HÍREK
A Rovatból

10 Nobel-díjas, aki kimaradt a középiskolából

Gondoltad volna, hogy Einstein, George Bernard Shaw és Albert Camus sem végezte el a középiskolát?


A Nobel-díj az egyik legnagyobb presztízsű elismerés, amit csak az ember kaphat, ezért ha a díjazottakról esik szó, az adott terület legkiemelkedőbb alakjaira gondolunk. És hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy azok lettek a legkiválóbbak, akik a legjobb oktatáshoz jutottak hozzá. Nem járunk messze az igazságtól, mégis vannak, akik úgy alkottak maradandót, hogy nem végezték el a középiskolát.

Íme 10 Nobel-díjas, aki kimaradt az iskolából.

10 Joszif Brodszkij

A világ egyik legelismertebb költője 1940. május 24-én született Leningrádban. Tizenöt évesen fordított hátat az oktatásnak, részben iskolai problémái, részben pedig a család siralmas anyagi helyzete miatt, és fizikai munkát vállalt. Mindeközben angolul és lengyelül tanult, műfordítással foglalkozott, és a Szentpétervári kör tagjaival eljártak Anna Ahmatova költőhöz, aki elsőként figyelt fel Brodszkij tehetségére.

1972-ben, az első zsidó kivándorlási hullám idején a hatóságok arra kényszerítették, hogy hagyja el a Szovjetuniót. Először Ausztriába ment, majd Wystan Hugh Auden angol költő segítségével az Egyesült Államokban telepedett le. Kilenc verseskötete jelent meg, a Columbián és a Mount Holyoke-on is professzori címet kapott. Az irodalmi Nobel-díjat 1987-ben kapta meg. Szívroham következtében 1996-ban halt meg.

9. Arthur Henderson

Glasgow-ban született, 1863. szeptember 13-án. Apja halála után a család elszegényedett, így kénytelen volt kimaradni az iskolából. Anyja később ismét férjhez ment, így Henderson három évig folytathatta tanulmányait, mígnem végleg felhagyott velük.

Tudását újságokból és az öntödében szerezte, ahol inaskodott. 18 évesen belépett az öntőmunkások szakszervezetébe, majd nem sokkal később a newcastle-i szervezet titkára lett. Politikai karrierje 1892-ben indult. Henderson volt a brit Munkáspárt társalapítója 1906-ban, melynek 23 éven át volt a titkára. 1929-ben lett külügyminiszter, majd 1934-ben neki ítélték a Nobel-békedíjat.

8. Leon Jouhaux

Párizsban született, 1879. július 1-én. Apja gyufagyári munkás volt, ám egy sztrájk miatt kiesett a keresete, így Leonnak ki kellett maradnia az iskolából. Egy évet még eltöltött egy másik intézményben, mielőtt abbahagyta tanulmányait, hogy támogatni tudja családját. Először a gyufagyárban helyezkedett el, majd belépett a seregbe, de visszahívták a gyárba, mert apja a foszfortól, amivel dolgoztak, megvakult.

Amikor először vett részt sztrájkban, kirúgták, majd ismét visszavették. Ő lett a CGT, a helyi szakszervezet főtitkára, s rengeteg országban tartott beszédet, sürgetve a szakszervezetek összefogását a béke megteremtése érdekében. Később a Szabad Kereskedelmi Unió Nemzetközi Szövetségének alelnöke, 1949-ben pedig az Európa Tanács Nemzetközi Bizottságának elnöke lett. 1951-ben kapta meg a Nobel-békedíjat.

7. Harry Martinson

1904-ben született a svédországi Jamshogban. Hamar árvaságra jutott. 16 évesen megszökött az intézetből és tengerre szállt. Több hajófedélzetén is megfordult, több országban dolgozott fizikai munkásként. Az így szerzett tapasztalatai és emberi kapcsolatai mind megjelennek műveiben. Írásaiban megtalálhatók a nehéz gyermekkor benyomásai, a természet szeretete, és a tudományos érdeklődés. 1974-ben Eyvind Johnsonnal megosztva kapta az irodalmi Nobel-díjat.

6. George Bernard Shaw

1856. július 26-án született Dublinban. Kezdetben nagybátyja tanítgatta, majd a helyi iskolákba járt, ám nem igazán szerette a szervezett oktatást, így 15 évesen munkába állt. 1876-ban Londonba költözött, hogy elindulhasson az írói pályán. Miután regényei nem találtak épp meleg fogadtatásra, és anyagilag anyja és testvére támogatására szorult, a színdarabírás felé fordult. Később megismerkedett a szocializmus eszméivel és csatlakozott a Fabiánus Társasághoz.

Korai művei társadalmi problémákra fókuszáltak, Show jellegzetes humora sikerre vitte őket. 1925-ben ítélték oda neki az irodalmi Nobel-díjat, 13 évvel később pedig egy Oscart is bezsebelhetett a legjobb adaptált forgatókönyv kategóriában a Pygmalionért.

eq

5. Herbert C. Brown

1912. május 22-én született Londonban, majd két évvel később a család az Egyesült Államokba költözött. Kitűnő tanuló volt, ám apja halála miatt kénytelen volt kimaradni az iskolából. Miután rájött, hogy az üzleti élet nem neki való, visszaült az iskolapadba, majd főiskolán kémiát hallgatott, végül a Chicagói Egyetemen végzett. 1938-ban doktorált. Kutatási asszisztensként dolgozott az alma materben, ahol bórhidridekkel kapcsolatos kutatásai a szervetlen reagensek egy új családjának kifejlesztéséhez vezettek.

Több egyetemen is tanított, a Nemzetközi Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává fogadta. George Wittiggel megosztva kapta a kémiai Nobel-díjat 1979-ben. 2004-ben szívroham következtében hunyt el.

4. Albert Camus

Camus Algériában született, 1913. november 7-én. Alig egy évvel később apja meghalt az első világháborúban, és a család az anyai nagymamával, valamint a mozgássérült nagybácsival költözött össze, egy kétszobás lakásban.

Jó nevű középiskolába nyert ösztöndíjat, ám tuberkulózisa miatt nem járhatott. Autodidakta módon folytatta tanulmányait, míg végül bekerült az Algíri Egyetem filozófia szakára. Imádta a színházat, munkásságának mégis a színdarabjai a legkevésbé értékesnek tartott területe. Franciaországban újságíró lett, és megbecsült irodalmár, aki 44 évesen, 1957-ben kapta meg az irodalmi Nobel-díjat. Sajnos alig három évvel később autóbalesetben életét vesztette.

wer

3. William Faulkner

1897. szeptember 25-én született Mississippiben, és igazi déli nevelést kapott középosztálybeli szüleitől. A középiskolát ugyan nem végezte el, de rengeteget olvasott és tanult, először egymaga, majd a család egyik barátjának szárnyai alatt.

1918-ban beállt a brit hadseregbe, de pár hónappal később hazatért. Hallgatott néhány tárgyat az egyetemen, közben pedig versei jelentek meg és szerkesztette az egyetemi lapot. Több regénye is megjelent, melyeket szinte teljes magányban alkotott. Faulkner a XX. századi irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Művei alapvető problémákat feszegetnek, néhány kritikus szerint erőszakosak. Az irodalmi Nobel-díjat 1949-ben kapta meg.

2. José Saramango

Egy apró portugál városkában látta meg a napvilágot 1922-ben. Bár kitűnő tanuló volt, mint oly sok sorstársa ezen a listán, neki is anyagi okok miatt kellett abbahagyni az iskolát. Fordítóként és újságíróként kezdett dolgozni a Diario de Noticias számára.

Első irodalmi sikereit ötvenes évei derekán könyvelhette el, a Baltasar és Blimunda című regénye megjelenése kapcsán. 1969-ben belépett a Kommunista Pártba, nyíltan ateista volt. Saramango nem hitt a tulajdonnevekben, így művei attól is különlegesek, hogy alakjai többségének nincs neve. 1988-ban kapta meg az irodalmi Nobel-díjat.

1. Albert Einstein

Németországban született 1879. március 14-én. Átlagos diák volt, ám rendkívüli érdeklődést mutatott a természettudományok és a matematika iránt. 15 éves korában úgy döntött, otthagyja az iskolát. Hogy aztán mégis tovább tanulhasson Zürichben, egy svájci középiskolában leérettségizett.

Később Bernbe költözött és a Találmányi Hivatalban kapott állást, szabadidejében pedig elméleti fizikával foglalkozott. Idővel rengeteg publikációja jelent meg, többek közt a relativitás elméletéről.

1921-ben kapta meg a fizikai Nobel-díjat. A náci eszmék terjedése miatt az Egyesült Államokba költözött. Utolsó éveit a világtól elvonultan töltötte Princetonban. 1955-ben halt meg.

Albert_Einstein_Head

via Listverse


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter levelet kapott Erdélyből: „Remélem nemsokára TISZA-kormány lesz Magyarországon és ti nem árultok el bennünket, ahogy Orbánék”
A Tisza Párt vezetőjének Kárpátaljáról is küldtek egy levelet. Ebben egy fiatal férfi arról ír, hogy egy darabig élt Magyarországon a háború kezdetén, és azt tapasztalta, hogy egészen más a magyar valóság azzal szemben, amit a kormány kommunikál.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. május 10.



Két olyan levelet kapott a külhoni magyaroktól Magyar Péter, amiket megkönnyezett, derül ki a Tisza Párt elnökének szombat esti posztjából. A politikus azt írja, hogy ugyan az elmúlt év történései megkeményítették, ám a sorokat olvasva mégis elérzékenyült.

Az első levelet Kárpátaljáról küldte neki a 28 éves Ferenc:

„Kedves Péter!

Mivel nem ismerjük egymást engedd meg hogy bemutatkozzam. Engem Ferencnek hívnak, 28 éves vagyok, Kárpátalján születtem és élek jelenleg egy kis faluban. A háború kitörése előtt nem sokkal szereztem meg a diplomámat itthon, majd ezután elkezdtem dolgozni. 2022 február elején már éreztük a kollégákkal, hogy valami készül, és ez bizony nem egy átlagos tanév lesz. Aztán azon a bizonyos február 24-i reggelen több ezer honfitársammal együtt, elhagyva szeretett szülőföldemet, én is átmentem Magyarországra a háború elől. Eleinte azt hittük, hogy néhány hét, maximum pár hónap lesz az egész, aztán lassacskán megláttuk, hogy mégsem.

Munkába álltam Magyarországon, új embereket ismertem meg, közben igyekeztünk összetartani, és segíteni egymást a kárpátaljai barátaimmal.

Lassacskán elkezdtük meglátni, hogy mennyivel másabb a magyar valóság attól, mint amit a kormány kommunikál.

Elkerültem két barátommal együtt a Balaton mellé, egy építőipari céghez, amely előszeretettel alkalmazott ukrán állampolgárokat. Itt, mivel közös szálláson voltunk velük, rendszeresen szem-, és fültanúi voltunk, hogyan tekintenek ők a magyarokra. Ezt a helyzetet általában fokozta a kormány ukrajnával szembeni politikája.

Ugyanakkor megjegyzem, hogy az összes anyaországi magyartól, akit ez idő alatt ismertem meg, elfogadást, segítséget, és bíztató szavakat kaptam, amiért nagyon hálás vagyok mindannyiójuknak...

Sajnos nem bírtam sokáig szülőföldem nélkül, és 1 év és 10 hónap után hazatértem Kárpátaljára szüleimhez. Azóta itthon vagyok, a nap 24 órájában, mivel semmilyen felmentéssel nem rendelkezem a katonai szolgálat alól. Nem megyek le az utcára, és nem beszélek senkivel a családomon kívül. Mivel faluban élek, gyorsan terjednek a hírek, így nem kell a szomszédba menni, ha az ember kényszersorozásról, vagy emberrablásról akar hallani. Ebben az esetben is érezhető az hogy ezek az "embervadászok" mennyire lealacsonyítóan állnak a kárpátaljai emberekhez (mivel ők általában nem közülünk származnak).

Mióta hazajöttem, a családdal többször is beszéltünk róla, hogy Magyarországon sem megy minden úgy, mint ahogy azt az M1-en vagy a TV2-ben elmondják, ellenben mióta itthon vagyok egyre jobban látom, hogy a látszatkormányzás amit csinál a rendszer, hiába "kiáll" és "segíti" a határon túli magyarokat, az önös érdekből indított kémprogramjuknak köszönhetően mégis azt érezzük, mintha most tették volna a nyakunkba a kötelet.

Az itt élő stabil Fidesz szavazók nem veszik figyelembe azokat a botrányokat (pedofil botrány, MNB bank, stb), amikbe egy normális kormány már belebukott volna. De nem veszekszem velük, csak csendben várom a szebb jövőt. A mai ATV-s interjúdban említést tettél rólunk, kárpátaljaiakról (ugye nem ok nélkül sajnos) és valahogy ez nyugtatott ma meg az utóbbi napok szorongásai után.

Remélem hogy Te és a Tisza a miniszterelnökkel ellentétben nem fogtok magunkra minket, mert akkor nekünk végünk. Nagyot csalódtam Orbán Viktorban, hadd csalódjanak a családom fidesz szavazói benned pozitívan!

Baráti üdvözlettel a csodálatos Kárpátaljáról”

A második levelet Erdélyből küldték Magyarnak:

„Remélem nemsokára TISZA-kormány lesz Magyarországon és ti nem árultok el bennünket, ahogy Orbánék és nem hagytok minket magunkra.

Az erdélyi fiatalok veled vannak. Barátsággal, Marosvécsről, Wass Albert nyughelye mellől”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Putyin egy meglepő, késő esti televíziós beszédben üzent: Elutasítja az európai vezetők által követelt tűzszünetet, de közvetlen tárgyalásokat kezdeményez Ukrajnával
Az orosz elnök szerint már csütörtökön elkezdődhetnek a tárgyalások Ukrajnával. Putyin úgy fogalmazott: Oroszország célja, hogy „megszüntessük a konfliktus gyökereit”, és „tartós, hosszú távú békét hozzunk létre”.


Vlagyimir Putyin azt javasolta, hogy május 15-én, csütörtökön Ukrajna és Oroszország közvetlen tárgyalásokat kezdjen Isztambulban. Az orosz elnök egy ritka, késő esti televíziós beszédben beszélt erről néhány órával azután, hogy európai vezetők Moszkvát egy 30 napos tűzszünet elfogadására szólították fel.

„Szeretnénk azonnal elkezdeni, már jövő csütörtökön, május 15-én Isztambulban, ahol korábban is voltak ilyen tárgyalások, de megszakadtak”

– mondta Putyin, de hangsúlyozta: a megbeszéléseknek „mindenféle előfeltétel nélkül” kell elindulniuk.

„Komoly tárgyalásokat akarunk Ukrajnával”

– tette hozzá Putyin, aki szerint

a tárgyalások célja, hogy „megszüntessük a konfliktus gyökereit”, és „tartós, hosszú távú békét hozzunk létre”.

A javaslat néhány órával azután történt, hogy Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár, Keir Starmer brit miniszterelnök és Donald Tusk lengyel kormányfő Kijevbe látogattak, ahol közös nyilatkozatot adtak ki Volodimir Zelenszkij elnökkel.

„Megerősítjük támogatásunkat Donald Trump amerikai elnök felhívása mellett, amely a békemegállapodás megkötésére irányul, és felszólítjuk Oroszországot, hogy hagyjon fel a tartós béke biztosítására irányuló erőfeszítések akadályozásával”

– írták. A dokumentumban arra szólították fel Moszkvát, hogy „egyezzen bele egy teljes és feltétel nélküli, 30 napos tűzszünetbe annak érdekében, hogy teret biztosítsanak az igazságos és tartós békéről szóló tárgyalásoknak.”

A közös közlemény azt is tartalmazta, hogy a négy ország folytatja Ukrajna támogatását: „Amíg Oroszország nem egyezik bele a tartós tűzszünetbe, mi továbbra is növelni fogjuk a nyomást az orosz hadigépezetre.”

A felszólítást az Egyesült Államok is támogatja – ezt Donald Trump amerikai elnök közös telefonbeszélgetése is megerősítette az európai vezetőkkel.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője már korábban elutasította az ultimátumot. Úgy fogalmazott: Oroszország „ellenáll mindenféle nyomásgyakorlásnak”.

„Európa most nyíltan szembeszáll velünk” – mondta Peszkov. Hozzátette: Putyin „alapvetően” egyetért a tűzszünet gondolatával, de „sok kérdés van” a legutóbbi javaslattal kapcsolatban, amelyekre még válaszokat kell adni.

Dmitrij Medvegyev, Oroszország korábbi elnöke, a közösségi médiában reagált: „Macron, Merz, Starmer és Tusk állítólag Kijevben a békéről akartak tárgyalni. Ehelyett fenyegetéseket szórnak Oroszország felé...Szerinted ez okos dolog, mi? Dugjátok fel ezeket a béketerveket a pángender seggetekbe.”

Ukrajna és Oroszország legutóbb 2022-ben, a háború első heteiben ült tárgyalóasztalhoz. Putyin vasárnap közölte, hogy egyeztetni fog Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel a kijevi tárgyalások lehetséges megszervezéséről.

Ukrajna már két hónapja sürgeti a 30 napos tűzszünetet – ezt támogatják Kijev fő európai szövetségesei és Donald Trump is. Moszkva eddig nem kötelezte el magát, bár elviekben támogatja az időszakos tűzszünet gondolatát, ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy előbb tisztázni kell bizonyos „árnyalatokat”.

Putyin vasárnap tagadta, hogy Oroszország elzárkózna a tárgyalásoktól, és kijelentette: „a döntés most az ukrán vezetők kezében van”.

„Nem zárjuk ki, hogy a tárgyalások során lehetőség nyílik egy újabb fegyverszünetre”

– mondta. A tévébeszéd után Putyin anélkül távozott, hogy bármilyen kérdésre válaszolt volna, pedig az újságírók akár hét órán át is vártak rá.

(via CNN)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
A pápával vacsorázott Német László belgrádi érsek, miután senki sem mert leülni az új egyházfő asztalához
Erdő Péter és Német László pápaválasztó bíborosok meséltek a világ legtitkosabb szavazásáról és az új pápáról.


Erdő Péter és Német László pápaválasztó bíboros XIV. Leó megválasztásának körülményeiről, a világ legtitkosabb szavazásáról és az új pápáról mesélt az RTL Híradónak.

„A pápa, mikor bejött a vacsorára tegnap este, a választás után, senki sem mert az asztalához menni. Hát ez így van, az ember megváltozik, fehérben ott állt szegény, és akkor mi ketten, másik két szerzetessel, egy szalézivel és egy ferencessel, mondtuk, hogy nem lehet itt hagyni szegényt egyedül. És kérdeztük tőle, azonnal válaszolta, hogy gyertek, gyertek, úgyhogy tegnap együtt vacsoráztam a pápával”

- mesélte Német László belgrádi érsek, aki vajdasági magyar családban született, és tavaly Ferenc pápa nevezte ki bíborossá.

Azt is elárulta az RTL Híradónak, hogy az úgy egyházfő szerinte nem számított a pápaságra, és ahogy sorra jöttek a szavazatok, fejét a kezébe temette, mikor ráébredt, hogy ő lehet a következő.

„Nem voltak olyan kijelentései vagy fellépései, hogy nyomni akarta volna a karriert, meg hasonló dolgok, tehát nem volt része semmilyen ilyen titkos nagy társaságoknak, amelyek megpróbálják megoldani a világ problémáit. Szerintem egyszerűen hagyta, hogy a Jóisten működjön az életében. És ez egy fantasztikus dolog”

- fogalmazott a belgrádi érsek.

Arról is mesélt, hogy Erdő Péterrel bíborossal már négy évtizede szoros baráti viszonyt ápol, és a konklávé ideje alatt is majdnem egymás melletti szobában laktak a Szent Márta-házban.

Az esztergom-budapesti érseknek bíborosként ez volt a harmadik konklávéja XIV. Leó pápával mindketten Rómában tanultak kánonjogot, így a közös téma adott volt a személyes találkozókon.

„Akkor ismertem meg, amikor Ferenc pápa kíséretében Magyarországon járt. Akkor ó a kúriai tisztségében elég új volt, de úgy látszik, hogy ezt az alkalmat megragadta, vagy pedig a pápa külön kérte, hogy jöjjön el Magyarországra”

- mesélte Erdő Péter.

A bíboros szerint XIV. Leó pápa gyors megválasztása az egységet jelenti, és ő maga is ezt az utat szeretné járni az egyházon belül, ami a szimbólumokban is megmutatkozik.

„Fölvette megint a pápai mocétumot és a Szent Pétert és Pált ábrázoló stólát. Ferenc pápa annak idején azt mondta, hogy ez nem kell és kiment fehér reverendában az erkélyre. Ő pedig elfogadta, hogy ez a hagyomány”

- jegyezte meg Erdő Péter.

A bíborosok egy része most már hazautazik, de jövő vasárnap az új egyházfő első ünnepi nyilvános visszatérnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Rendkívüli bejelentésre készül Dobrev Klára vasárnap
A politikus az elmúlt napokban több sorsfordító döntést is közölt. Most azt ígéri, vasárnap indul a magyar baloldal új korszaka.


Dobrev Klára szombat este egy újabb fontos bejelentésre hívta fel a figyelmet: vasárnap 13 órakor élő videóban jelentkezik a Facebookon, ahol részletesen beszél majd a baloldal jövőjéről, vette észre a Blikk.

„A magyar baloldal új korszakát nyitjuk. Az új korszakról vasárnap 13 órakor beszélek először. Tarts velem holnap élőben a Facebook-oldalamon! Döntöttünk, változunk, mert a baloldal maga a változás!”

– írta közösségi oldalán.

Az elmúlt napokban több jelentős bejelentést is tett: csütörtökön közölte, hogy elválik férjétől, Gyurcsány Ferenctől, aki emellett teljesen visszavonul a hazai politikai életből.

Pénteken úgy fogalmazott, hogy újra készen áll a küzdelemre, és még sosem érezte magát ennyire elszántnak. Bár elismeri, hogy nem lesz könnyű út, úgy érzi, eljött az ő ideje.


Link másolása
KÖVESS MINKET: