ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

A divat, és ami mögötte van – tanuld el a szakma fogásait a legjobbaktól

A Werk Akadémia már évek óta keltetője a honi szakma legjobbjainak, a tanulók többsége kereskedelmi csatornákon dolgozik. Hogy milyen oktatást kapsz, ha jelentkezel? Az akadémián tanító tanárokkal beszélgettünk.


"

Nem tudom elhinni, hogy egy egész szakma épül arra, hogy valaki azon görcsöl, kék vagy piros sapkát húzzak a fejemre

- hangzott el a vitriolos, ám elhamarkodott kritika akkor, mikor egy mellettem ülő társaságban feldobta valaki a stylist kifejezést. Egy mesterség, amely többnyire még mindig úgy él a magyar köztudatban, mint egy jópofa munka, ahol meglévő ruhákat kell ráaggatni pár híres, vagy közepesen híres sztárra.

A valóság jóval kacifántosabb ennél, az iparban dolgozók élete nem csak játék és mese,

ráadásul bőven túlmutat az egyszerű ruhaszelektáláson. „Akinek a komfortzónáján kívül esik az, hogy fizikai munkát végezzen vagy kétségbeesik, hogy lepattan a körméről egy darabka, annak abszolút nem ajánlom” - mondja Csalár Bence divatújságíró és blogger, a Werk Akadémia stylist alapképzésének oktatója és konzulense.

CsalárBence

A magániskolaként működő intézmény már évek óta keltetője a honi szakma legjobbjainak, a tanulók többsége kereskedelmi csatornákon dolgozik.

Aki komoly szándékkal iratkozik be, annak garantált a kívánt munkahely, legyen az egy fotóstúdió vagy egy televíziós produkció.

„Az alapképzésünk elsősorban a divatfotózást öleli fel és azt próbáljuk különböző aspektusokból körbejárni” – meséli Simon Panni, a szak mentora. „A képzés központi része erről szól, de ezek mellett fontosak az elméleti órák is: az öltözködéskultúra, az aktuális trendek ismerete elengedhetetlenek ahhoz, hogy valaki stylist legyen, de a prezentációkra is nagy hangsúlyt fektetünk.”

Stylist vizsga az Ankertben 2017

Stylist vizsga az Ankertben

Az iskola igyekszik úgy alakítani a tanrendet, hogy minél jobban alkalmazkodjanak az aktuális irányzatokhoz és igényekhez.

"

Az utóbbi években feljött a mozgókép styling, a divatfotózás mellett a reklámfilmek, videoklipek stylingja, de a tehetségkutatók is egyre inkább előtérbe kerülnek, ezért a tévé-, és a celebstyling is nagyon megy.

"Ma már mindenki megmutatja magát, nem csak fotókon, de mindenféle megosztó felületeken is, így mi is ehhez próbálunk igazodni. A tanmenetben már nincs divatrajz, helyette inkább azt tanítjuk, amire napjainkban szükség van és a tanárokat is ez alapján szerződtetjük le.”

2016-tól az oktatók között találjuk Náray Tamást is, aki ebben a videóban mesél az élményeiről:

A divatbloggerként híressé vált Csalár Bence évek óta a Werk oszlopos tagja, aki a szeptemberi nemzetközi divathetek miatt általában csak októberben bukkan fel az iskola katedráján.

A korábban egyedül, mára már öt fős stábbal tudósító divatújságíró általában divathetes tapasztalataival indítja a félévet: „Ilyenkor még nagyon friss az élmény, ami rengeteg ötletet ad és gondolatokat ébreszt. Szeretek ezzel kezdeni, ez egy lazább téma, de felkelti az érdeklődést. Megmutatom a saját videóimat, képeimet, beszélgetünk róla, szóba kerül a nemzetközi színtéren való érvényesülés, a networking és az is, hogy juthat el ide valaki, amennyiben érdekelné.”

18422174_1758517387508646_5477525459495980861_o

A kreatív koncepcióterv készítés elsajátítása mellett Bence még kiemeli a divatszakma ismeretének fontosságát is.

Lényeges, hogy a tanulók ismerjék a tervezőket, tudják, ki kivel dolgozik együtt, kivel érdemes együttműködni.

Ezek azért is alapvetőek, mert így nem futnak bele felesleges gikszerekbe és spórolnak egy plusz kört.

Gyakorlat, gyakorlat, gyakorlat és csapatmunka

A Werk kapcsán szinte elkerülhetetlen jelző a gyakorlatorientáció. Panni hangsúlyozza, hogy az akadémiánál abban hisznek, hogy a szakmát igazán akkor lehet elsajátítani, ha élesben is kipróbálja magát az ember. „Elvisszük őket a legjobb helyekre, ahol a tudás legjavát megszerezhetik, ráadásul ezzel együtt kapcsolati tőkét is nyernek."

"

Már előképesítés nélkül olyan szakmabeliekkel ismerkedhetnek meg, akik később felkarolják őket és segíthetik a pályájukat.

A Werknél ezek valóban nem csak üres ígéretek, elég csak megnézni Csalár Bence példáját, akinek jelenlegi csapattagjai egy része egykori tanulói közül kerültek ki. „Amióta tanítok, nagyon sok ilyen jellegű találkozás volt. Többször nyúlok az iskolához, van, hogy a tanítványaim közül választom ki azokat, akikkel együtt szeretnék dolgozni a jövőben.”

18077089_1740241536002898_4988830014857318688_o

A Werk másik oktatója, Merő Péter divattervező szintén a tapasztalatszerzésre fekteti a hangsúlyt:

"

egyes tanárokkal inkább stílusról tanulnak, velem inkább gyakorlati oktatás folyik. A téma minden félévben változik, ami biztos, hogy van egy projekt és azon kell együtt dolgozni.

Merő szerint további sarkalatos pont a kommunikációs képesség, illetve hogy valaki képes legyen csapatban dolgozni.

„Sokan azt gondolják, hogy a stylistkodás kimerül abban, hogy van egy stílusérzéked és pont. Én nagy hangsúlyt fektetek arra, hogy a tanulók képesek legyenek együttműködni a produkcióval és a koncepcióval, ahol nem az önös érdekeik kerülnek előtérbe. Az alkalmazkodási képesség az egyik legfontosabb, úgy sződd bele a saját stílusodat és elképzeléseidet, hogy közben egyeztess a többiekkel is.”

MerőPéter

„Szerintem sokszor azt gondolják, hogy ez egy magányos meló, pedig ehhez csapatjátékosnak kell lenni, így tudsz mindent összeszervezni” - erősíti meg kollégája álláspontját Csalár Bence is. „Ez a tulajdonság már a suliban kiderül, az első féléves közös feladat során. Ilyenkor látszik, hogy valaki mennyire simulékony, hogyan tudja keresztülvinni az ötleteit másokon úgy, hogy közben mégse nyomja el a partnere gondolatait, ötleteit. Ebből a feladatból nagyon sokat tanulhatnak önmagukról, ahogy arról is, hogy mennyire nekik való ez az egész.”

A nyitottság már a felvételi beszélgetésnél kardinális kérdés.

A beszélgetés során a leendő diákok motivációját, közvetlenségét igyekeznek felmérni, de valamennyire a jelentkező személyiségéről is kapnak egy adott benyomást. „Ritka az, amikor nem veszünk fel valakit, de ha azt látjuk, hogy túlságosan elutasító, nem tud csapatban vagy stábbal dolgozni, akkor elgondolkozunk” - avat be a részletekbe Panni.

Új szakma vagy önmegvalósítás?

Az egykori balett táncosból divattervezővé, majd stílusoktatóvá vált Merő nem az egyetlen, aki egy teljesen más szakmából érkezett a divat világába, ő maga is tapasztalta azt, hogy diákjai egy eltérő közegből érkeztek.

"

Nem egy tanulónknál fordul elő a munkahelyváltás. Volt, hogy valaki az ügyvédi karrierjét adta fel azért, hogy utána stylist legyen. Azóta is sikeres és el is tudott helyezkedni.

Az is gyakori eset, hogy a jelentkező nem egy karrierváltás küszöbén áll, egyszerűen csak kíváncsi arra, hogy egy stylist mit csinál, és mivel foglalkozik. Ez többnyire a 35 év feletti korosztályra jellemző, akik inkább egy életmódváltás előtt vannak, ők főleg önmagukat akarják feltérképezni.

18359121_1758517394175312_2023101894231434942_o

Arra a kérdésre, hogy egy ilyen képzésen mivel lehet kiemelkedni, nehéz válaszolni.

Ami biztos, kell hozzá jó adag elhivatottság, tehetség és kreativitás, de a korábban emlegetett csapatorientáció is kulcsfontosságú.

Merő Péter szerint nagy előny az is, ha a diákok divattervezést is tanulnak, mert egy stylistnak elengedhetetlen, hogy értsen a ruhákhoz. „A mai világban nagyon el vagyunk kényeztetve, bárhova bemegyünk mindent meg tudunk venni, a ruhák maguktól értetődően működnek. Nem rossz dolog, ha egy stylist fel tudja mérni, hogy milyen nehézségi foka van egy öltözéknek, vagy mennyire komplikált a szabás, mert ha alakítani kell rajta mondjuk egy tűzéssel, tudjon vele mit kezdeni. Az óráimon ezt a részt is igyekszem hangsúlyozni, például készítünk pár nagyon alapvető szabásmintát, hogy belelássanak a folyamatokba.”

„Az ördög Pradat visel egy hamis baromság”

Csalár Bence szerint a kurzusra jelentkezők egy részénél előfordul, hogy olyasvalamit várnak el, mint amit filmekben látnak: csillogásra és sztárdömpingre számítanak.

A valóság ennél jóval mocskosabb, a szakma gyakran egyáltalán nem olyan idilli, mint a vásznon. „Sajnos sokszor azért jönnek erre a képzésre, mert azt gondolják, hogy pezsgő folyik mindenhonnan, miközben stílusszakértők lesznek. Aztán amikor egy negyven kilós IKEA-szatyorral vonulsz a 7-es buszon, az már annyira nem fashion...”

A divatblogger szerint sokan beleesnek abba a hibába is, hogy türelmetlenek és már az első anyagukat a Vogue címlapján akarják látni, pedig egy vállalható anyaghoz sok idő kell.

„Itt nem a publikáció a lényeg, hanem, hogy tanuljon belőle és fejlődjön.”

Elengedhetetlen stylist tulajdonságnak számít az önuralom is, egy macerásabb megrendelőnél vagy egy egyedi igényekkel megáldott hírességnél nem árt a biztosabb idegrendszer. „Egyszerűen tudni kell higgadtan reagálni egy feszített tempójú helyzetben is. Korábban én magam is elég hirtelen haragú voltam, nekem is meg kellett tanulnom kezelni bizonyos helyzeteket. Ilyenkor veszek egy nagy levegőt, kimegyek a szobából, majd visszajövök és újra mosolygok.”

Akkor most megéri jelentkezni?

Mindenképpen. Akár hivatalos stylistként akar elhelyezkedni a tanuló, akár csak önmegvalósítani szeretne, ez a képzés alapot ad mindenhez. A Werkben nincs intézményesített légkör, ellenben van egy sokrétű tudásanyag, ami más-más aspektusból közelíti a dolgokat. Az iskolában szinte minden olyan területet lefednek, ami a stylingot érinti, ezekhez a legkiválóbb szakembereket nyerik meg oktatókként.

A gyakorlati oktatás és a kapcsolati tőke kiválóan megalapozza azt a szakmai tudást és ismeretséget, mely a későbbiek során elengedhetetlen lesz az elhelyezkedés szempontjából.

Az akadémiában elsajátítható, hogy mi egy divatfotózás menete, hogyan zajlik le egy divatesemény, melyek egy divatújság legfőbb szerkesztési szempontjai,

hogyan kell hírességet öltöztetni,

hogyan lehet kapcsolatot teremteni és csapatban dolgozni, de a tanév végén az önálló arculat megteremtése is gyerekjátékká válik.

És itt még nincs vége, ugyanis aki elvégezte az alapozó képzést, vagy másik művészeti iskolában végzett hasonló tanulmányokat, be tud csatlakozni a mesterstylist tanfolyamra is.

A kurzuson lehetőség van reklámfilmet és fashion videót forgatni, divatbemutatót szervezni és lebonyolítani, ráadásul külön unikum, hogy az akadémia még egy féléves ösztöndíjat is ad a tanulóknak.

Akinek csiklandozza a fantáziáját a divatszakma ezen része, az a Werk Akadémián belül garantáltan megtalálja a számításait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Havi 87 ezer forintot tesznek félre a magyarok, de a pénzük nagy részét rossz helyen tartják
Az MBH Bank friss felmérése szerint a magyar háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot takarítanak meg. A megtakarítással rendelkezők közel negyede azonban kizárólag készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét.


Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.

A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.

A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.

A digitális fordulat mellett azonban a személyes tanácsadás szerepe is meghatározó maradt: a válaszadók 39 százaléka fontos döntések előtt továbbra is banki tanácsadóhoz fordulna, miközben minden ötödik válaszadó (21 százalék) már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszi pénzügyi döntéseihez.

A felmérés rávilágít egy éles különbségre a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között. Miközben a válaszadók harmada (34 százalék) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel, mint például bankbetéttel, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő értékpapírokat mindössze egynegyedük (24 százalék) veszi igénybe.

Ez jól mutatja, hogy a magyarok jelentős része még mindig tart a kockázatoktól, amit a lekötetlen folyószámla (42 százalék) és a készpénz (34 százalék) dominanciája is alátámaszt. A megtakarítással rendelkezők közel negyede kizárólag készpénzben és/vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét, ami nem termel hozamot.

Ugyanakkor, az is látszik, hogy már egyre többen gondolják úgy, már kisebb összeget is érdemes rendszeresen befektetni. Tavaly még a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, idén már 19 százalékuk tartja érdemesnek akár havi 10 ezer forintnál kevesebb pénz elindítását is.

A megtakarítások összege ugyanakkor jelentősen szóródik:

a megkérdezettek 41 százaléka legfeljebb 500 ezer forintos tartalékkal rendelkezik. Havi szinten a legtöbben (41 százalék) 25 ezer forint alatti összeget tesznek félre, de a válaszadók ötöde 100 ezer forintnál többet is meg tud spórolni.

Az érdeklődés is egyre inkább diverzifikálódik: a válaszadók 42 százaléka nyitott a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik is ilyennel. A közvetlen ingatlanbefektetés a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a jövőbeni preferenciák alapján pedig a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének. A tavalyi felméréshez képest nőtt a bizalom az arany, a műkincs és kisebb mértékben a részvények iránt is.

A kockázatvállalásra leginkább a fiatalabb korosztály, a nagyobb befektetési tartalékkal rendelkezők, valamint a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők hajlandóak.

A mostani adatok illeszkednek azokhoz a trendekhez, amelyek a magyarok pénzügyi tudatosságának erősödését mutatják. Az utóbbi időszakban például nőtt az igény a devizadiverzifikációra, sokan az euróalapú megtakarítások felé fordultak az árfolyamkockázat csökkentése miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legrosszabbkor tör rád a pánik? – Néhány egyszerű trükk, ami megmenthet a vizsgán
Amikor a vizsgadrukk eluralkodik, akkor akár egy egyszerű, 5 másodperces ritmusra épülő légzéstechnika is segíthet visszanyerni a kontrollt. De vannak még más lehetőségek is a feszültség csökkentésére.


Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A pihenés legalább ennyire fontos: egy film, egy jó könyv vagy egy forró fürdő mellett a bőséges alvás elengedhetetlen, hiszen kipihenten a megoldások is könnyebben eszünkbe jutnak.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk