Orbán jobbkeze is távozott: eldőlt, ki felügyeli mostantól a legfontosabb kormánydöntéseket
A Miniszterelnökség alá tartozó Miniszterelnöki Kormányiroda új közigazgatási államtitkára Ducsay Zsuzsanna Ágnes lett, miután Bordás Gábort felmentették. Az intézmény a kormányülések legfontosabb iratait őrzi, és a döntések előkészítését, valamint végrehajtását felügyeli.
Orbán Viktor egyik „kőkemény hatalmi eszközét” nem bontja le az új kormány: a Miniszterelnöki Kormányiroda marad, élére pedig szerdai hatállyal Ducsay Zsuzsanna Ágnest nevezte ki Sulyok Tamás államfő Magyar Péter javaslatára. Az eddigi államtitkár, Bordás Gábor kedden távozott.
Az intézményt 2018-as hivatalba lépésekor hozta létre Orbán Viktor, hogy személyesen felügyelhesse a kormánydöntések előkészítését és végrehajtását - írta a 24.hu.
A lap akkori forrásai az irodát „kőkemény hatalmi eszközként” jellemezték.
Az új kormányzati struktúra szerint a Miniszterelnöki Kormányiroda a Ruff Bálint által vezetett Miniszterelnökség alá kerül.
Az új államtitkára, Ducsay Zsuzsanna Ágnes jogász, aki korábban a Telex.hu Zrt. adatvédelmi tisztviselője volt, és könyvet is írt a vállalati összefonódások egyes versenyjogi aspektusairól. A lap szerint külső partnerként segítette a portált jogi ügyekben.
A posztról öt év után távozó Bordás Gábor még Áder János kinevezettjeként került Biró Marcell helyére.
A Magyar-kormány szerdán Ópusztaszeren tartja első ülését, előtte vízügyi és agrárszakemberekkel tárgyalnak az aszályhelyzetről.
Orbán Viktor egyik „kőkemény hatalmi eszközét” nem bontja le az új kormány: a Miniszterelnöki Kormányiroda marad, élére pedig szerdai hatállyal Ducsay Zsuzsanna Ágnest nevezte ki Sulyok Tamás államfő Magyar Péter javaslatára. Az eddigi államtitkár, Bordás Gábor kedden távozott.
Az intézményt 2018-as hivatalba lépésekor hozta létre Orbán Viktor, hogy személyesen felügyelhesse a kormánydöntések előkészítését és végrehajtását - írta a 24.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter az óbudai korrupciós ügyről: Milyen érdekes, a rendszerváltás után elkezdhetett dolgozni a rendőrség és az ügyészség
A kormányfő szerint a politikai változás hatására tudott eljutni a gyanúsításig és a letartoztatások kezdeményezéséig a rendőrség és az ügyészség a politikai oldalakon átívelő óbudai korrupciós ügyben. Már legalább hat politikus letartóztatását kezdeményezte a vádhatóság, köztük van a korábbi és a mostani polgármester is.
„Milyen érdekes, hogy a rendszerváltás után nem sokkal azonnal elkezdhetett dolgozni a rendőrség és az ügyészség is egy tíz éve húzódó majd kétmilliárdos korrupciós ügyben” - kommentálta a miniszterelnök az óbudai korrupciós ügy legfrissebb fejleményeit.
Ahogy arról beszámoltunk, ma a Telex úgy értesült, hogy az ügyészség kezdeményezte Őrsi Gergely jelenlegi és Láng Zsolt korábbi polgármester letartóztatását. A vádhatóság szintén kényszerintézkedést kért Puskás Péter óbudai Fidesz-elnökkel, Ceglédy Gergő MSZP-s önkormányzati képviselővel, Szkaliczki Tünde momentumos önkormányzati képviselővel, valamint Matisz Károllyal, a Momentum pártigazgatójával szemben.
Mindannyian gyanúsítottként szerepelnek az ügyben, melynek lényege, hogy az ügyészség szerint az óbudai önkormányzat fiktív és túlárazott szerződéseket köthetett bizonyos cégekkel, amelyektől aztán az önkormányzat egyes tisztviselői a szerződésekért cserébe pénzt kértek vissza.
A gyanúsítottak letartóztatásáról ma dönt a bíróság.
Korábban az Ügyészség egy közleményben részletesen bemutatta, hogy szerintük hogyan zajlott a ciklusokon és önkormányzatokon átívelő vesztegetési ügy.
„Milyen érdekes, hogy a rendszerváltás után nem sokkal azonnal elkezdhetett dolgozni a rendőrség és az ügyészség is egy tíz éve húzódó majd kétmilliárdos korrupciós ügyben” - kommentálta a miniszterelnök az óbudai korrupciós ügy legfrissebb fejleményeit.
Ahogy arról beszámoltunk, ma a Telex úgy értesült, hogy az ügyészség kezdeményezte Őrsi Gergely jelenlegi és Láng Zsolt korábbi polgármester letartóztatását. A vádhatóság szintén kényszerintézkedést kért Puskás Péter óbudai Fidesz-elnökkel, Ceglédy Gergő MSZP-s önkormányzati képviselővel, Szkaliczki Tünde momentumos önkormányzati képviselővel, valamint Matisz Károllyal, a Momentum pártigazgatójával szemben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter a nemzeti összetartozás napi beszédében is odaszúrt Sulyok Tamásnak és Orbán Viktornak
A miniszterelnök burkoltan utalt rájuk, amikor a nemzeti egységről, a magyarok összetartozásáról beszélt. Azt mondta, hogy olyan vezetőkre van szükség, akik „nem hallgatnak, amikor meg kell szólalni”, és azt is kijelentette, hogy nem engedik, hogy bárkit kirekesszenek a nemzetből.
Magyar Péter kormányfő a nemzeti összetartozás napján a Kossuth téren elmondott beszédét a trianoni békeszerződés 1920. június 4-i aláírásának felidézésével kezdte. Szerinte ezen a napon Magyarországon megállt az élet. Úgy fogalmazott, a magyar történelem tragédiája 106 évvel később is „kősziklaként nehezedik a szívünkre”.
A miniszterlnök szerint a magyar nemzet jogosan érezte úgy, hogy nem ura a sorsának, és hiába próbálkoztak az ősök a lehetetlennek tűnő helyzetben. Ezt követően arról beszélt, hogy a trianoni katasztrófát további tragédiák követték, felsorolva a világháborút, a doni katasztrófát, a holokausztot, a kitelepítéseket és a kommunista terrort.
Álláspontja szerint az 1989-es rendszerváltással Magyarország új lehetőséget kapott. „Esélyt arra, hogy begyógyítsuk a nemzet szívén húzódó sebeket, hogy kezet nyújtsunk egymásnak, hogy végre a magunk urai legyünk” – mondta, hozzátéve, hogy az ország vezetői sokáig nem éltek, hanem visszaéltek ezzel a lehetőséggel.
Szerinte a magyar nemzet azonban nemrég azt mondta, elég.
„Ítéletet mondott a megosztottság fölött. Ítéletet mondott a gyűlölet és a félelemkeltés fölött” – jelentette ki. Úgy véli, a magyarok kimondták, hogy sokkal több köti össze őket, mint ami elválasztja, és összefogtak egymással és egymásért.
Szerinte a magyarok arra adtak felhatalmazást, hogy újraegyesítsék a nemzetet, és olyan közjogi méltóságok képviseljék az országot, akik valóban kifejezik a nemzet egységét. Olyan vezetőkre van szerinte szükség, akik „nem hallgatnak, amikor meg kell szólalni”, és kiállnak az elesettek, a rászorulók és a magára hagyott gyermekek mellett - utalt is Sulyok Tamás köztársasági elnökre, akinek általában ezeket szokta felróni.
Hangsúlyozta, hogy az új vezetés nem hagyja szó nélkül azt sem, ha egy külföldi politikus magyar hősöket gyaláz – itt kimondatlanul, de Orbán Viktor kapta az ívet, aki egy magyarellenes politikust támogatott a romániai elnökválasztáson.
A miniszterelnök azt is mondta, nem engedik, hogy bárkit kirekesszenek a nemzetből – itt ismét csak Orbánra utalhatott, aki korábban a nemzeti ünnepen lepoloskázta a kormánnyal nem szimpatizáló újságírókat, bírókat, civileket, és rendszeresen használja a "nemzeti oldal" kifejezést a Fideszre és támogatóira.
„Ugyanis mindenki magyar, aki magyarnak vallja magát, magyarul gondolkodik, magyarul álmodik, és aki szeret magyarnak lenni, éljen bárhol a nagyvilágban” – definiálta a nemzethez tartozás fogalmát.
Magyar Péter szerint egy olyan országot kell építeni, ahol nemcsak a polgárok szeretik a hazájukat, hanem a haza is viszontszereti őket. Ez a gondolat szerinte minden olyan közösségben megjelenik, amely megőrizte identitását, így a külhoni magyar közösségekben is. Kijelentette: „Magyarország mindenkori vezetőinek kötelessége kiállni minden magyar érdek mellett.” Meglátása szerint nincs jobb vagy rosszabb magyar, csak magyar van, ezért ki kell állni például azon felvidéki magyarok mellett, akiktől a Beneš-dekrétumokra hivatkozva koboznak el magánvagyont.
A miniszterelnök beszédében ismét elmondta, hogy a tegnapi napon óriási eredményt ért el Magyarország, mivel hosszú idő után a kárpátaljai magyar kisebbség is megkapja azokat az alapvető jogokat, amelyek mindenkit megilletnek.
Részletezte, hogy a megállapodás értelmében megőrizhetik és fejleszthetik nyelvi, vallási önazonosságukat, használhatják nemzeti szimbólumaikat, és anyanyelvükön tanulhatnak, valamint intézhetik hivatali ügyeiket. „A nemzetiségi iskolások tanulói ünnepségeiken elénekelhetik majd a magyar himnuszt, használhatják a nemzeti lobogót” – tette hozzá.
Az ukrán fél garanciát vállalt arra is, hogy alacsonyabb létszám esetén is fenntartja a nemzetiségi iskolákat. „A megállapodásnak köszönhetően mint egy százezer magyar ember, magyar honfitársunk kapja vissza alapvető jogait és a reményt” – összegzett.
A megállapodás hátteréről azt mondta, azért jöhetett létre, mert a magyar nemzet tudja, hogy az ország akkor lehet sikeres, ha erős szövetséges és kiszámítható partner. Kiemelte, hogy jó viszonyra van szükség a szomszédos országokkal, mivel „mi vagyunk a világ talán egyetlen olyan országa, amely saját magával szomszédos”.
Elmondása szerint az utóbbi években ez nem volt mindig így, a párbeszéd megszakadt a legfontosabb szövetségesekkel, a visegrádi négyekkel is. Bejelentette, hogy június 23-án Budapesten felélesztik ezt a szövetségi rendszert egy miniszterelnöki találkozó keretében.
„Ahhoz, hogy Magyarország méretén túl tudja az érdekeit érvényesíteni, szükség van a V4-ekre” – mondta, és kilátásba helyezte a szövetség bővítését Ausztriával, Szlovéniával, Romániával, Horvátországgal, vagy akár Németországgal.
Úgy véli, az erős Magyarországhoz erős Közép-Európára van szükség, a térség stabilitása pedig hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország hangja erősebben jelenjen meg a nemzetközi térben. „Ez a valódi szuverenitás” – tette hozzá.
Beszéde végén arról beszélt, a magyar nemzet ereje abban áll, hogy képes egyszerre megőrizni történelmi emlékezetét és közös jövőt építeni.
„Magyarország szíve ott dobban minden magyarban, ott dobban a Londonban dolgozó munkásban, a csíkszeredai pedagógusban, az ungvári édesanyában, a soproni édesapában és a balassagyarmati kisgyermekben”
Magyar Péter kormányfő a nemzeti összetartozás napján a Kossuth téren elmondott beszédét a trianoni békeszerződés 1920. június 4-i aláírásának felidézésével kezdte. Szerinte ezen a napon Magyarországon megállt az élet. Úgy fogalmazott, a magyar történelem tragédiája 106 évvel később is „kősziklaként nehezedik a szívünkre”.
A miniszterlnök szerint a magyar nemzet jogosan érezte úgy, hogy nem ura a sorsának, és hiába próbálkoztak az ősök a lehetetlennek tűnő helyzetben. Ezt követően arról beszélt, hogy a trianoni katasztrófát további tragédiák követték, felsorolva a világháborút, a doni katasztrófát, a holokausztot, a kitelepítéseket és a kommunista terrort.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szimpátiatüntetés lesz Sulyok mellett, Orbán is támogatja: Mindennek van határa
Vasárnap délután a Sándor-palotához hívják azokat, akik szolidaritásukat szeretnék kifejezni a lemondásra felszólított állami intézményvezetők mellett. Orbán Viktor a Facebook-oldalán jelezte, hogy támogatja a kezdeményezést.
Szimpátiatüntetést tartanak vasárnap délután 4 órától az állami intézményvezetők mellett Budapesten, a Sándor-palotánál. A Facebookon meghirdetett esemény leírásából kiderül, a szervezők szerint azért szükséges kiállni többek közt Sulyok Tamás köztársasági elnök mellett, mert Magyar Péter miniszterelnök lemondásra szólította fel őket, különben eltávolítja őket a hivatalukból, annak ellenére, hogy mindegyiküket az Országgyűlés választotta meg legitim módon.
„Ha egyetért azzal, hogy a 141 mandátummal rendelkező új kormánynak nem árt, ha van némi alkotmányos gátja, megakadályozva a teljes és abszolút túlhatalmat, akkor június 7-én (vasárnap) délután 16:00-tól a Sándor-palota előtt helyezzen el egy szál fehér virágot”
– olvasható a felhívásban.
A tüntetés célja az, hogy a résztvevők együtt fejezzék ki szolidaritásukat az állami intézményvezetők mellett.
„Emlékeztessük Magyarországot, hogy kétharmados többség birtokában még a Fidesz-KDNP, se lépett meg hasonlót - kivéve Baka András eltávolítását, ami akkor komoly csorbát jelentett a magyar demokrácián. Ne forduljon még egyszer elő ilyen! Ne féljünk, tegyünk ellene!” – üzenik a szervezők.
Az eseményt Orbán Viktor is megosztotta saját Facebook-oldalán, jelezve, hogy támogatja a kiállást.
„Én is támogatom. Mindennek van határa”
– írta a Fidesz elnöke.
A volt miniszterelnök már korábban is jelezte, hogy nem ért egyet azzal, hogy Magyar Péter eltávolítaná a közjogi méltóságokat. A választás utáni első interjújában kijelentette: „alkotmányos tisztségeket betöltő, köztiszteletben álló személyeket, és közbizalmi munkát végző vezetőket nem lehet fenyegetni, nem lehet őket felszólítani lemondásra.”
Szimpátiatüntetést tartanak vasárnap délután 4 órától az állami intézményvezetők mellett Budapesten, a Sándor-palotánál. A Facebookon meghirdetett esemény leírásából kiderül, a szervezők szerint azért szükséges kiállni többek közt Sulyok Tamás köztársasági elnök mellett, mert Magyar Péter miniszterelnök lemondásra szólította fel őket, különben eltávolítja őket a hivatalukból, annak ellenére, hogy mindegyiküket az Országgyűlés választotta meg legitim módon.
„Ha egyetért azzal, hogy a 141 mandátummal rendelkező új kormánynak nem árt, ha van némi alkotmányos gátja, megakadályozva a teljes és abszolút túlhatalmat, akkor június 7-én (vasárnap) délután 16:00-tól a Sándor-palota előtt helyezzen el egy szál fehér virágot”
– olvasható a felhívásban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Balásy Gyula többségi tulajdonában álló Visual Europe Group csoportos létszámleépítést jelentett be – írja a Telex.
A Lounge Group azt írta egy szerkesztőségünkhöz eljuttatott levélben, hogy a létszámcsökkentés végleges tartalma még nem került megállapításra.
„A vállalatok a hatályos jogszabályoknak megfelelően csoportos létszámleépítési eljárást jelentettek be, amely egy törvényben szabályozott, előzetes folyamat. Ennek megindítása nem jelenti valamennyi munkavállaló munkaviszonyának megszüntetését, és nem jelenti azt sem, hogy a létszámcsökkentés végleges tartalma már meghatározásra került volna” – írták.
Cikkünk korábbi verziójában a Telex értesülése alapján azt írtuk, hogy a Visual Europe Group „az összes dolgozót elküldi”, és, hogy a létszámleépítés érinti a vállalat társtulajdonos-vezérigazgatóját is. A cég megkeresése után cikkünket javítottuk. Hangsúlyozták, hogy a társtulajdonos-vezérigazgatót távozásáról vagy pozíciójának megszüntetéséről döntés nem született, ahogy a létszámleépítés sem érint minden munkavállalót.
A cégnél a közelmúltban akadoztak az alvállalkozói kifizetések, előző hónapban 10-15 napos, esetenként hosszabb csúszások is előfordultak.
A múlt héten a NAV végrehajtást indított több Balásy‑cég, köztük a Lounge Event ellen, a kormány pedig bejelentette, hogy átvállalja a Bajnokok Ligája‑döntő alvállalkozóinak kifizetését.
Hétfőn a Lounge Group közölte: a májusi béreket a számlazárolások miatt egyelőre nem tudják utalni.
Kedden pedig a rendezvényszervezők szövetsége arra kérte Balásy Gyulát, hogy saját vagyonából rendezze a tartozásokat.
Balásy Gyula az a gyakran csak „propaganda pápaként” emlegetett vállalkozó, aki a választások után emlékezetes interjúban könnyekkel küszködve ajánlotta fel cégeit az államnak. Ezek a vállalatok többek között az állami intézmények kommunikációját, rendezvényszervezést, és a Fidesz-kormány plakátkampányait intézték, közpénzmilliárdokból.
Az állami szerződésekből jelentős vagyonra szert tevő, és most dolgozóit potenciálisan elküldő Balásy Gyula termetes luxusvillát épít Máriaremetén, egy hegyoldalban, amelyet a Szeretlek Magyarország is bemutatott:
Balásy Gyula többségi tulajdonában álló Visual Europe Group csoportos létszámleépítést jelentett be – írja a Telex.
A Lounge Group azt írta egy szerkesztőségünkhöz eljuttatott levélben, hogy a létszámcsökkentés végleges tartalma még nem került megállapításra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!