KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Ennél menőbb dolog nincs Tarnabodon: jótékonysági főzőverseny

Séfek pontozták a tarnabodi szegények főztjét, aztán szétosztottak a többiek közt. A győztes pacal receptje egy magazinban is benne lesz.


Ki ásványvízzel, ki borral főzi a marhalábszárt, és úgy készítik a tárkonyos ragulevest, mint senki más. Az ételízesítővel viszont csak rontanak a helyzeten. Budapesti séfek pontozták a tarnabodi szegények főztjeit, amit aztán szétosztottak a többi szegény közt. Ez a verseny még a falunapnál is fontosabb, a győztes pacal receptje pedig egy gasztromagazinban is benne lesz.

“A tarnabodi cigányoknak ez az egész évi nyaralás. Ennél rajosabb dolog itt nincs” – nézett végig Lajos az üresen álló bográcsokon. Tudta, hogy legközelebb augusztus 20-án lesz falunap, úgyhogy ki kell használni az alkalmat egy jó összeröffenésre, nem beszélve a beígért nyereményekről. “Tud vinni belőle a Simicskának? Tennék bele ciánt is” – viccelődött, de hiába csomagolta volna máris a pörköltet, délelőtt tízkor még el sem kezdődött a főzőverseny. “Ebből vacsora lesz!” – kiáltozták egyre többen. Tűkön ültek, hogy megérkezzen végre a hozzávaló.

a1

A szombati főzőversenyre tizennégy csapat jelentkezett, ami legalább hetven embert jelentett. Mindnyájan szegénységben élnek, mégsem kellett aggódniuk a drága alapanyagok miatt, mert azt adományként kapták a “Tarnabod és mi” civil csoporttól. Cserébe annyit kértek tőlük: az elkészült ételeket osszák szét a falu többi lakója közt. Sokan már reggel nyolckor kitelepültek a Kossuth Lajos utca füves részére, és amíg vártak, pálinkázással ütötték el az időt, vagy azon vitatkoztak, milyen az igazán jó marhalábszár-pörkölt.

Juhász Béla a szénsavas ásványvízre esküszik, szerinte azzal kell felönteni a marhát, mert az jobban szétnyomja a rostokat, így hamarabb megpuhul. Bort csak a végén önt bele, de amúgy a paradicsom-paprika alapon áll vagy bukik az egész. Ha az jól sikerül, nagy baj már nem lehet. “Aztán csak annyit mondok, a marha inni kér!” – nevetett. “Tavaly versenyen kívül főztünk halászlét. Hatszor kóstolták meg, hogy ilyet még nem ettek. Megnyertük volna! Most megcélozzuk a dobogót” – fogadkozott.

a2

Pusoma Lászlóék viszont már az elején beleöntik a vörösbort pörköltbe, attól feketébb lesz, és egyben is tartja a marhahúst. “Ebbe a bográcsba is kell majd!” – csapott a hasára. László amúgy csak húszéves, mégis nagybetűs tarnabodi gyerek, aki azon dolgozik, hogy évente legalább egyszer hazacsábítsa az elvándorolt bodiakat. Csinált is erre egy Facebook-csoportot, ahová próbálja összegyűjteni a Hevesre, Egerbe, Debrecenbe, Budapestre és még ki tudja, hová került falubelieket. A tavalyi találkozóra olyanok is elmentek, akik évtizedek óta nem jártak odahaza, szerinte mégis úgy viselkedtek, mintha csak tegnap költöztek volna el. Lászlónak két szakmája van, pék és állatgondozó, most estin csinálja az érettségit. Egerben akar tanulni történelmet és teológiát, aztán szíve szerint a hevesi Eötvös József Középiskolában tanítana.

a3

“Ez marhalábszár lesz bodi ovi módra” – ígérte az óvodai dajkák csapata. “Aki megkóstolja, és rájön, hogy mitől bodi, az ügyes!” Az asztalt sörösdobozba állított orgonával díszítették, és pogácsázva várták, hogy elkezdődjön végre a főzés. “Gyereknevelésben mi nyerünk, az sokkal fontosabb” – mondta Radocsai Katalin óvodavezető.

De nem mindenki marhalábszárral készült. Volt, aki a töltött kelkáposztára, mások a csülkös pacalra, a tárkonyos ragulevesre, a babgulyásra, a húsos lecsóra vagy a bakonyi csirkemellre esküdtek.

Hátha valakinek megtetszik a főzés

A “Tarnabod és mi” csoport hat éve van jelen a faluban, benne mindenféle foglalkozású emberrel, akik segíteni akarnak, a szakácstól az operatőrön át a színházi nézőtéri felügyelőig. Amikor hideg van, havonta szerveznek ételosztást, a tavalyi, első főzőversenyre pedig még Oláh Gergőt is sikerült elhívni sztárvendégnek. Az alapanyagokat adományokból szerzik, most a verseny előtt pár nappal is kétséges volt, hogy minden összejön-e.

a4

Balogh Dániel, a Revolución nevű budapesti mexikói étterem séfje állandó tagja a csapatnak. Szerinte a hangulat mellett az a jó a főzőversenyben, hogy akik főznek, maguk is megtapasztalhatják, milyen tovább adni az ételt másoknak. "Egész más, mint szemlesütve sorbaállni egy ételosztáson, és elfogadni az adományt" – mondta. Balogh tavaly után most is benne volt a zsűriben, ahogy Módos Anikó és Sajben Csaba séfek is. Utóbbi a budavári Alabárdos étteremben dolgozik. Baloghnak óriási élmény, amikor a gyerekek büszkén mutatják neki, hogy kell felvágni a hagymát, vagy amikor elkérik az első karika kolbászt. "És közben tudod, hogy azért kéri, mert éhes".

a5

Szemere Katalin, a csoport egyik tagja korábban népszabadságos újságíró volt, most a BBC Good Food gasztromagazin főszerkesztője. Azt mondta, szeretnének másfajta programokat is elvinni Tarnabodra, felmerült például, hogy szervezzenek szexuális felvilágosítást, vagy hogy orvosok segítségével felmérjék, milyen betegségekkel küzdenek a helyiek. A vizes házak miatt sok gyerek asztmás, és sokan szenvednek azért is, mert nem látják a táblát. "Mi civilek vagyunk, nem ez a szakterületünk, de szeretnénk megtalálni azokat, akik igen" – mondta Szemere. Tarnabodon évek óta jelen van a Máltai Szeretetszolgálat is, amely óvodát, általános iskolát és Biztos Kezdet Gyerekházat üzemeltet a faluban.

a6

"Abban reménykedtünk, hátha valamelyik gyereknek megtetszik a főzés, és szakácsnak továbbtanulhatna. Esélyt szeretnénk mutatni a gyerekeknek, hogy kitörhessenek a mélyszegénységből, tanuljanak, és jobban éljenek, mint a felmenőik" – mondta Szemere. "Itt mindenki szegény, de a legszegényebbek nem jönnek el a főzőversenyre". Ők még az ételosztáson sem bukkannak fel, pedig a zsűri versenyen kívül főzött egy nagy kondér slambucot, amit aztán kiosztottak.

Az ételízesítő csak elrontja az ízeket

"Használjátok bátrabban a sót!" – tanácsolták szinte mindenkinek az első kóstolókörben. A hangulattal nem volt baj, volt, aki élő videóban közvetített a Facebookon, más meg beparkolt az utcára egy autóval, hangfalakat pakolt a tetejére, amelyekből aztán órákig üvöltött a Kis Grófó.

a8

Németh Ivánék már az első körben elkészültek a bakonyi csirkemellel, tányérra szedték, és petrezselyemmel díszítették, ahogy kell, pedig a tálalásra nem is járt pont.

"Meglepődtem, mert tavaly mindenki fűszeresen főzött" – mondta Balogh Dániel. A tárkonyos raguleves viszont szerinte az étlapon is megállná a helyét. “Pont annyi citrom, pont annyi tárkony, pont annyi só van benne, amennyi kell” – lelkendezett. Azt viszont nem értette, hogy ha mindenki ilyen jól főz, miért kértek minden recepthez ételízesítőt. “Beleteszik a rendes zöldségeket, erre elrontják ezzel a műanyaggal".

Azonban a dobogóra végül nem fért fel sem a szupergyors bakonyi, sem az elsőre tökéletesnek ítélt raguleves. A harmadik Tiborék marhalábszár-pörköltje, a második Ritáék töltött káposztája, a győztes pedig Emilék pacalja lett: a helyezettek fakanalat és élelmiszercsomagot kaptak, ráadásul a győztes recept megjelenik majd a BBC Good Food Magazinban is. A bodi ovi csapata végül különdíjat kapott, de a filctollnak és a bonbonnak csak részben örültek, azzal nem lehet jóllakni.

a9

via Abcúg


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Ágostont nem tudják meggyógyítani” – A szülők bejelentették, hogy egyéves kisfiuknak nem maradt esélye
A leukémiás kisfiú szülei megtört szívvel jelentették be, hogy Ágostont hazaviszik a kórházból, és minden közös pillanatot kihasználnak. Az orvosok szerint nincs már esély a gyógyulásra.


Az akut mieloid leukémiával küzdő Tóth-Helli Ágoston szülei a Facebookon jelentették be, hogy a kisfiuk többé nem kap kezelést, mert az orvosok nem látnak esélyt a gyógyulására.

„Az orvosok behívtak egy szobába mindkettőnket, és elmondták, hogy ők teljesen biztosak abban, hogy Ágostont nem tudják meggyógyítani” – írták a szülők.

A legutóbbi vizsgálat szerint Ágoston csontvelőeredménye 81 százalékos, ami azt mutatja, hogy az utolsó gyógyszer, a Stro nem hatott. Egy újabb kemoterápia ugyan meghosszabbíthatná az életét, de jelentősen rontaná az életminőségét, ráadásul továbbra is az elkülönítőben kellene tartózkodnia.

Mivel „a nyugati orvoslás semmi olyat nem tud adni, amivel minimális esély lenne a gyógyulásra”, a szülők úgy döntöttek, inkább hazaviszik a fiukat, és minden idejüket vele töltik.

Mint írták, tudják, hogy az orvosok „jót akarnak, teszik és mondják a tőlük telhető legjobbakat, mégis ez az, amit az ember az életében a legkevésbé akar hallani. Ez egyszerűen felfoghatatlan, és esélyét sem látjuk annak, hogy le tudjuk írni, mit érzünk most. Ágostont tegnap hazavittük. Mostantól 2–3 naponta fogunk kontrollra jönni, ha kell, akkor kap vérkészítményt és fájdalomcsillapítást, ha szükséges lenne. Viszont leukémia elleni kezelést, kemoterápiát már nem fog kapni. A kórház nyitva áll, az elkülönítőt fenntartják nekünk, bármikor visszaköltözhetünk, ha úgy érezzük, nem bírunk el a helyzettel otthon.”

Ágoston története tavasszal vált országszerte ismertté, amikor a szülei az akkor tíz hónapos kisfiú amerikai immunterápiás kezelésére indítottak gyűjtést.

A gyógyszert a gyártó biztosította volna, de a kiutazás, a kint tartózkodás és a kórházi költségek a családra hárultak. A 500 millió forintos cél rövid idő alatt összejött, de négy nappal az indulás előtt kiderült, hogy Ágoston mégsem kaphatja meg az amerikai kezelést.

A szülők azóta más lehetőségeket is kerestek, de egyik sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Most minden idejüket és energiájukat Ágostonra fordítják, és hálásak a sok támogatásért. Úgy fogalmaztak, talán egyszer valami olyan kezdeményezést hívhatnak életre, ami eddig nem volt Magyarországon, de erről majd később számolnak be.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Bár nem lát, de nagyon tud kötődni” – a rakparti varjúsimogatóban kiderült, hogy ezek a madarak nemcsak okosak, de szerethetők is
Veres Dorottya, a ReCrowery egyesület vezetője 2012 óta ment madarakat, főleg varjúféleket. Van egy saját menhelye, ahová befogadja a hozzá került sérült varjakat. Az edukációs állatvédő programsorozat célja, hogy lerombolja a tévhiteket, és közelebb hozza az emberekhez ezeket az okos madarakat.
Tóth Noémi - szmo.hu
2025. július 13.



A látvány olyan volt, akár egy inverz boszorkányos népmese: a feketeruhás, hosszú fekete hajú hölgy szeretettel puszilgatta és kézből etette a kezén ülő, rendkívül szelíd dolmányos varjút, Vaculát, aki ugyan nem tudott hálásan nézni rá, mert szegényke látássérültként született, de az egész lényéből áradt a szeretet gazdája felé. Vacula is egy azon befogadottak közül, amelyek nem életképesek segítség nélkül, de a másik simogatható cukiság is pórul járt a hajlott csőrével, amely önálló evésre alkalmatlan. Viszont lelkesen nyelte be a szájába tett hűsítő dinnyét a nagy melegben.

A Varjúsimogató nevű rendezvénysorozat egyik állomásán jártam, amelyet ezúttal a rakparton, a Viadukt bisztró előtti sétányon rendeztek meg. Voltak, akik előre eltervezetten érkeztek – gyerekkel is –, és olyanok is akadtak, akik arra andalogva pillantották meg a standot, és spontán közelebb merészkedtek.

Veres Dorottya, a ReCrowery egyesület vezetője 2012 óta ment madarakat, főleg varjúféleket. Van egy saját menhelye, ahová befogadja a hozzá került sérült varjakat. A fiókaként hozzá kerülő madarakat felnevelés és elvadítás után szabadon engedi – ez dolmányos varjak esetében egyéves korukban történik, addig fajtársaiktól tanulják el a varjúélet csínját-bínját.

A számos elütött, meglőtt, ragadozó által megfogott sérült madár teljes gyógyulás után szintén újra szabad lesz. Azokról, akik születési rendellenességgel élnek vagy tartós sérülést szenvedtek, Dóri életük végéig gondoskodik.

A simogató ötlete onnan eredeztethető, hogy két éve csapdákat tettek ki a varjaknak Budapest 13. kerületében, ugyanis a helyiek azt gondolták egy varjútámadás miatt, hogy ezek a madarak bántják az embereket. Holott csak áprilistól augusztus közepéig fészkelnek, ilyenkor nevelik a fiókákat a beilleszkedésre és élelemszerzésre, azaz ilyenkor védik a szülők a kisvarjakat – akár a vélt támadástól is –, amíg nem tanulnak meg repülni.

Mivel ezeknek az állatoknak akkoriban nagyon rossz volt a sajtója, Dóriék petíciót indítottak, és végül sikerült is 1000 aláírást gyűjteniünk, amelynek következtében az önkormányzat beszedte a csapdákat.

Utána jött a varjúsimogató ötlete: tavaly 15 ilyen eseményt tartottak – voltak iskolában, nyári táborban és fesztiválon egyaránt –, de idén is folytatják tavasztól ősz végéig.

A koncepció lényege, hogy bárkinek a karjára boldogan ráülnek ezek a kedves menhelylakók, de a kevésbé bátrak végigsimíthatják a tollukat, vagy csak közelről nézhetik őket – közben pedig Dóri mesél a varjakról, és válaszol a kérdésekre. Hiszen rengeteg a tévhit körülöttük: eleve feketék, sokan félnek tőlük, és olyan alaptalan vádak terjedtek el róluk, miszerint megeszik a többi madarat, illetve hogy miattuk nincs énekesmadár.

Én is itt tudtam meg, hogy a varjak olyannyira intelligensek, hogy 5-7 éves embereknek felelnek meg. Képesek eszközöket használni és készíteni, saját területük van, valamint ügyesen raktároznak élelmet. Megjegyzik az arcokat, erősen kötődnek, és pontosan tudják, ha valaki bántotta őket.

A hangos rikácsolás általában azt üzeni részükről, hogy hagyják békén a fiókáikat, hiszen ők kifejezetten gondoskodó szülők, évekig a gyermekeikkel maradnak. Ami még gyakran felmerülő hiedelem, hogy az éjszaka történt támadásokat az ő számlájukra írják, pedig a varjak nappali állatok, azaz éjjel egyáltalán nem támadnak.

Nagy sikerélmény Dóriéknak, amikor azt látják, hogy valaki fenntartásokkal érkezik a varjúsimogatóra, majd miután megismerkedik velük, rájön, hogy mégsem annyira gonoszak. Mindig van náluk szórólap is a tennivalókról és tanácsokról.

Elhangzott még az is, hogy

amennyiben bárki fiókát szeretne menteni, rögtön tegye egy sötét dobozba az állatot, és fecskendővel soha ne itassa, mert megfulladhat vagy sérülhet a légcsöve, a vizet csak eléjük kell tenni kis tálkában.

Utána nyugodtan fel lehet keresni a ReCrowery kertes házban kialakított menhelyét, valamint aki úgy érzi, utalhat is a madármenhelynek PayPalon keresztül EZEN a linken – én például Revoluton utaltam a standon kihelyezett QR-kódot beolvasva. Továbbá Dóri varjas rajzaiból készülő ajándéktárgyait is meg tudod vásárolni ITT. A madarak etetése és ellátása ugyanis egyre nagyobb pénzbeli terhet jelent, és a varjúmenhely fenntartása, a madarak etetése, gondozása egyetlen ember, Biborné Veres Dorottya önkéntes munkáján alapul.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Mikor felhívtam a 112-t, sírtam, zokogtam” - elmesélte a 8 éves Hanna, hogyan mentette meg anyukája életét
Az édesanya korábban megtanította lányának, mit kell tenni vészhelyzetben. Hanna most nagymamájánál él, a rendőrök ajándékokkal köszönték meg a bátorságát.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 13.



Hanna, a nyolcéves békéscsabai kislány különleges okból érkezett rendőrautóval a helyi kapitányságra. A rendőrök kézen fogva kísérték be az épületbe, hogy megköszönjék: életet mentett – mégpedig az édesanyjáét, számolt be róla az RTL Híradó.

Az édesanya július közepén lett rosszul, jelenleg is kórházban kezelik. Hanna most a nagymamájánál lakik.

„Tüdőembóliám volt a hajnali órákban. Az utolsó pillanatban tudtam szólni a nyolcéves kislányomnak, hogy hívja a mentőket, és ez így is történt” – mesélte az édesanya. Néhány perc múlva elvesztette az eszméletét, így Hanna maradt mellette, és követte a segélyhívó utasításait.

A kislány bevallotta, hogy nagyon megijedt.

„Mikor felhívtam a 112-t, sírtam, zokogtam, nagyon nem értettek szerintem semmit”

– mondta. A kislány végig kitartott az anyukája mellett, amíg a segítség megérkezett.

„Mondták, hogy mit kell csinálni, hogy rázzam meg anyának a vállát, meg hogy a fejét fordítsam úgy, mert ugye előre volt esve, hogy úgy oldalra. Nem bírtam, mert olyan, mintha úgy feszítette volna” – idézte fel Hanna.

Az édesanya már óvodás korában megtanította neki, mit kell tenni, ha baj van.

„Egy pár évvel ezelőtt átvettük, hogyha bármi történik velem vagy bárki mással, esetleg az utcán is lehetősége van rá, akkor mit kell, hogy tegyen, hívni kell a segélyhívót, be kell mutatkozni, el kell mondani, hogy mi a probléma, vagy ő mit lát, és nagyon ügyesen helytállt ebben a rendkívüli helyzetben” – mondta.

Szemenyei Kamilla őrmester ért elsőként a helyszínre.

„Igazából megmentette az édesanyja életét a telefonhívásával, ehhez nagyon nagy lélekjelenlét kellett. Ezt szerintem ott ő akkor nem fogta fel, emiatt is gondoltam, hogy óriási nagy trauma lehet ez számára...” – mondta a rendőr.

Az RTL teljes riportját a békéscsabai életmentésről itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Összeütközött a tornaórán egy osztálytársával, összeesett és leállt a szíve Dávidnak – a járástól a beszédig mindent újra kellett tanulnia
A fiatal fiú szíve a tornateremben állt le, életéért hetekig küzdöttek az orvosok. Most a család Miskolcra költözne, hogy Dávid folytathassa a gyógyulást – segítséget kérnek.


Két évvel ezelőtt egy salgótarjáni általános iskolás fiú, Dávid, tornaóra közben ütközött össze egyik osztálytársával. A baleset után összeesett, leállt a szíve, és újra kellett éleszteni.

„A mentők kiérkezéséig egyik kollégánk azonnal és szakszerűen eljárva nyújtott segítséget és így hozzájárult a gyermek életének megmentéséhez” – mondta Tőzsér Katalin, a Salgótarjáni Általános Iskola és Kollégium intézményvezető-helyettese.

Dávid ezután kórházba került, ahol többször újra kellett éleszteni. Hosszú ideig altatásban tartották, lélegeztetőgépre került, majd kanült és szondát kapott.

Édesanyja így emlékezett vissza azokra a napokra: „Annyit tudtak mondani, hogy a kanülön keresztül fog lélegezni, ezen keresztül fog enni, és nem sok remény volt arra, hogy újra a régi lesz.”

Hónapokkal később Dávid hazamehetett, de sem írni, sem olvasni, sem közlekedni nem tudott. „Minden képessége elment, úgy jöttünk haza, hogy se írni, se olvasni, semmit nem tudott, közlekedni sem” – mondta az édesanya.

Azóta Dávid állapota sokat javult. A család most Miskolcra költözne, hogy a megyei kórházban speciális fejlesztésekhez és gyógytornához juthasson. Kevés pénzük van, ezért Dávid édesanyja a közösségi oldalon kért segítséget, hogy a költözés megvalósulhasson.

Az apa azt szeretné, ha fiuk a tanulásra koncentrálhatna. „Nagyon jó képességű gyerek volt, nagyon jól ment neki a suli” – mondta a Híradónak.

Dávid még mindig nehezen beszél, de elárulta: „Csatár voltam és gólszerző...” Ma is nagyon szereti a focit, de arról sem tett le, hogy felnőttként orvos vagy rendőr legyen.

Az RTL Híradó riportja Dávidról:


Link másolása
KÖVESS MINKET: