KULT
A Rovatból

A jó hír: Szandinak még mindig atom hangja van. A rossz hír: változatlanul a Szerelmes szíveket énekli vele - megnéztük az Álarcos énekest

Az új nyomozók és az új szabály hozott némi frissülést a műsornak, de az első adás nem adott igazán emlékezetes pillanatokat. Kritika.


Ha netán valaki nem látta a műsort, de szeretné megnézni, akkor tudjon róla, hogy

a cikk SPOILEREKET tartalmaz.

A jó hír: Szandinak még mindig atom hangja van. A rossz hír: változatlanul a Szerelmes szíveket énekli vele.

Azt viszont sosem hittem volna, hogy egyszer Szandi szájából ezt fogom hallani: „Ezért BÜNTETÉSBŐL el kell énekelned egy részletet a Szerelmes szívekből.”

Kemény, de őszinte szavak, köszönöm, Szandi.

Mindez egyébként úgy történt, hogy az énekesnő meg akarta büntetni Fluor Tomit, aki Istenes Bence szerint leszólta Szandi művészetét.

Nem tudom eldönteni, azért nyerem meg minden évben az Álarcos énekes kritika szép feladatát, mert ennyire elégedettek velem a főnökeim, vagy mert senki más nem vállalja.

Különösebben nem bánom. Én tudok szórakozni az efféle celeb műsorokon. Jó kis ökörködés, semmi több, de hát nem kell mindig olyan high brow-nak lenni. Néha jól esik ez is, vagy hogy egy régi klasszikust idézzek gyermekkoromból : nem kell mindig kaviár.

Tudom, ha valaki azt szeretné, hogy értelmiséginek nézzék, fanyalogni illik az efféle szórakoztató műsorokra, de püff, hát mondjátok már, legfeljebb nem néznek értelmiségnek (könnyen lehet, eddig sem néztek annak).

Ezzel együtt tudok élni.

Azért az látszik, hogy én sem a celebvilág követésével töltöm mindennapjaimat, mert a nyomozók által benyögött tippeknek kábé a feléről fogalmam sincs, kicsoda. De nem görcsölök ezen, aki van olyan jó (vagy annyira irritáló) hogy érdemes megjegyezni a nevét, annak előbb-utóbb meg fogom.

Az idei évad több újdonságot is tartogatott. Kezdve rögtön a nyomozógárda lecserélésével. Mint emlékezetes, az első évadban Gáspár Laci, Dancsó Péter, Csoboth Adél és Sebestyén Balázs próbálta kitalálni, kik rejtőznek a maszkok mögött.

Úgy tűnik, a Youtube és a tévé között nem is olyan könnyű az átjárás. Talán ez lehet az oka, hogy a második évadra Dancsó Péter helyére a versenyzőből nyomozóvá előlépő Hargitai Bea került.

Idén azonban teljes tisztújítást hajtott végre az RTL Klub. Fluor Tomi ül Gáspár Laci helyén, ami első ránézésre, lássuk be, nem tűnik minőségi cserének, legalábbis ami az énektudást illeti. Fluor amúgy jó arc, ne feledjük, ő volt az, aki a már akkor mélyen a NER bendőjében leledző Petőfi rádióban bemondta a mikrofonba, hogy Soros. Az ökörködés faktor nála is erős, nem csak Lacinál, szóval vélhetően működni fog.

Az a Szabó Zsófi ül mellette, akivel amúgy ha jól emlékszem, réges-régen, valamelyik műsorban elénekelték duettben a Mizut. A páros az első pillanattól flörtölni kezdett egymással, pontosabban egyelőre Fluornak jutott az idióta balfék szerepe, aki ostromolja a lányt, utóbbi azonban ellenáll.

Hogy ez megmarad poénfaktornak, vagy az RTL kreatívjai felépítenek belőle egy kis belső szappanoperát, majd elválik. Mindenesetre rögtön az elején csókot váltottak, de azért Zsófi szemérmesen a szájuk közé tette a tenyerét.

Szandiról már megemlékeztem. Amúgy pont egy celebműsor, a Sztárban sztár kapcsán jöttem rá anno, hogy milyen remek énekesnő, csak hát a dalszerzői nem olyan nótákkal látják el, amiket szívesen hallgatnék.(Azt nhiszem, ettől ő még nyugodtan fog aludni.)

Szandinak ráadásul remek humora is van, ezért azt remélem, emelni fogja a műsor színvonalát.

Sebestyén Balázs helyét Nagy Ervin foglalta el, aki az első évadban már szerepelt, mint versenyző (ő volt a Robot), tavaly pedig vendégnyomozóként tűnt fel. Az ő személye gondolom, kicsit a kritikusoknak is szól: lám itt egy remek, sokak által elismert színész, még neki sem derogál az Álarcos énekes.

De hát Sebeők János is beköltözött a Big Brother házba, úgyhogy ez önmagában nem sokat jelent.

Bár Csobot Adéltól is elbúcsúztunk, a Badél házaspár fele azért maradt: Istenes Bence állandó pontnak tűnik, neki csak a haját festették be. Azt nem mondhatnám, hogy ez emelte az élvezeti értékét, igaz, rontani sem rontott rajta. Különösebben nem tűnik megtörtnek, amiért nem a felesége ül vele szemben, de ezt majd otthon lemeccselik.

A szabályban is van némi változás: bevezették a szuperkártyát. Minden nyomozó kap egyet, amit a játéksorozatban egyszer használhat fel, és egy adásban csak egy valaki dobhatja be. Lényege, hogy ha valamelyik versenyző esetében úgy érzik, biztosak a személyazonosságában mind a négyen, akkor felhasználhatnak egy szuperkártyát.

Ha igazuk volt, a versenyző leleplezi magát, és a helyére jön egy új versenyző. Ha tévedtek, akkor a kártyát felhasználó nyomozó büntetést kap

Először a Katicánál merült fel az új szabály alkalmazása. A meglehetősen alacsony versenyzőről hamar megállapították, hogy vagy gyerek, vagy Nótár Mary.

Ezen a ponton sikerült a műsornak kiakasztania a prosztóság mérőt. Szabó Zsófi fontolgatta ugyanis, hogy felhasználja a szuperkártyát, mire Istenes Bence azt a roppant szellemes (not!) büntetést találta ki neki, hogy amennyiben téved, és a Katica mégsem Nótár Mary, akkor meg kell csókolnia Fluor Tomit.

Szabó Zsófinak ezek után érthető módon elment a kedve a Szuperkártya használatától. Senki nem tett egy rosszalló megjegyzést sem, még vicces formában sem. Fluor Tomi volt az egyetlen, aki felvillantott némi emberséget, amikor úgy kommentálta a dolgot,  hogy

nem így szeretné kiérdemelni azt a bizonyos csókot.

Legközelebb az Eperke kapcsán merült fel a szuperkártya. Róla már a kisfilmjében is lejött, hogy fiú, és töri a magyart. Ez kábé két főre szűkítette a mezőnyt. És amint elkezdett énekelni, az is nyilvánvalóvá vált, hogy nem Cooky táncol a színpadon, hanem Fekete Pákó.

Szabó Zsófi volt az első, aki kimondta Pákó nevét, de a Damoklész kardjaként feje felett lebegő büntetés miatt (a tsók) megint csak nem merte kijátszani. Végül Nagy Ervin lovagiasan átvállalta a kockázatot. Jellemző az egész koncepció kétszínűségére, hogy rögtön megváltozott a büntetés is: ha téved, nem kell megcsókolnia Fluor Tomit, csak ugyanolyan színűre festik a haját, mint Bencének.

Persze az Eperke valóban Pákó volt, így Ervin megúszta a fodrászati beavatkozást. Viszont ez egyben azt is jelentette, hogy érkezik +1 versenyző, mégpedig a Kaméleon.

Az eddigi évadok adásai meglehetősen vegyesek voltak. Kínosan rossz produkció mondjuk, nem volt, de azért hullámzott a színvonal. Viszont minden adásra jutott 2-3 igazán jó előadás vagy az éneklés színvonala, vagy a szellemes színpadi megoldások miatt. Nekem most hiányzott a nagy dobás. Egy produkciót sem tudnék kiemelni.

Ennek kapcsán Fluornak becsúszott két baki is:

Amikor meghallotta a kezdő taktusokat, örömmel felkiáltott: Heal the World! Ráadásul – nyilván régi reflexből – lejackózta Jacksont. Bevallom, én is csak nemrég tudtam meg Klamancsek Krisztiántól, hogy Michael halála óta az igazi fanok mellőzik a Jacko megnevezést, mert állítólag maga a sztár utálta.

Az adás végén a Rókát leplezték le, a maszk alól Szabados Ági került elő, a Híradó műsorvezetője. Esküszöm, nem pikkelek Fluorra, de megint csak ő égett, hisz annak ellenére nem ismerte fel Ágit, hogy forgattak együtt videóblogot.

Ági leginkább a fantasztikus tánctudásával nyűgözte le a zsűrit. Mint kiderült, ez nem véletlen: évekig volt versenytáncos.

A Szarvasról felmerült, hogy talán Gáspár Laci tért vissza ily módon az adásba. Annyiból nem alaptalan a feltételezés, hogy jól énekelt, és Michael Jacksont választott, aki nagy kedvence Lacinak.

Az első adás nem szögezett a fotelba. Ez részben talán annak is köszönhető, hogy a korábbi évadokkal ellentétben most sokkal többet beszéltek a nyomozók produkciók alatt - vagy legalábbis többet vágtak be belőle -, és ez jelentősen megtörte azt a kevés varázst is, amit esetleg egy-egy produkció okozhatott volna. Még csak most indult a szezon, nyilván a nyomozóknak is össze kell csiszolódni, és biztos lesznek jó értelemben is emlékezetes pillanatok. Érdeklődve várom.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Cserhalmi György a Kossuth-díjról: Rosszabbul áll a helyzet, mint a szocializmusban
A Magyar Színházi Társaság független bizottsága a díjátadó után tette közzé saját névsorát. A lépéssel azt jelzik, hogy az állami döntnökök több mint tíz éve figyelmen kívül hagyják javaslataikat.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 14.



Alig pár órával azután, hogy március 14-én, szombaton átadták az idei Kossuth-díjakat, a Magyar Színházi Társaság máris közzétette a saját, független szakmai bizottsága által javasolt névsort, nyíltan jelezve, hogy a szakma másokat részesített volna a legmagasabb állami elismerésben. A nemzeti ünnep alkalmából tartott díjátadón a színművészek közül Nemcsák Károly, a József Attila Színház igazgatója és Gáspár Tibor színész vehette át az elismerést, mellettük Pataky Attila és Rúzsa Magdi énekesek is Kossuth-díjasok lettek.

A Magyar Színházi Társaság közleményben jelezte, több mint egy évtizede „szorongató hiányérzettel” figyelik a szakmai elismerések alakulását, mert úgy látják, az állami döntnökök nem veszik figyelembe a felterjesztéseiket.

Bodor Johanna, a szervezet elnöke szerint elfogadhatatlan, hogy a javaslataikat újra és újra mellőzik. „Több mint tíz éve – egy-két kivételtől eltekintve – nem érnek célba az MSZT javaslatai. Most egy szakmai minőséget, kvalitásérzéket reprezentáló, nagy szakmai és erkölcsi felelősséggel jelölő grémium felterjesztéseit hagyták figyelmen kívül. Amikor az előadó-művészeti szakma legnagyobb tekintélyű alkotói közül tizenketten névvel vállalják szakmai javaslataikat – sőt ők még konzultáltak további Kossuth-díjas kollégáikkal –, az nem pusztán ajánlás, hanem felelősségvállalás a magyar művészet értékeiért” – fogalmazott.

A Magyar Színházi Társaság tavaly kérte fel tizenkét Kossuth-díjas művész – Bánsági Ildikót, Cserhalmi Györgyöt, Csikos Sándort, Hegedűs D. Gézát, Kolonits Klárát, Kovács Jánost, Máté Gábort, Molnár Piroskát, Nagy-Kálózy Esztert, Szakács Györgyit, Valló Pétert és Volf Katalint –, hogy egy független Művészeti Díj Bizottság tagjaiként segítsék a 77 tagszervezetük jelölési folyamatát. A bizottság konszenzussal döntött a felterjesztésekről, hogy a névsorok hitelesek és megkérdőjelezhetetlenek legyenek.

A testület Kossuth-díjra javasolta Fekete Ernő, Fodor Tamás, Gáspár Tibor, Kiss Mari, László Zsolt, Monori Lili, Ónodi Eszter, Takács Katalin, Tóth Ildikó és Pintér Béla színművészeket.

Mellettük Lőcsei Jenő, Lőrinc Katalin és Nagy Tamás táncművészeket, Kovácsházi István, Ötvös Csaba és Pitti Katalin énekművészeket, Dukay Barnabás zeneszerzőt, Szokolay Balázs zongoraművészt, Várdai István gordonkaművészt, valamint Antal Csaba és Khell Csörsz tervezőművészeket tartották érdemesnek a díjra. A bizottság Kiváló Művész díjra terjesztette fel Derzsi Jánost, Für Anikót, Hernádi Juditot, Kerekes Évát és Mucsi Zoltánt, Érdemes Művész díjra pedig Fekete Gizit, Görög Lászlót, Harsányi Attilát, Hegyi Barbarát, Keresztes Tamást, Máhr Ágit, Martin Mártát és Mertz Tibort.

Cserhalmi György, a független bizottság tagja az állami díjátadó után úgy nyilatkozott, Gáspár Tibor Kossuth-díjának felhőtlenül örül, de a helyzetet jóval borúsabban látja.

„Azt gondolom, rosszabbul áll a helyzet, mint a szocializmus időszakában. Ott azért néha elég alaposan beletrafáltak, és még az utolsó pillanatban megpróbálták azt a csorbát is kiköszörülni, hogy Őze Lajosnak és Latinovits Zoltánnak nem adtak Kossuth-díjat, de 1990-ben posztumusz nekik ítélték oda.

Ezért fordulhatott elő az, hogy én egy évben kaptam velük Kossuth-díjat. Kinek hiányzik az, hogy majd posztumuszokat osztogassunk pár év múlva?

Minden rendszernek az egyik legnagyobb hibája az előítéletesség”

– fogalmazott a nemzet színésze. Cserhalmi szerint nem egy „ellenlistát” akartak összeállítani, hanem egy szakmailag és morálisan száz százalékosan vállalható névsort. Hozzátette: „A művészeti díjaknak nem törésvonalakat kellene kijelölniük a szakmán belül, hanem éppen azt kellene megmutatniuk: a magyar kultúra értékei túlmutatnak minden megosztottságon.”

Az állami díjakról döntő Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság állandó elnöke a mindenkori miniszterelnök, a korábbi albizottsági rendszert pedig már nem alkalmazzák. A művészeti díjakra javaslatot tevő bizottságok tagjait a kulturális miniszter kéri fel, a szakmai szervezetek javaslatainak mérlegelésével. Az állami kommunikáció szerint a díjak a magyar kultúra kiemelkedő teljesítményeit ismerik el.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Törőcsik Franciska a Jászai Mari-díjjal kapott teljes pénzjutalmat egy alapítványnak ajánlotta fel
A színésznő a Facebookon jelentette be a jó hírt. A nemes gesztussal a jövő kiemelkedő alkotóit szeretné támogatni.


Törőcsik Franciska egy Instagram-posztban jelentette be, hogy Jászai Mari-díjban részesült. A színésznő szerint „igazán megtisztelő, hogy a magyar színjátszás egyik legnagyobb alakjáról elnevezett díjban” részesülhetett.

Közölte továbbá, hogy a díjjal járó teljes pénzjutalmat az Igazgyöngy Alapítványnak ajánlja fel, „akiknek a munkáját nagyon fontosnak tartom, és régóta figyelemmel kísérem”.

A posztban azt írta, mások is tudják támogatni a szervezet tevékenységét, „hiszen már közöttünk vannak a jövő kiemelkedő alkotói, és talán éppen egy ilyen odaadó csapat munkáján múlik, hogy egyszer majd nagyon büszkék lehessünk rájuk”.

Törőcsik Franciska 1990-ben született Budapesten, a nagyközönség többek között az RTL A mi kis falunk című sorozatából ismeri. A színésznő színházi munkái mellett zenés projektekkel is foglalkozik, és a névrokonság ellenére nem áll rokoni kapcsolatban Törőcsik Marival.

Az Igazgyöngy Alapítvány 1999-ben jött létre Berettyóújfaluban, L. Ritók Nóra alapításával. A szervezet komplex esélyteremtő modellként működik Kelet-Magyarországon, ahol a vizuális nevelésre építve művészeti oktatást, kríziskezelést, családtámogatást és közösségfejlesztést végeznek a generációs szegénységben élő családok körében. Az alapítvány vezetője 2025-ben az operatív feladatok egy részét átadta, de stratégiai szerepben továbbra is részt vesz a munkában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A Pamkutyán is zengett a „Mocskos Fidesz!”
Az Osbáth testvérek hatalmas nosztalgiabulit ígértek, de a Z generációs közönség váratlanul átvette az irányítást. A youtuberek ártatlan viccei helyett hirtelen a „Mocskos Fidesz!” zúgott az arénában.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 14.



Aki azt várta, hogy a nyár elmúltával a „Mocskos Fidesz!” skandálás is eltűnik a magyar koncertekről, nem is tévedhetett volna nagyobbat. Péntek este ugyanis nem egy politizálós előadó fellépésén, hanem a youtuber viccduó, a Pamkutya koncertjén harsant fel a rigmus a döntően tizenévesekből álló közönségből az MVM Dome-ban. A videófelvételek tanúsága szerint

nemcsak egy-két fiatal kiabált, hanem rendesen zúgott a Z generációs véleménynyilvánítás az Orbán-kormányról,

írta a 444.

Az Osbáth testvérpár, Márk és Norbert eredetileg egyetlen nosztalgiakoncertet hirdetett meg, de akkora érdeklődést váltott ki, hogy végül még hat további dátumot is be kellett jelenteniük. A jelenség, vagyis

a kormánykritikus rigmus skandálása nem új keletű: 2025 nyarától rendszeresen felhangzott nagy fesztiválokon, például a Szigeten és a Fishing on Orfűn is.

Azonban az, hogy egy zárt arénában, egy deklaráltan nem politizáló, szórakoztató formáció eseményén is tömegesen jelenik meg, új szintet jelent.

Bár a Pamkutya közvetlenül nem politizál, az Osbáth fivérek neve már korábban is felmerült közéleti kontextusban.

Két évvel ezelőtt, 2024 márciusában részt vettek David Pressman amerikai nagykövet meghívására egy követségi rendezvényen.

Akkor ezt posztolták: „Néha meglepő dolgok történnek velünk, […] meghívást kaptunk az Amerikai Nagykövetségtől.” A látogatás vitát váltott ki az influenszerek között, Dancsó Péter youtuber például feltette a kérdést: „Vajon miért járkálnak ennyien az amerikai nagykövetségre?”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Pamkutya-koncert: amikor egy mém 16 ezer ember előtt válik valósággá
Életében először lépett fel a magyar youtuber testvérpár, de rögtön a teltházas MVM Dome-ban. Zeneileg maximum középszerű a produkció, popkulturálisan azonban igazi mérföldkő, az év legfontosabb eseményei között van a helye.


A Pamkutya duó a magyar YouTube igazi hőskorában, 2010-ben jelent meg a videómegosztón, ahol ma bő másfél millió feliratkozóval az övék a legnagyobb hazai csatorna. Mindezt kevesebb mint 300 videóval érték el: havi 2-3-nál többet ritkán tesznek közzé, szemben például a sokáig a toplista élén álló Dancsó Péterrel, aki velük egy időben regisztrált, de már majdnem 1000 videónál tart.

A kezdeti szárnypróbálgatások után az igazi áttörést a paródiák hozták meg számukra: nagyjából 2012-től sorozatban készítették a vicces átiratokat az épp aktuálisan taroló hazai- és világslágerekhez.

Feldolgoztak szinte mindent, ami a maga idejében nagyot ment, a Gangnam style-tól a Wellhello Rakpartján át a Despacitóig, ezek a videók pedig akár több tízmilliós nézettséget is elértek. Később néhány saját számot is kiadtak, hasonló sikerrel.

A duó közben fokozatosan nyílt meg egyre jobban: először a védjegyükké vált kabátokat vették le, majd a valódi nevüket is elárulták, végül pedig a napszemüvegek is lekerültek róluk. A nyilvánossághoz azonban így is ambivalens maradt a viszonyuk, interjúkat szinte egyáltalán nem adnak és fellépéseik se voltak.

Pedig kezdettől fogva adta magát a kérdés, vajon fognak-e koncertezni, ők azonban nem akartak kötélnek állni. Általában azzal ütötték el a dolgot, hogy talán egyszer, valamikor a jövőben sor kerül majd rá, de simán lehet az is, hogy végül soha. Bár 2020 óta nem jelent meg se paródiájuk, se saját számuk, a koncertek lehetősége egyfajta beváltatlan igéretként azóta is a levegőben lógott.

Erre a rajongóik is erősen rásegítettek: folyamatosan nyomasztották őket a dologgal, például petíciót indítottak, a Tiktokon pedig az utóbbi időben már AI-generált videókat is elkezdtek közzétenni, amelyeken elképzelték, hogy nézne ki egy Pamkutya-koncert. Végül tavaly tört meg a jég: a testvérek először júniusban kérdezték meg egy videóban, tényleg lenne-e rá igény, az elsöprő pozitív reakciók után pedig szeptemberben megtörtént a hivatalos bejelentés.

Kezdetben egyetlen MVM Dome-os dátumról volt szó, ami már önmagában példátlan, hiszen Magyarországon soha nem fordult még elő, hogy valaki az első koncertjét egyből egy arénában adja. Az érdeklődés azonban minden várakozást felülmúlt, pillanatokon belül a Puskás Arénás Azahriah-koncertekhez hasonló hype alakult ki.

Egy órán belül elkelt minden jegy, de rengetegen maradtak hoppon, szóval még aznap bejelentették a második estét, majd egy harmadikat és egy negyediket is. Végül a négy márciusi alkalom után áprilisban is lefoglalták egy hétvégére az MVM Dome-ot, igy egy hónapon belül hétszer állnak színpadra, összesen több mint 100 ezer fős közönség előtt.

Ennél jobb bizonyíték aligha kell rá, mennyire feje tetejére állt a zeneipar: még 10-20 éve is elképzelhetetlen lett volna, hogy valaki a lépcsőfokok végigjárása nélkül jusson el erre a szintre, különösen úgy, hogy zeneileg – főleg rap- és énektudás terén – enyhén szólva se képvisel magas színvonalat.

Ugyanakkor kétségtelen, hogy egy egész generáció nőtt fel rajtuk, akiket egyáltalán nem érdekelt sem az, hogy nem operaénekesi minőséget kapnak, sem az, hogy az alapokat felvételről játszották be, hangszerek egyáltalán nem voltak.

A színpadképet tánckar, illetve helyenként pirotechnika szinesítette, egyébként viszont végig a testvérek voltak a középpontban. Akik, meg kell hagyni, egészen profin hozták le az estét: annak ellenére, hogy eddig legfeljebb pár száz fős közönségtalálkozókon vettek részt, most pedig 16 ezer ember elé kellett kiállniuk, egyáltalán nem látszott rajtuk a rutintalanság. Pedig a színpadi jelenlétet a dalokkal ellentétben nem lehet próbateremben begyakorolni.

Végig érződött, hogy még ők is nehezen hiszik el, hogy ez tényleg megtörténik velük: az átkötő szövegeket a videóikban egyébként is gyakori, szinte gyermeki lelkesedés jellemezte. Többször is megszólítottak konkrét embereket, akik például egy-egy táblával, vagy a kabátjaikhoz hasonló öltözékkel hívták fel magukra a figyelmet, nem maradt ki a közönségénekeltetés, a telefonokkal világítás, sőt egy ponton a nézőtér két részre osztásával a decibelmérés sem.

A közel két órás koncerten a paródiák nagy részét előadták, a ráadásban pedig a saját számok is előkerültek. Hátul a kivetítőn sokszor az eredeti klipek mentek a dalok alatt, ami kissé elvitte a fókuszt: főleg a távolabb helyet foglalók tekintetét vonzotta oda könnyen. Nekem is többször figyelmeztetnem kellett magam arra, hogy inkább azt nézzem, ami ténylegesen a színpadon történik.

Ezt a produkciót aligha lehet összemérni valódi, hagyományos zenészek koncertjeivel, inkább közösségi élményként érdemes tekinteni rá. Annak viszont elsőrangú: akik eljöttek, alighanem mind megkapták azt, amire vágytak.

Azzal pedig, hogy az egész egyáltalán megtörtént – és még hat alkalommal újra meg fog –, a Pamkutya végképp beírta magát a hazai popkultúra történelemkönyvébe.


Link másolása
KÖVESS MINKET: