ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

6 tipp, hogy kitartson a januári lendület egész évben

Elkezdeni sokkal könnyebb, mint kitartóan sportolni. De van segítség és kapaszkodó! Hatot meg is mutatunk.


Pozitívra Hangoló: egészség, boldogság, siker

Az ember akkor tanulja meg értékelni az egészség fontosságát, ha egyszer csak nincs. Magam is így voltam vele - 10 évvel ezelőtt a nyirokrákból sikerült meggyógyulnom. De sikerült!

Ez a blog részben visszaemlékezés, de nagyobb részt mégis inspirálás arra, hogy hogyan lehetünk általában jól. Szóval pozitívra hangolni igyekszik. Most éppen a sporttal.

Ha a brit tudósok egyszer felmérést készítenek arról, hogy az újévi fogadalmak hány százaléka kapcsolódik a sport, mozgás elkezdéséhez/folytatásához, talán egész érdekes eredményre juthatnának. Hát még ha azt is vizsgálnák, hogy a fogadkozók mekkora hányada tart ki az elhatározása mellett mondjuk 3-4 hónap elteltével is.

Nekem valahogy sosem egy új év indulásához kötődtek a sporttal kapcsolatos elhatározásaim, az év legkülönbözőbb szakaszaiban kapott el az ihlet, hogy akkor most ki kellene próbálni azt a Bikini Body Guide nevű dolgot, legalább pár hétig, vagy hogy talán elkezdhetnénk futkározni, csak úgy, mert az egész egyszerűnek tűnik és már annyian futnak körülöttem. Az alapmotiváció egy ideje változatlan: egészségesnek maradni, mert most már 11 éve tudom, hogy mennyire értékes dolog ez, amiért bizony tenni kell.

Teljesen logikusnak tűnik, ha valaki január 1-től datálja az életében a változásokat, és határozza el például azt, hogy rendszeresen mozogni fog. Sokan vannak ezzel így. Tapasztalataim szerint a fitnesztermek látogatottsága január elején meredeken megemelkedik – egy időre. Mert mindig vannak, akik egyszer csak elkopnak, nem jönnek többet. Hogy ne te legyél az, aki idén (is) feladja az elhatározását, egy igazi szakértőtől kértem tanácsokat a sport elkezdéséhez.

Péter éveken át versenyszerűen sportolt, az ELTE-n rekreáció és egészségfejlesztésből szerzett diplomát, jelenleg személyi edzőként dolgozik és fitneszversenyek résztvevője. Edzőként rendkívül következetes, pontosan annyit vár el, amiről tudja, hogy a tanítványa képes rá. Ezt onnan tudom, hogy megtapasztaltam – nekem is ő segít jobb formában maradni. Ezért bátorkodtam kommentekkel kiegészíteni Péter tanácsait - ezek lesznek dőlt betűvel.

1. Türelem! Pár hét és a változás látványos lesz!

Tényleg az tapasztalható, hogy sokak lelkesedése 2-3 hét után elszáll: fáj az edzés, túl korán kell felkelni, túl későn van az edzés – valamilyen kifogás mindig van. Pedig a kifogások nem égetnek kalóriákat. És az első 4-8 hét után már látványos fejlődést lehet észrevenni. Utána már lassul a fejlődés mértéke, de az elvégzett munkának mindig lesz eredménye. Ha kitűzünk magunk elé kisebb és nagyobb célokat, akkor még motiváltabbak lehetünk.

Jobb nem naponta mérlegre állni, hanem inkább egy fotót készíteni magunkról az induláskor, és aztán az első 4 hét elteltével – mármint egész alakosat, szemből és oldalról is. Egész biztosan jól látható lesz a különbség. Aki pedig mester a kifogások gyűjtésében, jobb, ha szerez magának egy társat a mozgáshoz, az mégis csak cikibb, ha folyton lemondja a megbeszélt sportprogramot. Vagy egyenesen személyi edzőhöz jár, mert az tényleg elég komoly indokot jelent, hogy este 7-kor, mondjuk mínusz 5 fokban elinduljunk edzésre – hát ott van és vár ránk.

Forrás: https://www.instagram.com/leah__peah/

mozgas1

2. A kockás has a konyhában kezdődik

Nem elég a megfelelő mozgásforma megtalálása, legalább ilyen fontos az is, hogy helyesen táplálkozzunk. Ha nem alakítjuk át a táplálkozásunkat, ne is várjunk csodát! Már az is nagy lépés, ha sikerül lemondani a fehér lisztről és a cukorról. Ha ezeket elengedjük, akkor mindenképpen érzékelni fogjuk a változást.

Magam találtam ki a kontrollált kajanaplót, hogy így jobban tudatosuljon bennem, amit megeszek, az milyen hatással lesz a szervezetemre. És mivel a magam alkotta szabály szerint megmutatom az edzőmnek a naplóba készült fotókat, ő nem rest megtorolni a palacsintákat vagy pizzákat.

img_20151008_101817

3. Ne kövesd el a tipikus hibákat!

Az egyik gyakran előforduló hiba, amit sokan elkövetnek: ha ma edzettem, akkor ehetek még ezt-azt… Sajnos ez nem így működik. Ha elhatároztuk magunkat, próbáljuk meg tartani az előírt diétát, vagy legalább tényleg hanyagolni a kerülendő alapanyagokat. Egy másik visszatérő hiba: előjön az érzés, hogy bár rendszeresen edzünk, mégsem látszik változás. Ennek lehet az oka a túl kevés edzés, vagy éppen a túl gyakori edzés. Az sem mindegy, milyen terhelést választunk

Előfordul olykor, hogy látni az edzőteremben, hogy valaki lelkesen végez egy bizonyos gyakorlatot mondjuk egy fitneszgépen, de nem egészen szabályosan, ezért az egész lehet, hogy nem is az izomzatot fejleszti, hanem épp egy fájdalmat készít elő. Jobb megkérdezni, mi merre hány méter, mint magabiztosan belevágni.

peter_151023_009

4. Nem mindegy a sorrend és a mennyiség!

Természetesen jelentősége van, melyik izomcsoporton dolgozunk épp az adott napon, és annak is, hogy mi után mi következik. Ezek mind az edzésterv részeit képezik. Mindenképpen célszerű egy edzésen belül egy adott testrésszel foglalkozni. Ha kevés az idő, akkor válasszuk meg helyesen a sorrendet, ne cikázzunk az izomcsoportok között. A cardio edzés akkor a leghatékonyabb, ha nem is ugyanazon a napon van, amikor az erősítés. De ha időhiányban szenvedünk, akkor időzítsük a cardio részt az erősítés utánra.

Az általam optimálisnak tartott edzésszám heti három lenne, de van az úgy olykor, hogy ez sehogy nem jön össze. Például ha hétvégén épp elutazom. Na ilyen esetekben bepakolom a futócuccot, és ha már cipeltem magammal, biztosan el is megyek futni – legyek akár Nyíregyházán vagy Berlinben.

futocipo_1

5. A nem olyan jó hír: nem engedhetsz ki két hónap után!

Nem elég, ha 2-3 hónapig keményen dolgozunk. Ne elégedjünk meg annyival, amit gyorsan elértünk! Akarjunk többet és többet – ez vigyen minket előre. Ha szeretnénk megtartani az elért formát vagy eredményt, akkor azért ugyanúgy tennünk kell, mint a kezdeteknél, sőt, keményebben kell dolgoznunk, hiszen már egyre többet bírunk! Ne meneküljünk! Igenis akarjuk!

Az enyhítő körülmény az, hogy remekül hozzá lehet szokni a mozgáshoz, és egy idő után már hiányzik, ha kimarad egy-egy edzés.

peter_151023_020

6. Ha egyedül nem megy - segíthet a személyi edző!

A személyi edző nemcsak személyre szabott edzéstervet dolgoz ki, hanem a helyes táplálkozás kialakításában is segít. Ha valaki úgy érzi, nincs elég motivációja, az edző képes átlendíteni ezen.

Ráadásul a személyi edzés extra figyelmet jelent, mert ilyenkor az edző tényleg csak a tanítványával foglalkozik, arról nem is beszélve, hogy a kifogásoknak nem enged teret. Nálam személyes megbeszéléssel, a célok kijelölésével és egy átfogó felméréssel indul a közös munka, ami segít majd bebizonyítani, mekkora a fejlődés, akár néhány hét elteltével.

deathbypeter1

Most szólok: a személyi edzés olyan, mint valami drog - nem lehet könnyen lejönni a szerről. Mert tényleg akkora a különbség aközött, hogy csak magamban próbálkozom, vagy valaki keretet is ad az egész projektnek. Így megyek el edzeni esőben és hóban is, így nem kell gondolkodnom, hogy milyen gyakorlatokat is végezzek, így lehet mégis figyelembe venni, ha valamim esetleg fáj és nem megy vele úgy a mozgás, mint kellene, és így lesz mindig változatos az edzés, mert két egyforma még sosem volt. Igen, biztosan jók a csoportos órák, a csapatsportok, meg az egyéni erősítések is – próbáltam mindet. De mióta egy csuklótörés utáni lábadozásnál személyi edzőre szorultam, hogy megtaláljam a megfelelő mozgásformát és terhelést, beleragadtam ebbe a módszerbe, mert ez vált be a legjobban. (Még ha néha tényleg úgy is érzem, hogy kinyír az edzéseivel...)

Oszd meg a barátaiddal, ha tetszett a cikk!

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A Bridgerton sminkese most elárult néhány komoly beauty-titkot a forgatásról – köztük azt is, mitől olyan hibátlan Sophie bőre
Nic Collins, a sorozat sminkmestere, végre megmutatta, hogyan érik el Sophie Baek irigylésre méltó, ragyogó bőrét. A trükk egy egyszerű keverési technika.


A szereplők ragyogása nem csak kosztüm kérdése: a Bridgerton 4. évadában Sophie Baek hibátlan bőre mögött fegyelmezett előkészítés, visszafogott textúrák és egy profi keverési trükk áll – közvetlenül a sorozat sminkfőnökétől. A Netflix nemrég tette elérhetővé a sorozat negyedik évadának első négy epizódját, amely Benedict Bridgerton és az új hősnő, Sophie Baek történetére fókuszál. A Daily Mail szerint a karakter szépsége a történetmesélés szerves része, ami a két világ közötti különbséget is hangsúlyozza.

Nic Collins, a sorozat haj- és sminktervezője elárulta, Sophie sminkjét szándékosan visszafogottra tervezték.

„A kedvenc részem Sophie megjelenésének megalkotásában az egész »lenti« világ felépítése volt, és annak biztosítása, hogy egyértelmű különbség legyen a két világ között.

Sophie sminkjének nagyon természetesnek és letisztultnak kellett lennie ahhoz képest, ahogyan a »fenti« szereplőket látjuk” – magyarázta a szakember.

A friss hatás elérése már jóval az alapozó felvitele előtt elkezdődött. „A bőrelőkészítés nagy része volt a reggeli rutinnak. A legtöbb napon nagyon korán voltak a sminkes hívások, ezért

egyenesen a hűtőből kivett cryo golyókat használtunk egy nyirokelvezető masszázshoz, hogy felébresszük az arcot. Ez egy annyira egyszerű dolog, de valóban meghatározza, hogyan néz ki a bőr egész nap”

– mondta Collins. Ezt követte a hidratálás egy Caudalie Beauty Elixir permettel és egy réteg Tatcha Dewy Skin Creammel. „Együtt hibátlan, »belülről ragyogó« alapot hoztak létre, ami azt jelentette, hogy a természetes smink erőfeszítés nélkülinek és valódinak tűnt a kamerán. Az egész arról szól, hogy megteremtsük azt a finom ragyogást, ami egyáltalán nem tűnik sminknek.”

Sophie legdrámaibb sminkje a maszkabálon látható, ahol az arcának nagy részét maszk takarja. „Mivel az arcának nagy része takarásban volt, igazán arra koncentráltam, hogy a szemek és az ajkak kiugorjanak.

Lágy definíciót adtunk a szemek köré, az ajkakat pedig hidratáltan és ragyogóan tartottuk”

– részletezte a sminkes. Az ajkak különösen központi szerepet kaptak. „Yerinnek már eleve gyönyörű ajkai vannak, ezért csak egy áttetsző színnel emeltem ki őket.”

A kulisszák mögött azonban akadtak nehézségek, különösen a maszkok helyén tartásával. „Határozottan alábecsültük, milyen trükkös lesz a maszkot pont jónak beállítani. Egy kis komédiává vált a forgatáson” – nevetett Collins.

Ahogy a szezon halad előre, Sophie sminkje is finoman átalakul, követve érzelmi útját.

„Annyit elárulhatok, hogy Sophie sminkje valóban átalakul a szezon során, követve a karakterívét.

A megjelenése tükrözi, hol tart érzelmileg, de ez mind nagyon finom. Apró változásokat fogtok észrevenni a színben, az intenzitásban és a ragyogásban, ahogy a magabiztossága nő.”

Ami pedig a tökéletes bőrt illeti, Collins egyetlen bevált technikára esküdött.

„A kedvenc módszerem a gyönyörű bőr létrehozására Sophie-n az volt, hogy összekevertem az alapozót egy ragyogásfokozó primerrel.”

Ezt a kombinációt a „hibátlan, természetes bőrhöz minden alkalommal bevethető” párosnak nevezett.

Via Daily Mail


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Hidegzuhany az Ozempic-kúra után: ezért jönnek vissza a leadott kilók kamatostul - mutatjuk a megoldást
Sokan a végső megoldást látták az Ozempicben, most pedig tehetetlenül nézik, ahogy visszajönnek a kilók. Egy spanyol orvos elmagyarázza a sokkoló biológiai okot és a lehetséges kiutat.


A fogyás gyors lehet, a visszahízás még gyorsabb – ez a hidegzuhany vár azokra, akik abbahagyják a népszerű Ozempic vagy Mounjaro injekciókat. A leadott kilók akár 80-90 százaléka is visszakúszhat, és velük együtt a korábban elért egészségügyi előnyök is semmivé válnak.

Egy friss, januári oxfordi kutatás szerint a gyógyszer elhagyása után a visszahízás üteme havonta akár 0,8 kilogrammot is elérhet.

A jelenség mögött egyszerű biológia áll. Dr. Gontrand López-Nava, a madridi HM Sanchinarro Egyetemi Kórház Endoszkópos Bariátriai Egységének igazgatója szerint a gyógyszerek az agy étvágyközpontjában fejtik ki hatásukat. „Ezek a GLP-1 gyógyszerek közvetlenül az agyban hatnak, blokkolva az étvágyat és a jóllakottságot jelző áramköröket. De ez a blokk csak addig működik, amíg a gyógyszert szedik” – magyarázta a szakértő. Amint a kezelés véget ér, az agy visszatér a régi működéséhez: a páciensek újra éhesnek érzik magukat, a jóllakottság érzése csökken, és rájönnek, hogy a szokásaik valójában nem változtak meg.

A visszahízás mértéke sokkoló. Dr. López-Nava a The British Medical Journalban megjelent metaanalízisre hivatkozva állítja, hogy a leadott súly 80-90 százaléka visszajön. Ezt támasztja alá a STEP 1 kísérlet kiterjesztett vizsgálata is, amely szerint

a gyógyszert elhagyók egy éven belül a leadott súly kétharmadát szedték vissza.

A legrosszabb pedig nem is a mérleg által mutatott szám. „A visszahízással a kardiometabolikus előnyök is eltűnnek” – figyelmeztet Dr. López-Nava, utalva arra, hogy a vércukor-, koleszterin- és vérnyomásértékek is visszaromolnak a kiinduló szintre.

A szakértő szerint a valódi megoldás a szokások megváltoztatása. „A megoldás egyik fele az, hogy segítünk a pácienseknek kontrollálni az éhséget, akár gyógyszerrel, akár endoszkópos bariátriai eljárásokkal. A másik fele viszont a bariátriai pszichológia és a táplálkozástudomány, mert a páciensek így tudják valóban megváltoztatni az életmódjukat és az ételhez fűződő viszonyukat” – hangsúlyozza Dr. López-Nava. A cél, hogy az evés ne az érzelmek – szorongás, gyász vagy ünneplés – levezetésére szolgáljon. Dán kutatások azt is kimutatták, hogy

a gyógyszeres kezelés melletti rendszeres, közepes vagy erős intenzitású testmozgás nemcsak az anyagcserét javítja, de a gyógyszer elhagyása után is segíthet mérsékelni a visszahízást.

A szakértők egyetértenek abban, hogy a gyógyszeres kezelés hatalmas előrelépés, de önmagában csak egy mankó. Az elhízás krónikus betegség, nem az akaraterő hiánya, kezelése pedig nem egyetlen recept felírásával, hanem egy életre szóló tervvel lehetséges. Ez magában foglalja az orvosi, táplálkozási és pszichológiai támogatást, és a gyógyszereket is kizárólag orvosi felügyelet mellett szabad alkalmazni.

Via ¡HOLA!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kutatók belenéztek az agyba ásítás közben, és nem hittek a szemüknek
Ausztrál kutatók azt hitték, tudják, mi történik ásításkor, de egy MRI-vizsgálat mindent a feje tetejére állított.


MRI-felvételek leplezték le: egyetlen ásítás teljesen más irányba tereli az agyat védő folyadékot, mint egy mély lélegzetvétel. Ausztrál kutatók jöttek rá a meglepő jelenségre egy friss tanulmány alapján, írta a ScienceAlert. A kutatócsoport 22 egészséges résztvevő fejét és nyakát vizsgálta MRI-vel, miközben ásítottak, mélyeket lélegeztek, vagy épp megpróbálták elfojtani az ásítást.

A felvételek kimutatták, hogy ásításkor az agy-gerincvelői folyadék (CSF) a koponyától a gerinc felé mozdult el.

Ez pont az ellenkezője annak, ami egy mély belégzésnél történik.

Mindkét cselekvés, az ásítás és a mély légzés is, fokozta az agyból kiáramló vér mennyiségét, helyet csinálva a friss vérnek. Az ásítás kezdeti szakaszában azonban az agyba áramló artériás vér mennyisége nagyjából egyharmadával megugrott. A kutatók azt is észrevették, hogy minden résztvevőnek volt egy rá jellemző, egyedi ásítási mintázata, ami minden alkalommal ismétlődött.

„Az ásítás a cerebrospinális folyadékot az ellenkező irányba mozgatta, mint egy mély lélegzetvétel” – mondta Adam Martinac idegtudós a New Scientist magazinnak. „És mi csak ültünk ott, hogy hűha, erre egyáltalán nem számítottunk.”

A nagy kérdés, hogy miért van ez a különbség.

A kutatók szerint az ásításnak különleges szerepe lehet az agy „kitakarításában”, vagyis a salakanyagok eltávolításában. Egy másik elmélet szerint az agy hűtését szolgálhatja.

Az agyhűtés elméletét korábbi adatok is alátámasztják, amelyek kapcsolatot találtak a környezeti hőmérséklet és az ásítások gyakorisága között. Az agyi salakanyag-eltávolítás, az úgynevezett glymphatikus rendszer kutatása egyre fontosabb terület, és más vizsgálatok már kimutatták, hogy

alvás közben a folyadékáramlás felerősödik az agyban.

A kutatók ugyanakkor óvatosságra intenek. A tanulmányt még nem bírálták el független szakértők, és a megfigyelt hatás nem jelentkezett mindenkinél, a férfiaknál például ritkábban. Ezt azonban részben a mérőeszköz zavaró hatása is okozhatta. Az ásítás tehát jóval több lehet egy egyszerű reflexnél. Egy bonyolult, velünk született idegrendszeri program, amelynek pontos szerepét további kutatásoknak kell tisztáznia.

„Az ásítás egy rendkívül adaptív viselkedésnek tűnik, és élettani jelentőségének további kutatása gyümölcsöző lehet a központi idegrendszer homeosztázisának megértésében” – írják a szerzők.

Már csak az a kérdés, hogy amíg ezt cikket olvastad, hányszor kellett ásítanod?


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Itt a krónikus hazudozók lebuktatásának új, alattomos módszere – kiderült, mit árul el a szenvedély
Egy friss brit kutatás trükkös, de zseniális módszert dolgozott ki a notórius hazudozók kiszűrésére: nem azt figyeli, mit mondanak, hanem hogyan.


A hazugságkutatás a kommunikációpszichológia Szent Grálja. Mindenki hazudik – ezt rég tudjuk, de nem mindegy, milyen gyakran, és milyen típusban. Van az apró, szociálisan elfogadott hazugság: „Nagyon jól áll ez az ing!”, „Sajnálom, aznap nem érek rá…” Ezek a kis füllentések valójában kenegetik az emberi kapcsolatokat. A másik véglet viszont a krónikus hazudozó:

aki úgy és olyan gyakran ferdít, hogy már-már a valóság is csak egy lehetőség neki a sok közül.

Ők azok, akiknek a szavában már senki sem bízik, és akikkel kapcsolatban egyre inkább az a kérdés: mitől ilyen kórosan allergiásak az igazságra?

Most a University of Portsmouth kutatói – élükön Sharon Leel pszichológussal – egy újfajta kísérleti módszert dolgoztak ki arra, hogy a krónikus hazudozók mikor és hogyan buknak le. A módszer neve: az Ördög ügyvédje-teszt. Az alapötlet annyira egyszerű, hogy szinte fáj: kérj meg valakit, hogy előbb érveljen a saját véleménye mellett, majd érveljen az ellenkezője mellett is. És nézd meg, mikor mondja szenvedélyesebben. Na, ott lesz az igazság.

Nem mindegy, milyen hazugságról beszélünk

A klasszikus hazugságvizsgálatok – például a poligráf vagy a szemmozgás-elemzés – mindig azt feltételezték, hogy valaki vagy igazat mond, vagy nem. A Portsmouth-i kutatás viszont egy finomabb réteghez nyúlt: az identitás szintjén lévő véleményhazugságokhoz, azaz ahhoz, amikor valaki a politikai, erkölcsi vagy társadalmi nézeteiről nem mond igazat. Tipikus helyzet: beszélgetsz valakivel, nem ismered jól, és a téma átcsúszik kényes terepre – mondjuk politikára. Először csak óvatosan puhatolózol, majd esetleg bele is mész egy kis hazugságba, nehogy összezördüljetek. De vajon ki az, aki csak udvariasságból „csúszik meg”, és ki az, aki alaptermészeténél fogva hajlamos a hazugságra?

Az ördög ügyvédje: egy új hazugságcsapda

Leel és munkatársai 170 résztvevővel dolgoztak, akiket videós Zoom-interjúkon keresztül kérdeztek meg véleményes kérdésekről – például, hogy bízhatunk-e a kormányban, vagy hogy a közterületi kamerák megsértik-e a magánszférát. A résztvevőket két csoportra osztották: egyik fele mondhatott igazat, a másiknak viszont hazudnia kellett.

Ezután mindenkitől azt kérték, hogy mondja el az álláspontját, majd érveljen az ellentétes nézőpont mellett is, mintha ő is azt vallaná.

Később megkérték őket, értékeljék, mennyit hazudtak, és mennyire gondolták, hogy az interjúztató elhitte nekik.

Az interjúkat hang- és videófelvétel alapján értékelték: hány érvet tudtak felsorakoztatni, mennyire voltak világosak, eredetiek, szenvedélyesek, és mennyire tűnt az egész hitelesnek. A legérdekesebb mérőszám: a szenvedély – azaz az, hogy valaki mennyire hisz abban, amit mond. Ez lett a legfontosabb különbség a hazudozók és az igazmondók között.

A lebukás kulcsa: a szenvedély hiánya

A kutatás azt találta, hogy a krónikus hazudozók meglepően simán eljátsszák az ördög ügyvédjét – tehát könnyen és folyékonyan tudnak az ellenkező vélemény mellett érvelni. Az igazmondóknak ez sokkal nehezebben ment, különösen akkor, ha részletes, példákkal alátámasztott magyarázatot kellett adniuk.

A különbség ott jelent meg igazán, amikor a szenvedélyességet mérték. A hazudozók, amikor nem az igazi nézetüket mondták, látványosan elvesztették a lendületüket. Nem világosan, nem meggyőzően, és legfőképp: nem szenvedéllyel beszéltek. Ahogy a kutatók fogalmaztak:

„Ha valaki olyan véleményt mond, amit igazán vall, abba szenvedélyt is visz. A hazudozók viszont, akik nem hisznek abban, amit mondanak, nem mutatnak szenvedélyt.”

A leglátványosabb különbségek akkor jelentkeztek, amikor bővebb kifejtést kértek: ilyenkor a krónikus hazudozók még inkább lebuktak – nem volt elég az ékesszólás, ha hiányzott mögüle az elhivatottság.

Így ismerhetsz fel te is egy hazudozót

A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy nem kell többé mikrokifejezéseket figyelned, nem kell szemmozgást vagy gesztusokat elemezned – elég, ha hallgatod, ahogy a másik beszél.

A szenvedély az, ami nem hamisítható: ha valaki igazat mond, az felizzik. A hangja, a testtartása, a szóhasználata is átmegy egy másik regiszterbe.

Ha pedig kényszerből a másik oldal mellett kell érvelnie, egyből megtorpan, dadogni kezd, ismétli magát, vagy unott lesz. A szenvedély nem hazudik.

Éppen ezért a kutatás azt is javasolja, hogy ha tudni akarod, mit gondol valaki valójában – például egy párkapcsolat elején –, csak kérd meg, hogy játsszon ördög ügyvédjét. Érveljen az ellenkező vélemény mellett is. És csak figyelj: hol lobban fel a láng. Mert ott lesz az igazság.

A Leel-féle tanulmány új korszakot nyithat a hazugságkutatásban: nem a szándékos lebuktatásról szól, hanem arról, hogyan kényszeríthető ki az igazság egy olyan helyzetben, ahol nem lehet hazudni. Mert nem a konkrét tények érdekelnek, hanem az, hogy valaki miben hisz igazán. És erre nem feltétlenül az a válasz, amit mond – hanem az, ahogyan mondja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk