UTAZZ
A Rovatból

5 élmény az Őrségben, amit neked is át kell élned

Alpakafarm, szállás lombházikóban, vagy a híres dödölle megkóstolása. Kihagyhatatlan őrségi élményekre vadásztunk - összegyűjtöttük az 5 legjobb tippet Nektek.


Az ország nyugati csücskében elterülő tájegység tökéletes úti cél lehet egy hétvégi feltöltődéshez: már utazás közben gyönyörködhetünk a szép tájakban, hát még ha be is barangoljuk őket. De tökéletes a helyszín aktív pihenésre is, mert például kerékpárral is bejárhatók az egymáshoz közeli falvak, nem is beszélve a gasztronómiai specialitásokról, amiket vétek lenne nem megismerni.

Az Őrség onnan kapta a nevét, hogy a honfoglaló magyarok őrállókat telepítettek ebbe a régióba az ország nyugati kapujának védelmére. Az Őrség mai területe még Szent István korában alakult ki, és ez az ország egyetlen olyan tájegysége, ahol a lakosság a honfoglalás óta folyamatosan egy helyben él.

Ami még igazán különleges itt, hogy szereknek nevezik a dombtetőkre épített házcsoportokat – Szalafőn belül például találunk Papszert, Pityerszert és Csörgőszert is.

Őszi kirándulási célpontként az Őrséget választottuk, hogy feltérképezzük, milyen élményekkel töltődhetünk fel, ha itt töltünk el egy hétvégét. Mindjárt öt tippet is összegyűjtöttünk, íme az ajánlatunk:

1. Őrségi Patakparti Alpakafarm, Szaknyér

Aki gyerekekkel indul az Őrségbe, annak az Alpakafarm Szaknyéron kötelező megállóhely – a gyerekek egész biztosan a cuki állatokra kíváncsiak a leginkább. Mi ugyan épp gyerekek nélkül jártunk arra, de legalább akkora lelkesedéssel, mint ők tették volna, mert hát az alpakák cukik, és már a látványukban is van valami megnyugtató.

Mint azt Könye Katalintól, az Alpakafarm tulajdonosától megtudtuk, az alpakák igazából csordaállatok, olyanok, mint a szarvasmarhák:

nap közben fő elfoglaltságuk, hogy csoportosan legelésznek, nem igénylik különösebben az ember közelségét, a simogatást.

De ők is azért döntöttek úgy, hogy alpakákat tartanak saját kertjükben, mert nagyon megtetszettek nekik a jámbor állatok.

A farm már önmagában is látványos: átszeli a Szent-Jakabi patak, találunk itt tavirózsáktól pompázó halastavat, megpihenhetünk a sétány mellett kialakított padokon, gyönyörködhetünk a kertben – na és az alpakákban. Nem csoda, hogy sok látogató órákat is eltölt itt. Ha szerencsénk van, és jó hangulatban kapjuk el őket, akkor közelebb merészkednek az állatok, és jól szemügyre vehetjük őket.

Mivel az alpakafarm Katalinék magánháza részeként üzemel, a látogatása előzetes bejelentkezést igényel. A szomszédos faluban található Alpaka Panzióban szállást foglalva a legegyszerűbb jól időzíteni látogatásunkat.

Miért ajánljuk?

• Alpakákkal nem találkozhatunk akárhol – akkor már miért ne pont az Őrségben?

• Ha csak üldögélünk a kertben, elmerülünk a látványban, az már maga feltöltődést jelent.

• Gyerekekkel tökéletes program.

• A panzióban OTP SZÉP kártyát is elfogadnak, és alhatunk lombházakban.

2. Vadása-tó, Hegyhátszentjakab

A Vadása völgyben, a Vadása patak vízének felhasználásával 1968-ban kezdték kiépíteni a Vadása-tavat. Nevét onnan kapta, hogy a környéken sok róka élt, lyukakat ástak a patak mentén: így lett a patak neve vad-ásta, vad által ásva, vagyis Vadása.

A tó vizét 12 forrás táplálja, 200 méter széles, 350 méter hosszú.

Ha nyáron jövünk, itt még strandolni is lehet akár – a tó egyik partján fürdőhelyet alakítottak ki. De ősszel sem utolsó a látvány: színesbe öltöző erdő, sápadt napfénytől tükröződő víztükör – lám, a költői énünket is előhozza ez a csodás hely. Elég csak kicsit heverészni az egyik stégen és élvezni az őszi napfényt, hogy elérjük ezt a hatást.

Akik szeretnek erdőben sétálni, kirándulni, azok sem fognak itt csalódni. Innen indul például a Rókalyuk-tanösvény, ami egy másfél órás sétával bejárható, akár még gyerekes családoknak is. Azonban ha nem a nyári szezonban jövünk, számítsunk rá, hogy vendéglátóegységeket már nem találunk itt nyitva.

Miért ajánljuk?

• Minden évszakban különleges arcát mutatja a táj.

• A kisebb tavon horgászni is lehet.

• A környéken számos túraútvonal, kirándulóhely található.

NÉZD MEG VIDEÓNKAT IS, HOGY TE IS ÁTÉLHESD AZ ŐRSÉGI ÉLMÉNYEKET!

3. Kerca Biofarm, Kercaszomor

Már a farm elhelyezkedése is csodás, a háziak azt mondják, az Őrségben itt a legszebb a naplemente – ezt pont nem sikerült ellenőriznünk, de készséggel elhisszük nekik. Főleg, mert aki a farm egyik lombházában foglal szállást, az saját teraszáról csodálhatja a lenyugvó napot.

Másnap reggel pedig ugyanitt fogyaszthatja el a helyi finomságokból összeállított reggelijét, amihez a biokertből szedhet magának friss zöldségeket – már ha épp a megfelelő évszakban érkezik.

A farm tulajdonosa, Kurilla László több helyen is megfordult már a világban, míg nem 2008-ban átvette az őrségi farm irányítását, és úgy érezte, innen nem kell továbbmennie. Igazi kis paradicsomot hozott létre Kercaszomoron: a biokertészet mellett találunk itt lovardát, különleges szálláshelyeket és zöld teraszt is. Utóbbin őrségi és nemzetközi falatokat kóstolhatunk meg, és a tálak olyan gusztusosak, hogy már a látványnak is nehéz ellenállni.

A lovaglást itt az is kipróbálhatja, aki még sosem ült lovon – ez ránk is jellemző volt például – és az is, aki már gyakorlott lovas. De ha nincs lovaglási szándékunk, akkor is élmény eltölteni pár napot valamelyik házikóban: találunk itt őrségi parasztházat és lombházat egyaránt.

Miért ajánljuk?

• Lovaglás szerelmeseinek ideális töltőpont.

• Bakancslistás tétel lehet kipróbálni egy lombházikót, pláne a hozzá tartozó szaunával.

• Itt mindent a természetesség leng körül.

• A szolgáltatásokért fizethetünk OTP SZÉP kártyával.

Tipp: így fizetheted az élményeidet legegyszerűbben - OTP SZÉP kártyával!

„Büszkén mondhatjuk, hogy az OTP SZÉP kártya idén már 10 éve áll a belföldi turizmus szolgálatában azzal, hogy a magyar munkavállalók hazai pihenését és élményszerzését támogatja. A zsebek átjárhatóságának köszönhetően a kártyabirtokosok 2022. szeptember 30-ig még sokoldalúbban használhatják fel juttatásaikat – hiszen bármelyik alszámláról költhetnek, elfogadóhely típusától függetlenül.

Arra buzdítjuk kártyabirtokosainkat, hogy használják ki ezt a lehetőséget a hazai látnivalók felfedezésére és új élmények kipróbálására. Nekünk az a célunk, hogy ehhez a legjobb ügyfélélményt biztosításuk számukra. A digitális felületeink – mint az OTP SZÉP kártya mobiltelefonos applikáció, és OTP Portálok felületének – megújulásával most még egyszerűbb az elfogadóhelyek megtalálása, és az előlegfizetés is. A leendő ügyfeleink pedig akár már online, ügyfélkapun keresztül is köthetnek SZÉP-kártya szerződést, hogy még könnyebb legyen az indulás” – nyilatkozta Lendvai Mónika, az OTP SZÉP kártya üzletágvezetője.

4. Őrségi Népi Műemlékegyüttes, Szalafő

Említettük, hogy az Őrség jellegzetessége, hogy szerekből áll egy-egy település – nos Szalafőn belül Pityerszerre kell látogatnunk, ha az őrségiek néhány évtizeddel korábbi életével szeretnénk megismerkedni. Épp a többszázadnyi hagyományokat őrző településszerkezet megőrzésére és bemutatására jött létre itt az Őrségi Népi Műemlékegyüttes.

200-300 éves lakóházakat találunk itt, amelyek hűen bemutatják a helyiek életét. A berendezési tárgyak között ott sorakoznak a falusi hétköznapi élet kellékei. Ahogy Lasits Anita, a skanzen munkatársa elmesélte nekünk, a legnépszerűbb bútordarab a kati. Így, kis kezdőbetűvel, merthogy egy tárgyról van szó: ebbe a speciális járókába állították a kisgyereket, amikor éppen nem akadt mellé felügyelet. Ha ismerős a mondás, „áll, mint katiban a gyerek”, akkor most már az is világos, honnan is az eredete.

Amit mindenképpen érdemes kipróbálni: be lehet jelentkezni kiscsoportokban különböző foglalkozásokra, mint amilyen a tökmagolaj-sajtolás, a mézeskalács készítés, az íjászat, vagy a fazekasság.

Utóbbiról kiderült például számunkra, hogy az Őrségben gerencsérnek hívják a fazekasokat, és csak itt az országban egész másként néz ki egy fazekaskorong.

Miért ajánljuk?

• Kész időutazás a skanzenlátogatás, minden korosztálynak tanulságos.

• Gyerekekkel is érdekes program, még kecskéket is simogathatnak.

• A kézműves foglalkozásokon mi is átérezhetünk valamit a helyiek életéből.

• A belépőt fizethetjük OTP SZÉP kártyával is.

5. Őrségi Ízek Portája, Szalafő

Nem lehet úgy befejezni egy őrségi kirándulást, hogy az ember ne kóstolná meg a helyi specialitásokat. És ha már, akkor mindenképpen egy autentikus helyet szerettünk volna választani. Az Őrségi Ízek Portája pont ilyen.

Horváthné Tamaskó Ildikó családi vállalkozásban üzemelteti a helyet. Férjével egész más szakterületen dolgoznak, nem a gasztronómiában, de hét évvel ezelőtt elhatározták, hogy szeretnék megmutatni a helyi ízeket az erre kirándulóknak. Szombatonként fogadják a vendégeket előzetes bejelentkezés alapján, akik akár egy komplett őrségi menüsort is végig kóstolhatnak.

Tejfölös-hajdinás vargányaleves, borsús káposzta, dödölle, tökös-mákos rétes – ez került a mi asztalunkra, és még az ételérzekenyek és vegetáriánusok is félretették egyébként szigorúan tartott szabályaikat, annyira meggyőzően hatottak Ildikó fogásai.

Bár a receptjei nem titkosak, kérésre szívesen elmeséli, hogy készül a dödölle, ahogy mondja, többen visszajelezték, hogy pont ilyen finomra sehol máshol nem sikerül reprodukálni a fogásokat.

Miért ajánljuk?

• Autentikus őrségi ízek, autentikus környezetben.

• Ildikó olyan szívélyes vendéglátó, hogy kár lenne kihagyni portáját.

• A dödöllét nem elég csak a gyerekdalból ismerni, meg is kell kóstolni.

Szerintünk ez az 5 érv is bőven elég, hogy az Őrséghez meghozzuk a kedvet – de kíváncsian várjuk kommentekben, hogy ki milyen látnivalóval, érdekességgel, élménnyel egészítené még ki a sort!

A cikk megjelenését az OTP Pénztárszolgáltató támogatta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
A legtöbben a Feszty-körkép miatt érkeznek, pedig sokkal több kincset rejt a hely – bejártuk az Ópusztaszeri Emlékparkot
Több mint 50 hektárnyi történelmi és természeti élmény, élő skanzen, jurták, különleges kiállítások és virágzó gyógynövénykert várja a látogatókat Ópusztaszeren. Megnéztük, mi minden fér bele egy napba Magyarország egyik legfontosabb nemzeti emlékhelyén!


Ha valaki meghallja azt a nevet, hogy Ópusztaszer, a legtöbben azonnal a Feszty-körképre gondolnak. Nem véletlenül: a monumentális panorámafestmény Magyarország egyik legismertebb történelmi látványossága, amelyet évente több mint 170 ezren keresnek fel.

A helyszínen járva azonban gyorsan kiderül, hogy a Feszty-körkép csupán az egyik eleme annak a hatalmas történelmi és természeti világnak, amely az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban várja a látogatókat. Május végén mi is bejártuk a több mint 50 hektáros komplexumot, és már a bejáratnál kézbe kapott térkép is sejtette, hogy itt nem egy hagyományos múzeumlátogatás vár ránk.

Megmutatjuk, mi mindent érdemes felfedezni!

Ahol a magyar történelem egyik fontos fejezete kezdődött

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark jóval több egyetlen híres látványosságnál.

A több mint 50 hektáros területen múzeumok, történelmi emlékhelyek, egy élő skanzen, nomád park, gyógynövénykert és természetközeli sétányok váltják egymást, így könnyedén el lehet tölteni itt akár egy teljes napot is.

Már csak azért is érdemes időt szánni rá, mert Magyarország egyik legfontosabb nemzeti emlékhelyéről beszélünk. A hagyomány szerint ezen a helyen tartotta Árpád fejedelem és vezéreinek gyűlése azt a nevezetes tanácskozást, amelyet sokan az első magyar országgyűlésként emlegetnek. Anonymus krónikája is említést tesz Szer településről, amely a honfoglalás utáni időszak egyik fontos helyszíne volt. A területen később jelentős monostor állt, így évszázadokon át meghatározó szerepet töltött be a magyar történelemben.

Ma ezen a történelmi jelentőségű helyszínen működik a park, amely nemcsak kiemelt nemzeti emlékhely, hanem Magyarország hetedik leglátogatottabb muzeális intézménye is. A Natura 2000-es természetvédelmi területen fekvő komplexum Szegedtől alig 30 percnyi autóútra, Budapesttől nagyjából másfél órára található.

A történelem azonban itt nem csupán a könyvek lapjain vagy az emlékművek talapzatán él tovább. Az Emlékpark egyik legnagyobb erőssége éppen az, hogy a látogatók lépésről lépésre fedezhetik fel a magyar múlt különböző korszakait, miközben a kiállítások, a történelmi helyszínek és a természeti környezet szinte észrevétlenül kapcsolódnak egymáshoz. Mi is így vágtunk neki a bejárásnak, amelynek első állomása rögtön a főbejáratnál várt ránk.

Kligl Sándor életnagyságú alakokat formázó szobrát az emlékparkban az egykori Árpád-kori templom romjai mellett magasodó dombra állították föl. A kompozíció központi alakja a lovon ülő Árpád, akit jobbról és balról koszorúban fognak közre vezérei.

Innen indul az időutazás

A főbejáraton belépve rögtön a modern Látogatóközpont fogadja az érkezőket. Sok helyen ez csupán egy átmeneti állomás lenne, itt azonban már önmagában is érdemes időt tölteni. Itt található a Szeri Kávézó, a Hungarikum Tárház, a 3D mozi és vannak időszaki kiállítások is, amik könnyen megalapozzák a napot, mielőtt egyáltalán elindulnánk a park belseje felé.

Mi itt kezdtük a látogatást, és rögtön belefutottunk az Emlékpark egyik legújabb tárlatába. A „Dél-Alföld Mohácsa” című kiállítás a török hódoltság korának kevésbé ismert történeteit mutatja be. Miközben a legtöbben Mohács nevét azonnal ismerik, a Dél-Alföld hasonlóan súlyos veszteségeiről már jóval kevesebbet hallani. A kiállítás éppen ezeket a feledésbe merült történeteket hozza közelebb, és segít megérteni, hogyan alakította át a térség életét a hódoltság időszaka. A kiállítás október 31-og látogatható.

Ahol a történelem körbevesz – a Rotunda és a Feszty-körkép

A Látogatóközpontból balra fordulva már feltűnik az Emlékpark legismertebb épülete, a Rotunda, amely felé a legtöbb látogató elsőként veszi az irányt. Itt található ugyanis a Feszty-körkép, Magyarország egyik legismertebb történelmi alkotása. Amikor az ember belép a panorámafestmény terébe, nehéz nem megállni néhány pillanatra. A 120 méter hosszú körkép mérete még azok számára is lenyűgöző, akik korábban már számtalan fotón látták. A festmény előtt elhelyezett tereptárgyak, valamint a fény- és hanghatások együtt olyan különleges vizuális élményt teremtenek, amely szinte a honfoglalás korába repíti a látogatót.

Tipp: A Körkép megtekintése időponthoz kötött, ezért érdemes előre tájékozódni, különösen csoportos látogatás esetén.

Ami viszont sokakat meglephet, hogy a Rotunda korántsem csak a körképről szól.

Az épületben összesen húsz kiállítás kapott helyet, így könnyen előfordulhat, hogy valaki a tervezettnél jóval több időt tölt itt. Ahogy emeletről emeletre haladunk, végigkísérhetjük a magyar történelem különböző korszakait. A honfoglaló magyarok életét bemutató tárlatoktól kezdve az államalapításon és a középkori várakon át egészen régészeti leletekig, néprajzi anyagokig és a Feszty-körkép elkészítésének történetéig számtalan érdekesség várja a látogatókat. Külön kiállítás foglalkozik többek között Szer monostorának történetével, az Árpád-kori államszervezéssel és várépítészettel, valamint a középkori Magyarország emlékeivel is.

Árpád nyomában

A Rotundából kilépve az ember szinte ösztönösen az Árpád-emlékmű felé veszi az irányt. A monumentális alkotás az Emlékpark egyik legismertebb jelképe, amely már messziről magára vonja a tekintetet. Az emlékműhöz vezető úton a híres oroszlánszobrok fogadják a látogatókat, amelyek az Emlékpark ikonikus elemei közé tartoznak. Kevesen tudják ugyanakkor, hogy Árpád vezér eredeti szobra ma már nem itt, hanem a Rotundában látható, a szabadtéren annak hiteles másolata áll.

Az emlékművet a honfoglalás ezredik évfordulójára, az 1896-os millenniumi ünnepségekhez kapcsolódva emelték. A hagyomány szerint ezen a helyen tartotta Árpád fejedelem és vezéreinek gyűlése azt a nevezetes tanácskozást, amelyet sokan az első magyar országgyűlésként emlegetnek. A szobrász azt a pillanatot örökítette meg, amikor a vezér a jövőbe tekintve rendezi az ország ügyeit, szablyával a kezében, ülő helyzetben láthatjuk.

Az emlékmű környéke egyébként tökéletes példája annak, hogy az Emlékpark nemcsak történelmi, hanem természeti élményt is kínál. Hatalmas zöld területek, árnyas sétányok és gondozott park vesz körül bennünket. Egyszer csak azon kaptuk magunkat, hogy már jó ideje nem is kiállításról kiállításra járunk, hanem egyszerűen élvezzük a sétát.

Virágzó gyógynövények és egy középkori örökség nyomai

Az Árpád-emlékmű környékéről továbbindulva a park egyik legnyugodtabb részére érkezünk. A Szeri Gyógynövényház és a hozzá tartozó kert első pillantásra is teljesen más hangulatot áraszt, mint az Emlékpark többi része. Tavasz végén a virágágyások szinte a legszebb arcukat mutatták: minden zöldellt, virágzott, a levegőt gyógynövények illata lengte be és a madarak éneke szinte folyamatos háttérzenét adtak a sétához.

Ez a hely is szorosan kapcsolódik a történelemhez. A kert kialakításakor a középkori kolostorkertek hagyományait vették alapul, így nemcsak azt láthatjuk, milyen növényeket termesztettek évszázadokkal ezelőtt, hanem azt is, milyen szerepet töltöttek be a mindennapokban. A gyógynövények a szerzetesi gyógyítás fontos eszközei voltak, a kert pedig ma is ezt a tudást igyekszik közelebb hozni a látogatókhoz.

A Gyógynövényház közvetlen közelében találhatók Szer monostorának romjai is, amelyek emlékeztetnek arra, hogy ez a terület a honfoglalás után is jelentős szerepet játszott a magyar történelemben. A romok között sétálva könnyű elképzelni, milyen lehetett itt az élet évszázadokkal ezelőtt, amikor a monostor a térség egyik meghatározó központjaként működött.

Jurták között, ezer évvel ezelőtt

A középkori örökségtől néhány percnyi sétával újabb évszázadokat ugrunk vissza az időben. A fák között egyszer csak jurták bukkannak fel, és máris a Nomád Parkban találjuk magunkat.

Ez az Emlékpark egyik legizgalmasabb része, hiszen itt nem pusztán tárgyakat nézhetünk meg vitrinek mögött, hanem valóban közelebb kerülhetünk a honfoglaló magyarság mindennapjaihoz. Beléphettünk a jurtákba, megfigyelhettük a korabeli használati tárgyakat, miközben a hagyományőrzők meséltek az egykori életmódról, a hitvilágról és a különböző mesterségekről.

Különösen érdekes lehet látni, hogyan mutatják be a nemezkészítést, a gyapjú feldolgozását vagy éppen a korabeli fegyvereket. A szezon során rendszeresen tartanak lovas- és íjászbemutatókat is, amelyek még közelebb hozzák ezt a korszakot a látogatókhoz. Ettől a Nomád Park sokkal inkább élő történelemórának hat, mint hagyományos kiállításnak.

Ahol a múlt valóban életre kel

A Nomád Parkból továbbhaladva újabb korszakba érkezünk, ezúttal azonban nem több mint ezer évet, hanem alig egy-két évszázadot utazunk az időben. A Skanzen területe sokak szerint az Emlékpark legkedveltebb része, és néhány perc séta után könnyű megérteni, miért.

Az egykori dél-alföldi tanyavilágot bemutató gyűjtemény nem egyszerűen néhány régi épületből áll. A házak között sétálva valóban olyan érzésünk volt, mintha egy régi faluba csöppentünk volna.

A gondosan berendezett porták, a gazdasági épületek, a mezőgazdasági gépgyűjtemények, az iparos műhelyek, a tanyasi iskola és a kápolna mellett olyan jellegzetes épületek is megbújnak a skanzen utcái között, mint a Szentes-dónáti szélmalom, a Csongrádi halászház, Szatócsbolt vagy Községházában található Postatörténeti kiállítás.

Ahogy egyik udvarból a másikba sétálunk, fokozatosan bontakozik ki előttünk a Dél-Alföld egykori világa: hogyan éltek, dolgoztak és gazdálkodtak az itt élők a 19–20. század fordulóján.

A skanzen különlegessége ugyanakkor nem csupán az épületekben rejlik, hanem abban is, hogy valóban élet költözik közéjük. A népviseletbe öltözött hagyományőrzők nem egyszerűen jelen vannak a házak között, hanem beszélgetnek a látogatókkal, mesélnek a régi szokásokról és mindennapokról. Könnyű elképzelni, milyen lehetett itt az élet száz évvel ezelőtt, amikor a falusi közösségek mindennapjai a munka, a vallás és a közös ünnepek köré szerveződtek.

A skanzen egyik legkedvesebb pontja számunkra kétségtelenül a Szatócsbolt volt. Már kívülről is olyan, mintha egy régi magyar film díszlete lenne, bent pedig olyan édességek sorakoznak a polcokon, amelyeket sokan a nagyszüleink konyhájából ismerhetnek. A bocskorszíj, a krumplicukor és a korabeli boltok hangulatát idéző tárgyak miatt itt szinte mindenki hosszabban időzik. Mi is azon kaptuk magunkat, hogy a tervezettnél jóval több időt töltünk bent, miközben a polcokon sorakozó régi csomagolásokat és használati tárgyakat nézegetjük.

Nem messze innen található a Hódmezővásárhelyi tanyai olvasókör is, ahol jelenleg a „Puszták rajzolói. Faragás a Dél-Alföldön” című időszaki kiállítás látható. A tárlat a dél-alföldi faragóművészet hagyományait mutatja be, és szépen illeszkedik a skanzen egészének hangulatához. Az olvasókör épülete önmagában is érdekes állomás, hiszen egykor ezek a helyek jelentették a helyi közösségi élet egyik legfontosabb színterét: itt találkoztak, beszélgettek, szórakoztak, művelődtek a környékbeliek.

A skanzen utcáin sétálva könnyű beleélni magunkat a régi idők mindennapjaiba. Nemcsak azt látjuk, hogyan éltek elődeink, hanem egy kicsit mi magunk is részeseivé válhatunk ennek a világnak.

NÉZD MEG KÉPGALÉRIÁNKAT A SKANZENRŐL

Tóparti séta a nap végén

Ahogy tovább sétálunk a területen, újabb meglepetések várnak. A tó környéke például önmagában is megér egy hosszabb kitérőt.

A vízpart mellett álló hajó és a Tisza világát bemutató szabadtéri kiállítások különleges hangulatot teremtenek, a környező fák árnyékában pedig könnyen el lehet időzni.

A tó körül sétálva nemcsak a természet szépsége ragadja magával az embert. Itt található a Tiszai fafeldolgozás emlékhelye is, amely a folyó menti élet mindennapjait idézi meg, de itt kapott helyet a halászkunyhó és a Gátőrház is. Ezek az épületek bepillantást engednek abba, milyen szerepet játszott a Tisza a térség életében, és hogyan alkalmazkodtak az itt élők a folyó által formált tájhoz. A part menti ösvényeken sétálva több helyen is érdemes megállni nézelődni, hiszen a vízfelület, a nádasok és az öreg fák egészen más karaktert adnak ennek a résznek, mint a park történelmi helyszínei.

Miközben a Rotundában a honfoglalás eseményei elevenednek meg, a skanzenben pedig a századforduló falusi világa tárul elénk, itt egyszerűen csak jó megállni egy pillanatra, és élvezni a természet közelségét.

A nap végére pedig talán ugyanarra a felismerésre jut az ember, mint mi. A Feszty-körkép valóban megérdemli a hírnevét, de Ópusztaszer legnagyobb élménye valójában maga az Emlékpark. A hely igazi varázsát az adja, ahogyan a történelem, a természet, a hagyományőrzés és a családi kikapcsolódás szinte észrevétlenül kapcsolódik össze egyetlen hatalmas, bejárható történetté.

Éppen ezért érdemes úgy érkezni ide, hogy nem néhány órát, hanem egy teljes napot szánunk rá. A több hektáros területen ugyanis annyi látnivaló várja a látogatókat, hogy könnyen elszalad az idő, miközben egyik korszakból a másikba, egyik helyszínről a következőre vándorolunk.

Kevés olyan hely van Magyarországon, ahol ennyire kézzelfogható közelségbe kerül a történelem.

Nemcsak azért, mert itt elevenednek meg a honfoglalás legismertebb történetei, hanem azért is, mert a magyar múlt különböző korszakai szinte egymásba kapcsolódva jelennek meg.

Az Emlékpark egyszerre történelmi emlékhely, szabadtéri múzeum és természetközeli kirándulóhely, ahol a látogatók nemcsak megismerhetik, hanem át is élhetik a magyarság ezeréves történetének fontos fejezeteit.

Aki egyszer végigjárja, könnyen megérti, miért tartják az ország egyik legkülönlegesebb történelmi helyszínének.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
Ezek a jelek buktatják le a turistacsapda éttermeket, amiket nagy ívben kerülj el a nyaraláson
A tökéletesen egyforma desszertek és asztalra kirakott fűszerek, ízesítők például arról árulkodnak, hogy nem fontos a minőség. Íme, a többi gyanús jel, amire érdemes odafigyelni.
SzE, Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. június 14.



A képes, többnyelvű menü mindent ígér a pizzától a ramenig? A bejáratnál egy hoszt a „special offerről” győzköd?

Valószínűleg egy bűnrossz étterembe készülsz beülni.

Most eláruljuk neked azokat a biztos jeleket, amelyek lebuktatják a gyenge vendéglátóhelyeket, Így a nyaralásod alatt megmenekülsz a kellemetlen élményektől.

Az egyik jel a desszertpult, már ha van ilyen a vendéglőben. A tökéletesen egyforma szeletekre vágott sajttorták vagy csokoládés édességek sokszor nem helyben készülnek, hanem külső beszállítóktól érkeznek. Ez önmagában nem jelent rossz minőséget, de arra utalhat, hogy az étterem kevésbé épít a saját konyhájára és a kreativitásra.

Ha ketchup, majonéz és egy egész fűszerarzenál vár az asztalon, az arra utalhat, hogy a konyha számít a vendégek utólagos „korrekciójára”.

A legbeszédesebb jel mégis a forgalom, vagy annak hiánya.

Ha egy étterem a legforgalmasabb ebéd- vagy vacsoraidőben is kong az ürességtől, miközben a környékbeli helyek tele vannak, az komoly vészjelzés.

Hasonlóan árulkodó a vendégkör összetétele:

ha egy helyen kizárólag turistákat látunk, és egyetlen helyi lakost sem, érdemes gyanakodni.

Az autentikus, jó ár-érték arányú helyeket a környéken élők is rendszeresen látogatják.

Természetesen a régi, jól ismert jelek is érvényesek. A szakértők szerint az igazán autentikus helyeket érdemes a turistaközpontoktól néhány utcával távolabb keresni.

Constantina Demos utazási szakértő szerint „ha egy étterem fontos látnivaló vagy nevezetesség közelében található, akkor az jó eséllyel turistacsapda”.

Ezek az éttermek gyakran a magas bérleti díjat építik be az árakba, ami a minőségen nem mindig látszik meg. A kirívó túlárazás néha egészen extrém méreteket ölthet, ahogy az egy 2019 májusában történt esetben is látható volt, amikor a Vatikán melletti Caffè Vaticano nevű helyen két hamburgerért és három kávéért 81 eurót, akkori árfolyamon bő 26 ezer forintot számláztak ki. Ez a hely klasszikus turistacsapdát állított a gyanútlan vendégeknek.

A gyors döntéshez elég lehet egy párperces audit is: a vendégkör megfigyelése, az étlap átfutása, hogy lássuk, rövid és szezonális-e a kínálat, a  desszertpult ellenőrzése, majd gyors ár-összehasonlítás a szomszédos utcák kínálatával. Végül két perc alatt átfuthatjuk a legfrissebb online értékeléseket, különösen a helyi nyelven írtakat.

Ha a jelek rosszak, érdemes olyan helyet keresni, ahol rövid, szezonális az étlap, van napi ajánlat, a desszertek házi készítésűnek tűnnek, és az asztalokon nincsenek előre kihelyezett szószok. A legbiztosabb pontot azonban a helyi vendégkör jelenti: ahová ők is beülnek, ott valószínűleg mi sem fogunk csalódni.

A közelmúlt nemzetközi és hazai összeállításai is megerősítették, hogy a látványosságok közelében működő, többnyelvű, képes menüvel és utcai hosztokkal dolgozó helyek elsősorban az egyszeri vendégekre építenek. A gyűjtések az apróbb jelekre is rávilágítottak: a túl egységes, gyári desszertek és az asztali fűszersorok gyakran gyengébb konyhai fókuszt jeleznek, ezért érdemes a specializált, szezonális konyhákat keresni.

Via Házipatika


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
Fotók: Hogyan látja Máltát a szigeten élő magyar fotós, aki legszívesebben a sziklák tetején ül szemben az Alma Szemével
Képeken megmutatta azt is, hogy miért szeret a csöppnyi szigeten élni: mert a tenger elképesztő színekben pompázik, a természet fantasztikus látnivalókat kínál, a 7000 évre visszanyúló történelem pedig szó szerint kézzelfogható.
szs, fotók: Vas Gergely - szmo.hu
2026. június 15.



Málta egy igazi gyöngyszem azoknak, akik szeretik a különleges helyeket, a múlt emlékeit, a szikrázó napsütést, a kék tengert, az állandóan fújó szelet, a fűszeres illatokat. Az utóbbi évtizedekben a sziget sokat fejlődött, rengeteg új szálloda, szórakozóhely épült, miközben a régmúlt emlékeit is rendbehozták, eltűntek a régi nyikorgó buszok, elindultak a nagyméretű kompok és gyorshajók is a szigetek között.

Bevallom Málta nekem egyik kedvenc helyem lett még a nagy turista roham előtt. Azóta is vágytam visszajutni. Amíg pedig ez végre összejött, addig is tartottam a kapcsolatot a Máltán élő fotós barátommal, aki rendszeresen mesélt az ottani életéről, és küldte a csodás fotókat. Mikor pedig eljött a pillanat, hogy újra a sziget köveit koptathattam, akkor természetes volt, hogy Gergőt kérjem meg, töltsünk el együtt egy napot, mutassa meg az ő Máltáját, Gozóját. Igazán különlegesre sikerült a kirándulásunk, olyan helyekre vitt el, ahova átlagos turistaként jó eséllyel nem jutottam volna el – ezúton is köszönet érte (Beszámoló az utunkról hamarosan érkezik.)

És hogy ki is Vas Gergely (akit sokan csak Gregory Iron Photography néven ismertek)? A Máltán élő, dolgozó magyar fotós – túravezetővel beszélgettünk.

- Mesélj kicsit magadról, mivel foglalkozol és mióta élsz Máltán?

- Közel 20 éve foglalkozom professzionális fotózással, többnyire esküvők, rendezvények, portrék, természetfotók és gasztronómia találhatók a portfóliómban. Máltával 18 éves kapcsolatom van, jelenleg is itt élek, így elmondható, hogy jól ismerem az országot. Az első alkalmak még baráti látogatások voltak, de már akkor is végig fotóztam az országot, így rövidesen megnyílt az első fotókiállításom Magyarországon, amit még rengeteg másik követett a Máltai Idegenforgalmi Hivatal segítségével és felkérésével. Velük a mai napig jó kapcsolatunk van.

Képgaléria: Történelmi városok Máltán és Gozo szigetén

(A többi fotóért kattints a képre)

- Mi az, ami elvarázsolt a szigeten?

- Azt hiszem már az első képeken is tetten érhető, mennyire megfogott ez a szigetország, az élő és tapintható többezer éves történelem, a fantasztikus természet. Tetszett az emberek sokszínűsége, hiszen Málta mindig is egy befogadó ország volt, ahol sok nemzet van jelen. Elég, ha meglátogatjuk a fővárost, Vallettát, hogy mindezeket átérezzük.

- Mit kell tudni - nagyon röviden - Máltáról?

- Az ország Szicília és Afrika közt terül el, és itt 365 napból 300-on süt a nap. A tenger elképesztő színekben pompázik, a természet fantasztikus látnivalókat kínál, a 7000 évre visszanyúló történelem pedig szó szerint kézzelfogható. Területe Budapest méretével vetekszik, 316 km2, így könnyen bejárható.

Képgaléria: Tengeri hangulatok

- Mivel foglalkozol jelenleg?

- Sokféle dolog van az életemben. A fotózás a mai napig része ennek, bár a Covid időszakában ez nálam is kicsit megroppant. Mikor újra indult az élet, bizony kreatívnak kellett lennem. Elsőként kezdtem el privát túrákat szervezni úgy, hogy az ügyfeleim a legszebb helyeken, és a legérdekesebb kalandokban lettek megörökítve a kamerám által. A visszajelzések alapján ez egy jó kombó lett, hiszen 18 éves tapasztalatom igen hasznos, és a képeimet is nagyon szeretik. Sőt, vannak, akik ezek után visszatérnek még Máltára, ami azt bizonyítja, hogy a jelek szerint jól csinálom.

De nem hagytam abba az esküvői fotózásokat sem a csodálatos máltai természeti és történelemi helyszíneken. Ebben segítségemre van egy régi üzleti partnerem, akivel a világ több pontján is nagy sikerrel dolgozunk együtt. Szóval nem igazán unatkozom.

- Miben mások a te privát túráid, mint egy utazási iroda által szervezett út?

- Eleve kis létszámban gondolkodom, általában párok, vagy családok keresnek meg, akik már megtapasztalták, hogy milyen a tömegturizmus, és valami másra, személyesebbre vágynak. Így maximum 4 fővel indulok el. Azt szoktam mondani, hogy ezeken a túrákon én igazodom hozzájuk. A túrák 1 naposak, vagy Málta vagy Gozo szigetét látogatjuk meg. Nálam nem az óra mondja meg, hogy mikor van vége egy túrának. Miután nincs két egyforma út, ezért a repertoár is változatos. Igyekszem „rárezegni” a csapat hangulatára, érdeklődésére. Este pedig mindig garantált az alvás.

- Milyen specialitásokat tudsz nyújtani?

- Nagyon fontosnak tartom a reális tájékoztatást, és egy ország valós bemutatását. A legtöbb országban, így Máltán is már olyan sok a turisztikai lehetőség, hogy elvesznek benne a turisták, főleg azok, akik egy korrekt képet szeretnének kapni. Vagy például az igazi kézműves, ténylegesen itt gyártott értékeket felváltotta a máshonnan érkező bóvli. Csak egy példa: Marsaxlokk-i halászfalu piacán tömegével árulják a kaktuszfüge likőrt, ami meg sem közelíti az eredetit. Ha az igazit szeretné az ember megízlelni, azt nem ott kell keresni, hanem például kis farmokon, ha tudod hol keresd.

Az a hitvallásom, hogy amennyiben van lehetőség, mutassuk meg, milyen az igazi Málta. Az általam elmondott információk 18 évnyi tapasztalatból származnak. Ráadásul vannak olyan máltai partnereim, akik örömmel veszik, hogy megmutathatják termékeiket, így lehet a nemzeti értékeket közvetíteni, és megtartani.

Képgaléria: Vízparti romantika

- A weboldaladon sok információ, és pár túralehetőség található. Ezek közül melyik az, ami a legnépszerűbb, és hol lehet elérni téged?

- A piaci változásokat követni kell, ezért van többféle lehetőség is, de a legnépszerűbb túrám Gozo sziget, és a Gozo Extra túra. Ez utóbbi azért extra, mert a fotózás is benne van. Szerencsére az emberek még értékelik a jó minőségű, róluk szóló, egyedi képi emlékeket.

A weboldalamon megtalálható a foglalási rendszer, de célszerű legalább 1 hónappal a tervezett út előtt jelentkezni.

- Végezetül áruld el, hogy neked melyik időszak és melyik hely a kedvenced Máltán?

- Ha csak egy időszakot kellene megjelölnöm, akkor az ősz a legszebb időszak nekem, szeptember vége – egész október. Nálunk főszezon még a szeptember, így az október a favorit, amikor a kinti hőmérséklet és a tenger „összeér”, sőt még novemberben is szoktunk fürödni. Egyébként az ország turizmusa egész éves, hiszen a téli szezon is nagyon jól pörög, enyhék a telek.

Sok kedvenc helyem van Máltán, de ha csak egyet jelölhetek meg, akkor a sziklák tetején ülni szemben az Alma Szemével.

Ha nem tudod, hol van ez a hely, gyere el egy túrámra, ha Máltán jársz...

És néhány tipp, mit nem szabad kihagyni Máltán a "kötelező programokon" kívül:

- a helyi halételeket - mert isteniek

- a máltai édességeket - mert finomak

- a sólepárlókat - mert érdekes látvány

- a katonai vagy lovagi bemutatókat - mert ilyet máshol nem látni

- az esti tengerparti korzózást - mert hangulatos

- az aranyárusokat - mert...

- egy koncertet vagy fesztivált - mert sokszínűek

- a búvárkodást - mert sok szépség van a vízben

- a tűzijátékokat - mert ki sem tudod kerülni őket


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

UTAZZ
A Rovatból
„Ne még egy kép a tengerről. Egy kép a tengerért!” – Különös kéréssel fordultak a horvát kutatók az Adrián nyaralókhoz
„Ne még egy kép a tengerről. Egy kép a tengerért!” új kampányt indítottak, amelyben a lakosság és a turisták segítségét kérik az Adriai-tenger állapotának felméréséhez. A megfigyeléseket egy mobilalkalmazáson keresztül lehet beküldeni a kutatóknak.


A zágrábi Ruđer Bošković Intézet arra kéri a helyieket és a turistákat, hogy az idén nyáron ne csak nyaralási fotókat készítsenek, hanem fényképes megfigyelésekkel segítsék a tenger élővilágának kutatását – írja a horvát Index.hr hírportál.

Az intézet tengerkutató központja „Ne még egy kép a tengerről. Egy kép a tengerért!” címmel indított kampányt.

A kezdeményezés lényege, hogy a nyaralók a „Crafting the Sea” nevű mobilalkalmazáson keresztül jelentsék, ha valamilyen tudományos szempontból érdekes jelenséget látnak. A kutatók várják a fotókat tengeri fajokról, algákról, medúzákról, kagylókról, halakról, tengeri növényekről, inváziós fajokról, hulladékról vagy bármilyen más szokatlan dologról.

A részvételhez nem szükséges előzetes tudás. Mirta Smodlaka Tanković, az intézet rovinji tengerkutató központjának vezetője hangsúlyozta, nem művészi fotókat várnak.

„Nem a legszebb tengeri fotót keressük, hanem olyan megfigyeléseket, amelyek segíthetik a tudományt” – mondta a szakember, hozzátéve, hogy elég észrevenni, lefényképezni és jelenteni a jelenséget.

A kampányt hétfőn, a Világ Óceánjainak Napján mutatták be Rovinjban, ahol a résztvevők a „Blue Walk – Crafting the Sea Experience” program keretében a terepen is kipróbálhatták az alkalmazást.

Az eseményen bemutatták a BRIGANTINE ASV nevű, személyzet nélküli autonóm vízi járműveket is, amelyek kamerákkal és speciális érzékelőkkel gyűjtenek adatokat, térképezik fel a tengerfeneket és követik a víz alatti környezet állapotát.

A polgári észlelések és a modern technológia által gyűjtött adatok együttesen adhatnak pontosabb képet az Adria változásairól, például az inváziós fajok terjedéséről.

A kezdeményezés nem előzmény nélküli: idén tavasszal egy rovinji szakmai találkozón már napirenden volt a „Crafting the Sea” alkalmazás frissítése. A civil észlelések értékét mutatja az is, hogy februárban egy, a horvát partoknál felbukkant óriáscápa nyomon követésében is a lakosság segítségét kérték a kutatók, ezzel is hangsúlyozva a környezetvédelem közös felelősségét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk