KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Először találkoztak a szülők a kisfiúval, aki megkapta kétéves lányuk szívét

'Nagyon szerettem volna találkozni velük, hogy még egyszer hallhassam a lányom kedves szívdobogását' - mondta az agyhártyagyulladásban elhunyt kislány anyukája. Aztán létrejött a várva várt találkozás.


Brandon és Lacey kislánya kétéves korában, agyhártyagyulladásban halt meg. A szülők úgy döntöttek, kislányuk szívét felajánlják, hogy egy másik kisgyerek életét menthessék meg vele. A kislány anyukája, Lacey reménykedett benne, hogy a család, akinek gyerekén a kis Alaiya szíve segített, értékeli ezt. "Nagyon szerettem volna találkozni velük, hogy még egyszer hallhassam a lányom kedves szívdobogását" - mondta a nő. A nagy találkozás végül összejött, és a család fotósa is ott volt, aki le is fotózta az eseményt.

A szívhez szóló történet, amit alább olvashattok, a Love What Matters oldalán jelent meg.

„Miután édes kisbabánk, Alaiya, baktérium okozta agyhártyagyulladásban az életét vesztette, félrevontak minket, és megkérdezték, hogy fel szeretnénk-e ajánlani a szerveit. A férjem és én nem hezitáltunk, azonnal válaszoltunk, hogy IGEN! Alaiya egy nagyon odaadó gyermek volt, és tudtuk, hogy helyes, amit teszünk. Tudtuk, hogy így meg tudja menteni mások életét.

Amikor hírt kaptunk, hogy Alaiya szíve megmentett egy 10 hónapos kisfiút, nagyon örültünk a döntésünknek, hogy Lai donor lett."

„Az az év szörnyű volt; az édesanyámat és a lányomat 8 nap különbséggel vesztettem el, és ez volt a legrosszabb dolog, ami valaha történt velem. Nem sokkal később kiderült, hogy várandós vagyok a harmadik lányunkkal. A gyász és a terhesség együtt nem volt könnyű senkinek sem.

A 3 évesünk össze volt zuhanva, hogy elveszítette a testvérét és a legjobb barátját. De a családunk sokkal közelebb került egymáshoz.

Sokat gondolkodtunk azon, hogy vajon a család, aki megkapta a lányunk szívét, mennyire értékeli a csodálatos ajándékot, amit Alaiyának köszönhetnek. Én imádkoztam azért, hogy találkozhassak velük, és hallhassam a kedves szívdobogását még egyszer.

2016. december 28-án a fotósunk megkeresett. Azt mondta, hogy valaki szeretne nekünk írni egy levelet, és megkérdezte, hogy megadhatja-e a címünket. Mondtam neki, hogy nyugodtan. De nagyon kíváncsi voltam, hogy ki lehet az. Majd sikerült kihúznom belőle, és végre elmondta nekem, hogy annak a kisfiúnak az anyukája az, akik Alaiya szívét megkapta. Nagyon elérzékenyültem, de nagyon boldog voltam.

Angela, Mason anyukája megkeresett a Facebookon, és megosztottuk a történeteinket egymással. Nem tudta elégszer hangsúlyozni, hogy mennyire hálásak azért, hogy Mason kapott még egy esélyt az életre, és hogy ő és az egész családja segíteni fogja abban, hogy teljes életet éljen. Amikor láttuk, hogy minden bejegyzésében, amit Masonről ír, nem feledkezik meg Alaiyáról sem, tudtuk, hogy szereti őt.

Egész évben arról beszélgettünk, hogy milyen jó lenne találkozni, tudtuk, hogy ez fontos mindannyiunk számára, hiszen egy életen át tartó kapcsolatba kerültünk. Szeptember 25-én pedig végre tökéletes találkozót tudtunk összehozni, mert Masonnek Nashville-be kellett mennie az orvosához, és az mindkettőnknek félúton volt.

A férjemmel együtt hullámvasúthoz hasonlóan változtak az érzelmeink.

Amikor először megláttuk Masont, azonnal éreztük a vele a különleges kapcsolatot.

Olyan sok érzés kavargott bennem. Boldog és szomorú voltam egyszerre.

Nagy megnyugvás volt számunkra látni, hogy Mason milyen boldog és energikus. Bebizonyította nekünk, hogy Alaiya szíve igazán 'tökéletes' volt számára. Ez a találkozás igazán keserédes volt nekünk, hiszen szülőként azt szeretnénk, ha minden gyermekünk velünk lehetne, de sajnos ez nem így van.

Egy tökéletes világban Alaiya és Mason is megmenekültek volna, Angela és én pedig a Target áruházban, a babacuccok mellett találkoztunk volna - de az nem a mi történetünk."

„Bármit megadnánk, hogy visszakapjuk a kicsinket, mégis nagyon örülünk, hogy Mason ilyen jól van. Láttuk benne Alaiyát tegnap. Annyira boldogok vagyunk, hogy a családjaink találkozhattak. Csodálatos összejövetel volt és

biztosan tudjuk, hogy nem is kerülhetett volna jobb családhoz. Látszik rajtuk, hogy milyen sok szeretettel gondolnak, ami angyali kislányunkra. Örökre van köztünk egy kötelék”

– mondta Lacey.

Angela, Mason anyukája pedig azt mondta: „Annyira különleges volt találkozni a donorcsaládunkkal. Még mindig lenyűgöz, hogy a kisfiunk milyen hamar elkezdett velük ismerkedni.

Általában hetekig eltart, amíg Mason megszokja azokat, akikkel korábban még nem találkozott, de velük más volt a helyzet, mintha már évek óra ismerte volna őket. Én hiszek abban, hogy a szülői szeretet örökké beleszövődik az ember szívébe, és semmi kétség nem fér ahhoz, hogy az a szív, amely Masonben dobog, felismerte Brandont és Lacey-t.

Örökké hálás leszek az élet ajándékáért, és mindig biztosítani fogom Masonnek azt, hogy elég teljesen életet élhessen két ember számára is.”

A fotóst is, akinek a találkozás köszönhető, nagyon megérintette, amit látott.

„Nagyon nagy megtiszteltetés számomra, hogy dokumentálhattam a család nagy napját, akik felajánlották a 2 éves kislányuk szívét egy kisfiúnak. Külön köszönet a két családnak, akik megengedték nekem, hogy megosszam a világgal, hogy mennyi jóság és a szeretet van a szervadományozásban” - írta a képek kapcsán.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Képtelen vagyok ezt kifizetni” – 370 ezres villanyszámlát kapott a bohócdoktor
A számla egy új szabályozás miatt érkezett, pedig Ádi bohóc csak nemrég költözött be a rossz állapotú házába, amit nemrég vásárolt. Még a részletfizetést sem engedélyeztek.


Kovács István Ádám, az Egy tábla szeretet alapítvány bohócdoktora 371 333 forintos áramszámlát kapott, írja a Blikk. A számla teljesen lesújtotta, mivel átalányban fizet havi 70 ezer forintot, és úgy érezte, ez az összeg teljesen váratlanul érte.

„Képtelen vagyok ezt kifizetni”

– mondta Ádi bohóc.

Miután megkapta a csekket, felkereste az áramszolgáltató ügyfélszolgálatát, bízva abban, hogy valamilyen félreértés történt, vagy legalább részletfizetést kérhet. Ott azonban elmagyarázták neki, hogy a követelés jogszerű. Egy januári kormányrendelet értelmében, ha egy háztartás bármely évben túllépi az 5 ezer kWh éves áramfogyasztást, kötelező új mérőórát felszerelni, amelyet távolról is le lehet olvasni. Ennek ára 251 ezer forint, a fennmaradó összeg pedig az áramszámla különbözete.

A szolgáltató azt is közölte, hogy

részletfizetést azért nem tudnak biztosítani, mert az ingatlan kevesebb mint egy éve van Ádám nevére írva.
Kovács Ádám István/Facebook

A bohócdoktor szerint a magas fogyasztás még azelőtt keletkezett, hogy ténylegesen beköltözhetett volna, mivel a házvásárlás hónapokig elhúzódott egy hagyatéki eljárás miatt. A mérőóra viszont már az ő nevén szerepelt.

Ádám két munkahelyen dolgozik, hogy biztosítani tudja a megélhetését és az alapítvány munkáját. Az Egy tábla szeretet alapítvány nevében rendszeresen látogatja a kórházakat, ahol beteg gyermekeknek segít mosolyt csalni az arcára

– és egy tábla csokit is ad nekik. Bár arra törekszik, hogy a gyerekek ebből semmit se vegyenek észre, sokszor nehéz elrejtenie a mögöttes feszültséget.

Egy korábbi orvosi műhiba miatt fél tüdejét el kellett távolítani. Ennek ellenére nemrégiben sikerült saját házat vásárolnia a Mátrában. Az ingatlan rossz állapotban volt, de munka mellett fokozatosan rendbe hozta.

Ha segíteni szeretnél a bohócdoktoron, az alábbi számlaszámon megteheted:

Megyesi Krisztián

OTP BANK

11773449-02829621-00000000


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Eldőlt, hogy melyik az ország legjobb iskolája - egy kisvárosi suli vitte haza a díjat
Összesen 44 jelölés érkezett az ország különféle pontjairól, amelyek közül ötöt választott ki a szakértői zsűri. Egy újszászi suli lett végül a győztes.


Idén először hirdették meg Az ország legjobb iskolája díjat, amelynek győztese közönségszavazással dőlt el. Az elismerést az Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola nyerte el a Telexen lebonyolított szavazáson.

A pályázatot még márciusban indította az Együttnevelés Szövetség, amely szülőkből, pedagógusokból és oktatási szakértőkből áll. Összesen 44 jelölés érkezett különböző intézményektől, ezek közül választotta ki a szakértői zsűri azt az öt iskolát, amelyek bejutottak a döntőbe.

A zsűri tagjai között volt Berényi Eszter, Derdák Tibor, Ercse Krisztina, Németh Szilvia és Radó Péter is. A döntőbe jutott intézmények a következők:

  • Szent Pál Marista Általános Iskola, Karcag
  • Kondor Béla Általános Iskola, Budapest
  • Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Kaba
  • Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Újszász
  • Nézsai Mikszáth Kálmán Szlovák Nemzetiségi Általános Iskola, Nézsa

A zsűri olyan iskolákat választott ki, amelyek bár nem a kompetenciamérések élmezőnyében szerepelnek, mégis kiemelkedő munkát végeznek. A tanárok odafigyelnek a diákokra, támogatják őket, ha nehézségeik vannak, és bátorítják őket, ha valamiben tehetségesek. Fontos szempont volt az is, hogy ezekben az intézményekben otthonos, elfogadó környezet várja a gyerekeket, ahol biztonságban érezhetik magukat. Emellett a szülőkkel való kapcsolat is közvetlen, a közösségek pedig összetartók.

Az ilyen iskolák nem válogatnak, hanem lehetőséget adnak minden gyereknek.

Az Újszászi Vörösmarty Mihály Általános Iskoláról készült kisfilm elérhető a YouTube-on.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Berohant a tűzbe, és kivezette a csikókat – a 16 éves Blanka mentette meg a lovakat a biztos haláltól Szarvason
A díjugrató versenyről hazatérő tinédzser nem habozott, amikor meglátta a füstöt. A tanya gazdája szerint 20 év munkája égett le, de az állatok túlélték.


Hazafelé tartott egy díjugrató versenyről a 16 éves Blanka és édesanyja, Lestyán Réka, amikor szokatlan látvány fogadta őket a szarvasi tanyavilágban. Sűrű, fekete füst gomolygott az égen – egy tanya lángokban állt. Blanka épp aludt az autóban, de amikor anyukája felébresztette, azonnal tudta, hogy baj van, írja a Blikk.

„Egyértelmű volt, hogy valakinek ég a birtoka. Félrehúzódtam, felébresztettem a lányom, aki nem kérdezett semmit, látta, mi a helyzet. Rohantunk a kertek alatt, bokrokon, árkokon, trágyadombokon át segíteni”

– idézte fel az édesanya.

A helyszínre érve látták, hogy lángol egy szénatároló. A forróság szinte elviselhetetlen volt, a lángok akár négy méter magasra is felcsaptak. A káosz közepette Blanka észrevette, hogy az egyik istállóban lovak rekedtek bent, és senki nem mert bemenni hozzájuk.

A tinilány nem habozott: félrelökte az embereket, és elindult az épület felé. Egyesével nyitotta ki a boxokat, majd kivezette a rémült állatokat. Mire a tűzoltók megérkeztek, mindegyik ló biztonságban volt.

„Mire észrevettem, mire készül Blanka, már nem tudtam visszatartani. Féltettem, de éreztem, hogy nem lesz baja, nem lehet baja, pontosan tudja, mit csinál” – mesélte meghatottan Réka.

„Ott állt a lányom, kormosan, izzadtan, de büszkén, és már nemcsak egy kislány volt, hanem egy igaz ember. Ott volt benne az édesapja öröksége, tartása, csendes ereje. Amit tett, nem puszta bátorság volt, hanem egy hatalmas, mély, emberi teljesítmény, ösztönös, valódi hősiesség.”

A tanya porig égett, de a gazda, Zsolt nem a veszteséget emelte ki, hanem azt, amit Blanka tett.

„A tanya a miénk, és a család nevében is szeretném megköszönni Blankának az önzetlen segítséget. Az életét kockáztatva segített a lovakon, ennél bátrabb dolgot még soha sem láttam. A lovaknak nem lett bajuk, de a pajta sajnos leégett. Ám ez, amit itt láttunk, tartást ad ahhoz, hogy ne keseregjünk, hanem takarítsuk el a romokat és építsünk új istállót a lovainknak, hiszen ők megmaradtak.”

Blanka gyerekkora óta lovagol, otthon is ő felel a hátasokért, és már olyan makacs lovat is megszelídített, akivel a tapasztaltabb idomárok is kudarcot vallottak. A hétvégén az országos bajnokságra készül a Kincsem Parkban.

A helyiek is tisztelettel beszélnek róla. Egy szarvasi lovas, Gábor így fogalmazott: „Nagyon jó látni, hogy ilyen gyerekek is vannak a telefonjukat nyomkodó korosztályban. Itt a tűzoltók is tisztelegtek tegnapelőtt egy csepp lánynak, aki viszont szerényen elhárított minden dicséretet, nyilatkozatot, csak annyit mondott, ki kellett hoznia a lovakat. Egy gyerek öntött belénk erőt, hitet, ez maga a csoda.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Életmentő kettős szervátültetésen esett át Franciaországban a 11 éves Olivér – két év után térhetett haza
A kolozsvári kisfiút két évig kezelték Franciaországban, miután itthon lemondtak róla. Egy fertőzés is megtámadta a szervezetét, ő azonban most örül, hogy iskolába járhatott, és hogy nemsokára ötödikes lesz.


Olivér mindössze néhány éves volt, amikor kiderült, hogy súlyos betegséggel kell megküzdenie. Először Miskolcon vizsgálták, majd Budapestre került, ahol a család a lehető legtöbb szakemberrel konzultált. A vizsgálatok eredménye azonban lesújtó volt: kiderült, hogy a kisfiú vesetágulata rosszabbodott, ráadásul a mája is súlyosan károsodott. Az orvosok kimondták: csak egy vese- és májátültetés adhat esélyt – írja a Blikk.

Romániában, ahol a család él, egyik orvos sem vállalta el a beavatkozást. Azt mondták, túl nagy a kockázat, és azt sem hallgatták el, hogy szerintük a kisfiúnak már csak egy éve van hátra. A szülők azonban nem adták fel a reményt: végül sikerült kijutniuk Franciaországba, Lyonba, ahol 2023. június 18-án elvégezték az életmentő műtétet.

A műtét után hosszú felépülési időszak következett.

Olivért két éven keresztül kezelték a lyoni kórházban. Több komplikáció is nehezítette a gyógyulást, többek között fertőzések és betegségek. A fiúnak a mai napig rendszeres kezelésekre van szüksége.

Május végén azonban végre hazatérhetett az édesanyjával együtt. „Május 21-én engedtek haza minket” – mesélte Boros Lídia, Olivér édesanyja a portálnak. „Egy hónapot kaptunk, és már utazunk is vissza Lyonba, hiszen a kezeléseket folytatni kell.”

Olivért közben egy kórokozó is megtámadta, ami miatt mintát kell venni a veséjéből. Egy olyan vírusról van szó, amely normál esetben minden ember szervezetében jelen van, de nála – a kilökődésgátló szerek miatt – felerősödött. A gyógyszereket emiatt le kellett állítani, ami azzal jár, hogy a szervezete elkezdett antitesteket termelni a beültetett vesével szemben.

Az elmúlt hónap azonban különleges volt Olivér számára. Végre nem csak a kórház és a kezelések határozták meg a napjait – iskolába járhatott, és olyan dolgokkal foglalkozhatott, mint a többi gyerek. „Talán ő az egyetlen, aki az osztályából tényleg szereti a sulit” – mesélte az édesanyja. Bár Lídia így sem tud teljesen elszakadni a betegségtől: kétóránként be kell mennie az iskolába, hogy katéterezze a kisfiát.


Link másolása
KÖVESS MINKET: