KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Elég férfi vagy a rózsaszínhez? – közismert férfiak vállalták ismét a részvételt a Mellrákinfó kampányban

Többek közt Kulka János, Vincze Ottó, Schiffer Miklós és Varga Dániel is rózsaszínbe öltöztek, hogy hangsúlyozzák a férfiak szerepét ebben a nagyon fontos ügyben.


A Mellrákinfó Egyesület tavaly októberi „Elég férfi vagy a rózsaszínhez?” elnevezésű kampánya annyira sikeres volt, hogy azt az idei évben is folytatják. A tavalyi csapat két új emberrel egészül ki, akik teljes mellszélességgel támogatják a mellrák elleni küzdelmet. Az egyesület felkérésére rózsaszínbe öltöztek, hogy hangsúlyozzák a férfiak szerepét ebben a nagyon fontos ügyben.

Magyarországon évente 8500 nőnél diagnosztizálnak mellrákot és körülbelül 2500 nőt veszítünk el a késői felismerés miatt. Rendszeres mammográfiai szűréssel a betegség a korai stádiumban rendkívül jó arányban gyógyítható, mégis kevesen, a nők 40-50%-a jár csak el a szűrővizsgálatokra, amíg ezzel szemben a skandináv országokban ez a szám 80% körül van.

A részvételi arány javítása érdekében a Mellrákinfó Egyesület úgy döntött, hogy októberben, a mellrák elleni küzdelem hónapjában ezúttal a férfiakat is megszólítja, ugyanis szó szerint életet menthet az odafigyelésük és támogatásuk. Az egyesület figyelemfelhívó kampányában résztvevő ismert férfiak nemcsak a nevüket és arcukat vállaltak, de úgy döntöttek, hogy a betegség elleni küzdelem szolidaritásaként októberben rózsaszínt viselnek.

Schiffer Miklós stílusszakértő és Vincze Ottó magyar válogatott labdarúgó azonnal igent mondtak a felkérésre.

Schiffer Miklós: „Amikor találkoztam Borival, azonnal tudtam, hogy támogatni fogom ezt a kezdeményezést. A lelkesedése, a tiszta és őszinte segíteni akarása példaértékű. Fontosnak tartom, hogy az emberek tudatában legyenek ennek az alattomos és mindenkit fenyegető kórnak a jelenlétéről, arról, hogy figyelni kell rá és hogy leküzdhető.”

Vincze Ottó: „Megtisztelő, hogy részt vehetek ebben a kezdeményezésben. Ha a rosszra jóval válaszolunk, és a változásra koncentrálunk, akkor mindent jóvá tehetünk!”

Kulka János az elsők között csatlakozott tavaly a megmozduláshoz:

„A testvérem patológus, aki 25 éve emlőrákkal foglalkozik. Tudom, hogy milyen fontos a mammográfiás szűrés és a korai diagnózis, mert az időben felfedezett betegség nagyon jól gyógyítható. Fontos, hogy ezt minél többen tudják és ebben a férfiaknak is van felelőssége”

- mondta színművész.

Andor Tamás, aki Bacsó Péter rendező operatőreként ismerhetünk, de dolgozott az István, a király-on is, szintén csatlakozott a rózsaszínt viselők táborába: „Akinek édesanyja, leánya, párja, szerelme, felesége van, az odaáll és megmutatja, hogy tele van aggodalommal és szeretettel azok iránt, akiknek nem tud tevőlegesen segíteni” – fogalmazott az operatőr.

„A mellrákkal való szembesülés és a gyógyuláshoz vezető út emberfeletti, társ nélkül pedig még nehezebb” – mondta Halom Bori, az egyesület vezetője. „Ezért igyekszünk megszólítani a férfiakat is, hiszen sokszor ők találják meg az elváltozást a nőnél. Fontosnak tartjuk felhívni a férfiak figyelmét arra is, hogy bíztassák kedvesüket az ingyenes mammográfiás vizsgálaton való részvételre és ösztönözzék párjukat, hogy azonnal forduljanak orvoshoz, ha bármi szokatlant észlelnek magukon.”

Idén az egyik nagy biztosítótársaság is rózsaszínbe öltözik.

„Egyik kolléganőnk országosan ismertté vált bátor szembenézése a mellrákkal, és az, hogy minél szélesebb körben szeretné felhívni a figyelmet a saját magunkra való odafigyelés, a korai felismerés fontosságára, arra motivált minket, hogy mi is a felvállalt ügye mellé álljunk, és támogassuk a mellrák elleni küzdelmet. Ezért valósítjuk meg a Mellrákinfó Egyesülettel közös kampányunkat is, mellyel szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy ezek a fontos üzenetek minél több emberhez eljussanak. Kollégáink személyes kiállása mellett külön öröm számunkra, hogy az összes általunk szponzorált férfi sportcsapat is csatlakozott hozzánk.

A Fradi labdarúgó klasszisai és vízilabdázói, illetve a MOL-Pick Szeged kézilabdázói közül olyan sztárokkal viseljük együtt a rózsaszínt, mint például Lipcsei Péter, Dragóner Attila, Vogel Soma, Vámos Márton vagy Mikler Roland és Bánhidi Bence

– mondta el Koháry András a Groupama Biztosító kommunikációs és PR vezetője.

A Mellrákinfó Egyesület immár hatodik éve azon munkálkodik, hogy minél több nőhöz eljusson üzeneteivel: oda kell figyelni magunkra, a testünk jelzéseire és el kell járni a szűrővizsgálatokra. Ha pedig bármi szokatlant észlelünk, akkor azonnal orvoshoz kell fordulni és nem szabad hagyni „lerázni” magunkat. Bár a statisztikák szerint ez még mindig az 50 év feletti nők vezető betegsége, az egyesület azt tapasztalja, hogy a Facebookon általuk létrehozott zárt és titkos csoportban egyre több 40, sőt 30 év alatti érintett nő csatlakozik hozzájuk.

Szereplők:

Schiffer Miklós (stílusszakértő)

Vincze Ottó (válogatott labdarúgó)

Varga Dániel (olimpiai bajnok vizilabdázó)

Litkey Farkas (világbajnok vitorlázó)

Kulka János (Kossuth díjas színművész)

Kalovits Gábor (amerikai focista)

Csikós Árpád (fotóművész)

Szoboszlay András (rajzoló művész)

Andor Tamás (operatőr)

Sándor Pál (filmrendező)

Pietro Jackson (Hot Man Dance alapítója)

Mezőffy Tamás (európa-, és világbajnok virágdesigner)

Bozsó Szilárd (életigenlő)

Dombovári Tamás (fotográfus)

Púza András (Hard Dog Race alapítója)

Fotó: Csikós Árpád, Dombóvári Tamás

Helyszín: Tiliteo studio, Madison studio

Grafika: Szoboszlay András

Az online kampány október 1-jén indul a Facebookon és egész hónapban fut. Az eseményben arra buzdítják a férfiakat, hogy posztoljanak magukról olyan képet, amin valami rózsaszín vagy pink ruhadarabot viselnek, ezzel mutatva ki támogatásukat. A hónap végén a posztolók között egy 2 személyes vacsora utalványt sorsolnak ki, mely a Mezzo Music Restaurantba szól. Emellett a város több pontján lesznek láthatóak a képek a villamosmegállókban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Ágostont nem tudják meggyógyítani” – A szülők bejelentették, hogy egyéves kisfiuknak nem maradt esélye
A leukémiás kisfiú szülei megtört szívvel jelentették be, hogy Ágostont hazaviszik a kórházból, és minden közös pillanatot kihasználnak. Az orvosok szerint nincs már esély a gyógyulásra.


Az akut mieloid leukémiával küzdő Tóth-Helli Ágoston szülei a Facebookon jelentették be, hogy a kisfiuk többé nem kap kezelést, mert az orvosok nem látnak esélyt a gyógyulására.

„Az orvosok behívtak egy szobába mindkettőnket, és elmondták, hogy ők teljesen biztosak abban, hogy Ágostont nem tudják meggyógyítani” – írták a szülők.

A legutóbbi vizsgálat szerint Ágoston csontvelőeredménye 81 százalékos, ami azt mutatja, hogy az utolsó gyógyszer, a Stro nem hatott. Egy újabb kemoterápia ugyan meghosszabbíthatná az életét, de jelentősen rontaná az életminőségét, ráadásul továbbra is az elkülönítőben kellene tartózkodnia.

Mivel „a nyugati orvoslás semmi olyat nem tud adni, amivel minimális esély lenne a gyógyulásra”, a szülők úgy döntöttek, inkább hazaviszik a fiukat, és minden idejüket vele töltik.

Mint írták, tudják, hogy az orvosok „jót akarnak, teszik és mondják a tőlük telhető legjobbakat, mégis ez az, amit az ember az életében a legkevésbé akar hallani. Ez egyszerűen felfoghatatlan, és esélyét sem látjuk annak, hogy le tudjuk írni, mit érzünk most. Ágostont tegnap hazavittük. Mostantól 2–3 naponta fogunk kontrollra jönni, ha kell, akkor kap vérkészítményt és fájdalomcsillapítást, ha szükséges lenne. Viszont leukémia elleni kezelést, kemoterápiát már nem fog kapni. A kórház nyitva áll, az elkülönítőt fenntartják nekünk, bármikor visszaköltözhetünk, ha úgy érezzük, nem bírunk el a helyzettel otthon.”

Ágoston története tavasszal vált országszerte ismertté, amikor a szülei az akkor tíz hónapos kisfiú amerikai immunterápiás kezelésére indítottak gyűjtést.

A gyógyszert a gyártó biztosította volna, de a kiutazás, a kint tartózkodás és a kórházi költségek a családra hárultak. A 500 millió forintos cél rövid idő alatt összejött, de négy nappal az indulás előtt kiderült, hogy Ágoston mégsem kaphatja meg az amerikai kezelést.

A szülők azóta más lehetőségeket is kerestek, de egyik sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Most minden idejüket és energiájukat Ágostonra fordítják, és hálásak a sok támogatásért. Úgy fogalmaztak, talán egyszer valami olyan kezdeményezést hívhatnak életre, ami eddig nem volt Magyarországon, de erről majd később számolnak be.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Bár nem lát, de nagyon tud kötődni” – a rakparti varjúsimogatóban kiderült, hogy ezek a madarak nemcsak okosak, de szerethetők is
Veres Dorottya, a ReCrowery egyesület vezetője 2012 óta ment madarakat, főleg varjúféleket. Van egy saját menhelye, ahová befogadja a hozzá került sérült varjakat. Az edukációs állatvédő programsorozat célja, hogy lerombolja a tévhiteket, és közelebb hozza az emberekhez ezeket az okos madarakat.
Tóth Noémi - szmo.hu
2025. július 13.



A látvány olyan volt, akár egy inverz boszorkányos népmese: a feketeruhás, hosszú fekete hajú hölgy szeretettel puszilgatta és kézből etette a kezén ülő, rendkívül szelíd dolmányos varjút, Vaculát, aki ugyan nem tudott hálásan nézni rá, mert szegényke látássérültként született, de az egész lényéből áradt a szeretet gazdája felé. Vacula is egy azon befogadottak közül, amelyek nem életképesek segítség nélkül, de a másik simogatható cukiság is pórul járt a hajlott csőrével, amely önálló evésre alkalmatlan. Viszont lelkesen nyelte be a szájába tett hűsítő dinnyét a nagy melegben.

A Varjúsimogató nevű rendezvénysorozat egyik állomásán jártam, amelyet ezúttal a rakparton, a Viadukt bisztró előtti sétányon rendeztek meg. Voltak, akik előre eltervezetten érkeztek – gyerekkel is –, és olyanok is akadtak, akik arra andalogva pillantották meg a standot, és spontán közelebb merészkedtek.

Veres Dorottya, a ReCrowery egyesület vezetője 2012 óta ment madarakat, főleg varjúféleket. Van egy saját menhelye, ahová befogadja a hozzá került sérült varjakat. A fiókaként hozzá kerülő madarakat felnevelés és elvadítás után szabadon engedi – ez dolmányos varjak esetében egyéves korukban történik, addig fajtársaiktól tanulják el a varjúélet csínját-bínját.

A számos elütött, meglőtt, ragadozó által megfogott sérült madár teljes gyógyulás után szintén újra szabad lesz. Azokról, akik születési rendellenességgel élnek vagy tartós sérülést szenvedtek, Dóri életük végéig gondoskodik.

A simogató ötlete onnan eredeztethető, hogy két éve csapdákat tettek ki a varjaknak Budapest 13. kerületében, ugyanis a helyiek azt gondolták egy varjútámadás miatt, hogy ezek a madarak bántják az embereket. Holott csak áprilistól augusztus közepéig fészkelnek, ilyenkor nevelik a fiókákat a beilleszkedésre és élelemszerzésre, azaz ilyenkor védik a szülők a kisvarjakat – akár a vélt támadástól is –, amíg nem tanulnak meg repülni.

Mivel ezeknek az állatoknak akkoriban nagyon rossz volt a sajtója, Dóriék petíciót indítottak, és végül sikerült is 1000 aláírást gyűjteniünk, amelynek következtében az önkormányzat beszedte a csapdákat.

Utána jött a varjúsimogató ötlete: tavaly 15 ilyen eseményt tartottak – voltak iskolában, nyári táborban és fesztiválon egyaránt –, de idén is folytatják tavasztól ősz végéig.

A koncepció lényege, hogy bárkinek a karjára boldogan ráülnek ezek a kedves menhelylakók, de a kevésbé bátrak végigsimíthatják a tollukat, vagy csak közelről nézhetik őket – közben pedig Dóri mesél a varjakról, és válaszol a kérdésekre. Hiszen rengeteg a tévhit körülöttük: eleve feketék, sokan félnek tőlük, és olyan alaptalan vádak terjedtek el róluk, miszerint megeszik a többi madarat, illetve hogy miattuk nincs énekesmadár.

Én is itt tudtam meg, hogy a varjak olyannyira intelligensek, hogy 5-7 éves embereknek felelnek meg. Képesek eszközöket használni és készíteni, saját területük van, valamint ügyesen raktároznak élelmet. Megjegyzik az arcokat, erősen kötődnek, és pontosan tudják, ha valaki bántotta őket.

A hangos rikácsolás általában azt üzeni részükről, hogy hagyják békén a fiókáikat, hiszen ők kifejezetten gondoskodó szülők, évekig a gyermekeikkel maradnak. Ami még gyakran felmerülő hiedelem, hogy az éjszaka történt támadásokat az ő számlájukra írják, pedig a varjak nappali állatok, azaz éjjel egyáltalán nem támadnak.

Nagy sikerélmény Dóriéknak, amikor azt látják, hogy valaki fenntartásokkal érkezik a varjúsimogatóra, majd miután megismerkedik velük, rájön, hogy mégsem annyira gonoszak. Mindig van náluk szórólap is a tennivalókról és tanácsokról.

Elhangzott még az is, hogy

amennyiben bárki fiókát szeretne menteni, rögtön tegye egy sötét dobozba az állatot, és fecskendővel soha ne itassa, mert megfulladhat vagy sérülhet a légcsöve, a vizet csak eléjük kell tenni kis tálkában.

Utána nyugodtan fel lehet keresni a ReCrowery kertes házban kialakított menhelyét, valamint aki úgy érzi, utalhat is a madármenhelynek PayPalon keresztül EZEN a linken – én például Revoluton utaltam a standon kihelyezett QR-kódot beolvasva. Továbbá Dóri varjas rajzaiból készülő ajándéktárgyait is meg tudod vásárolni ITT. A madarak etetése és ellátása ugyanis egyre nagyobb pénzbeli terhet jelent, és a varjúmenhely fenntartása, a madarak etetése, gondozása egyetlen ember, Biborné Veres Dorottya önkéntes munkáján alapul.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
„Mikor felhívtam a 112-t, sírtam, zokogtam” - elmesélte a 8 éves Hanna, hogyan mentette meg anyukája életét
Az édesanya korábban megtanította lányának, mit kell tenni vészhelyzetben. Hanna most nagymamájánál él, a rendőrök ajándékokkal köszönték meg a bátorságát.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 13.



Hanna, a nyolcéves békéscsabai kislány különleges okból érkezett rendőrautóval a helyi kapitányságra. A rendőrök kézen fogva kísérték be az épületbe, hogy megköszönjék: életet mentett – mégpedig az édesanyjáét, számolt be róla az RTL Híradó.

Az édesanya július közepén lett rosszul, jelenleg is kórházban kezelik. Hanna most a nagymamájánál lakik.

„Tüdőembóliám volt a hajnali órákban. Az utolsó pillanatban tudtam szólni a nyolcéves kislányomnak, hogy hívja a mentőket, és ez így is történt” – mesélte az édesanya. Néhány perc múlva elvesztette az eszméletét, így Hanna maradt mellette, és követte a segélyhívó utasításait.

A kislány bevallotta, hogy nagyon megijedt.

„Mikor felhívtam a 112-t, sírtam, zokogtam, nagyon nem értettek szerintem semmit”

– mondta. A kislány végig kitartott az anyukája mellett, amíg a segítség megérkezett.

„Mondták, hogy mit kell csinálni, hogy rázzam meg anyának a vállát, meg hogy a fejét fordítsam úgy, mert ugye előre volt esve, hogy úgy oldalra. Nem bírtam, mert olyan, mintha úgy feszítette volna” – idézte fel Hanna.

Az édesanya már óvodás korában megtanította neki, mit kell tenni, ha baj van.

„Egy pár évvel ezelőtt átvettük, hogyha bármi történik velem vagy bárki mással, esetleg az utcán is lehetősége van rá, akkor mit kell, hogy tegyen, hívni kell a segélyhívót, be kell mutatkozni, el kell mondani, hogy mi a probléma, vagy ő mit lát, és nagyon ügyesen helytállt ebben a rendkívüli helyzetben” – mondta.

Szemenyei Kamilla őrmester ért elsőként a helyszínre.

„Igazából megmentette az édesanyja életét a telefonhívásával, ehhez nagyon nagy lélekjelenlét kellett. Ezt szerintem ott ő akkor nem fogta fel, emiatt is gondoltam, hogy óriási nagy trauma lehet ez számára...” – mondta a rendőr.

Az RTL teljes riportját a békéscsabai életmentésről itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Összeütközött a tornaórán egy osztálytársával, összeesett és leállt a szíve Dávidnak – a járástól a beszédig mindent újra kellett tanulnia
A fiatal fiú szíve a tornateremben állt le, életéért hetekig küzdöttek az orvosok. Most a család Miskolcra költözne, hogy Dávid folytathassa a gyógyulást – segítséget kérnek.


Két évvel ezelőtt egy salgótarjáni általános iskolás fiú, Dávid, tornaóra közben ütközött össze egyik osztálytársával. A baleset után összeesett, leállt a szíve, és újra kellett éleszteni.

„A mentők kiérkezéséig egyik kollégánk azonnal és szakszerűen eljárva nyújtott segítséget és így hozzájárult a gyermek életének megmentéséhez” – mondta Tőzsér Katalin, a Salgótarjáni Általános Iskola és Kollégium intézményvezető-helyettese.

Dávid ezután kórházba került, ahol többször újra kellett éleszteni. Hosszú ideig altatásban tartották, lélegeztetőgépre került, majd kanült és szondát kapott.

Édesanyja így emlékezett vissza azokra a napokra: „Annyit tudtak mondani, hogy a kanülön keresztül fog lélegezni, ezen keresztül fog enni, és nem sok remény volt arra, hogy újra a régi lesz.”

Hónapokkal később Dávid hazamehetett, de sem írni, sem olvasni, sem közlekedni nem tudott. „Minden képessége elment, úgy jöttünk haza, hogy se írni, se olvasni, semmit nem tudott, közlekedni sem” – mondta az édesanya.

Azóta Dávid állapota sokat javult. A család most Miskolcra költözne, hogy a megyei kórházban speciális fejlesztésekhez és gyógytornához juthasson. Kevés pénzük van, ezért Dávid édesanyja a közösségi oldalon kért segítséget, hogy a költözés megvalósulhasson.

Az apa azt szeretné, ha fiuk a tanulásra koncentrálhatna. „Nagyon jó képességű gyerek volt, nagyon jól ment neki a suli” – mondta a Híradónak.

Dávid még mindig nehezen beszél, de elárulta: „Csatár voltam és gólszerző...” Ma is nagyon szereti a focit, de arról sem tett le, hogy felnőttként orvos vagy rendőr legyen.

Az RTL Híradó riportja Dávidról:


Link másolása
KÖVESS MINKET: