KULT
A Rovatból

10 film, ami bármilyen hihetetlen, de megtörtént eset alapján készült

Többek között Az 50 első randi és az Amerikai história is valós eseményeken alapul.


Vannak kitalált történeteken és valós eseményeken alapuló filmek, azonban olyanok is, amikben annyira valószerűtlen részek vannak, hogy nehéz eldönteni, melyik kategóriába tartoznak.

Íme 10 film, amiknek egyes részeit megtörtént események ihlették, még akkor is, ha nehéz elhinni.

Az igenember

Az igenember című romantikus vígjátéknak a főhőse egy ponton úgy dönt, mostantól mindenre igent fog mondani. A Jim Carrey által játszott figura emiatt megtanul koreaiul, repülőleckéket vesz és előléptetik. Az elvált férfire még a szerelem is rátalál ennek köszönhetően.

Ugyan kitalált történetnek tűnhet, de az alapokat Danny Wallace rádiós producer önéletrajzából vették az alkotók, ami arról szól, hogy Wallace egy évig mindenre igent mondott, ami miatt például előléptették.

Persze a filmben nem dolgozták fel a mindennapi árnyoldalait ennek a kísérletnek, hiszen Wallace elég sok negatívumot is átélt, például internetes csalások áldozata is lett.

Lopom a sztárom

A 2013-as film szintén megtörtént eseményeken alapul, tinédzserek, akiket elbűvöl a hollywoodi sztárok fényűző élete, az interneten lenyomozzák különböző sztárok lakcímét, majd betörnek hozzájuk és értékes dolgokat lopnak el tőlük, többek között táskákat, készpénzt és ékszereket. Az áldoztok között olyan nevekkel találkozhatunk, mint Paris Hilton, Orlando Bloom, Lindsay Lohan, Paul Oakenfold vagy Rachel Bilson.

A diákok a filmben és az életben is úgy buktak le, hogy minderről képeket tettek közzé közösségi oldalakon, így hamar fény derült betöréseikre.

A film alapjául szolgáló csapat egyébként közel 1 milliárd forintnak megfelelő összeget lopott össze 2008-ban, mindössze 10 hónap leforgása alatt.

A Bling Ring néven elhíresült rablócsapatot az a mánia motiválta, ami a mai sztárokat körülveszi, történetük pedig jó példa arra, hogy néha nem árt kiszállni kicsit ebből a mindenkit beszippantó világból.

emmaw

Amerikai botrány

Az 1970-es években játszódó krimi két zseniális emberről szól, akik szinte bárkit képesek átverni. Irving Rosenfeld és Sydney Prosser, akik bűn- és élettársak, végül egy FBI-ügynök kezei közé kerülnek, aki arra kényszeríti őket, hogy korrupt politikusok lebuktatásában segítsenek neki. A pár mindenkit képes manipulálni, még az ügynököt is, a végén pedig megúsznak mindent anélkül, hogy elítélnék őket.

A valóságban Rosenfeldet Mel Weinbergnek hívták, aki párjával tényleg az FBI-nak segített olyan hivatalnokok lebuktatásában, akik kenőpénzt fogadtak el. Az együttműködésből barátság alakult ki, azonban az ítéletet itt nem úszták meg.

Cápa

John Williams filmzenéje a mai napig hatással van a nézőkre, még 40 évvel a film premierje után is. A film az ismeretlen mélyvízi világtól való félelemre épít, miközben bemutat egy kis óceánparti várost, ahol sorozatos cápatámadások történnek. Természetesen az elmúlt években is sokat foglalkoztak azzal tudósok, hogy a cápák általában nem jelentenek veszélyt az emberre: átlagosan évi nyolc ember hal meg cápatámadás következtében, ami nem kiemelkedő szám. Talán emiatt tűnhet kevésbé valószínűnek a film története, pedig tényleg megtörtént esetet dolgoz fel.

1916-ban többek is cápatámadás áldozatai lettek, amit állítólag ugyanaz a cápa követett el. Két hét alatt négyen haltak meg cápaharapások miatt a New Jersey-i partszakaszon.

A feltételezett gyilkos cápát később elfogták, az emésztőrendszerében pedig emberi maradványokat találtak, a tudósok azonban a mai napig nem tudják, vajon mi válthatta ki a cápában ezt a fajta viselkedést.

I love you Phillip Morris

A film főszereplője, akit Jim Carrey alakít, a börtönben beleszeret a címben is szereplő Phillip Morrisba, és úgy dönt, hogy bármit megtesz azért, hogy a közben szabadlábra helyezett férfinek szentelhesse az életét. Szökési kísérleteit nem adja fel, pedig akár életfogytiglanit is kaphat miatta.

A valóságban Steven Jay Russellt csalásért csukták be, aki első börtönbüntetéséből azért szökött meg, hogy párjával, Jim Kemple-lel lehessen, aki AIDS-es volt és haldoklott. Russellt két évvel később találták meg, akkor visszakerült a börtönbe, Kemple pedig nem sokkal később meghalt. A börtönben beleszeretett Phillip Morrisba, és miután őt kiengedték, Russell mindent megtett azért, hogy szabadlábra kerüljön és szerelmével lehessen.

Egyszer még halottnak is tettette magát.

Jelenleg életfogytiglani büntetését tölti, és saját bevallása szerint, nagyon jól sikerült ábrázolni karakterét a filmben.

morris

Taxisofőr

A filmtörténet egyik klasszikusának főhőse a vietnámi veterán harcos, aki éjszakánként taxisként dolgozik, és miután kikosarazza a nő, akit szeret, megpróbál megölni egy szenátort. Travis Bickle kaotikus életet él, képtelen feldolgozni a háború borzalmait.

A film célja az volt, hogy bemutassák, milyen események vezetnek oda, hogy valakiből gyilkos legyen.

A film alapjául Arthur Bremer élete szolgált, aki 1972-ben lelőtte George Wallace elnökjelöltet, nem sokkal azután, hogy kikosarazta egy fiatal lány. Az ő élete mondjuk nem volt annyira izgalmas, mint a Robert DeNiro alakította Travisé, az azonban közös bennük, hogy egyiküknek sem sikerült megölni a kiszemelt áldozatot.

Zorro álarca

Az 1998-as sikerfilmben Antonio Banderas alakította a maszkos hőst, a szegények és elnyomottak védelmezőjét, aki szembeszáll Kalifornia korrupt vezetőivel, hogy megvédje a mexikóiakat.

Ugyan a Zorro név kicsit olyan, mintha valami ősrégi szuperhősről lenne szó,

azonban a történet sokat merített azokból a legendákból, amelyek Joaquin Muriettát már életében körüllengték. Murietta az Öt Joaquin bandájához tartozott, akik a kaliforniai aranyláz idején ismert banditák voltak. A férfi tehát bűnöző volt, és valószínűleg a valóságban nem politikai célból cselekedett, azonban tényleg a mexikói ellenállás alakjaként vált híressé, amikor az amerikai telepesek Kaliforniába érkeztek. Sajnos ellenállása ahhoz vezetett, hogy az amerikaiak vérdíjat tűztek a fejére, ami miatt megölték.

Ezzel ellentétben Banderas karaktere megúszta a szörnyű halált.

Az 50 első randi

A könnyed, romantikus vígjátékról valószínűleg sose gondoltad volna, hogy megtörtént eseten alapul, pedig igen - legalábbis részben.

A filmben Adam Sandler egy állatorvost alakít, aki szerelmes lesz Drew Barrymore karakterébe, az amnéziás Lucyba. A lány rövid távú memóriája egy autóbalesetben megsérült, így Henrynek minden nap újra meg kell hódítania Lucyt, amihez a férfi egy videót is készít, amiből a lány minden reggel megtudhatja, ki is ő valójában.

A női karakter Michelle Philpotsról mintázták, aki kétszer is súlyos fejsérülést szenvedett autóbalesetben, és emiatt 24 órás memóriája lett. A nő 23 évig úgy élte túl ezt az egészet, hogy jegyzeteket írt magának.

Rocky

Stallone ikonikus figurája sportolók és hétköznapi emberek tömegeit ihlette meg évtizedekig, és arra motiválta őket, hogy küzdjenek céljaikért. Nem véletlen, hiszen Rocky Balboa szegénynegyedben élt, az egyetlen kitörési pont számára a boksz. Ha elég kitartása van a küzdelemhez és jól fel tudja használni tehetségét és erejét, igazi nagy bokszoló válhat belőle. Amikor a városba érkezik a boksz sztárja, Apollo Creed, Rocky kihívja őt. Ha legyőzi, megváltozhat az élete.

A film alapjául Chuck Wepner és Muhammad Ali mérkőzése szolgált. Wepner neve akkor még ismeretlen volt, azonban ő annak a négy embernek az egyike, aki képes volt padlóra küldeni az egyik legismertebb bokszolót.

Bár a mérkőzést Rocky és Wepner is elveszítették pontozásos alapon, mégis hőssé váltak.

Esőember

A filmben a végtelenül önző kereskedő, Charlie Babbitt, apja halála után megtudja, hogy van egy bátyja. Az apjától elhidegült Charlie szomorúan veszi tudomásul, hogy mindent állítólagos bátyja, Raymond örökölt, a vagyon pedig hatalmas. Charlie-t az zavarja legjobban, hogy Raymond ráadásul súlyos autista, aki otthonban él, mégis ő örökölt mindent. Testvére nyomába ered, majd megtudja, hogy Raymond kiemelkedő képességekkel rendelkezik matekból, Charlie pedig kihasználja ezt a képességét Las Vegasban, ahol Raymondnak csak a kártyákat kell számolnia.

Az igazi esőember, akiről a karaktert mintázták, soha nem számolt kártyákat, azonban szintén hihetetlen képességekkel rendelkezett. Kim Peek memóriája szinte tökéletes volt, minden utat memorizálni tudott a térképekről, fejből tudott dátumokat és egészen aprólékos történelmi ismeretei voltak. A film megjelenése után turnéra indult, ahol a fogyatékossággal küzdőkért kampányolt - akik pedig találkoztak vele, mind ledöbbentek képességeitől.

Forrás: Listverse


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András író
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Hallásveszély, avagy a srác esete, aki túl jól hallott, ezért felcsapott széftörőnek – A zongorahangoló az idei nyár nagy filmes meglepetése
Niki White akár egy tragikus szuperhős is lehetne, hiszen van egy különleges képessége, ami épp annyi fájdalmat okoz neki, mint amennyi haszna van.


Elöljáróban annyit, hogy talán a 2019-es A metál csendje (A fém hangja címen is ismert) óta nem volt ennyire fontos a hang használata egy egész estés filmben. Ez pedig nem véletlen, hiszen mindkét film főszereplőjének módosult a hallása az átlagemberekéhez képest. A metál csendje dobosa, Ruben (Riz Ahmed) fiatalkora ellenére szép lassan kezdi elveszíteni a hallását, zenész létére pedig ezt első körben el kell fogadnia, majd meg kell vele birkóznia. A zongorahangoló Nikije (Leo Woodall) pedig épp ennek az ellenkezőjét tapasztalja. Neki ugyanis hiperakúzisa, avagy túlhallása van, ami fokozott hangérzékenységet és a környezeti zajok alacsony tűrőképességét jelenti. Vagyis hősünknek minden hangos, éles zaj nagy fájdalmat okoz, így a nap 24 órájában füldugó van a füleiben, a számára extrémebb helyzetekben (mint például egy forgalmas utcán sétálva) pedig még egy zajcsendesítő fülhallgatóval is megspékeli a lárma visszafogását.

Niki egykor csodagyerek volt, már gyerekkorától kezdve zongoravirtuóznak számított, a betegsége miatt azonban fel kellett hagynia a zenéléssel, így azóta zongorahangolóként dolgozik a mesterével, Harryvel (Dustin Hoffman). Egy nap azonban rádöbben, hogy a különleges képességével szinte játszi könnyedséggel ki tud nyitni bármilyen széfet, hiszen minden apró, csak speciális eszközökkel fogható kattanást jól ki tud venni.

Amikor pedig az idős Harry – aki a feleségével, Marlával (Tova Feldshuh) tetemes mennyiségű adósságot halmozott fel – kórházba kerül, Niki úgy dönt, csatlakozik egy bűnbandához, akik biztonsági cégnek adják ki magukat, hogy gazdagok széfjeiből csórjanak el ezt-azt. Közben hősünk életébe még a szerelem is betoppan, amikor megismerkedik a zongorista Ruthie-val (Havana Rose Liu), aki egy elismert maestro (Jean Reno) asszisztensi állására pályázik, ezért éjt nappallá téve gyakorol. Persze a bűnözés csak rövid távon kifizetődő, a sors pedig nem foglalkozik azzal, hogy egy alapvetően jó ember tért le a helyes ösvényről…

A zongorahangoló végső soron egy első film, bár a rendezője és társírója, Daniel Roher 2023 óta már Oscar-díjas. Roher ugyanis a mozgóképes karrierje kezdete, vagyis 2011 óta rövidfilmeket és dokumentumfilmeket készített, az utóbbi műfaj terén pedig annyira tehetségesnek bizonyult, hogy 2023-ban Oscart nyert a Navalnij című filmjéért a Legjobb dokumentumfilm kategóriájában. Azóta készített még egy doksit, a 2024-es Pillantást (amelyben egy apa és egy anya nagy utazásra viszik a gyerekeiket, mielőtt azok elveszítik a látásukat egy ritka genetikai rendellenesség miatt), majd elérkezettnek látta az időt, hogy elkészítes az első egész estés játékfilmjét.

A zongorahangoló tavaly mutatkozott be a Telluride-i Filmfesztiválon, majd a torontói mustrán választották az év 10 legjobb filmje közé, ezután pedig végigfesztiválozta a világot Londonon és Zürichen át Vancouverig és a Sundance-ig. Idén került a mozikba világszerte, és micsoda szerencse, hogy Magyarországon is a nagyvásznon lehet megnézni Daniel Roher filmjét, amely a nyár egyik nagy meglepetése lett.

A zongorahangoló cím, amelyet a magyar keresztségben kapott, ugyanakkor megtévesztő lehet, mivel egy európai művészfilmet sugall (valljuk be, nem hangzik túl izgin), miközben egy ügyes műfaji elegyről van szó: a leginkább talán heist film (rablófilm), de éppúgy hangsúlyos benne a dráma, a romantika és valamennyire a thriller is.

Megspékelve klasszikus zenékkel, pergő, dinamikus snittekkel, kiváló színészi alakításokkal, izgalmakkal és fordulatokkal. Jól hangzik, nem? Daniel Roher filmje egyszerre játszik a nézők megannyi billentyűjén, amelyek a legkülönfélébb reakciókat és hatásokat hívják elő belőlük.

A főszerepben látható Leo Woodall a jövő nagy filmsztárja. Bár szerepelt a Tom Holland-féle Cherry: Az elveszett ártatlanságban (2021) is, a szélesebb közönség A Fehér Lótusz 2. évadában ismerhette meg Jackként. Majd a 2024-es Egy nap című minisorozatban kapott először főszerepet, 2025-ben pedig magát Renée Zellwegert hódította meg a Bridget Jones: Bolondulásigban, ahogy Rachel Weiszt is a Vladimir című idei netflixes soriban.

Woodall pedig rendre bizonyítja, hogy sokkal több van benne egy szimpla szépfiúnál, akit amúgy imád a kamera, A zongorahangoló fizikailag és lelkileg is sérült Nikijét is kifogástalanul hozza.

Az először hűvös, majd szép lassan feloldódó és elvihatott Ruthie-ként Havana Rose Liu is méltó társa (őt egyébként a szintén nemrég mozikba került Életem legjobb számában is látni lehet egy kisebb szerepben), ahogy a sokadik jutalomjátékát adó Dustin Hoffman is, aki ezúttal is bizonyítja, hogy még közel a kilencvenhez is (jövő augusztusban tölti be) egy színészisten.

A zongorahangoló tehát abszolút javallott mindazoknak, akik torkig vannak az ötlettelen és jellegtelen hollywoodi blockbusterekkel, és inkább valami olyasmit néznének a moziban, ami valóban próbára teszi a szemeiket, a füleiket (Oscart a hangmérnököknek) és az agyukat is. Érdemes ráhangolódni erre a filmre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk