Csak a képzettségükön aluli munka jut az álláskereső ötveneseknek
Óriási túlzásnak tűnik az állítás, hogy a “megváltozott munkaerő-piaci helyzetben” már nem számítanak veszélyeztetett csoportnak az 55-64 év közötti munkavállalók, pedig ezzel indokolja a kormány a foglalkoztatásukat ösztönző járulékkedvezmény kivezetését. Egy sor hátrány, amivel küzdenek, ugyanis egyáltalán nem tűnt el azzal, hogy valamivel könnyebb lett Magyarországon állást találni. A nyugdíjas munkavállalók helyzetbe hozásával pedig pont ez a csoport, a nyugdíj előtt álló munkavállalók kerülhetnek vesztes pozícióba egy állásért folytatott versenyben.
Hiába viszonylag könnyű manapság munkát találni az erősen munkaerő-hiányos piacon, a hátrányból induló csoportok elhelyezkedési esélyei valójában alig javultak. Ilyenek a nyugdíj előtt álló, 55-64 év közötti munkavállalók. Ha sikerül is állást találnia, egy ötvenes álláskeresőnek – ha csak nem nagyon magasan képzett és jó kapcsolatrendszerrel bír – gyakran csak képzettségén aluli munkák jutnak.
Például olyan szaktudást nem igénylő területeken, mint a takarítás vagy a konyhai kisegítés.
Így látja a veszélyeztetett korú munkavállalók helyzetét egy budapesti munkaügyi tanácsadó, akit arra kértünk, kommentálja a hírt, miszerint a kormány megszüntetné az 55-64 év közötti munkavállalók foglalkoztatását ösztönző, a munkáltatókat megillető járulékkedvezményt.
A kedvezmény most a szociális hozzájárulási adó mértékét csökkenti a bruttó munkabér 9,75 százalékával, és éves szinten 117 ezer forintot hagy az idősebbeket foglalkoztató munkaadók zsebében.
Az indoklás szerint azért szüntetné meg ezt a támogatási formát – egyébként más, főként a cafeteria juttatások körébe tartozó támogatások mellett – a kormány, mert szerinte az 55-64 éves korosztály már nem számít veszélyeztetett munkavállalói csoportnak a jelenlegi, “megváltozott munkaerő-piaci helyzetben”.
Magyarul: a munkaerőhiány miatt ők is könnyű szerrel találhatnak munkát, nem kell ehhez állami ösztönző.
Valójában nem tűntek el a hátrányaik
Munkaügyi területen dolgozó forrásunk szerint – aki név nélkül vállalta az interjút – ez egy nagyon sarkított állítás.
A munkája során ugyanis azt tapasztalja, ha valaki a képzettségi szintjének megfelelő állást szeretne, akkor bizony egyáltalán nincs könnyebb helyzetben most, mint mondjuk 5-10 évvel ezelőtt, amikor még nem volt ekkora munkaerő-hiány.
Ennek oka, hogy az ötvenen felüli munkavállalók nehézségei egyáltalán nem tűntek el.
Nem lett jobb az általános egészségi állapotuk, nem igazán változott a munkáltatók hozzáállása, akik továbbra sem szívesen vesznek fel védett korú munkavállalót, mondván, nehezebb lesz tőle megválni, ha mégsem válik be.
És nem javult az aktív álláskeresőket a munkaerőpiacra visszasegítő szolgáltatások minősége sem – legalábbis ami ennek a korosztálynak a szükségleteit illeti.
Az ötvenes álláskeresők például továbbra sem jutnak be azokra az a képzésekre, amelyeket a munkaügyi központok szerveznek, pedig ezek sokat segítenének nekik az állástalálásban.
“Egy óvodai dada képzés például 2-3 hónap alatt elvégezhető, és az elhelyezkedés tapasztalat nélkül sem olyan nehéz, ezért például sok nőnek ajánlom, aki váltani szeretne” – magyarázta a munkaügyi tanácsadó. Az idősebb álláskeresők azonban hiába szeretnének, sosem kerülnek be ezekre a tanfolyamokra. Az ok: az államnak egyszerűen nem éri meg költenie annak az álláskeresőnek a képzésére, aki jó eséllyel csak 5-10 évet marad majd a munkaerő-piacon. A visszássággal nehezen lehet mit kezdeni, mert nem szabályok alapján maradnak ki az ötvenen felüliek a képzésekből, inkább úgy kell elképzelni az egészet, hogy a munkaügyi szolgálat előbb tölt fel fiatalabbakkal egy induló képzést, így maradnak le róla legtöbbször az idősebbek.
A nyugdíjas munkavállalás támogatása a nyugdíj előtt állókat túrja ki
A másik probléma a most tervezett intézkedéssel forrásunk szerint, hogy egy másik lépéssel párosulva épp az 55-64 évesek foglalkoztatása ellenében hathat.
Az 55-64 évesek foglalkoztatása után járó szociális hozzájárulási adó (szocho) kedvezmény kivezetésével párhuzamosan ugyanis a nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatását a szociális hozzájárulás fizetési kötelezettség teljes eltörlésével támogatja a kormány.
Az Abcúgnak nyilatkozó munkaügyi tanácsadó szerint ez éppen arra ösztönzi majd a munkáltatókat, hogy ha úgy adódik, a nyugdíj előtt állók és a már nyugdíjas munkavállalók közül az utóbbiakat válasszák. “Hiszen csak néhány évvel idősebbek, valószínűleg hasonló egészségi állapotúak, és a foglalkoztatásuk jóval olcsóbb lesz a munkáltatónak” – magyarázta a szakember.
111 ezer embernek lehet mostantól nehezebb
Az 55 év feletti álláskeresők egy jelentős hányadát adják a munkaügyi hivataloknál nyilvántartott álláskeresők táborának. A Menedzserfórum utánanézett, hogy a májusi állapotok szerint az álláskeresők negyede, 60,2 ezer fő volt 55 év feletti, de a tavalyi évben is 67 és 62 ezer körül alakult a munkanélküliek száma.
Ebben a számban nincsenek benne viszont azok, akik nem regisztráltak álláskeresőként – őket nevezik a statisztikák inaktívaknak – pedig köztük is lehetnek olyanok,
akik tudnának és szeretnének is dolgozni, nem egészségügyi vagy családi okok miatt maradnak távol a munkaerőpiactól.
Az Mfor számításai szerint ők további 51 ezren lehetnek (a statisztikák szerint az álláskeresőként nem regisztrált 583 ezer fős, 55-64 év közötti lakosság 8-9 százaléka). Így jön ki, hogy összesen 111 ezren keresnek munkát ebben a korosztályban, ennyi embernek lehet hamarosan, a szocho-kedvezmény kivezetésével nehezebb munkát találni.
Nemrég vezették be
A kormány ötlete azért is furcsa, mert 2013-ban pont Orbánék indították el az úgynevezett Munkahelyvédelmi Akciótervet, aminek része volt az 55 év felettiek szocho-kedvezménye – ezzel kívánta az idősebb munkavállalók alkalmazását ösztönözni a kormány.
Az akció indulása óta 500 milliárd forint maradt a munkaadóknál: ennek legnagyobb része – 200 milliárd forint – az 55 évesnél idősebbek foglalkoztatása után járó kedvezmény volt.
Közben a fővárosban épp most hosszabbítottak meg 2022-ig egy három éve indult, uniós forrásból finanszírozott projektet – Út a munkaerőpiacra a neve -, ami pont a munkaerő-piacon valamilyen hátránnyal induló csoportok munkához jutását segíti. A kedvezményezett csoportok között pedig ott vannak az 50 év felettiek, akiket a projekt Budapest Főváros Kormányhivatala Foglalkoztatási Főosztályán dolgozó menedzsere egy rádióinterjúban is az egyik leghátrányosabb helyzetben lévő álláskeresőknek nevezett.
Akinek mindegy, csak kenyérre jusson, az lehet, hogy már holnap takarítóként dolgozik
Munkaügyi tanácsadónk főleg kilátástalanabb helyzetben lévő 55-ön felüli munkanélküliekkel találkozik munkája során, érthető, hogy a jobb kapcsolati tőkével rendelkező, magasabban kvalifikált álláskeresők helyzete hamarabb megoldódhat, mint szakemberhez fordulnának.
A hozzá fordulók közül azok találnak a leghamarabb munkát, akik jó egészségi állapotban vannak, és emellett mindegy nekik, hogy milyen munkát végeznek, csak legyen valamilyen jövedelmük.
“Aki azt mondja, hogy mindegy, csak kenyérre legyen, az lehet, hogy már holnap takarítóként dolgozik”
– mondta a szakember, és azért emelte ki ezt a területet, mert itt előszeretettel foglalkoztatnak nyugdíjközeli korúakat is. A férfiaknál ilyenek még a portási, vagyonőri munkák.
A munkanélkülivé válástól számított egy éven túl lesz egyre kisebb az esélye, hogy az álláskereső még munkába álljon, forrásunk szerint szép számmal vannak, akik a nyugdíjkorhatár elérése előtt pár évvel állástalanná válva már csak “elvegetálnak” munka nélkül valahogy a nyugdíjig.
Az álláskeresést a szakember szerint ebben a korban az is nehezíti, hogy az előző munka elvesztése sokkal jobban padlóra küldi az embereket. “Gyakran megfáradt, elkeseredett ügyfelek kerülnek hozzám, akik hosszú éveken keresztül megbecsülésben dolgoztak egy helyen, majd egyszer csak felmondtak nekik. Ezek után érthető, hogy nem hiszik el magukról: egyáltalán kellenek valakinek” – magyarázta a tanácsadó.
