News here
hirdetés

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
hirdetés

Ki támogatja anyagilag az ukrán menekülőket, és mi lesz velük a háború után? - erre is választ kaptunk az „Open Borders?” konferencián

A támogatás minden menekültnek jár, de senki nem akar menekültként élni: aki teheti, munkát vállal, saját erőből boldogul.
MTI/Balogh Zoltán - szmo.hu
2022. március 28.


Link másolása

hirdetés

[sz]Rónyai Júlia. Fotó: Helpers Hungary[sz]

Múlt pénteken került sor az Open Borders? Science, ethics, public discourse and national strategies in immigration (Nyitott határok? Tudomány, etika, közbeszéd és nemzeti stratégiák a migrációban) konferenciára a Helpers Hungary szervezésében, ahol a nemzetközi szakértők a globális migrációval kapcsolatos kérdésekre keresték a választ.

Ahogyan az várható volt, a konferenciát részben tematizálta az orosz-ukrán háború. A hazai szakértők az első blokkban tárgyalták meg az Ukrajnából menekülők jelenlegi helyzetét és kilátásait. A beszélgetést Ürögdi Barbara, a Helpers Hungary ügyvezető igazgatója moderálta.

„Rövidlátó módon ignoráltuk a jemeni, szomáliai, szíriai háborút. Éppen ezért csak most döbben rá az európai közösség, hogy a háború nem a távoli kontinenseken zajló absztrakt dolog” - mondja Nagy Boldizsár, a CEU egyetemi docense. De vajon mikor érhet véget az Ukrajnából kiindult menekülthullám?

„Ez nem sprint, hanem maraton lesz. Az elmúlt időszakban a menekülők rengeteg segítséget kaptak, de fontos lenne ‘maratonszinten’ is fenntartani ezt a hozzáállást. A konfliktus elhúzódhat, és a következő hetekben-hónapokban is kitarthat a bevándorlók száma” - véli Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója.

Az ENSZ eredetileg 4 millió főre tette a menekülők számát a háború teljes időtartama alatt, úgy tűnik azonban, ez nagyon alacsony becslés volt: már most több mint 3 millióan hagyták el Ukrajnát, és ez a szám a következő hetekben akár 4-5-6 millióra is növekedhet - mondja az igazgató. Hozzáteszi, az ukrán menekülők mindössze mintegy 30-40 százaléka jogosult menedéket kérni a Genfi egyezmények alapján.

hirdetés
A krízis mértékét mutatja, hogy már most annyi a menedékkérők száma az Európai Unióban, mint egyébként 5-6 év együttes átlaga. Ehhez társul még, hogy az országon belül is mintegy 6 millióan kényszerültek elhagyni a lakóhelyüket, ők szintén igénylik a nemzetközi segítségnyújtást.

De vajon hová tartanak, és milyen jogi státuszt kaphatnak, akik most érkeztek hozzánk Ukrajnából?

Az ukrán állampolgárok – ha van biometrikus útlevelük – hivatalosan 90 napig tartózkodhatnak vízum nélkül EU tagországokban. A szakértők szerint valószínű, hogy nagy részük még nem döntött a további terveiről. Mivel a férfiak, apák, férjek nem hagyhatják el az országot, így még nehezebb a jövőről gondolkodni.

Az már most borítékolható, hogy sokan nem fognak visszatérni a háború után, hanem menedékkeresők és menekültek lesznek. Ezzel szemben mások inkább munkavállalási engedélyt vagy diákvízumot szereznek, esetleg családegyesítés, vállalkozásalapítás címén nyernek majd legális státuszt.

„Már a háború előtt is 7-8 millióan hagyták el Ukrajnát. Nem látok rá reális esélyt, hogy a háború után vissza akarjanak térni az elpusztított országba, főleg, ha ahogyan az várható, az oroszok által diktált béke születik” - vélekedik Kiss László, a Discus Holdings ügyvezető igazgatója, aki szerint ugyanakkor a kelet-európai országok is élhetnének az ukránok által kínált extra munkaerővel.

„Lengyelországban jelentős a munkaerőhiány a lengyelek nyugat-európai emigrációja miatt, de példaként hozhatjuk fel a magyar vendéglátást is. Rengeteg terület van, ahol az új munkaerő hasznosulhatna.”

Simon Ernő, az UNHCR (az ENSZ menekültügyi főbiztosságának) közép-európai szóvivője szerint ugyanakkor a többség nem akar a régióban maradni: nyugatra mennének, mivel sokaknak már van Nyugat-Európában – például Németországban, Olaszországban vagy Franciaországban – dolgozó családtagja, így nekik ezekben az országokban már eleve könnyebb lehet megvetni a lábukat.

Kiemeli: különösen nehéz a harmadik országbeli állampolgárok (tehát az Ukrajnában élő, EU-n kívülről érkezett külföldiek) helyzete. Ha ugyanis ők nem menekültként éltek Ukrajnában, akkor jelenleg Magyarországon nem jogosultak az ideiglenes védelemre (azaz menedékes státuszra), hiába kényszerültek ők is elhagyni az országot a háború miatt.

“Nemrég kért például segítséget tőlem egy nigériai orvos, ukrán feleséggel, akit az itteni munkalehetőségek érdekeltek a legjobban. Mint sokan, ő is elsősorban dolgozni akar, hogy a családját támogassa” - teszi hozzá a szóvivő.

Mennyire fontos különbséget tenni a menekültek és a bevándorlók között, és hogy látják ezt a különbséget az érintettek és a közvélemény?

- teszi fel a kérdést Ürögdi Barbara.

Menekülő, menedékes, menekült: sok hasonló kifejezés, de mi a tényleges különbség?

Menekülő: státusztól és állampolgárságtól függetlenül utal a hazájukat a háború miatt hátrahagyókra. Jelenleg ez a legpontosabb kifejezés az Ukrajnából hozzánk érkezők többségére.

Menedékes (ideiglenes védelem alatt álló): ideiglenes védelemért az érkezőknek a határátkelőknél található gyűjtőpontokon vagy az idegrenrendészeten lehet folyamodni. A kérelmet 45 napon belül bírálják el, ám a kérelmező addig is az ország területén tartózkodhat. Bárkinek jár, aki bizonyítja, hogy a háború kitöréséig (azaz feb. 24-ig) legálisan Ukrajnában tartózkodott. Szociális támogatás, alapvető orvosi ellátás, lakhatás biztosítása, illetve gyerekek esetén iskoláztatás jár hozzá. Ezzel együtt ideiglenes státusz, ami csak a háború idejére szól.

Menekült: menekültstátuszt birtokló személy. Jelenleg Magyarországon belül vagy a határainkon 2020 májusa óta nem adható menekültstátusz, a kérelem csak Belgrádban vagy Kijevben lenne elindítható (így nagyon kevesen próbáltak meg vele élni eddig is). Elvárás az is, hogy a menekült teljes mértékben megszakítsa a kapcsolatot az anyaországgal, ezért a menekültstátusz sokak számára nem ideális választás. A fentiek miatt jogi értelemben "menekült" csak akkor válhat a jelenlegi menekülőkből, ha törvénymódosításra kerül sor.

Bővebb információ a témában a Helsinki Bizottság oldalán, többek közt itt és itt elérhető.

„Amikor valaki menekül, nem igazán érdekli a jogi státusza. Amikor letelepedik, jellemzően csak akkor néz utána, jogilag mire van vagy nincs lehetőség. A menekülőket igazából a jogaik érdeklik, és nem az, hogyan hivatkoznak rájuk” - mondja Kiss László.

Nagy Boldizsár hangsúlyozza: a történelem során mindig is voltak menekültek, de az első világháború végéig jogilag nem létezett a menekült fogalma. A fejlett világ hozta létre, méghozzá azzal, hogy az egyes államok meghatározták, kik élhetnek a területükön, és csak néhány millió embernek biztosítanak vízumot a hétmilliárdból.

 

 

Nagy Boldizsár. Fotó: Helpers Hungary

Hogy nálunk ténylegesen hányan kapnak majd menekültstátuszt, az a magyar szabályokon is múlik. Akiknek biometrikus útlevelük van, vízummentesen utazhatnak, és bármelyik EU-országban tudnak átmeneti védelemért jelentkezni. Ha az átmeneti védelem egy éve (vagy kiterjesztése esetén két éve) lejár, akkor jelentkezhetnek menekültstátuszért, ám remélhetőleg ennél jobb opciók is elérhetővé válnak a számukra.

„Senki nem akar menekült lenni. Ha tehetik, más státuszra törekszenek. Lengyelországban például már eddig is egymillió ukrán élt, akik közül sokan a Luhanszk-Donyeck régióból menekültek, és végül munkavállalóként helyezkedtek el. Könnyen lehet, hogy a most menekülőknek is hasonló megoldást találnak. Ez rajtunk, a befogadó országokon múlik” - mondja.

Hosszabb távon a háború vagy más veszélyeztetettség elől menekülők gyakran beilleszkednek a befogadó társadalomba, és munkavállalóként, vállalkozóként vagy diákként folytatják az életüket. Azt azonban fontos tudni, hogy a kezdeti időszakban megilleti őket a támogatás azért, mert a származási országukat akaratukon kívül kellett elhagyniuk - szemben a "sima" bevándorlókkal, akik még ha nehéz helyzetből jönnek is, akkor is szabad választás útján kötöttek ki a célországban.

Ki és hogyan támogatja anyagilag a menekülőket?

Érkeznek hozzánk szegények, idősek, gyerekek, családok apák és férjek nélkül - de valójában kiknek jár az állami támogatás, és kik szorulnak rá a leginkább? - kérdezi Ürögdi Barbara.

„Fontos tudnunk, nem az adott személy anyagi státuszán múlik, hogy menekült-e. Jönnek gazdagok is, még luxusautókat is látunk. Mégis menekültek, hiszen az ő életük is veszélyben forgott, és nem az ő döntésük volt elhagyni a hazájukat. A 'sima' migránsok ezzel szemben nincsenek veszélyben: még ha szegények is, a menekülőkkel ellentétben döntési helyzetben vannak” - mondja Simon Ernő.

A menekülőknek általában az állam biztosít egészségügyi ellátást, szállást és adott esetben pénzt is, igaz, az európai jog értelmében erről az egyes államok szabadon döntenek. A média ugyan keveset foglalkozott ezzel, ám Magyarországon mostanáig közel 6 ezer menekülő kapott önkormányzati szállást az ország 11 megyéjében az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság jóvoltából.

„Akinek van vagyona, annak az állam nem köteles segíteni. Ezt ellenőrzik is, tehát aki például luxusautóval jön, azt vagyonbevallásra kötelezhetik és kizárhatják a szolgáltatások köréből az európai jog szerint. A jog tehát nálunk is megengedi, hogy az állam a menekülőkkel fizetesse ki a költségeiket, de a gyakorlatban nem így járunk el" - zárja Nagy Boldizsár.

A teljes konferencia anyaga ezen a linken tekinthető meg, a program és a többi beszélgetés linkje pedig a videó leírásában található.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
KÖZÖSSÉG
10 milliárd forintos vagyona van Magyarország leggazdagabb tanárának, mégis egy falusi iskolában tanít
Attilának mindene megvan, de a tanítás és mások segítése ösztönzi a legjobban.

Link másolása

hirdetés

Az 53 éves Füzesi Attila 10,3 milliárdos vagyonával évek óta szerepel a 100 leggazdagabb magyart felsorakoztató listán. Huszonévesen lett milliárdos, miután Oroszországban vitt sikerre egy ingyenes reklámújságot.

„Harmadikos egyetemista koromban kaptam otthon egy ingyenes reklámújságot, és mondtam apámnak, hogy csináljuk meg ezt Moszkvában. Volt Budapesti Extra nevű újság, bementem, és a kezembe adtak 3 részletben 12 ezer dollárt minden papír nélkül. Kimentem, vettem belőle egy fénymásolót, két számítógépet, és elkezdtük nyomni az ottani Pravda nyomdában az újságot”

- mesélte Attila. Azóta volt kávézólánca és alumíniumöntödéje is, azt is elmondta, hogy az utóbbival nagyot bukott.

„Ha tetszik a dolog, akkor ingyen is megcsinálom, csak siker legyen, élvezzem azt a dolgot, és legyen nemes a cél. Itt az iskola, ami tényleg sok időmet veszi el, de itt is a siker a lényeg. Csak itt nem pénzben mérik, hanem a gyerekek tudásában”

– mondta arról, hogy vagyonos ember létére miért tanít egy fülöpjakabi iskolában. Az is kiderült, hogy itt van egy gyönyörű háza, tóval, medencével és 60 darabos autógyűjteménnyel. Elmondta, hogy szeret vidéken élni, az ideje felét ott tölti.

Attila heti két napon tart történelemórákat, nagyon fontosnak tartja, hogy a gyerekek megfelelő tudást szerezzenek. A tanításon túl pénzügyileg is segíti az iskolát, beszállt például az iskolabuszba, de volt olyan is, hogy elvitt magával Dubajba három diákot, akiket a motivációs fogalmazásuk alapján választott ki. Ezen túl évente viszi a gyerekeket Aushwitzba, hogy ne csak az iskolapadból tanuljanak a történelem egyik legsötétebb korszakáról.

hirdetés

A végén elmondta, hogy az iskola, a tanítás, a gyerekek és mások segítése, az, ami a gőzt adja, amitől igazán teljesnek és sikeresnek érzi az életét.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
hirdetés
Állásajánlatokkal bombázzák a férfit, aki 27 év alatt egyetlen munkanapot sem hagyott ki a Burger Kingnél
Csak egyetlen dolog miatt adná fel a jelenlegi munkáját az 54 éves férfi, de az nem egy másik étterem vagy a több pénz.

Link másolása

hirdetés

Elhalmozzák állásajánlatokkal azt az 54 éves amerikai férfit, aki 27 éve egyetlen napot sem hiányzott a munkából, írja a TMZ. Kevin Ford a közel három évtized alatt táppénzre és szabadságra sem ment, minden egyes alkalommal megjelent a Las Vegas-i Burger Kingben, ahol dolgozik.

A hihetetlen munkabírású férfit akkor kapta fel az internet, amikor évfordulója alkalmából egy mozijeggyel, egy Starbucks-bögrével, két-két tollal és kulcstartóval, egy zacskó chips-szel, némi cukorkával és nyakba akasztható szalagokkal köszönte meg a főnöke a munkáját. A mások által megalázónak vélt ajándékcsomagnak Ford saját bevallása szerint nagyon örült.

@thekeep777 He's Worked for the Company for Almost 3 Decades and Has Never Called Out!!!?‍???? #Grateful #Dads #FathersDay #Loyalty #Honor #WorkersUnite #Rewards #Thankful #NorrinRadd777 #theKeep777 ♬ Slide (feat. Frank Ocean & Migos) - Calvin Harris

A munka hősét később meghívták az NBC Today című műsorába is, ahol elmondta: nagyon pozitív személyiségnek tartja magát, aki minden apróságnak örül, így boldog volt az apróságokat tartalmazó ajándékcsomaggal is.

A rendkívül lojális férfit időközben több cég is megkereste, hogy szerződjön hozzájuk. Még egy charlestoni vendéglő is megkereste, ahol a menedzser komoly megtiszteltetésnek venné, ha Forddal dolgozhatna. Kevin ennek ellenére úgy gondolja, hogy nem akar váltani, jól érzi magát a reptéri Burger Kingben. Egyetlen dolog miatt adná csak fel jelenlegi pályáját: ha egyszer zenész lehetne.

Miután a férfiról készült videó elterjedt az interneten, közösségi gyűjtést indítottak Ford részére. Eddig 162 ezer dollárt (61 millió forint) dobtak össze a férfinak, aki azért megjegyezte, hogy a mozijegy miatt kicsit csalódott volt: nem két, hanem csak egy jegyet kapott, ráadásul azt hitte, hogy a borítékban pénzjutalom lesz.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
hirdetés
Szinte mindene tönkrement a hétfős családnak, mert folyamatosan beázott a házuk, most lakásra gyűjtenek
Most egy szükséglakásban laknak, de nyár végén onnan is költözniük kell. A házukba már nem mehetnek vissza, mert életveszélyessé vált.

Link másolása

hirdetés

Lakásra gyűjt az Anyák az Anyákért Alapítvány egy hétfős családnak. A család 2009-ben költözött egy kis házba, akkor még albérletben éltek ott. 2011-ben aztán egy alapítvány segítségével megvették a házat.

Később viszont kiderült, hogy a vályog házacskának nincs alapja, folyton beáztak.

"Amikor nagyon esett az eső, arra lettünk figyelmesek, hogy csöpög a falból, a mennyezetből a víz. Mindig tettünk oda egy lavórt...utána meg tudtuk csináltatni a tetőt, de nem tudom, mitől rogyott meg"

- mesélte az édesanya egy 2021 októberében készült riportban.

Már mindene tönkrement a családnak, bedohosodtak a szekrénybe a ruhák, minden penészes lett. Az összes ágyneműt ki kellett dobni, aztán már a bútorokat is. Majd már az áramot sem használhatták a vizes falak miatt, melyek olyan szinten voltak nedvesek, hogy szó szerint folyt a falból a víz.

Tavaly novemberre szinte teljes egészében lakhatatlanná vált a ház, de nem volt hová menniük, így maradtak a házban amíg nem sikerült egy szükséglakást szerezni nekik. Most viszont segítségre van szükségük, mert augusztus 31-ig maradhatnak a szükséglakásban.

hirdetés
A kis házba már nem költözhetnek vissza, mert azóta bebizonyosodott, hogy helyrehozhatatlan. Statikailag életveszélyes, bármikor összedőlhet. Így most lakásra gyűjtenek: legalább 4,9 millióra van szükség, hogy azon a környéken ahol élnek, egy olyan lakást vehessenek, amiben életük végéig élhetnek, és a gyerekeiket biztonságban nevelhessék.

A kislányok kitűnő tanulók, és sorra nyerik a sportversenyeket. A körülöttük élőket most úgy szeretnék támogatni a lányok, hogy felkínálták az érmeiket eladásra.

"Mi is szegények vagyunk, anya is segíti a többi családot. Mi így szeretnénk segíteni. Amit kapunk az érmekért, azt anya segítségével szétosztjuk a rászorulók között. Így a gyerekeknek jut egy kis csokira való is"

- mondják.

Ha te is segítenél a családnak, így teheted meg:

Anyák az Anyákért Alapítvány

Magnet Bank: 16200120-18534991

Ha külföldről utalnál:

SWIFT: HBWEHUHB

IBAN: HU 61 1620 0120 1853 4991 0000 0000

Közlemény: Csak ne essen2


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
KÖZÖSSÉG
Megszólalt a kisfiú, aki megmentette a nagymamája életét
A nagymama játék közben elvesztette az eszméletét. Norbi az anyukájától tudta, hogy mit kell csinálni vészhelyzetben.
Címkép: RTL - szmo.hu
2022. június 23.


Link másolása

hirdetés

Korábban beszámoltunk róla, hogy a 8 éves Norbi megmentette a nagymamája életét, amin még a mentőhelikopter orvosa is meghatódott.

Most az RTL Híradónak megszólalt a kisfiú. Ország-várost játszottak a nagymamájával, amikor az asszony rosszul lett, szerencsére Norbi a tévéből és az anyjától tudta, hogy ilyen esetben a 112-t kell hívni.

„Odamentem hozzá, kiabáltam a fülébe, de nem reagált, próbáltam nyomkodni a szívét, de nem csinált semmit”

– mesélte Norbi, hogy mi történt, mielőtt tárcsázta a segélyhívót.

A mentők azt tanácsolták neki, hogy amíg kiérnek, próbáljon egy felnőttől segítséget kérni, Norbi ezért átment a szomszédhoz. Végül a mentősök újraélesztették a nagymamát, egy órába telt, míg stabilizálni tudták az állapotát, ami után mentőhelikopterrel kórházba szállították.

hirdetés

Norbi már a mentők kiérkezése után hívta fel az anyukáját, aki azonnal a helyszínre sietett.

„Nagyon büszke vagyok rá, végtelenül. Okos kisfiú”

- mondta Norbi édesanyja az RTL-nek.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
Ajánljuk