Átfogó körképet készített a hazai nyugdíjhelyzetről a hvg360. Mint írják, az egyik probléma, hogy a minimálnyugdíj összege 2008 óta változatlan: 28 500 forint. Az összeg bevezetésének évében a minimálbér 69 ezer forint volt, azóta viszont már 133 ezer forint, a nettó átlagkereset pedig jelenleg 335 ezer forint. A változatlan minimálnyugdíj ezt nézve különösen aggasztó, ráadásul 2022 elején közel 60 ezer nyugdíjas (ebben a rokkantnyugdíjasok is benne vannak) havi ellátása nem érte el a 40 ezer forintot sem.
A havi folyósított összeg szerint a saját jogú nyugdíjasok és ellátásban részesülők legnépesebb csoportja a 120 ezer–140 ezer forint között sávba tartozott idén januárban.
Összesen 1,1 millió nyugdíjas kapott 140 ezernél kevesebb ellátást, ez az összes nyugdíjasnak közel a fele. Ez éppen csak meghaladja azt a 133 ezres minimálbért, amiből ma már igencsak bajosan lehet megélni.
A számok tükrében kifejezetten alacsony számúnak tűnik az a 161 ezer ember, aki szükségét érzi annak, hogy nyugdíj mellett munkát vállaljon. A helyzet ráadásul rohamosan romlik, 2015-ben még csak nagyjából 675 ezer nyugdíjas kapott az akkori minimálbér összegének megfelelő vagy annál kisebb nyugdíjat. És jóval népesebb volt a közepesnek tekinthető nyugdíjban részesülők tábora.
Az átlagnyugdíj mértéke jelenleg 164 ezer forintra jön ki, de a lap elemzése rámutat, hogy ezt a számot felhúzza a magas nyugdíjak összege.
A nyugdíjkassza évekig nagyjából egyensúlyban volt, ám mára teljesen felborult. A Pénzügyminisztérium (PM) jelentése szerint július végén a nyugdíjkassza 83 milliárd forintos mínuszban volt. Méghozzá úgy, hogy az államkincstár az év első hónapjában már átutalt 525,8 milliárd forint támogatást – írja a hvg.hu.
A nyugdíjkassza hiányát alaposan megdobja a 13. havi nyugdíj kifizetése, az 336 milliárd forint pluszterhet rótt a nyugdíjalapra.
A lap előrejelzése szerint a helyzet nem nagyon javulhat a következő években. Az infláció rendkívül magas, az emelésnek pedig tartania kellene a szintjét. Még idén szükség lesz egy korrekcióra novemberben, ennek mértéke 1,8 százalékra várható. A január-augusztusi átlagos infláció 10,7 százalék volt, a nyugdíjakat az állam eddig 5+3,9 százalékkal emelte. A pénzromlással pedig az a legfőbb baj, hogy folyamatosan emelkedik a mértéke.
Átfogó körképet készített a hazai nyugdíjhelyzetről a hvg360. Mint írják, az egyik probléma, hogy a minimálnyugdíj összege 2008 óta változatlan: 28 500 forint. Az összeg bevezetésének évében a minimálbér 69 ezer forint volt, azóta viszont már 133 ezer forint, a nettó átlagkereset pedig jelenleg 335 ezer forint. A változatlan minimálnyugdíj ezt nézve különösen aggasztó, ráadásul 2022 elején közel 60 ezer nyugdíjas (ebben a rokkantnyugdíjasok is benne vannak) havi ellátása nem érte el a 40 ezer forintot sem.
A havi folyósított összeg szerint a saját jogú nyugdíjasok és ellátásban részesülők legnépesebb csoportja a 120 ezer–140 ezer forint között sávba tartozott idén januárban.
Összesen 1,1 millió nyugdíjas kapott 140 ezernél kevesebb ellátást, ez az összes nyugdíjasnak közel a fele. Ez éppen csak meghaladja azt a 133 ezres minimálbért, amiből ma már igencsak bajosan lehet megélni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter szerint Bohár Dánielék több száz mozijegyet vettek, hogy lejárató fotókat készítsenek a róla szóló film vetítésén
Azt állítja, hogy a kormánypárti Megafon olyan képeket akart csinálni, amelyen szemmel láthatóan kevesen ülnek a moziteremben a Tavaszi szél című film premierjén. Magyar úgy gondolja, hogy Bohár Dánielék ezzel épp a film rekordnézettségét támogatják.
Magyar Péter a Facebookon írt arról, hogy szerinte a kormánypárti influenszer, Bohár Dániel és csapata szándékosan próbálja meg lejáratni a róla szóló, Tavaszi Szél című dokumentumfilmet. A Tisza Párt elnöke szerint a Megafon és Bohár Dániel ezzel épp a film rekordnézettségét támogatja. Mint írja, egy „egész hadműveletet raktak össze a még 31 napig velünk lévő propagandisták”.
Magyar azt állítja, hogy a kormánypárti szereplők három budapesti moziban délelőtti vetítésekre foglaltak le teljes termeket.„(A mi pénzünkön megvettek több száz mozijegyet), majd persze csak az a 30-40 ember ült be a vetítésre, aki ténylegesen meg is akarta nézni a filmet. Erre azért volt szüksége Boháréknak, hogy tudjanak készíteni néhány fotót, amin kevés ember látszódik a mozitermekben”
– írja a posztban.
A politikus szerint a szervezők nem számoltak azzal a következménnyel, hogy a rengeteg megvásárolt jegy miatt a mozik újabb termeket fognak megnyitni, és még több vetítés lesz.
Magyar Péter a bejegyzésében azt is megemlíti, hogy szakértők szerint a film „valódi repülőrajttal indult”, és sok helyen teltházakkal fut, ami szerinte egy dokumentumfilmnél teljesen szokatlan. Posztját azzal zárja, hogy arra kéri a nézőket, értékeljék a filmet a hivatalos oldalakon. A bejegyzés a „Tavaszi szél Tiszát áraszt” mondattal végződik.
A Magyar Péterről szóló, Tavaszi szél – az ébredés című dokumentumfilm országos premierje március 12-én van. A filmet Topolánszky Tamás Yvan rendezte, producere Sümeghy Claudia, akik hangsúlyozták, hogy az alkotás állami és szponzori pénz nélkül, saját forrásból készült.
Az előfoglalási számok az alkotók szerint kifejezetten erősek voltak a premier előtt.
Bohár Dániel, vagy gyakrabban Bohár Dani a Megafon nevű, 2020 óta működő kormánypárti digitális kommunikációs szervezet egyik legismertebb arca. A szervezet jelentős, többmilliárdos éves bevételekről számolt be, miközben működésének átláthatósága rendszeresen viták tárgya. Bohárt korábban több esetben is érte kritika manipulatív vagy félrevezető tartalmak készítése miatt, például egy délelőtti fotó félreértelmezett használata vagy egy interjú meghamisítása kapcsán.
A Magyar Péterről szóló dokumentumfilmet egyébként mi is megnéztük, itt olvashatjátok a kritikánkat:
Magyar Péter a Facebookon írt arról, hogy szerinte a kormánypárti influenszer, Bohár Dániel és csapata szándékosan próbálja meg lejáratni a róla szóló, Tavaszi Szél című dokumentumfilmet. A Tisza Párt elnöke szerint a Megafon és Bohár Dániel ezzel épp a film rekordnézettségét támogatja. Mint írja, egy „egész hadműveletet raktak össze a még 31 napig velünk lévő propagandisták”.
Magyar azt állítja, hogy a kormánypárti szereplők három budapesti moziban délelőtti vetítésekre foglaltak le teljes termeket.„(A mi pénzünkön megvettek több száz mozijegyet), majd persze csak az a 30-40 ember ült be a vetítésre, aki ténylegesen meg is akarta nézni a filmet. Erre azért volt szüksége Boháréknak, hogy tudjanak készíteni néhány fotót, amin kevés ember látszódik a mozitermekben”
– írja a posztban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Elég a háborús pszichóziskeltésből!” – Betelt a pohár Krizsó Szilviánál, nekiment a kormánynak és volt munkahelyének
Az egykori MTV-műsorvezető megelégelte a hallgatást. Szerinte az országot szándékosan traumatizálják alantas politikai érdekből. Felteszi a kérdést, hogy hova jutott szellemileg az ország, ahol be lehet adni, hogy a miniszterelnök úgy aggódik családja épségéért, hogy közben valaki ezt videóra veszi.
Krizsó Szilvia, az MTV korábbi újságírója a Facebookon fejtette ki véleményét a szerinte a kormány által keltett „háborús pszichózisról”. Bejegyzését azzal kezdi, hogy bár újságírói beidegződései miatt próbál visszafogott lenni a politikusok nyilvános véleményezésével, több mint egy évtizeddel a politikai újságírás elhagyása után úgy döntött, megszólal.
Krizsó szerint elég kellene, hogy legyen a háborús hangulatkeltésből. Úgy véli, nem szabadna egy országot traumatizálni „saját (alantas) politikai érdekből” azoknak, akik mindezt közpénzből teszik. Felteszi a kérdést, hogyan lehetne jól lenni, amikor mindenhol azzal szembesül az ember, hogy veszélyben van és félnie kell.
A posztot kiváltó eseményekről szólva Krizsó Szilvia így fogalmaz:
„Hova jutott szellemileg az az ország, amelyiknek be lehet adni, hogy a miniszterelnök aggódik a családja épségéért, ezért végig hívja Rózácskámat, meg Flórácskámat úgy, hogy közben valaki ezt videóra veszi? Tegye már fel a kezét, aki így telefonál a rokonaival, pláne, ha baj van!”
A volt újságíró szerint az egész egy mesterséges intelligenciával készített deepfake videóval indult, amelyet szerinte „valószínűleg az orosz barátok, vagy Rogán beosztottjai” gyártottak le. Ebben egy valós személy látható, de Krizsó szerint szemmel látható, hogy nem ő beszél. A videóban elhangzó fenyegetésre, miszerint a karma utoléri Orbán Viktort, ha packázik Ukrajnával, a miniszterelnök egy videóval reagált, amelyben ingujjra vetkőzve hívogatja a családtagjait.
„Komolyan, van, aki ezt elhiszi? Hogy ez életszerű? Igen, van. Sokan vannak. És ez borzasztó. Mert ez azt mutatja, hogy a szövegértés, a kritikus gondolkodás, a politikusok számonkérése sokaknak nem épült be, és ezért manipulálhatók”
– írja Krizsó, aki szerint ez az oka annak, hogy a politikusok „végletekig leegyszerűsített mondatokat szajkóznak éjjel és nappal”, amelyeket minden lehetséges módon eljuttatnak az emberekhez.
Példaként a közmédiát említi, amely szerinte élen jár az álhírek és a propaganda terjesztésében, és amelynek vezérigazgatója, a Kúria által is hírhamisítónak ítélt Papp Dániel egy „alkotó- és szeretetközösségnek” nevezte az MTVA-t. „Könyörgöm, nem lehetne, hogy ezt otthon, a négy fal között tegyék?! Mennyivel több lenne az öröm és szeretet!”
– zárja bejegyzését Krizsó Szilvia.
Tegnap a magyar kormánypárti sajtón végigfutott egy YouTube-felvétel, amelyen Hrihorij Omelcsenko, az ukrán titkosszolgálat (SZBU) egykori tisztje Orbán Viktort (és a lapok állítása szerint a családját is) fenyegeti. A videó hitelességét több körülmény is megkérdőjelezi: a szájmozgás nem egyezik a hanggal, kiberbiztonsági szakértő is felvetette a deepfake gyanúját, és a felvételen említett „KARMA” nevű szervezetnek nincs nyoma. A hírt több orosz portál is átvette és terjesztette. Miközben minda Financial Times minda VSquare arról számolt be, hogy az orosz katonai hírszerzés befolyásolhatja a magyar választásokat dezinformációs műveletekkel.
Krizsó Szilvia, az MTV korábbi újságírója a Facebookon fejtette ki véleményét a szerinte a kormány által keltett „háborús pszichózisról”. Bejegyzését azzal kezdi, hogy bár újságírói beidegződései miatt próbál visszafogott lenni a politikusok nyilvános véleményezésével, több mint egy évtizeddel a politikai újságírás elhagyása után úgy döntött, megszólal.
Krizsó szerint elég kellene, hogy legyen a háborús hangulatkeltésből. Úgy véli, nem szabadna egy országot traumatizálni „saját (alantas) politikai érdekből” azoknak, akik mindezt közpénzből teszik. Felteszi a kérdést, hogyan lehetne jól lenni, amikor mindenhol azzal szembesül az ember, hogy veszélyben van és félnie kell.
A posztot kiváltó eseményekről szólva Krizsó Szilvia így fogalmaz:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Igen, én robbantottam a Fidesz-székháznál 1998-ban, ahogy a másik két helyszínen, Torgyán és Szájer lakásánál is” – Jozef Roháč vallott
Állítása szerint a megbízás úgy szólt, hogy a merényleteknek „a Fidesz érdekében” kell történniük, bár azt nem tudja, hogy ez valóban így volt-e, mert személyesen egyetlen fideszes politikust sem ismert – közölte az elítélt férfi jogi képviselője az Átlátszóval.
„Igen, én robbantottam a Fidesz-székháznál 1998-ban, ahogy a másik két helyszínen, Torgyán és Szájer lakásánál is” – ezt állítja a Fenyő-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás miatt is elítélt Jozef Roháč, aki ügyvédjén, dr. Patócs Ilonán keresztül üzent. Állítása szerint a megbízás úgy szólt, hogy a merényleteknek „a Fidesz érdekében” kell történniük, bár azt nem tudja, hogy ez valóban így volt-e, mert személyesen egyetlen fideszes politikust sem ismert – közölte az elítélt férfi jogi képviselője az Átlátszóval.
Roháč állítása szerint a politikusok elleni 1998-as robbantássorozat előzetes tervezésében nem vett részt, és a Független Kisgazdapárt székháza elleni március 12-i sikertelen kísérletben sem, őt csak annak kudarca után vonták be. A következő három robbantásnál – Torgyán József és Szájer József otthonánál, valamint a Fidesz-székházban lévő Áder János irodájánál – viszont már ő szerezte be, szerelte össze és hozta működésbe a pokolgépeket. Azt az utasítást kapta, hogy senki sem sérülhet meg. „Roháč azt állítja, senki nem akart itt politikusokat megölni, se a fideszeseket, se Torgyánt” – fogalmazott az ügyvéd.
Állítását azzal is alátámasztotta, hogy a Fidesz-székház elleni, már a választások utáni merénylet előtt telefonon ellenőrizte, hogy Áder János az irodájában van-e, és csak akkor robbantott, amikor megbizonyosodott róla, hogy nincs a helyiségben. Roháč szerint erre az utolsó akcióra azért volt szükség, hogy eltereljék a gyanút a Fideszről, miután a Szájer-lakásnál történt robbantás után sokan önmerényletről kezdtek beszélni.
A kilencvenes évek második felének politikai robbantásai és alvilági leszámolásai szorosan összefonódtak. A nyomozás egyik fő iránya kezdettől a „szlovák vonal” volt, mivel a Vladimír Mečiar vezette Szlovákia és Magyarország viszonya akkoriban rendkívül feszült volt. Egy, az akkori ügyekre rálátó forrás úgy fogalmazott: „a Mečiar-kormány titkosszolgálata nyilvánvalóan rajta van a gyanúsítottak listáján”. A szlovák titkosszolgálat, a SIS hírhedt „Omega” fedőnevű akciójának célja éppen Magyarország destabilizálása és euroatlanti integrációjának akadályozása volt. A korszakban több magyarországi bűncselekménynél is szlovákiai robbanószert használtak, és a hatóságok a rossz államközi viszonyok miatt nehezen tudtak együttműködni. Az alvilági szálat erősíti, hogy Portik Tamás belső köréhez tartozó Szemán József, becenevén „Fürge” korábban már elismerte, hogy az FKGP-székházhoz ő vitt egy robbanószerkezetet, amit végül nem hoztak működésbe.
A mentelmi joggal rendelkező politikusok elleni támadások miatt a nyomozást az ügyészség vezette, de az eljárás eredménytelenül zárult, gyanúsításig sem jutottak el, az ügyek pedig azóta elévültek. A Legfőbb Ügyészség az Átlátszó megkeresésére küldött válaszában csak a Torgyán és Szájer sérelmére elkövetett rongálás ügyét azonosította, az Áder János irodája elleni támadásról nem tettek említést. A nyomozati iratokat 2014-ben levéltárba adták. A Nemzetbiztonsági Hivatalnál lévő aktákat pedig 2010-ben átadták a Terrorelhárítási Központnak.
A robbantások politikai visszhangja vegyes volt. Szájer József óvatosan nyilatkozott, és nem zárta ki, hogy a támadás a felesége bírói hivatásával függ össze. Torgyán József viszont később a memoárjában felidézett egy parlamenti jelenetet, amelyben állítása szerint Gál Zoltán, az MSZP akkori frakcióvezető-helyettese azt kiabálta, hogy a robbantást a Fidesz rendelte meg. Egy korabeli, névtelenséget kérő szereplő szerint azonban ez nem volt életszerű. A Fidesz-kormány később a politikusok megfigyelése miatt kirobbant botrány kivizsgálására parlamenti bizottságot hozott létre, a robbantássorozat ügyében azonban ilyen lépés nem történt.
Roháč ügyvédje szerint az elítélt férfi egy most készülő könyvében a megbízó személyét is felfedi majd.
„Igen, én robbantottam a Fidesz-székháznál 1998-ban, ahogy a másik két helyszínen, Torgyán és Szájer lakásánál is” – ezt állítja a Fenyő-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás miatt is elítélt Jozef Roháč, aki ügyvédjén, dr. Patócs Ilonán keresztül üzent. Állítása szerint a megbízás úgy szólt, hogy a merényleteknek „a Fidesz érdekében” kell történniük, bár azt nem tudja, hogy ez valóban így volt-e, mert személyesen egyetlen fideszes politikust sem ismert – közölte az elítélt férfi jogi képviselője az Átlátszóval.
Roháč állítása szerint a politikusok elleni 1998-as robbantássorozat előzetes tervezésében nem vett részt, és a Független Kisgazdapárt székháza elleni március 12-i sikertelen kísérletben sem, őt csak annak kudarca után vonták be. A következő három robbantásnál – Torgyán József és Szájer József otthonánál, valamint a Fidesz-székházban lévő Áder János irodájánál – viszont már ő szerezte be, szerelte össze és hozta működésbe a pokolgépeket. Azt az utasítást kapta, hogy senki sem sérülhet meg. „Roháč azt állítja, senki nem akart itt politikusokat megölni, se a fideszeseket, se Torgyánt” – fogalmazott az ügyvéd.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Baszd ki, milyen ügyben?” – A Vas vármegyei Magyar Péter fideszesnek tűnik, és csúnyán lerázta az újságírókat
A Vas megyei 2-es körzetben független jelöltként indul egy helyi férfi, akinek neve megegyezik a TISZA Párt elnökével. A 444 szeretett volna beszélni az Orbán Viktorral, és más fideszes nagyágyúkkal fotózkodó - elvileg független - jelölttel, de a Vas vármegyei Magyar Péter gyorsan letette a telefont.
Két Magyar Péter nevű egyéni jelöltre is lehet majd szavazni a választáson, az egyikre Budán, a másikra a Vas vármegyei 2-es számú egyéni választókerületben. Utóbbi függetlenként indul, igaz, nem igazán kampányol, ám hithű fideszesnek tűnik – írta a 444.hu.
A portál szerint egy, a helyi közéletet jól ismerő forrásuk úgy fogalmazott, a jelölt „a helyi Fidesz belső köreihez tartozik, Hende Csaba bizalmasai közé”.
Ezt támasztja alá a Vas megyei Magyar Péter nyilvános Facebook-oldala is, ahol a borítóképen Hende Csabával és Menczer Tamással látható, profilképén pedig Nagy-Magyarországot ábrázoló pólót visel.
Rendszeresen osztott meg fideszes tartalmakat, például Gyopáros Alpár vagy Vámos Zoltán helyi képviselők bejegyzéseit. Ezentúl közös fotója van Gulyás Gergely miniszterrel, Kocsis Máté frakcióvezetővel, Kövér László házelnökkel, Kubatov Gáborral, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, Szijjártó Péter külügyminiszterrel és Orbán Viktorral is.
Amikor a 444 újságírója telefonon elérte a Vas megyei jelöltet, a következő párbeszéd zajlott le:
– Jó napot kívánok, Magyar Pétert keresem.
– Milyen ügyben keresi?
– Önnel beszélek?
– Baszd ki, milyen ügyben keresi Magyar Pétert?
– 444 újságírója vagyok….
– Köszönöm szépen, viszonthallásra.
A Vas megyei 2-es körzetben a Fidesz jelöltje Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára, a TISZA Párté pedig Strompová Viktória. Rajtuk kívül indul a DK, a Mi Hazánk és a Gődény-féle NÉP Pártján jelöltje is. A körzet hagyományosan fideszes dominanciájú, de a 2024-es választásokon a TISZA Párt a vártnál jobban szerepelt a térségben. A TISZA jelöltjét, Strompová Viktóriát korábban Lázár János miniszter „szlovák asszonyként” emlegette. A függetlenként induló, bucsui illetőségű Magyar Péter a helyi sajtóban korábban önkéntes tűzoltóként jelent meg.
Két Magyar Péter nevű egyéni jelöltre is lehet majd szavazni a választáson, az egyikre Budán, a másikra a Vas vármegyei 2-es számú egyéni választókerületben. Utóbbi függetlenként indul, igaz, nem igazán kampányol, ám hithű fideszesnek tűnik – írta a 444.hu.
A portál szerint egy, a helyi közéletet jól ismerő forrásuk úgy fogalmazott, a jelölt „a helyi Fidesz belső köreihez tartozik, Hende Csaba bizalmasai közé”.
Ezt támasztja alá a Vas megyei Magyar Péter nyilvános Facebook-oldala is, ahol a borítóképen Hende Csabával és Menczer Tamással látható, profilképén pedig Nagy-Magyarországot ábrázoló pólót visel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
