News here
hirdetés

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
hirdetés

„Még hallom a gépek sípolását, látom magam előtt, ahogy elveszti az eszméletét” – Egy nagymama drámai küzdelme az unokájáért

„Még akkor is mosolyog rám, amikor a legnagyobb fájdalma van. Ez az igazi, őszinte szeretet. Ha ő nem adja fel, kötelességem, hogy én se tegyem” - mondja Anikó, aki mindent feláldozott, hogy a kislány mellett lehessen.

Link másolása

hirdetés

Jázminka nagymamája közel 10 éve folyamatosan küzd kisunokája életéért. Nap mint nap szembesül a leküzdhetetlen nehézségek végeláthatatlan áradatával. Helyzetükről egy videót is készítettek:

VIDEÓ: Jázminka története

A Mezőtúron élő 9 éves kislányról Tóth Sándorné Anikó, a nagymamája gondoskodik. Jázminka születésekor 1 százalék esélyt adtak neki, hogy életben marad, majd később három évet jósoltak az orvosok. A nagymama szerint ma azt mondják, az ő kitartásának köszönhető, hogy unokája még él. Bár sokszor volt életveszélyben, a nagymama szerint a kicsi élni akar.

Anikó elmesélte, hogy a kislányt hosszú vajúdás után császármetszéssel segítették a világra. Ám addigra már alig élt, a méhen belül agyvérzést kapott. Anikót előzőleg egy személyes tragédia is érte, mert leégett a háza pont az unoka születése előtt. Így albérletbe tudta hazavinni a babát - írja a Blikk.

Azóta is sokszor voltak kórházban, legutóbb karácsony előtt. A szörnyű esetről elmesélte:

hirdetés

"Még hallom a gépek sípolását, látom magam előtt, ahogy elveszti az eszméletét. A kilenc év alatt nem egyszer fordult ez elő, de most először kaptam sokkot. Kikaptam az ágyból és szorítottam magamhoz. Alig tudták tőlem elvenni az orvosok".

A nagymama feladta a munkáját is, hogy Jázminka ellátásával foglalkozhasson. Bár mondták neki, hogy adja intézetbe, ő hallani sem akar erről.

"Amíg a két kezemet fel tudom emelni, ezt a kislányt nem adom senkinek. Hatalmas túlélő, nem sír az injekcióknál sem. Csak én, amikor nem lát. Annyira fáj, hogy nem tud felém szaladni, nem mondhatja azt, hogy mama. Olyan gyönyörű" - mondta Jázminka nagymamája a lapnak.

A kislány nem tud beszélni, de a fájdalmat, örömet jelzi. Szereti a gyerektársaságot is, annak is örül, amikor testvérei meglátogatják. A nagymama elmondása szerint sokat mosolyog.

"Még akkor is mosolyog rám, amikor a legnagyobb fájdalma van. Ez az igazi, őszinte szeretet. Ha ő nem adja fel, kötelességem, hogy én se tegyem!"

- árulta el.

Anikó és unokája élete anyagilag is nagyon nehéz. A kislány állandó felügyeletre szorul, így a nagymama nem tud dolgozni. Ha segítenél, az alábbi számlaszámon várják az adományokat:

Ments Életet Közhasznú Alapítvány 10702019-67010941-51100005; Közlemény: Jázminka



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
hirdetés
Koronavírusban vesztették el párjukat, most együtt nevelik hat gyereküket
A családi tragédia hozta össze a két özvegyen maradt szülőt, akik kezdetben csak lelki támaszai voltak egymásnak. Ám a kapcsolatukból szerelem lett és most már egy családként élnek.

Link másolása

hirdetés

Regénybe illő történet a szentesi családé. Niki a férjét, Tamás a feleségét veszítette el tavaly a koronavírus miatt.

A férfi az RTL Híradón keresztül keresett sorstársakat, így találkozott Nikivel, akivel eleinte lelki támaszai voltak egymásnak, majd a telefonbeszélgetésekből személyes találkozó, abból pedig szerelem, végül közös család lett.

VIDEÓ: Az RTL Fókusz beszámolója

Tamással egy évvel ezelőtt forgatott az RTL Híradó. A férfi akkor még kétségbeesetten, kilátástalanul ténfergett a romos épületben, amelybe együtt akartak költözni élete párjával és 3 lányukkal. Kegyetlen csapásként érte, amikor a várandós Kittit megfertőzte a koronavírus, és Petra születése után nem sokkal belehalt a betegségbe - írja az RTL.hu.

A férfit a műsor után egy sorstárs édesanya kereste meg. Niki jelentkezett, aki szintén 3 gyerekkel maradt egyedül.

A két özvegy végül egymást segítve próbálták átvészelni a legnehezebb időszakokat. Átérezték, amit a másik átélt, közben pedig segítettek a "túlélésben" egymásnak.

hirdetés

"Ez egy lelki segélyszolgálatnak indult, és mi soha nem – legalábbis a magam részéről, de teljesen egyformák vagyunk, tehát mi sosem – gondoltunk arra, hogy egymással férfiként és nőként kezdhetünk" - árulták el.

Végül találkoztak, és a találkozásból szerelem lett. Kiderültek a hátborzongató egyezések a kettejük sorsában: mindkettejük párja ugyanazon a napon lett beteg, és mindketten ugyanazon az osztályon feküdtek a kórházban halálukig.

"Amellett, hogy mi egymásba szerettünk, nem volt szabad elfelejteni, hogy azért van 6 gyerekünk, akik elveszítették a szüleiket, és nagyon fontos, hogy az ő lelki épségük megmaradjomn" - mondták.

Óvatosak voltak, nem akarták elkapkodni. Végül a harmadik közös strandolás alkalmával a gyerekek már azt mondták, milyen kár, hogy nem testvérek. Tamásnak pedig arra gondolt, amit Kitti, a felesége kért tőle, amikor már tudta, hogy belehalhat a betegségbe: "Szeressem a lányokat, és nősüljek meg. Igen. Bennem mindig mocorgott egy olyan érzés is – bár soha nem hittem ilyenekben –, hogy lehet, hogy ő intézte ezt nekünk".

Végül eldöntötték, hogy Szentesen kezdik el közös életüket. Felújították a családi házat és karácsonyra be is költöztek.

Kitti és Alpár emléke mindennap része az életüknek, sokat beszélnek róluk, így könnyebb elviselni a veszteségüket - mondták el.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
hirdetés
„Ő volt az EMBER, aki mindig ki tudta mondani azt a szót, hogy SZERETLEK” – megható írással búcsúzik Vujity Tvrtko Szenczy Sándortól
„Ő volt az, aki szavakkal leírhatatlan erőt és bátorítást adott a szenvedőknek” - írta többek között.

Link másolása

hirdetés

Mi is megemlékeztünk róla, hogy meghalt Szenczy Sándor baptista lelkipásztor, a Baptista Szeretetszolgálat alapító elnöke, emeritus.

Vujity Tvrtko szívszorító szavakkal búcsúzott barátjától:

"Jóságával és szeretetével Ő ezen a világon is a Mennyország lakója volt. A földi Mennyországé. Mert Sándor maga volt a megtestesült jóság és szeretet. Ő volt az EMBER, aki mindig ki tudta mondani azt a szót, hogy „SZERETLEK”; és Ő volt az, aki szavakkal leírhatatlan erőt és bátorítást adott a szenvedőknek. Eddig tartott a testi erő, elköltözött hát a lélek vándora; ám szívének szeretete ott ragyog mindazokban, akiket valaha erősített, megsegített" - írta többek között.

"Nagy a baj a világban. S mégis: a legnagyobb bajban lévő EMBER tanított minket. A legnehezebbel szembeszálló, a rettenthetetlen hitű szelíd EMBER, Sándor tanítása egyszerűségében is az örökkévalóságnak szól: MEGÉRI SZERETNI! CSAK AZ ÉRI MEG!

SZENCZY SÁNDOR, CSODA VOLTÁL, CSODA VAGY! Isten csodája, hősöm és példaképem, amíg csak élek ezen a Földön! Köszönöm, hogy voltál és vagy nekem, s maradsz velünk és nekünk, köszönöm, hogy a legnehezebb pillanatokban is tanítottál és szeretni akartál. Hogy sokakat tettél jobb emberré.

hirdetés

Az emberi élet itt a földi létben lepörgött, akárcsak a szalag a 21 percnyi beszélgetés során. Előbbiben és utóbbiban is megmarad az utolsó mondat, amit sosem felejtek, ami életemmé és véremmé vált, örök hitvallásom lett teáltalad. A legutolsó mondatod így szólt:

„Nincs az a rövid idő az ember életében, amely alatt ne érné meg kimondani azt az egyetlen szót, hogy SZERETLEK!”

Mélyen meghajolva emberi nagyságod előtt, én sem tudok mással búcsúzni, Tőled: NAGYON SZERETLEK, ÉS ÖRÖKKÉ SZERETNI FOGLAK HŐSÖM ÉS PÉLDAKÉPEM, SZENCZY SÁNDOR..."

- írja Vujity Tvrtko.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
hirdetés
Videón, ahogy egy mariupoli katona az Eurovízió-győztes ukrán dalt énekli bombázások közepette
Így hangzik a már Európa-szerte ismert Stefania egy bunkerben, robbanások hangjaival kísérve.

Link másolása

hirdetés

Mint arról mi is beszámoltunk, Ukrajna nyerte szombaton az Eurovíziós Dalfesztivál döntőjét. A Kalush Orchestra nevű zenekar Stefania című dala a zsűri pontjai alapján a negyedik legjobb volt, a közönségszavazáson viszont tarolt, így végül 631 ponttal győztes lett.

A Kalush Orchestra tagjai csak külön engedéllyel utazhattak külföldre, ugyanis a harcra fogható ukrán férfiak nem hagyhatják el jelenleg Ukrajnát. Egyik tagjuk azonban így is otthon maradt és a fronton harcol. A Stefania eredetileg a frontember édesanyjának emlékére íródott, de a háború kitörése óta minden ukrán édesanyának címezik. Már egy háborús jelenetekkel tarkított klipet is forgattak a számhoz.

A Stefania a fronton harcoló ukrán katonákhoz is eljutott. Most felkerült a Twitterre egy videó, amin

egy Mariupolt védő katona énekli a dalt egy bunkerben. A felvételen az is jól hallatszik, hogy a férfi éneklése közben többszöris bomba robban odakint.

A videót megosztó Nexta hírcsatorna szerint a katona ezt írta a róla készült felvételhez a közösségi oldalain:

hirdetés
"Gratulálok a Kalush Orchestrának az Eurovíziós Dalfesztiválon aratott győzelemhez Mariupol szívéből. Köszönjünk a támogatásotokat!"


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
hirdetés
Apró kerekesszékkel közlekedik egy nyitott gerinccel született kisfiú – teljesen megváltozott tőle az élete
Édesanyja szerint gyermeke még sosem volt ilyen boldog, élvezi, hogy a kutyával kergetőzhet és, hogy egyedül is tud már játszani.

Link másolása

hirdetés

Teljesen megváltoztatta egy nyitott gerinccel született kisfiú életét az, hogy kapott egy kisgyerekeknek való, játékhoz hasonlító kerekesszéket - számolt be róla a Metro.

Kassey Jagodzinski a várandóssága huszadik hetében tudta meg, hogy babájának nyitott gerince van. Miután a kis Archer megszületett, a kortársaival ellentétben nem tudott mászni és járni. Fiatal édesanyjának összeszorult a szíve, amiért kisfia nem tudta úgy élvezni az életet, mint más kisgyerekek. Azon tűnődött, vajon mikor tud majd Archer egyedül mozogni, felfedezni a környezetét, ide-oda rakosgatni a játékait. A megoldást végül a kerekesszék jelentette számára.

Időbe telt, mire a kisfiú megtanulta, hogyan tudja használni a kék járgányát: kezdetben többször csak körbe-körbe tudott vele forogni, amitől frusztrált lett. Másfél éves korára viszont már gond nélkül tudott vele közlekedni, és azóta is imádja.

"Emlékszem az első reggelre, amikor össze kellett pakolnom a szobájában, mert akkora rendetlenséget csinált a játékaival. De minden percét élveztem. Aztán kergetnem kellett, miközben ő próbált minél gyorsabban menni, de ez nehezére esett, annyira nevetett"

- idézte fel a 22 éves anyuka.

Archer nemcsak a családtagjaival, de a kutyájukkal is nagyon szeret kergetőzni, de magában is nagyon jól elvan, amióta egyedül is tud ide-oda menni és a kezébe venni azt a játékot, amivel szeretne játszani.

hirdetés
"Mindig látom, ahogy felvillanyozódik az arca nagy mosollyal, akárhányszor beleteszem a kerekesszékbe. Nagyon izgatott ilyenkor, alig várja, hogy beleülhessen. Nagyon boldog fiú, még sosem láttam ilyen boldognak"

- mondta az anya.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: