ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Megrázó: magyar orvosok az eutanáziáról

Soha nem készült még hasonló: az életről és a halálról döntő orvosok tabuk nélkül válaszoltak.


Dr. Vadász Gábor főorvos régóta foglalkozik az eutanázia kérdéskörével. Kérdőívét több mint kétszáz orvos töltötte ki, a válaszok az emberi lélek, az érzelmek, a racionalitás, valamint az orvosetikai dilemmák mélységeit, olykor drámáit tárták fel, rendkívül őszintén és egyben megrázó módon.

A nem reprezentatív kutatás szerint az aktív (orvos által végrehajtott) eutanáziát elutasítók aránya, 56,8 % volt, azaz a válaszadó orvosok több mint fele nem ért egyet alkalmazásával. Az eredménynél azonban sokkal érdekesebbek, tanulságosabbak az indokok és a történetek.

4_640x424

Angelo Merendino képei

Miért utasítják el magyar orvosok az aktív (orvos által végrehajtott) eutanáziát?

"Mert az élet ura egyedül Isten, Ő adja és csak Ő veheti el. Mi teremtmények vagyunk, és nincs jogunk egy másik emberi eletet megsemmisíteni. Ez súlyos szakmai és Isten elleni vétség."

"A Hypokrateszi eskü alapján, és mert véleményem szerint nincs jogunk más élete felett negatív irányban rendelkezni."

"Súlyos tumoros betegeim végstádiumában is mindig tapasztaltam az élni akarást. Véleményem szerint magának a betegnek is meg van sokszor a lehetősége, hogy maga végezze be az életét. Pályám során csak egy beteg volt, aki maga választotta az öngyilkos halált. Elvetem azt, hogy ilyen kellemetlen "teendőt" is az orvos kötelezettségeiként szabják meg felsőbb utasításra (aktív eutanázia)."

"A rám bízottak életére esküdtem. Esetleges szenvedéseiket pszichés vezetéssel is igyekszem mérsékelni, az utolsó pillanatig éltetve bennük a gyógyulásukba vetett reményt. Nem volt még olyan betegem, aki ezt ne hitte volna el, pedig köztük kollégák is voltak."

"Az élete a legdrágább mindenkinek. A haldokló ragaszkodik hozzá a legjobban. Mindenkinek joga van a tisztességes halálhoz. Ma Magyarországon ezt tagadják meg a legtöbbször a beteg vagy idős emberektől."

"A pont Isten kezében van, a szenvedésnek értelmet lehet adni, a beteg az utolsó pillanatban is meggondolhatja magát, amikor már nincs visszaút. Soha nem leszünk olyanok, mint az Isten, a teljes átlátás és megértés nincs a birtokunkban."

"Nincs jogunk hozzá. Lehetnek helyzetek, amikor a beteg megbánja, mert pl. a távolban élő családtagjától nem tud elbúcsúzni."

"Mert emberölés. Hóhér feladata. Az orvosnak ehhez semmi köze sem lehet."

"1./ Ember vagyok. 2./ Istenhívő ember vagyok. 3./ Orvos vagyok."

"Nincs jogunk az életben maradásról dönteni, kezdő orvosként az 1800 g-os koraszülöttet sem tudtuk biztosan megmenteni, ma esélye van a 600 g-os gyermeknek a jó minőségű túlélésre, számos ennél kisebb betegünk is szaladgál, beszél, óvodába jár és egészséges gyermek lesz."

"Mert gyilkosság. Mert nem lehetne határt szabni, hogy ki miért kéri (esetleg egy idős ember, csak mert úgy érzi, terhet jelentene a hozzátartozóinak). Akár nyomást is gyakorolhatnának rá ilyen célból."

"Mert csodák igenis vannak. És azt is a teremtő határozhatja meg, hogy mikor kell a földi életből eltávoznunk."

11-22-2011 Jen's eyelashes

Miért nem utasítják el magyar orvosok az aktív (orvos által végrehajtott) eutanáziát?

"Mert vannak menthetetlen betegek. A tudomány nem hónapok alatt fejlődik, miközben bizonyos betegek gyakran hónapok alatt meghalnak."

"Ha már nincs visszaút, az orvostudomány mai állása szerint, ne kínozzuk a beteget. Az állatkínzás büntetendő. Az emberkínzás a Hypokrateszi eskü alapján nem? Ott is volt végpont."

"Ha jelenlegi ismereteink szerint gyógyíthatatlan, a csillapíthatatlan fájdalmaitól szenvedő beteg "kezelésében" kábító-fájdalomcsillapító adását kezdem el, szerintem ez már az aktív eutanázia első lépése, akár megfogalmazom ezt így, akár nem. Ennek el nem ismerése önáltatás. Én úgy gondolom, hogy mindannyiunk, kik már valaha is utasítottuk a beteg kezelésében résztvevőket folyamatos kábító-fájdalomcsillapító adására, elkövettük az aktív eutanáziát. Csak nem ennek neveztük. Önámítás!"

"Aki látott már végstádiumú onkológiai beteget fájdalmak között, az tudja."

"Ahogy az embernek joga van az élethez, úgy joga van a méltóságos halálhoz is. Az eutanázia a leghumánusabb megoldás a gyógyíthatatlan szenvedő beteg részére."

"Az emberi méltóság, az önrendelkezési jog és az emberhez méltatlan szenvedés megszüntetése, megkívánja, hogy amennyiben a gyógyíthatatlan beteg kéri, át lehessen segíteni azon az úton, amely az élet végét jelzi és ezt ugyan úgy természetes orvosi beavatkozásnak kellene tekinteni, mint az élet megmentését. Anyám a szemem láttára halt meg egy gyógyíthatatlan betegségben és 15 órát agonizált. Könyörgött, hogy segítsem át a túlvilágra. Nem mertem megtenni. Utólag nagyon sajnálom, és amiatt érzek lelkiismeret furdalást, hogy nem tehettem meg."

"Nem arra esküdtünk, hogy a betegeket a végtelenségig életben tartsuk (ami a mai eszközökkel elég könnyű) saját akaratuk ellenére/reménytelen szenvedésük kárára, hanem hogy segítsünk rajtuk! Munkánkban a segítségnyújtáson van a hangsúly, ami nem egyenlő a reménytelen szenvedés hosszabbításával."

"Ha egy bizonyítottan menthetetlen, végstádiumú beteg mindennapjai a lelkiismeretes ápolás és palliatív kezelés ellenére is csak a szenvedéssel, fájdalommal vannak teli vagy öntudatlan állapotban, mint vegetatív lény él, akkor neki is és a környezetének is a társadalomnak is - megváltás, ha segítünk megszabadítani a földi lét minden kínjától. Azt az energiát (pénzt, szakembert, stb), amit rá fordítunk, talán a még gyógyíthatókra lehetne fordítani. Ugyanúgy kellene eljárni, mint az agy halottak esetében a szerv transzplantáció kérdésében."

"Nagyon álszent a társadalom és ezen belül az orvostársadalom is. Az utóbbi időben különösen kegyetlenül, az empátia legkisebb jele nélkül közlik a beteggel, hogy fél éve van hátra, de ha a végét nem szeretné végigcsinálni, azt ellenzik. Milyen élet lesz az a fél év? Egyre rosszabb állapotban várja a halált."

"Ha a terhesség megszakítás engedélyezett a nők kérésére, akkor a gyógyíthatatlan betegnek is legyen joga a halál megválasztására. Számtalan családtagom méltatlan elmúlását kellett végig asszisztálnom. Az ember már nem bírja nézni a szerettei szenvedését. Miért nincs mód arra, hogy még ép szellemi teljesítmény mellett az ember nyilatkozatot tegyen a halálát illetően."

"Amikor már végstádiumban van egy ember és ez nyilvánvaló, akkor cinikusság, szemfényvesztés gyógyításról beszélni."

"1. Mert az életet mesterséges meghosszabbítása a szememben éppannyira ellenszenves, ha tetszik Isten akarata ellen való, mint annak megrövidítése. 2. Ha az állatokat nem hagyjuk szenvedni, mi okunk lehet arra, hogy embertársainkat szenvedni kényszerítsük? 3. Olyan sok esetben elfogadjuk embertársaink értelmetlen, megelőzhető, indokolhatatlan halálát (háborúk, éhínségek, megelőzhető járványok, stb. stb. ...) az eutanázia elutasítása ezt figyelembe véve egyszerűen képmutatás."

"Bizonyos körülmények között lehet az élet elviselhetetlenebb, mint maga a halál."

6_640x424

Miért teljesítették a beteg kérését, aki visszautasította a kezelést?

"Mert morálisan és erkölcsileg számomra ez volt a döntés."

"90 éves, harmadik reanimáció után kérte, hogy negyedszer ne...!"

"Itt nem az eutanáziáról van szó, hanem a beteg önrendelkezési jogáról. A kezelést (pl. műtétet) visszautasíthatja, ha tisztában van vele, miről dönt, ítélőképessége és szabad akarata birtokában van. Ebben az esetben döntését - a törvények értelmében - el kell fogadnom."

"Mert a kezelés a betegség kimenetelét, a beteg esélyeit nem változtatta volna."

"A beteg, aki egyetemi tanár fizikus volt, a magyar törvényeknek megfelelő "liwing will" -t készíttetett ügyvéddel, közjegyzővel."

"Mert egyrészt törvényi előírás, másrészt mindenki dönthet úgy, hogy a természetes halált választja azzal szemben, hogy meghosszabbítjuk életet (pl.: palliatív kemoterápia), de lényeges életminőség-romlás és szenvedés által csak. Ugyanakkor a nem gyógyíthatatlan betegségben szenvedők esetén (pl.: Jehova-tanúi, vagy szívkatéterezést visszautasító), ha később állapotromlás következtében már nem beszámíthatóvá válik (zavart, hipoxiás), és jó minőségű élet vár még rá, akkor elutasítom a passzív eutanáziát, arra is hivatkozva, hogy az utolsó pillanatban a beteg már lehet, hogy meggondolná magát, de állapota miatt már képtelen szándékát jelezni. De ha jól tudom, ez esetben kötelességem is korábbi akarata ellenére megmenteni az életét."

5-13-2011 Jen waiting to get chemo after 2 weeks in hospital

Miért nem teljesítették a beteg kérését, aki visszautasította a kezelést?

"Soha nem tennék ilyet, az elveimmel nem egyezik."

"A fent említettek miatt, a fájdalomcsillapítás a beteg életét elviselhetővé tette, bár a tudatát elvette. Így a beteg ettől kezdve nem tudott a kezelés ellen tiltakozni, tehát a sorsa a kezelő orvos kezébe került. A kezelőorvos pedig nem engedhette meg azt, hogy a csökkenő fájdalomcsillapító hatás miatt a beteg fájdalma ismét fokozódjon. A kör bezárul."

"Szankcionálja a szakma. Később feljelenthetnek. Kártérítési pert indíthatnak."

"Nem egyértelmű az ezzel kapcsolatos jogállás. Nem gondolom, hogy ebben egyetlen személy dönthet. Passzívan biztosan megtettem. Az intenzív terápiában az élet legtöbbször meghozza a döntést. Kétségkívül, gyakran drágán és sokszor megélt vagy "meg nem élt?" szenvedés árán. Nehéz a döntés a központi idegrendszer sérülései esetén. Ilyenkor gyakran a beteg kívánsága is sokszor változik."

"Mikor a beteg állapota már nem engedte, hogy tiltakozzon, a szakma szabályai által előírt kezelését megkapta, és nem ritkán gyógyulás vagy az élete meghosszabbítása volt az eredmény."

"Nem kapta meg a kellő/en részletes tájékoztatást a prognózisról, és azt hitte, minden rák minden stádiumában gyógyíthatatlan és szenvedésekkel jár, holott neki T1MoNo laphám rákja volt az alsó ajkán. A műtétet követően maradéktalanul gyógyult."

"Mert a betegen láttam, hogy ő maga nem akarja igazán a korai halált, félt tőle, időt akartam neki adni, maximálist! csak a családtagok szorgalmazták, mert egy kolonc volt számukra, úgy vettem észre, de a beteg csak azért ment bele, hogy ne legyen teher a családnak, szerintem ez embertelen gyilkosság lett volna! és aljas, aki ezt elköveti bármire is hivatkozzon!"

"Sosem voltam biztos abban, hogy a beteg helyesen ítéli meg a saját állapotát. Számos korábbi tapasztalatom a saját tévedésemet is bizonyította az állapot megítélésében, és váratlan javulás következett be az adequat th-tól. Ilyenkor a beteg sokszor nem is emlékezett arra, hogy kérte volna a kezelés megszüntetését."

13_640x424

Legyen-e szakmai, társadalmi vita az eutanáziáról?

"A kérdéskör vizsgálata, alapos kidolgozása nem válik senki kárára."

"A jelen társadalmi ellentétek, az emberség hiánya, az emberek, embercsoportok negatív megítélése miatt nem tartom időszerűnek a kérdést."

"Ez szerintem nem fog megtörténni a közeljövőben, de valamikor el kell kezdeni és örülök, hogy valaki felvállalta ezt a feladatot."

"Az eutanáziáról szóló társadalmi vita nyitását elvetélt ötletnek tartom. Erre a mi társadalmunk jelenleg éretlen. Egészségügyünk és a benne uralkodó állapotok pedig egyszerűen tragikusak. Nem hiszem, hogy az eutanázia kérdésének felvetésével kellene tovább borzolni a kedélyeket."

"Nagyon fontos, hogy társadalmi párbeszéd alakuljon ki az ügyben. Az eutanázia természetesen nem lehet kötelező érvényű sem az orvosra sem a betegre nézve. Az eutanáziát csakis felnőtt, cselekvőképes személy, önmagára vonatozóan kérheti/kérhesse. Beszélni kell róla össztársadalmi szinten, az orvosképzésben és továbbképzésben pedig oktatni, rávilágítani. A (párt)politikát nem szabad a párbeszéd közelében engedni, annak szakmai és civil szervezeteknek kell a kezdeményezője lenni…"

"Ebben a kérdésben nem a társadalomnak kell dönteni, nem értenek hozzá, nem ismerhetik a teljes tényállást a betegségre, betegre vonatkozóan, stb."

"Aktív eutanázia? Csak azt engedném erről vitázni, aki hónapokat tölt el olyan osztályon, ahol végstádiumú/életkilátásokkal nem rendelkező betegeket kezelnek. Ez nem egy elméleti vita!"

"A jelen társadalmi ellentétek, az emberség hiánya, az emberek, embercsoportok negatív megítélése miatt nem tartom időszerűnek a kérdést."

"3 évet dolgoztam utókezelő-krónikus osztályon, hosszan agonizáló, elevenen elrothadó, borzalmas fájdalmakkal küszködő, de ép elméjű betegek és évek óta önmagáról nem tudó, demens, vegetatív lényként létezők között. Aki bármilyen szinten is ellenzi az eutanáziát, azt KÖTELEZNÉM, hogy 1 hónapot éljen, ügyeljen, dolgozzon egy ilyen osztályon. Nem is értem azokat, akik bármi olyanról véleményt mernek formálni, amit nem tapasztaltak meg, nem láttak közvetlen közelről, nem éreztek át!"

A felmérés teljes eredményét ITT TALÁLJÁTOK

Te mit gondolsz? Ha hasznos volt ez a cikk, oszd meg másokkal is!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Havi 87 ezer forintot tesznek félre a magyarok, de a pénzük nagy részét rossz helyen tartják
Az MBH Bank friss felmérése szerint a magyar háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot takarítanak meg. A megtakarítással rendelkezők közel negyede azonban kizárólag készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét.


Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.

A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.

A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.

A digitális fordulat mellett azonban a személyes tanácsadás szerepe is meghatározó maradt: a válaszadók 39 százaléka fontos döntések előtt továbbra is banki tanácsadóhoz fordulna, miközben minden ötödik válaszadó (21 százalék) már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszi pénzügyi döntéseihez.

A felmérés rávilágít egy éles különbségre a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között. Miközben a válaszadók harmada (34 százalék) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel, mint például bankbetéttel, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő értékpapírokat mindössze egynegyedük (24 százalék) veszi igénybe.

Ez jól mutatja, hogy a magyarok jelentős része még mindig tart a kockázatoktól, amit a lekötetlen folyószámla (42 százalék) és a készpénz (34 százalék) dominanciája is alátámaszt. A megtakarítással rendelkezők közel negyede kizárólag készpénzben és/vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét, ami nem termel hozamot.

Ugyanakkor, az is látszik, hogy már egyre többen gondolják úgy, már kisebb összeget is érdemes rendszeresen befektetni. Tavaly még a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, idén már 19 százalékuk tartja érdemesnek akár havi 10 ezer forintnál kevesebb pénz elindítását is.

A megtakarítások összege ugyanakkor jelentősen szóródik:

a megkérdezettek 41 százaléka legfeljebb 500 ezer forintos tartalékkal rendelkezik. Havi szinten a legtöbben (41 százalék) 25 ezer forint alatti összeget tesznek félre, de a válaszadók ötöde 100 ezer forintnál többet is meg tud spórolni.

Az érdeklődés is egyre inkább diverzifikálódik: a válaszadók 42 százaléka nyitott a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik is ilyennel. A közvetlen ingatlanbefektetés a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a jövőbeni preferenciák alapján pedig a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének. A tavalyi felméréshez képest nőtt a bizalom az arany, a műkincs és kisebb mértékben a részvények iránt is.

A kockázatvállalásra leginkább a fiatalabb korosztály, a nagyobb befektetési tartalékkal rendelkezők, valamint a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők hajlandóak.

A mostani adatok illeszkednek azokhoz a trendekhez, amelyek a magyarok pénzügyi tudatosságának erősödését mutatják. Az utóbbi időszakban például nőtt az igény a devizadiverzifikációra, sokan az euróalapú megtakarítások felé fordultak az árfolyamkockázat csökkentése miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legrosszabbkor tör rád a pánik? – Néhány egyszerű trükk, ami megmenthet a vizsgán
Amikor a vizsgadrukk eluralkodik, akkor akár egy egyszerű, 5 másodperces ritmusra épülő légzéstechnika is segíthet visszanyerni a kontrollt. De vannak még más lehetőségek is a feszültség csökkentésére.


Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A pihenés legalább ennyire fontos: egy film, egy jó könyv vagy egy forró fürdő mellett a bőséges alvás elengedhetetlen, hiszen kipihenten a megoldások is könnyebben eszünkbe jutnak.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk