FELFEDEZŐ
A Rovatból

A sport mindenkin segít: interjú Ekler Luca paralimpikonnal és a BioTechUSA szakértőjével

Sztrók tízévesen, világcsúcs Tokióban, új cél Los Angelesben – Ekler Luca története a kitartásról és a tudatos felkészülésről szól. A Magyar Parasport Napja alkalmából arról beszélgettünk vele és a BioTechUSA szakértőjével, hogyan válik a mozgás mentális erőforrássá, és mi teszi a háttérmunkát valódi teljesítménnyé.


Ha te is azok közé tartozol, akik a paralimipiák időszakában lelkesen üdvözlik a magyar sportolók eredményeit, de igazából keveset tudnak magukról a sportolókról, a sikerük hátteréről, a parasportban rejlő újrakezdésükről, akkor Ekler Luca történetét mindenképpen figyelmedbe ajánljuk. A 27 éves sportolónak mindig is az élete része volt a sport, de hogy ezt komolyan is vette azt eredményei igazolják: a tokiói paralimpián lett először paralimpiai bajnok távolugrásban, Párizsban megvédte címét és nyert még mellé egy ezüstérmet is 400 méteres síkfutásban.

Február 22-én, a Magyar Parasport Napján a figyelem azokra a sportolókra irányul, akik nap mint nap bizonyítják: a kitartás, a fegyelem és a hit önmagunkban sokszor a legnagyobb akadályokat is legyőzi. Ez a nap a magyar parasportolókról szól, azokról a példaképekről, akik saját történetükkel mutatják meg, hogy a sport valóban mindenki számára elérhető, kortól, nemtől vagy testi adottságoktól függetlenül, és akiknek elszántságából bárki erőt meríthet.

Hogy mit jelent a mozgás szeretete a mindennapokban, hogyan formál személyiséget és közösséget, valamint milyen tudatos háttérmunka szükséges a csúcsteljesítményhez, arról Ekler Lucával, kétszeres paralimpiai bajnok atlétával és Németh Sándorral, a BioTechUSA termékspecialistájával beszélgettünk.

Sztrók után újrakezdés tízévesen

Ekler Luca számára a sport sosem egy kipipálandó délutáni program volt, hanem a gyermekkora természetes közege. „Nagyon sportos családban nőttem fel. Nem is nagyon emlékszem olyan hétvégére, amikor ne csináltunk volna valamilyen közös mozgásos programot” – meséli. A kirándulások, focizások, közös játékok mind azt az alapélményt erősítették benne, hogy a mozgás öröm, nem pedig kötelezettség.

Ez a természetesség azonban tízévesen egyik napról a másikra megszakadt.

Sztrókot kapott, lebénult a bal oldala, és a tenisz, amely addig meghatározta a mindennapjait, hirtelen kikerült az életéből.

Gyerekként ez nemcsak fizikai, hanem identitásbeli törés is volt. A rehabilitáció időszaka után mégis megszületett benne egy döntés:

„Szeretnék újra olyan lenni, mint a többi gyerek.”

Ez nem a múlt visszaszerzéséről szólt, hanem arról, hogy megtalálja az új útját.

Az atlétika, ahol eltűntek a korlátok

Ez az út végül az atlétikához vezetett. Bár már teniszezőként is kipróbált különböző sportágakat - így az atlétikát is -, akkor még senki sem gondolta, hogy egyszer ez lesz számára a fő irány. Már azokban az években látszott azonban, hogy a távolugrás áll hozzá a legközelebb, még úgy is, hogy külön nem készült rá.

A rehabilitáció után, amikor az atlétika lett a fő versenyszáma, ahhoz az edzőhöz került, aki korábban édesapja pályafutását is végigkísérte. „Rozi néni már versenyeken is látott, és azt mondta: hosszú lábaim vannak, viszonylag magas vagyok, egyértelmű, hogy a távolugrás lesz az én számom.” Ez a külső megerősítés találkozott azzal a belső élménnyel, amely miatt végül ott maradt:

„Az atlétikában éreztem azt, hogy a fogyatékosságom nem jelent akadályt, és úgy tudok csinálni szinte mindent, mint a többiek. Végül ott ragadtam.”

Innentől pedig valóban egyre egyértelműbbé vált az irány. A távolugrás nemcsak versenyszám lett számára, hanem az a közeg, ahol a lehetőségei kerültek fókuszba. „Nagyon hamar kiderült, hogy a távolugrás az, amiben igazán kiemelkedem… A többi pedig – mondhatjuk – már történelem.”

Ez a „történelem” ma már két paralimpiai aranyérem, világcsúcs és számos nemzetközi siker.

De Luca történetének lényege nem csupán az eredménylista.

(Photo by Christopher Jue/Getty Images)

Amikor minden összeállt: Tokió és a világcsúcs pillanata

Ha Tokió és a paralimpia kerül szóba, nem az érem csillogásáról beszél először, hanem arról a belső folyamatról, amely a rajtvonaltól a dobogó csúcsára vezette. „Tokióból számomra a legmeghatározóbb élmény az első pályára lépésem volt. Az a pillanat jelentette számomra az álmom beteljesülését. Úgy érzem, nem is éveket, hanem majdnem egy évtizedet készültem erre. A pályára lépés mindazt szimbolizálta, amin keresztülmentem, a rengeteg munkát, edzést, küzdelmet - egy csodálatos, kerek pillanat volt.” Akkor és ott összeért a múlt és a jövő: az addigi út és az, ami még előtte állt. Ennek kézzelfogható bizonyítéka lett,

a világcsúcs – az akkori 5,63 méter –, amely külön mérföldkő volt a pályafutásában, de számára legalább ilyen fontos maradt a közösség és a csapat ereje.

„Nagyon emlékezetes volt a távolugrásban elért világcsúcsom is, amit azóta már többször sikerült megjavítanom, illetve az a verseny, amikor esőben futottam 400 métert” – idézi fel. Ezek a pillanatok nemcsak eredmények voltak, hanem bizonyítékai annak, hogy a határok folyamatosan újraírhatók.

Ekler Luca eredményei

Paralimpia

2024 – Párizs – távolugrás – aranyérem

2024 – Párizs – 400 méter síkfutás – ezüstérem

2021 – Tokió – távolugrás – aranyérem

Világbajnokság

2025 - Új-Delhi - távolugrás - aranyérem

2025 - Új-Delhi - 200 méter síkfutás - bronzérem

2024 – Kóbe – távolugrás – aranyérem

2024 – Kóbe – 100 méter síkfutás – aranyérem

2023 – Párizs – távolugrás – aranyérem

2023 – Párizs – 200 méter síkfutás – aranyérem

2023 – Párizs – 400 méter síkfutás – aranyérem

2023 – Párizs – 100 méter síkfutás – ezüstérem

2019 – Dubai – távolugrás – aranyérem

2019 – Dubai – 100 méter síkfutás – ezüstérem

2019 – Dubai – 200 méter síkfutás – ezüstérem

Miközben a rekordok fontos mérföldkövek, számára legalább ennyire meghatározók voltak a közösségi élmények is. „Nagyon emlékezetesek voltak a csapatgyűlések, amikor pár naponta összejöttünk, meghallgattuk egymás eredményeit, és együtt ünnepeltünk. Ezek az apró közösségi pillanatok is nagyon sokat adtak.” A parasport nemcsak egyéni küzdelem, hanem közösségi élmény is, és ez a Magyar Parasport Napja egyik legfontosabb üzenete.

(Photo by Alex Pantling/Getty Images)

A sport, ami mentálisan is megtart

A fizikai teljesítmény mögött mindig ott van a mentális háttér is. A mozgás pozitív hatása nem áll meg az izmoknál: stabilitást, önbizalmat és kapaszkodót ad a mindennapokban. Segít célokat kijelölni, feldolgozni a kudarcokat, és olyan közösséget teremt, amely a nehezebb időszakokban is összetart.

Luca ezt nagyon tudatosan éli meg:

„Szerintem óriási pluszt ad a sport. Én el sem tudom képzelni a napjaimat mozgás nélkül. Még pihenőnapon is érzem, hogy hiányzik.”

A mozgás számára tehát nem pusztán eszköz a győzelemhez, hanem a mindennapok természetes része. És talán éppen ebből a mély, belső kötődésből fakad az a folyamatos hajtóerő is, amely a sikerek után sem engedi megállni. A kérdés számára nem az, hogy elérte-e már a céljait, hanem az, hogy meddig képes még fejlődni.

„Mindig van olyan terület, amiben jobb lehetek. Regeneráció, étkezés, edzésmunka – szerintem ennek nincs plafonja. Ami igazán motivál, az az, hogy megtudjam, hol van a teljesítményem határa.”

Számára a fejlődés nem elvont cél, hanem folyamatos, tudatos munka. Ráadásul több versenyszámmal dolgozik: a távolugrás és a 400 méter edzésmunkája nagyon eltérő, így állandó egyensúlykeresés zajlik közte és az edzői stáb között. „Ez izgalmas kihívás, és minden felkészülés másképp alakul.” Közben pedig megtanulta azt is, hogy nem a rövid távú eredmények számítanak, hanem az évek munkája.

Egyensúly a pályán és azon túl

Ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy a sport nem válhat kizárólagos identitássá. „Nem az eredményeinknek kell meghatározniuk minket. A sporton kívül is emberek vagyunk, vágyakkal, célokkal. Az egyensúly megtalálása kulcsfontosságú.”

Ez a gondolkodás segíti abban, hogy az élsport mellett civil pályáját is tudatosan építse. „Három éve dolgozom a Testnevelési Egyetemen az Atlétika Tanszéken adjunktusként. Részt veszek az inkluzív sportoktató szakirányú továbbképzésben, amelynek már a második évfolyama végzett. Hamarosan Veszprémben is indul egy rövidített mikroképzés, különösen aktuálisan, hiszen a város elnyerte az Európa Sportrégiója 2026 címet. Az inkluzív sportoktatás egyre fontosabb lesz, hiszen sok speciális igényű gyermekkel találkozunk.

Hiszek abban, hogy a jövő sportolóinak szükségük lesz olyan szakemberekre, akik megfelelő tudással tudják őket támogatni.

Ugyanakkor 2026 után már nagyon közel lesz a Los Angeles-i paralimpia, így akkor ismét mindent annak rendelek majd alá, hogy a lehető legtöbbet hozzam ki magamból.”

Miközben tehát a következő nagy cél, az újabb paralimpiai részvétel is körvonalazódik, Luca párhuzamosan azon is dolgozik, hogy a sport hosszú távon minél több ember számára váljon elérhetővé.

Tudatosság a teljesítmény mögött

Ahhoz azonban, hogy a tehetség és a kitartás valóban eredményben is megmutatkozzon, komplex háttérmunka szükséges.

A csúcsteljesítmény ma már nem csupán az edzésmunkán múlik: a tudatos táplálkozás és az egyénre szabott étrend-kiegészítés is a felkészülés része – nem csodaszerként, hanem szakmailag megalapozott támogatásként.

Hogy ez a gyakorlatban mit jelent, arról Németh Sándor, a BioTechUSA termékspecialistája avat be minket munkájának rejtelmeibe.

„A munkám lényege a BioTechUSA termékeinek mélyreható ismerete és ennek az átadása. A termékek hatóanyagait, azok mennyiségét, egymásra gyakorolt hatásait kell ismerni, egészen hatóanyagszintig. Ehhez szorosan kapcsolódik a sportolók és a különböző sportágak működésének ismerete is. Összetett, sokoldalú munka, nagy felelősséggel, de pont ezért szeretem” – fogalmaz.

Felmerül a kérdés: kell-e különbséget tenni az ép és a fogyatékkal élő sportolók között a felkészülés, különösen a táplálkozás és az étrend-kiegészítés terén? Németh Sándor szerint az alapelv mindenkinél ugyanaz, legyen szó paralimpikonról, élsportolóról vagy akár hobbisportolóról:

„Mindkét esetben a cél a csúcsteljesítmény elérése. A megközelítés alapelvei azonosak: célmeghatározás, egészségi állapot felmérése, az aktuális terhelés figyelembevétele.”

A különbségek az egyéni adottságokban rejlenek. Éppen ezért a hangsúly az állapotfelmérésen és a személyre szabott megközelítésen van. „Egy parasportolónál például az energiafelhasználás, a hőháztartás vagy a regeneráció eltérhet az átlagostól, ezért még több információra van szükség ahhoz, hogy valóban személyre szabott tanácsot tudjunk adni.”

A szakértő szerint az elmúlt években egyre nagyobb az igény a tudatosságra is: a sportolók szeretnék tudni, mit és miért fogyasztanak.

Ez a szemléletváltás azonban csak akkor működik, ha a táplálkozás az alap. „Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy egy ‘jó’ étrend-kiegészítő önmagában megold mindent. Valójában a megfelelő, célhoz igazított táplálkozás az alap, és erre épülhetnek rá a kiegészítők. Nem helyettesítenek, hanem finomhangolnak.”

Elköteleződés a hazai parasport mellett

A BioTechUSA 2021 óta támogatja a Magyar Paralimpiai Bizottságot termékeivel és szakmai tanácsadással, és az együttműködés azóta is folyamatos. A vállalat számára ez nem csupán partnerség, hanem hosszú távú társadalmi felelősségvállalás: céljuk, hogy a hazai parasport láthatósága és szakmai támogatottsága erősödjön, miközben para-, él- és hobbisportolók egyaránt megtalálják azokat az eszközöket, amelyek segíthetik őket saját céljaik elérésében.

A jövőben ezt az együttműködést szeretnék tovább mélyíteni. „Mindenképpen szeretnénk tovább erősíteni az együttműködést. Nemcsak a bizottsággal és a parasportolókkal, hanem azokkal is, akik aktív, egészségtudatos életmódot keresnek vagy folytatnak, akár kerekesszékesként is” – fogalmaz Németh Sándor. Mint mondja, a cél nem pusztán a terméktámogatás, hanem az edukáció erősítése is: „Célunk, hogy a jó példákon és edukáción keresztül megmutassuk, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre, és mikor, kinek lehet valóban szüksége étrend-kiegészítésre. Ha ezt sikerül tudatosan átadni, az hosszú távon mindenkinek nyereség.”

A sport valóban mindenkié

Ez a szemlélet jól illeszkedik ahhoz az üzenethez, amelyet a Magyar Parasport Napja is képvisel: a sport nem kiváltság, hanem lehetőség. Ha tudatosság, szakmai támogatás és közösségi erő társul hozzá, valóban mindenki számára elérhetővé válhat – életkortól, nemtől vagy testi adottságoktól függetlenül.

Ekler Luca története azt bizonyítja, hogy a kitartás és a megfelelő háttér együtt képes valódi teljesítményt teremteni. Amikor pedig a belső erő találkozik a felkészültséggel és a támogatással, a célok – legyenek azok paralimpiai aranyak vagy személyes mérföldkövek – már nem tűnnek elérhetetlennek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
A Rovatból
„Undorító pillanat a szülés, ahol az apának semmi haszna” – kőkemény szavakkal támadt a belga vb-sztárra a francia tévés
France Pierron francia újságírónő ezekkel a szavakkal bírálta Jeremy Doku tervét, hogy a vb-ről hazautazik gyermeke születésére. A belga válogatott kulcsjátékosának felesége július második hetére van kiírva.


Nagy vihart kavart egy francia televíziós műsorvezetőnő, France Pierron, aki élesen bírálta a belga válogatott sztárját, Jeremy Dokut, amiért a játékos a világbajnokság alatt ott akar lenni első gyermeke születésénél. A L’Équipe de choc című műsorban a kétgyerekes Pierron provokatív véleményének adott hangot, amely szerint egy futballistának egy ilyen eseményen semmi keresnivalója – írja a 24.hu.

A műsorvezető szerint a világbajnokság egy megismételhetetlen élmény, amiért játékosok százai ölni tudnának. Úgy véli, Doku egy gyerekkori álmát váltja valóra, amit most félbeszakítana.

„Hogy jelen légy a gyereked születésénél, ami – már bocsánat, de – egy undorító pillanat, ahol az apának semmi haszna sincs. Vannak fickók, akik hitelt vettek fel azért, hogy láthassák a meccset, te meg inkább elmész, csak azért, hogy elvágj egy köldökzsinórt” – fogalmazott Pierron.

A stúdióban ülő korábbi olimpiai és profi világbajnok ökölvívó, Brahim Asloum azonnal vitába szállt a műsorvezetővel. Asloum az apaság elsőbbségét hangsúlyozta a sportkarrierrel szemben.

„Egy világbajnokságot meg lehet nyerni vagy el lehet bukni, de az érzés idővel elmúlik. Egy baba viszont az egész életedet végigkíséri.”

A vita alapját a Manchester City 24 éves szélsőjének helyzete adja: felesége a világbajnokság ideje alatt, július második hetére van kiírva. Doku egyértelművé tette, hogy nem akar lemaradni a pillanatról.

„Az első gyerekemről beszélünk, szóval mindenképpen ott szeretnék lenni a feleségem mellett” – mondta a játékos.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
FELFEDEZŐ
A Rovatból
A 25 éves Kiss Kamilla lett Magyarország legszebb nője
A budapesti versenyző a Miss Universe Hungary 2026 pénteki döntőjén győzött, a koronát a tavalyi királynő, Dezsényi Kincső adta át neki. Az első udvarhölgy Sarka Lilien, a második pedig Óvári Kinga lett.


Péntek este a budapesti Operettszínház Kálmán Imre Teátrumában tizenkét versenyző közül választották ki a Miss Universe Hungary 2026 győztesét. A koronát végül a 25 éves, budapesti Kiss Kamilla fejére tették – írta a Bors.

A versenyen nemcsak a királynő személyére derült fény, hanem az udvarhölgyekre is. Az első udvarhölgy Sarka Lilien lett, a második udvarhölgynek pedig Óvári Kingát választották. A közönség szavazatai alapján Hotya Fanni kapta a közönségdíjat. A CSR – Társadalmi Felelősségvállalás különdíját pedig Zsanai Mia nyerte el, aki a következő egy évben az Egy lépéssel több – Hajós István Alapítvány társadalmi felelősségvállalási programjainak kiemelt arca lesz.

A koronát a leköszönő királynő, a tavalyi győztes Dezsényi Kincső adta át utódjának, aki a győzelem után arról beszélt, hogy bár végig hitt magában, a pillanat súlyát csak akkor érezte át, amikor kimondták a nevét.

Kiss Kamilla ezzel elnyerte a jogot, hogy Magyarországot képviselje a Miss Universe világdöntőjén, amelyet idén Puerto Ricóban rendeznek meg. A győztesre most intenzív felkészülés vár, a nemzetközi versenyen ugyanis a szépség mellett a versenyzők személyiségét, kommunikációs készségét és társadalmi szerepvállalását is értékelik. Dezsényi Kincső megígérte, hogy mentorként segíti majd utódját a felkészülésben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
„Nem vehetem csak úgy le őket” – így vágott vissza a mélyen dekoltált ruhája miatt támadott mexikói politikus
A 40 éves Sandra Cuevas a foci-vb-n keltett feltűnést, miután a mexikói válogatott meccsén viselt ruhája miatt az 1986-os vb-ikonhoz, Mar Castro modellhez hasonlították. A volt polgármester rengeteg támogató üzenetet is kapott, a negatív megjegyzéseket pedig nem veszi rossz néven.


„Hát, srácok, mit tehetnék? Nem vehetem csak úgy le őket” – ezzel a mondattal reagált a közösségi médiában kapott kommentekre Sandra Cuevas, Mexikóváros Cuauhtémoc kerületének korábbi polgármestere, miután feltűnést keltett a mély dekoltázst mutató szettjében a 2026-os labdarúgó-világbajnokságon. A politikus a többi mexikói szurkolóval ünnepelt, miután a válogatott bejutott a kieséses szakaszba, a róla készült felvételek pedig bejárták az internetet – számolt be róla a The Sun.

A 40 éves Cuevas egy mélyen dekoltált felsőben szurkolt a lelátón, ami miatt sokan az 1986-os mexikói vb ikonikus alakjához, Mar Castro modellhez hasonlították, aki „Chiquitibum”-ként vált világhírűvé.

A volt polgármester könnyedén kezelte a felhajtást, és elmondta, nem először ragasztották rá ezt a becenevet. „Már 1986-ban is így becéztek, és ez mulattat, tetszik” – fogalmazott, majd hozzátette, nem tekinti bántónak a megjegyzéseket.

„Nem veszem támadásnak; lesznek, akik így gondolják és pejoratívan használják, de mi, mexikóiak ilyenek vagyunk.”

A közösségi médiában Cuevas rengeteg támogató üzenetet kapott, sokan dicsérték, hogy egy politikus is tud önfeledten szórakozni.

„Olyan ez, mint amikor a diákok rájönnek, hogy a tanárok az iskolán kívül is emberek” – írta az egyik kommentelő. Egy másik pedig így fogalmazott: „Fantasztikusan néz ki, jobb, ha békén hagyják.”

A politikus körüli figyelemhez hozzájárult a mexikói válogatott sikeres szereplése is: a csapat a csoportkörben Dél-Afrikát és Dél-Koreát is legyőzte kapott gól nélkül, ezzel elsőként jutott tovább a legjobb 32 közé.

Sandra Cuevas 2021 októbere és 2024 márciusa között vezette Mexikóváros történelmi központját is magában foglaló Cuauhtémoc kerületet. Jelenleg a Mexico Nuevo nevű politikai mozgalom mexikóvárosi koordinátoraként dolgozik, amely párttá alakulásra készül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Videó: Rendőrök zártak le egy forgalmas utat Újbudán, hogy egy anyakacsa és nyolc fiókája biztonságban elérje a vizet
Életveszélyes helyzetbe került egy anyakacsa és nyolc fiókája Újbudán, miután egy forgalmas úton kellett volna átkelniük, hogy vízhez jussanak. Egy állatmentő szerint segítség nélkül a forgalom és a ragadozók miatt biztosan nem élték volna túl az utat.


Dobozban a nyolc fióka, az anyjuk pedig fegyelmezetten követi a menetet a többsávos úton, miközben rendőrök és közterület-felügyelők állítják meg a forgalmat – ezek a furcsa jelenetek játszódtak le hétfőn Újbudán, ahol egy teljes kacsacsaládot kellett biztonságba kísérni.

A mentőakció azután indult, hogy egy helyi lakos észrevette, egy kacsamama nyolc fiókájával a Függetlenségi parkban rekedt. A legközelebbi víz, a Feneketlen-tó azonban forgalmas utakon keresztül volt csak elérhető, ezért az illető Újbuda alpolgármesteréhez fordult segítségért – számolt be róla az RTL Híradó. Az önkormányzat azonnal munkatársakat és járőröket küldött a helyszínre.

A mentéshez egy egyszerű, de hatásos módszert választottak: a kiskacsákat óvatosan egy dobozba tették, a kacsamama pedig ezt követte.

Hogy az anyaállat ne pánikoljon be, a mentésben résztvevők időnként megmutatták neki a doboz tartalmát, jelezve, hogy a fiókái biztonságban vannak.

De miért van szükség egyáltalán ilyen beavatkozásra? A riportban megszólaló Kovács Klára, a Tollas Barát Madármentő Egyesület elnöke szerint a városi kacsák viselkedése miatt ez egyáltalán nem ritka helyzet. „Nem közvetlenül a vízparton költenek a tőkés récék, hanem úgy két-háromszáz, akár ötszáz méterrel odébb. Valószínűleg ebben a parkban, valamelyik bokor alatt folyt a fészkelés, itt keltek ki a tojások, és innen indultak el a vízfelülethez” – magyarázta a szakértő, hozzátéve, hogy a család először a park szökőkútjával próbálkozott, mielőtt a Feneketlen-tó felé indultak volna. A madármentő szerint a családnak segítség nélkül esélye sem lett volna.

„Biztosan nem. Nagyon forgalmas utakon kellett volna átkelniük, és még városi környezetben is sok ragadozó leselkedik rájuk, tehát nem hiszem, hogy segítség nélkül elértek volna a Feneketlen-tóig” – szögezte le Kovács Klára.

Az állatvédők azt javasolják, ha valaki hasonló helyzetet lát, ne próbálja egyedül megoldani, hanem kérje madármentők segítségét, akik megfelelő tanácsokkal vagy akár személyesen is tudnak segíteni. Az újbudai kacsacsalád végül az összehangolt akciónak köszönhetően biztonságosan eljutott a Feneketlen-tóhoz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk