KULT
A Rovatból

"Ha már ekkora mellekkel áldott meg a jelmeztervező, azzal valamit kezdeni kell!" - ütős mondatok a Sztárban Sztárban

Volt olyan versenyző, aki a műsor történelemkönyvébe is beírta magát.


"Ez a bulivonat átszáguld a vasárnap estéken” - mondta a hang, majd elkezdődött a Sztárban Sztár 5. évada, negyedik adásának első része, ami ezúttal is közös dallal indult, majd a zsűrivel való kedélyes csevegésben teljesedett be.

„Szabikám, hadarjál ma este, a múltkor már olyan vészesen lelassultál, hogy értettük, amit mondtál!”

javasolta Papp Szabinak Tilla, aki ezen a napon valamiért bőrkesztyűben vezette a műsort, biztos otthon újrafestették a csöveket, vagy a körömlakkja nem sikerült úgy, ahogy elképzelte.

Oláh Gergő indította a bulit Komár László egyik dalával, akiről újra kiderült: elképesztően jól le tudja venni a hangszíneket és emellett a mozgásra is kiválóan oda tudott figyelni úgy, hogy az egész közben teljesen laza volt, és látszott, hogy élvezi is. Lényeg, hogy a zsűrinek tetszett a produkció, ami pontokban is kifejeződött.

„Azért jó ez a műsor, mert kiderül emberekről, akik tehetségesek, hogy még tehetségesebbek, ha különböző műfajokban próbálják ki magukat" – fogalmazta meg Claudia kicsit körülményesen azt, hogy jól vette le a karaktert a dalnok.

Stohl András is le volt nyűgözve.

„Szürke, szétcigarettázott, enyhén megfázott színed van, de egyébként nagyon jól megy a hajadhoz”– bókolt veszettül Majka az énekesnek, akinek rongylábazása 38 pontot ért végül.

Kollányi Zsuzsi Britney Spearsnek öltözött be és sokkal, de sokkal igényesebb parókát kellett volna kapnia, ez így nagyon gagyi volt. Feszültnek tűnt a produkció alatt, melyben Stohl több energiát szeretett volna látni, Majka szerint döcögős volt az ének, Papp Szabi szerint pedig kimért az egész.

Papp Szabi, úgy tűnik, minden hétre készül egy kis fejtörővel az agytekervények munkába állítására, melyeket kritikának álcáz a közönség további megzavarása érdekében.

„Te vagy a sorozatgyilkosok kedvenc eledele és a tornatanárok megrontója!”– mondott már megint valamit, amit csak ő értett.

Majka nyolcat adott, - ez korrekt, hogy végre nem tolja saját énekesét, 34 pont lett a vége.

Ekanem Bálint Emota Ray Charlest alakította, akinek kiválóan utánozható mimikája, hangja és technikája okán sejthető volt, hogy jól fogja megoldani. Úgy is lett, kiváló volt az előadás, amit természetesen a zsűri is észrevett. Kár, hogy értékelés helyett összevesztek, megérdemelt volna ennél több figyelmet is Bálint. Vagy Emota, amelyiket szereti.

Szóval Majka és Claudia a nóta után egymásnak feszültek az ügyben, hogy vajon a múlt héten azt mondta-e Majka, hogy rossz hangja van Bálintnak, vagy csak azt, hogy produkció nem volt jó. Fontos kérdés, de még fontosabb, hogy Papp Szabi okosan és elegánsan mentette a kínossá vált helyzetet, és beleszólt az egészbe. Végül mindenki 10 pontot adott, majd

Majka hozzátette: „Gratulálok, beírtad magad a Sztárban Sztár történelemkönyvébe!”

A műsor második blokkját Berkes Olivér indította, aki nem félt úgy kinézni, mint egy izgulós transzvesztita az első előadásán.

„Olyan volt, mint amikor az iskolában a menzás néni megunja a munkát, behunyja a szemét, elképzeli magának ezt a produkciót és minden fakanál életre kel! – mondta na, ki?

Hát persze, hogy Papp Szabi.

„Ha már ekkora mellekkel áldott meg a jelmeztervező, azzal valamit kezdeni kell – fogalmazta meg örökérvényű bölcsességét Stohl András. A szexizés vége 32 pont lett.

Cserpes Laura Geszti Péternek öltözött be, és előadása során a mozdulatokat nagyon jó levette sokkal lazább volt, mint néhány előadó aznap este. A hangja nyilván sohasem lesz férfihang, de a feladat nehézségéhez képest teljesen jól megoldotta azt, 37 kredit.

Horváth Tamás Freddie Mercuryvé változott, amivel egy olyan lécet rakott fel magának, ami nagyon nehezen érhető el. Egyébként amennyire lehet megugrotta, de nem a zsűri szerint. A hanggal Stohl nem volt kibékülve, de a mozgás nagyon tetszett neki, Papp Szabi pedig hol másutt, mint Sztálin legénybúcsúján érezte magát. Indokolatlan 32 pont, sokkal többet érdemelt volna.

Janicsák Veca Florence Welch bőrébe bújt, ami után a zsűri leginkább a hangját dicsérte.

„Pont annyira betegen adtad elő, mint amennyire beteg ez az egész” mondták neki, Veca végül 39 pontos lett.

A neki szánt David Bowie-ról azt mondta Pápai Joci, hogy gyermekkorában félt tőle, mert sorozatgyilkos feje van. Előadásából kiderült, hogy rengeteget dolgozott rajta, és be is jött a zsűrinek a spicces téeszelnök fazon.

Stohl András elmondása szerint nem nevetett, hanem kifejezetten élvezte a produkciót, 37 zsetonsz.

Az utolsó előtti műsorblokkban Singh Viki és Király Viktor mutatta be tudományát, mindketten lenyűgöző profizmussal. Előbbi Shaggy nótáját választotta, amiben majdnem hihetetlen, hogy milyen mélyeket hozott és természetesen most sem akarta megúszni a dalválasztást egy béna tinipop-sztárral. Stohl András teljesen elhitte, hogy férfi előadót látott, Viki 39 ponttal zárt.

Király Viktor Prince bőrébe bújt és megmutatta, mennyire profin énekel, ahogy azt is, hogy mennyire dögös tud lenni a színpadra vitt alázat.

„Nagy hatással volt rám Ilyenkor mindig megeszem az egyik ujjam” – fejtette ki Majka, amit mondani akart. Róla ekkor derült ki, hogy a műsor végére jó eséllyel elkapta a mellette ülő Papp Szabitól az „elvontizmust”, melynek során kritikái nagyközönség számára kevéssé érthetőekké válnak.

A zsűri egyöntetűen imádta a produkciót, ami a pontokban is megmutatkozott: maxpontos lett Király Viktor.

Ezek után öröké tartó összesítés következett, melybe annyi öröm azért keveredett, hogy a végén az eredmény is kiderült. Berkes Olivér és Cserpes Laura álltak a kiesés szélén, majd

Cserpes Laurának kellett búcsúznia az őrült bulikától.

Valószínűleg szomorú volt, és nem is volt valami igazságos a dolog, mert az előadása szuper volt, de reméljük, hamar felvidult, amikor eszébe jutott, hogy neki viszont másokkal ellentétben sohasem kell fizetnie a túrórudiért. Irigykedési <3


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk