ez az ereje Magyar Péternek, hogy ő ott volt és onnan jött. Ezzel nemhogy kritizálni nem lehet, de ez az, ami az emberek számára reményt ad, hogy az ellenséget, az ördögöt talán csak az tudja legyőzni, aki ismeri a technikáit, ismeri azt, hogyan dolgozik. És Magyar Péterben ez benne van.

Emellett valami egészen furcsa keveréke Magyar a celebnek, meg a politikusnak.

Ilyen típusú jelenséget nagyon régen láttunk, hogy valaki így vegye fel a vele szemben jövő kritikákat. Egyrészt építkezik belőle. Azt mondja, jó, kiplakátoltatok, rám költöttetek sok tíz-százmillió forintokat, akkor ezt használjuk úgy, ahogy az aikidóban, ahol a másik energiáját, erejét használjuk fel védekezésre. Alakítsuk át a mi erőnkké és a mi energiánkká. Megvádoltatok azzal, hogy női a napszemüvegem? Hát akkor elárverezem a napszemüvegemet! Lehet licitálni rá napokig. Ha bármilyen támadás éri, bárhonnan, nagyon egyszerűen vág vissza. Ha a kormányzati oldalról támadja valaki, annyit mond, hogy az milliárdos a másik oldalon. Nem cizellál, az egészet egyetlen egyszerű csomagba rakja bele. Azok próbálják őt elhallgattatni, akik az állami pénzekből milliárdosokká váltak. És ez az egyetlenegy üzenet pontosan elég ahhoz, hogy minden vele szembeni támadást a hívei, a tábora, az ellenzékiek úgy éljenek meg, hogy na igen,

nyilvánvalóan azért támadják, mert veszélyes, és nekünk az az ember kell politikusnak, aki veszélyes.

Az eddigi puhány ellenzékiségből elegük van, ami négyévente semmilyen eredményt nem hozott, és végre van valaki, aki nem puhány, hanem kemény, és nyilván azért támadják, mert veszélyes. „Na, ez a jó, nekünk ez kell” – mondja az ellenzéki szavazók egy jókora része.

– Magyar Péter a Fidesztől, tehát a fideszes technikákból is másolt valamit?

– Sokféle helyről lehet érezni a mintát. Akár Trump kampányát nézzük Amerikában, onnan is átvett, de ha a Fidesz kampányait nézzük, ezt a végtelenül egyszerű, lebutított, primitív kampányt, ugyanilyen eszközökkel vág vissza.

Végtelenül egyszerű, lebutított, primitív választ ad a vele szembeni támadásokra, meg az ország helyzetére, ami miatt ő politikussá vált, de akár a saját családi ügyére, akár a kegyelmi ügyre is nagyon egyszerű üzeneteket fogalmaz meg.

Emellett használja azokat a vizuális elemeket, amit a politikai marketingben, meg egyáltalán a marketingben technikaként tanítanak. Lásd például a platós autót, piros-fehér-zöldre festve. Átveszi a Fidesztől a szimbólumrendszerét. Eddig a Fidesz mondta azt, hogy ő mennyire nemzeti. Magyar Péter átveszi ezeket a szimbólumokat, és a legnagyobb természetességgel állítja be a magyar emberek ellenségeként a kormányt, akikkel szemben ő a magyarok érdekében akar kormányváltást elérni.

Tehát pont ugyanazon a területen mozog, ahol a Fidesz. Én a Fidesz helyében nem lennék annyira nyugodt, hogy ebből ők jól jönnek ki.

Most azt mondja a Fidesz, hogy csak az ellenzéknek árt Magyar Péter. A számokból sem ezt látom, de magából a politikából sem ez következik.

– Nemrég jött ki a Závecz Research-től egy mérés, egy másik pedig az Iránytű Intézettől. Ezek eléggé mást mérnek, akár a Fidesz népszerűségét nézzük, akár azt, hogy most Magyar Péter pártja vagy a DK a népszerűbb. Mi lehet ennek az oka?

– Egyrészt az, hogy Magyarországon a közvélemény-kutatásokat nem a legprofesszionálisabban végzik el. Ennél azért lehetne professzionálisabban kutatni. Németországban a kutatóintézetek általában tizedes számok között vitatkoznak, Magyarországon meg fél-egymillió szavazó nagyságrendű a tévesztés lehetősége. Mindezt úgy mondom, hogy az egyik kutatóintézet vezetője három évig tanított nekem kutatásmódszertant az egyetemen, és kiválóan tette ezt, a másiknak a vezetőjét is nagyon jól ismerem. Tehát én semmilyen rossz szándékot nem feltételezek róluk. Egyetlen egy dolgot igen, azt, hogy annyira kevés pénz van Magyarországon a közvélemény-kutatásokra is, hogy senki nem mer egy nagyon professzionálisan felépített közvélemény-kutató céget működtetni, ezért bizonyos szempontból vakrepüléseket vagyunk kénytelenek végrehajtani. Végül is

hitkérdéssé teszik, hogy például a legutóbbi két kutatás közül melyiket fogadjuk el.

Tehát az ellenzékiek is meg tudják találni maguknak azt a kutatóintézetet, amit el tudnak fogadni, és a kormánypártiak is egy másikat.

– És akkor itt van Magyar Péter, aki meg azt mondja, hogy 26 százalékon állnak.

– A két kutatás közül Magyar Péter is elővette azt, ami neki kedvezőbb, és azt mondta, hogy 26 százalékon állnak. Ha a Fideszt kérdeznénk, elmondják, hogy ők 50 százalékon állnak. Ezek ilyen szempontból politikai mondások, mindenki megtalálja a magának legjobb adatot, és azt mondja, hogy azon áll. Ez a kicsikre is igaz, akik néhány százalékon állnak, mindig találnak valami olyan kutatást, ami bejutást mutat, jó eredményt mutat, és akkor arra hivatkoznak. Igazából szerintem nincs ember, aki meg tudná mondani, hogy mi zajlik a magyar politikában.

Egy valamiben biztos vagyok, hogy Magyar Péter nagyon jól áll, az tuti. De neki, ha 16 százalékon állna, az is jó lenne. Ha 8 százalékon, az is.

És ha valaki 26 százalékra állítja be, akkor az is jó, hiszen pár hónappal ezelőtt nem is volt ismert, nem volt politikai tényező. Ilyen szempontból az ő elfogadottsága, ismertsége és népszerűsége példátlan.

– Teljesen szokatlan módon nyilvános pályázattal castingolt az EP-választásra, és elég impozáns csapat jött össze. Hogyan tudott pillanatok alatt ennyi valóban magasan kvalifikált embert összeszedni, akik ráadásul jól is kommunikáltak a bemutatkozójukban?

– Én azt a részét, hogy jelentkeznek emberek, még simán el tudom képzelni, mert ilyen helyzetre nagyon sokan jelentkeznek. De az idő nagyon rövid volt, ezért azt már nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy hogyan lehet ennyi idő alatt ennyi jelentkezést feldolgozni?

Az egész ott hibádzik, hogy biztosan nem volt idő arra, hogy a beadott jelentkezéseket tömegével fel lehessen dolgozni.

Ehhez képest pedig tényleg nagyon jók lettek a bemutatkozó videók. Nyilván maga az, hogy tessék pályázni, és pályázat útján az Európai Parlamentbe kijutni, ez egy nagyon jó marketing technika, ugyanakkor valljuk be, végtelenül populista is. De hogy is van az, hogy ő konkrétan azt mondja, hogy az Európai Néppártba igyekszik? Az Európai Néppárt azért mégiscsak egy politikai közösség. Impozáns jelöltekkel állt ki, de kipróbált emberek-e? Akik eddig nem politizáltak, hogy tudnak politikát csinálni, művelni, értik-e a politikai tevékenységet? Azt is azért érdemes egy kicsit lentebbről kezdeni. Persze ugyanakkor fantasztikusan jól néz ki ez a politikai megoldás. Üzenetnek egyáltalán nem rossz.

Ha esetleg előre fel voltak készülve, és tudták, hogy van 5-10 jó jelöltjük, akiknek előre megcsinálták a videóit, akkor bizony bebolondították a többi embert, de közben ezzel a bebolondítással egy óriási politikai marketingfogást végeztek.

Ha az igazi jelölteket ismerik, és azok jól fognak szerepelni, mert már kipróbáltak valamilyen területen, vagy valahogy közelebb vannak a párthoz, mint azt gondolnánk, akkor ez egy nagyszerű, ügyes húzás volt.

– Magyar azt is mondja, hogy ha elég jól szerepelnek, akkor előrehozott választást fognak követelni. Ezt közjogilag nehéz elképzelni. Vagy születhet olyan eredmény, hogy tényleg napirendre kerül?

– Közjogilag nem, de politikai értelemben igen. Megrendíthet egy kormányt a politikai népszerűségvesztés, az biztos. Feltéve, ha olyan ellenzék társul vele, amelyik ezt ki tudja használni. 2006-ban a Gyurcsány-beszéd, és utána az önkormányzati választás elvesztése megrendítette a Gyurcsány-kormányt, nem is tudott abból visszajönni. Az előrehozott választások követelése azért is érdekes, mert ezt Dobrev Klára egy hete üzente meg, és úgy tűnik, hogy Magyar inkább ebből a vitorlából akarja kifogni a szelet azáltal, hogy ő is felvállalja ezt a politikai követelést. Ettől teljesen függetlenül,

ha a Fidesz mondjuk 40 százalék alatt szerepel a választásokon, azaz a szavazók kevesebb mint 40 százaléka támogatná a Fidesz politikáját, az megrendítené Orbán pártját.

Nem mondom, hogy feltétlen előrehozott választáshoz vezetne, de az biztos, hogy megrendítő erejű lenne a Fidesz számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Magyar Péter: Tegyenek börtönbe, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at, és akkor nem nekik lesz kétharmaduk, hanem nekünk háromnegyedünk
A TISZA Párt alelnöke bohócnak nevezte a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, miután Lánczi Tamás azt írta egy posztban Magyarnak: börtönbüntetés jár annak, aki tiltott külföldi támogatást használ fel.

Link másolása

Megalakulása óta az első vizsgálatot indította meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal, írja azt rtl.hu. A kormány kezdeményezésére februárban létrehozott intézmény a kormánypárti Magyar Nemzet egyik cikkére hivatkozik. Az állami hírügynökséggel azt közölték: a lap információi alapján felmerül a gyanú, hogy „ugyanaz a külföldi és magyar szereplőkből álló érdekkör” próbál beavatkozni a magyar választásokba, amelyik a 2022-es választás előtt Márki-Zay Péter mozgalmát támogatta.

A hivatal Magyar Péter nevét nem említette, de a Tisza Párt alelnöke tegnap Facebook-posztban reagált. Azt írta, a vizsgálat vele kapcsolatban indult. Azt javasolta Lánczi Tamásnak: kérdezze a Fideszt, „évente hány milliárd forintot költenek 2015 óta az amerikai kampányguruknál, a gyűlölet propaganda mestereinél”.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője erre szintén a közösségi médiában reagált: felhívta Magyar Péter figyelmét arra, hogy „amennyiben egy jelölt vagy jelölő szervezet tiltott külföldi támogatást használ fel, az három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.

Magyar Péter ma a Békés megyei Mezőhegyesen kampányolt, innen üzent Lánczinak Tamásnak:

„Innen is üzenem neki, hogy irtó nagy bohóc. Kit akar börtönbe tenni, engem? Vagy a magyar népet? Mit gondol, hogy tényleg azt el fogják fogadni az emberek egy ordas kamu alapján, amit a propaganda állít, majd engem börtönbe rakjanak?

De tegyen börtönbe, szerintem annál jobb lesz, akkor nem 50%-ot fogunk elérni, hanem 80-at. És akkor nem nekik lesz kétharmaduk hanem nekünk háromnegyedünk.”

A Magyar Nemzet csütörtökön azt írta, hogy Magyar Péter mozgalma mögött a Bajnai Gordonhoz köthető DATADAT nevű cégcsoport állhat, erre az egyesület honlapjának adatvédelmi tájékoztatójában találtak nyomokat. A cégcsoport ügyvezetője szerint hazugság, ami a Magyar Nemzetben megjelent.

„Sosem találkoztam velük, sem Magyar Péterrel, sem a hozzá kötődő párttal, sem a hozzá kapcsolódó egyesülettel soha semmilyen viszonyt nem ápoltunk”

- mondta Szigetvári Viktor, aki szerint azért szerepeltek az adatvédelmi tájékoztatóban, mert a Magyar Péter által átvett egyesülettel volt kapcsolatuk régebben.

Szigetvári Viktor azt mondta, nem tartnak a vizsgálattól, és együttműködnek majd a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, ha felkeresik őket.

A szervezettel kapcsolatban épp tegnap terjesztett be határozattervezetet az Európai Parlament öt frakciója. Eszerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása és működése sérti a szabad és tisztességes választások elvét. Arra szólítanák fel az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül a korábbi döntését és függessze fel a Magyarországnak adott támogatásokat, amíg az összes korábban támasztott feltételt nem teljesíti a kormány. A tervezetről jövő héten szavazhat az Európai Parlament.

Az RTL Híradójának riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
„Majdnem összeverte a dühös tömeg az Emirates alkalmazottait” – Beszámoló egy magyartól, aki 20 órán át a dubaji reptéren ragadt
Egy minden bizonnyal mesterségesen előidézett vihar miatt kaotikus állapotok alakultak ki, teljesen megbénult a közlekedés. Olyanok is akadtak, akik négy napon át vesztegeltek a reptéren, mire felszállt a gépük.
Láng Dávid - szmo.hu
2024. április 19.


Link másolása

Volt kollégánk, Csákvári Péter egy hackerversenyre utazott az Emirátusokba, amit egy jachton rendeztek meg. Az eredetileg tervezett kezdési időpont előtti este viszont nem várt fejlemények történtek.

„A főszervező felső körökből kapott tájékoztatást arról, hogy este 8-kor elkezd esni az eső, és 24 órán keresztül vihar lesz. Ez az illető hozzátette azt is, hogy generált viharról van szó, amit felhővetéses technikával idéznek elő.”

Erre korábban mindig büszkék voltak, most azonban, hogy ekkora káosz lett belőle, Péter szerint már tagadják, hogy bármi közük van hozzá, sőt büntetés is jár érte, ha valaki ezt mondja. „Pedig az intenzitásából ítélve egyértelmű, hogy emberi beavatkozás állt mögötte” – teszi hozzá.

Azzal egyébként alapvetően nem lenne baj, ha esik az eső, az igazi problémát az okozta, hogy nem tudott elfolyni, mert a homokkő nem ereszti át a vizet.

Magát a vihart kollégánk a 62. emeletről nézte végig, elmondása szerint „kegyetlenül durva volt”, az egész felhőkarcoló beázott. És ő még szerencsésnek mondhatta magát, egy másik szállodában lakó ismerőse egy teljes napig áram nélkül volt, el se lehetett őt érni. Végül csónakkal menekítették ki és helyezték át máshová.

Voltak olyan utcák, ahol derékig vagy egyenesen fejmagasságig ért a víz, de mivel Dubajban szinte mindenkinek van legalább egy, vagy inkább több terepjárója, a helyieknek ez pont nem okozott akkora nehézséget. A taxiközlekedés viszont teljesen leállt, a metrók és a villamosok se közlekedtek, tehát a turisták már közel se mondhatták ennyire szerencsésnek magukat.

„A rendezvényt áttették egy nappal későbbre és rendben lement, hiszen eleve vizen volt. Az igazi problémák másnap kezdődtek, amikor realizáltam, hogy még mindig nincs közlekedés, nekem viszont ki kellene jutnom a 30 kilométerre lévő reptérre. Be is pánikoltam teljesen.”

Végül úgy sikerült taxit fognia, hogy a bőröndjére állva kiugrott az autópályára, aminek hatására megállt neki valaki. A sofőr egyébként megnyugtatta, hogy más is csinált már ilyet. A reptérre kiérve aztán kiderült számára, hogy akiket ott ért a vihar, azok azóta is ott vesztegelnek, ekkor már harmadik napja.

„Két gépnyi magyar torlódott fel, elképesztő idegállapotban volt mindenki. Kicsit a Terminál című filmhez hasonlított a helyzet, ráadásul információt se kaptunk senkitől. Amint megjelent valaki Emirates-egyenruhában, azonnal egész tömeg rohanta le, kezdte el rángatni és üvöltözni vele, szóval gyorsan el is tűntek mindig.”

Nagyjából félóránként csúsztatták egyre későbbre a gépek indulási idejét, ez ment 20 órán keresztül. Étel- és italkuponokat ugyan kaptak, de idővel a vendéglátóhelyek készletei is elkezdtek kifogyni.

Egészen szürreális szituációk is adódtak: „Egyszer átírták a gépünket a tel-avivi gépre, majd amikor mindenki felhördült, visszaírták Budapestre. Ekkor viszont az Izraelbe tartók akadtak ki nagyon, úgyhogy végül újra átírták Tel-Avivra, mondván, hogy nagyon kiabáltak, menjenek ők. Ezután viszont a magyarok is majdnem összeverték őket.”

A gépek egyébként rendelkezésre álltak, inkább a személyzet hiányával volt probléma, a fenti esetben is őket rakták át végül a Tel-Avivba tartó járatra. Ezután újabb 6 órán át tartó várakozás következett az éjszaka közepén – aludni a legtöbben egy percet se tudtak –, mígnem ma reggel 8-kor egyszer csak felkiáltott valaki, hogy „B2-es kapu!” Erre már csak szkeptikusan legyintettek, de tényleg ott állt a gép, sőt, személyzet is volt hozzá.

„Amikor megbizonyosodtunk róla, hogy nem viccelnek, mindenki elkezdett tapsolni és ordibálni örömében.”

Végül délután fél 4 körül landoltak Budapesten. Bár időjárás okozta késés esetén általában vis maiorra hivatkozva megtagadják a légitársaságok a kártérítést, Péter szerint ebben az esetben ez az érv aligha fog megállni.

„Nem lehet vis maior egy olyan vihar a sivatag közepén, ami 4 nappal később is megbénítja a közlekedést, szóval mindenképpen rámegyünk egy csoportos perre.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: