SZEMPONT
A Rovatból

Zimbardo: a gyerekeknek kell átnevelni a szüleiket

Philip Zimbardo a gonosz helyett most a jót kutatja, a hétköznapi hőst akarja előhívni a magyarokból, ezt viszont többek között az oktatással tenné.


Belép a terembe, és az addigi éles zsivaj egy pillanat alatt elnémul. Pedig csak a székére ült le az első sorban. Majd a HeroiKon Nemzetközi Konferencia utolsó előadójaként a nézőközönség zúgó tapsviharral jutalmazza. Sőt, több mint egy órán keresztül ott tartják az aulában, hogy dedikálásokat, közös fotókat, öleléseket és puszikat kaphassanak tőle. Az amerikai pszichológus, (és szociológus és antropológus) Philip Zimbardo szívesen beszélget a hallgatóival, a rajongóival, nem érdekli, ha akár órákig is kell könyveket aláírnia. De a Hősök Tere kezdeményezésnek pont ez az egyik legfontosabb mondanivalója, az ökocentrikus viselkedés: ne te legyél a központban, hanem a környezetedben élő többi ember.

- Nekem szerencsém volt, mert édesanyám és édesapám úgy nevelt, hogy akin tudok, segítsek. Az Ön gyerekkora hogy telt?

- Sajnos, egészen máshogy. Egy New York-i gettóban, Dél-Bronxban nőttem fel, nagyon-nagyon szegények voltuk, segélyen éltünk. A kormány pénzt adott nekünk, hogy megvehessük az ételjegyeket. A szüleim iskolázatlanok voltak, sosem fejezték be az általános iskolát. Mind a ketten Amerikában születtek, de a szüleik Szicíliából érkeztek az Egyesült Államokba. Akkoriban senkit sem érdekelt a tanulás, amilyen hamar csak lehetett, munkába állt az ember. A környéken, ahol felnőttem, mindig voltak olyan felnőttek, akik pénzzel vették rá a gyerekeket, hogy rossz dolgokat csináljanak. Drogoztak, kereskedtek a droggal, loptak, a lányok pedig a testüket adták el. Néhány barátom bele is keveredett ebbe a körbe, de néhányan viszont kimaradtak ebből. Gyerekként, de már akkor is szociológusfejjel próbáltam megérteni, hogy miért léptek rá erre az útra a barátaim. Rájöttem, hogy az emberek tudatában mindig ott van az anyjuk, aki megtanítja őket arra, hogy mit csináljanak, és mit ne. És mindig megerősítik őket a feltétel nélküli szeretetükről. Az apák viszont nincsenek ott. Nem is csak a válások miatt, hanem egyszerűen nincsenek jelen a gyerekük életében. Az én gyerekkoromban senki nem viselkedett úgy, mint a te szüleid, senki nem mondta nekünk azt, hogy figyelj oda a környezetedre, segítsd a másik embert. Akkoriban csak a család létezett. Annál tovább nem láttál, csak rájuk figyeltél, velük törődtél. Meg talán pár barátra, de ők is inkább családtagnak számítottak. Mindig azt tanultam, hogy csak a család számít, semmi más. A világ belőlük áll, senki másból. Csak később jöttem rá, hogy igazából mindenki családtagnak számít. Nem csak a vér szerinti rokonaid, hanem a körülötted élő emberek is. Ezért is lenne jó, ha azt az energiát, amivel a családodat próbálod jobbá tenni, felhasználnád a kapcsolataidban is: jobbá tennéd vele az osztálytársaid, a barátaid életét, de bárki másét is, akinek szüksége van rá.

Philip Zimbardo a világ egyik leghíresebb szociálpszichológusa. Nevéhez köthető a híres stanfordi börtönkísérlet, amit a ’70-es években végeztek el Amerikában, és amely során megmutatta a tudós, hogyan lesznek egyszerű, hétköznapi emberekből brutális, kegyetlen állatok. Most egy másik kísérleten dolgozik, ráadásul az egész világot meg akarja vele változtatni. Egyszerű, hétköznapi emberekből akarja előcsalogatni azt a hétköznapi hőst, aki mindnyájukban ott lakozik.

- Milyen értékeket kellene akkor a szülőknek átadniuk a gyermekeiknek?

- Régen a családok mindig együtt ültek az étkezőasztalnál. Ma már az amerikai családoknak csupán 20%-a mondhatja el magáról, hogy együtt tölti el a vacsoráját. Pedig pont ezek az alkalmak lennének azok, ahol mind a szülő, mind a gyerek elmesélheti, hogy mi történt vele aznap, és jobban megismerhetnék egymást. Most készült el egy kutatás Amerikában, ami kimutatja, hogy apa és fia egy héten átlagosan 30 percet beszélget egymással, míg ugyanez a fiúgyermek 44 órát tölt el tévénézéssel. Ezért a tévé, a videojátékok és a pornográfia az, ami befolyással hat a gyerekre, különösen a fiúkra. A lányoknál ez máshogy van, mert ők még mindig hatással vannak egymásra, de a fiúk csak ülnek egyedül a szobájukban és játszanak a számítógépen, néznek egy kis pornót, majd újra visszatérnek a videojátékokhoz. A gond ezzel az, hogy a videojátékokhoz képest számukra minden más unalmas a világon. Főleg az iskola. De még az igazi szex, a nők is unalmasak. Inkább ülnek a szobájukban egyedül és játszanak, minthogy beszélgessenek másokkal, randevúkra járjanak, táncoljanak, vagyis minden olyat csináljanak, amit még régen a fiúk élveztek. De az is gond, hogy mivel semmilyen kapcsolatuk nincs a külvilággal, egocentrikussá válnak, nem tesznek semmit a közösségük érdekében, nem alkotnak, csak fogyasztanak. Nem is tiszta számukra, hogy alakul a jövőjük. Így nem válhatnak hétköznapi hősökké.

- Ezért is lenne fontos, hogy a gyerekek példaképeket kövessenek?

- Na igen, de pont ez a másik nagy probléma. Amerikában a házasságok fele válással végződik. De a válás előtt sokan már különválnak, úgyhogy nagyon-nagyon sok fiú az apjuk nélkül nő fel. Az anyák feltétel nélkül szeretik a fiukat, nem számít nekik, hogy mit tesznek, akkor is szeretni fogják őket. Az apák viszont máshogy gondolkoznak. Először mutass fel valamit, aztán majd szeretni foglak – gondolják sokszor. Míg bár az apák ezzel nagyon is motiválják a gyerekeiket, az anyáknak még mindig az a legfontosabb, hogy biztonságban lássák a csemetéjüket. Ez nem is lenne gond, de ehhez minden gyereknek szüksége lenne egy anyára és egy apára. De ma, Amerikában, csak egy szülőjük van a gyerekeknek, az édesanyjuk. Emiatt viszont a fiúgyermekek élete könnyen kisiklik. Az előző évben az egész világon több nő szerzett felsőfokú diplomát, mint férfi. Több nő van már az egyes szakmákban, mint férfi, és keményebben is dolgoznak a férfiaknál. Ilyen azelőtt nem fordulhatott elő. Ezért is mondom, hogy a fiúknak egyszerűen szükségük van mentorokra. Ha nem az apjuk tölti be ezt a szerepet, akkor is kell valaki, aki mutatja nekik a helyes irányt.

_DSC8580

_DSC8583

- Kinek a felelőssége lenne mentorokat állítani az elveszett gyermekek mellé?

- Mindenkinek. A kormány például adhatna pénzt egy olyan mentor-rendszer felépítésére, ami foglalkozna az apa nélkül felnövő gyerekekkel. Különböző hétvégi programokat lehetne kitalálni nekik, közösségi fórumokat lehetne létrehozni, vagy csak egyáltalán beszélgethetnének velük ezek a mentorok. Megtanulhatnák, hogy kell táncolni, és hogy kell tánc közben beszélgetni a lánnyal. De azt is megtaníthatnák a fiúknak, hogyan legyenek emberségesek. A nőknek szükségük van az olyan férfiakra, akik nem csak a videojátékokhoz értenek. Viszont a számuk ezeknek a férfiaknak egyre csak csökken, és csökken. Persze az sem jó, ha a kormány olyan szinten beleszól a családtervezésbe, mint Kínában tették: minden családnak csak egy fiúgyermeke születhetett, a lánymagzatokat pedig megölték. Vagy ahogy a kínai anyák és nagyanyák rátelepednek a gyerekeikre, és emiatt nem tanulják meg a felelősségvállalást, nem irányíthatják soha az életüket. Ez már káros. A gyerekek többsége átlagos marad, és az egyetem után kudarcot vall a nagybetűs életben. De hétköznapi hősök sem lesznek soha. Egocentrikus felnőttekké válnak, és sosem fogja érdekelni őket a többi ember. Ezért is akarom, hogy Kínában is beinduljon a Heroic Imagination Project.

„Az vagy, amit teszel!”

A Heroic Imagination Project Magyarországon a Hősök Tere nevet viseli. A szervezet „platformot biztosít minden olyan magánszemélynek, civil szervezetnek, vállalatnak, akik velünk együtt úgy gondolják, hogy szükség van hétköznapi hősökre, akik inspirálják a környezetükben élőket. Ezzel pozitív változást indítunk el” – olvasható a honlapjukon. Túl vannak egy fesztiválon, amire több mint 6000 ember volt kíváncsi, de megrendezték már első konferenciájukat, amire külföldi előadókat is meghívtak, és arra keresték a választ, hogy kiből lesz a hétköznapi hős. A Hősök Tere Projekt kezdeményezés itt nem áll meg. Sőt. Szeptemberben folytatják a tréningjeiket, melynek során több mint 200 tanárt akarnak kiképezni arra, hogy elhitessék a diákjaikkal, képesek fejlődni és változni jó irányba, ha megfelelő erőfeszítéseket hoznak.

- A konferencián sok szó esett a gonoszról. Akkor ezek szerint az apa nélküli felnövés is egy ellenség, ugye?

- Igen. De mondok egy másik példát. Kínában arra biztatják a férfiakat, hogy cigizzenek. Többek között a médián keresztül manipulálják őket, és hazudják azt, hogy a cigaretta jó nekik. Az egyetlen negatív dolog, amit itt Budapesten tapasztaltam, azt pont a dohányzással volt kapcsolatos. Borzasztó, hogy milyen sok fiatal nő cigarettázik. Még mindig nem tudom elhinni, akár a dohányzó középiskolásokat, akár az éttermek előtt álló pincérnőkre gondolok.

- És ki az Ön ellensége?

- A nők. Egyfolytában kísértenek, imádom őket. Csodálatos anyám volt, de a testvérem, sőt a legtöbb barátom is nő. A férfiak unalmasak, sokan csak a sportról és más, számomra kevésbé vonzó témáról tudnak beszélni, a nők viszont érdekesek. Vicces, de még sosem gondolkoztam ezen, azonban igen, a nők az én vesztem. Imádom őket. Imádok velük lenni, velük beszélgetni, hallgatni, ölelni, csókolni őket.

- De akkor ők a jó gonoszok, nem?

- Igen, de attól még folyamatos csábítást jelentenek számomra. És gonoszak, a maguk nemében, mert elvonják a figyelmem attól, amit csinálnom kellene: tanítani, könyvet írni...

_DSC8591

_DSC8618

- Mi az, ami a legnagyobb félelme jelenleg?

- Nem félek tőle, de azért aggódom a Hősök Tere kezdeményezésünkért. Hogy nem fog folytatódni. Szükségünk lenne adományokra, hogy mondjuk a szervezet munkatársainak fizetése meg legyen oldva. De ahhoz is szükségünk lenne pénzre, hogy a szeptemberben induló tréningsorozatot finanszírozhassuk. Több mint 200 tanárt fogunk kiképezni, akik azt próbálják meg a gyerekekben tudatosítani, hogy felelősséget kell vállalniuk a családjukért és környezetükért. A gyerekek lehetnek a hidak a családok és a szociális környezetük között. Akarunk például egy weboldalt is létrehozni, ami a társadalmi kötelezettségvállalást hirdeti, de különválik a hétköznapi hősöktől. Ehhez viszont sok pénzre és munkaerőre lenne szükségünk, úgyhogy a kérdés folyamatosan ott lebeg: kitart-e a magyar csapat egy újabb évig, aztán tovább, tovább és még tovább?

HeroiKon Nemzetközi Konferencia

Hogyan hozhatjuk elő magunkból a hétköznapi hőst? – Csütörtökön erre a kérdésre kerestük a választ olyan neves előadókkal karöltve mint Forgács József, Kepes András, Kende Anna, Csermely Péter, Halácsy Péter, és természetesen Philip Zimbardo. A válasz pedig az volt, hogy bárkiből lehet hétköznapi hős, csak tágítsa a látókörét, vegye észre a környezetében élők kívánságait és igényeit, és dacolva a közönnyel, merjen cselekedni. Az utolsóként előadó Zimbardo észrevette, hogy lankad már a figyelmünk és elfáradtunk a nap végére, ezért, nem kis meglepődésünkre, egy közös táncra hívott minket. Ő a színpadon, mi a széksorok között bugiztunk.

- Idefelé jövet a buszon egy férfi állt mellettem, a vállán egy fehér patkány futkosott. Arrébb menni nem tudtam, beszorítottak az ülésekhez, én viszont viszolygok és undorodom ezektől az állatoktól. Pánik tört rám, de erős maradtam, és csak a buszmegállóban tört ki belőlem a sírás. Akkor most én is egy hős vagyok?

- Mindenki lehet hős. A hétköznapi hős fogalma azonban távol áll mind a katonai, mind a politikai, mind a vallási hősöktől. Csupán annyi kellene, hogy nyitott legyél a többi ember felé, és akarj valami jót cselekedni a másikkal. Ez sokkal inkább egy berögzült viselkedésforma. A hősiesség mindennapos szokása is lehetne akár, hogy minden helyzetben felteszed magadnak a kérdést: mit tudok tenni? Én is ezt csinálom. Általában hosszú sorban várják az érdeklődők, hogy autogramot kapjanak tőlem. Ám hagyok időt egyesével mindenkire, hogy amikor elém lép valaki, akkor abban a pillanatban csak rá koncentráljak. A szemükbe nézek, érdeklődöm felőlük, hogy honnan jöttek, mivel foglalkoznak, majd névre szólóan dedikálok (a szép lányoknak szívecskét is rajzolok), de kezet rázok és szívesen fotózkodom is velük. És arra az egy percre, egy különleges kapcsolat alakul ki köztünk. Nekem egy perc, de tudom, hogy nekik egy életre szóló élmény ez.

- Amikor a 6 évesnél fiatalabb unokaöcséimet és unokahúgaimat elnézem, látom, hogy mennyire naivak, ártatlanok, kreatívak és egy csodálatos fantáziavilágban élnek. Miért tűnik el ez belőlünk?

- Arra neveljük a gyerekeinket, hogy nyugodtan éljenek a fantáziavilágukban. Adunk egy babát a kezükbe, és onnantól kezdve az az ő gyermekük. Vagy egy játék katonát, ami az ő világukban egy igazi harcost testesít meg. Kreativitásra sarkalljuk őket. De egyszer csak elvágunk mindent és azt mondjuk: nincs több fantáziavilág, mostantól csak a valóság van. Borzasztó, amit teszünk! Szülők és tanárok egyaránt azt mondják, hogy ennyi volt a gyerekkor, nincs több játék, nincs több móka. Nőj fel, innentől fogva csak a munka létezhet. Nem is lelik örömüket sem az iskolai feladataikban, sem a házimunkában, pedig lehetne. És a fantáziavilágból sem kellene felnőttként kiszakadnunk, hiszen mindig van min álmodoznunk, a gyermeki én pedig örökre bennünk lakozik.

_DSC8596

zimb1

- Mit üzenne a magyar fiataloknak?

- A West Side Story-ban van egy csodálatos dal: Something’s Coming. Valami érkezik, valami különös, valami más, valami szokatlan – de tudjuk, hogy valami nagyszerű fog történni. (Ezt szoktam a stanfordi óráimon is énekelni a hallgatóknak.) De csak akkor sikerülhet ez a valami – jelen esetben a kezdeményezésünk – igazán jól, ha minél többen csatlakoznak hozzánk. A lényeg pedig az lenne, hogy mindenki terjessze az "igét" (Zimbardo az angol „spread the word” idiómát használta – a szerk.). A tanárok és a diákok között most egy új kapcsolat van kialakulóban. Mi adjuk az információt az oktatóknak, ők pedig megosztják azt a diákjaikkal, majd kialakul egy közös eszmecsere oktató-diák és diák-diák között. Ezáltal a diákok is tanárokká válnak, és egy egyre szélesedő kapcsolati hálózatot alakítanak ki, ami viszont már túlnyúl az iskolák falain. Nem elég okosnak lenned, mert a tanárok nem csak beültetik az információt a fejedbe. Használnod is tudnod kell, amit hallasz! Megtanulod, hogy egy krízishelyzetben senki nem fog egyből segíteni. De tudod azt is, hogy ha már egy ember segít, akkor a többi is fogja követni. Mit tudsz még? Hogy te leszel az az egy ember, aki elsőként segíteni fog. És ez a gondolkozás az, ami akár a magyar mentalitást is megváltoztathatja. Mindenki egy potenciális hősjelölt, de nem kell feláldoznod az életed, mint régen tették a szabadságharcosok. Csak legyél te az, aki nem érzi magát kínosan az adott szituációban és a közönyt levetve, mer cselekedni.

Ha tetszett a cikk, nyom egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Nagy Attila Tibor: Most bizony az a látszat, hogy a nagy magyarvédő Orbán Viktor egy magyarellenes jelöltnek szurkol a romániai elnökválasztáson
A politikai elemző szerint „most Orbán nyitott támadási felületet maga ellen, nem lehet felróni Magyar Péternek, hogy ezt igyekszik a maga javára fordítani és hitelteleníteni Orbánék nemzetféltését.”


Nagy Attila Tibor politikai elemző Facebook-bejegyzésében vizsgálta meg a magyarellenes román elnökjelölttel összebarátkozó Orbán Viktort. Az elemző posztjában úgy fogalmazott:

„Míg Magyar Péter legutóbbi hangfelvételét nem tartottam különösebben nagy dolognak és olyannak, ami különösebben ellentétben állna a kormányfő és más kormánytagok a harmadik világháborút emlegető nyilatkozataival, Orbán Viktor tihanyi beszédéről már mást gondolok. A romániai magyar politikai térben értetlenséget, vihart váltott ki, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő Tihanyban egyetértőleg idézett a magyar politikában magyarellenesnek minősített George Siminontól. A beszédben a hatalompolitika győzedelmeskedett, vagyis:

Orbán komolyan számol azzal a lehetőséggel, hogy a romániai elnökválasztás második fordulóját is Simion fogja nyerni, ezért jobb neki már most gesztust gyakorolni.”

Nagy Attila Tibor kiemelte:

„Csakhogy eddig úgy tudtuk, hogy George Simion magyarellenes - hogy-hogy akkor egyetértőleg idézi őt Magyarország miniszterelnöke? Fura, hogy erre a problémára sem a kormányfő, sem a beszédírója nem gondolt. Persze, lehet azt gondolni, hogy George Simion és Orbán között több a hasonlóság, mint a különbség a globalisták, az EU bürokratái elleni harcban, csak akkor kár volt korábban a Fidesz részéről és a kormánypárti médiarendszerben folyamatosan »magyarellenes« jelzővel ellátni George Siminont.

Mert most bizony az a látszat, hogy a nagy magyarvédő Orbán Viktor egy magyarellenes jelöltnek szurkol a romániai elnökválasztáson. Most Orbán nyitott támadási felületet maga ellen, nem lehet felróni Magyar Péternek, hogy ezt igyekszik a maga javára fordítani és hitelteleníteni Orbánék nemzetféltését.”

„Orbán Viktor tihanyi beszéde legfeljebb akkor bizonyulhat majd – legalábbis a magyar-román kapcsolatokban – hasznosnak, ha George Simion megnyeri a romániai elnökválasztást. De ha nem...” – írta posztja végén az elemző.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Kiss-Benedek József: A magyar kormány sohasem fogja beismerni, hogy kémeket küldött Ukrajnába
A körülmények azonban arra utalnak, hogy amit az ukránok állítanak, igaz lehet – mondja a biztonságpolitikai szakértő, aki három évtizeden át dolgozott a katonai hírszerzésnél. Mivel Ukrajnában hadiállapot van, az elfogott házaspár súlyos büntetésre számíthat.


Pénteken az Ukrán Biztonsági Szolgálat közleménye szerint lelepleztek egy magyar katonai hírszerzés által működtetett kémhálózatot, amelynek célja az ukrán védelmi rendszerek feltérképezése volt. Az ügynökség szerint a hálózat két tagját őrizetbe vették, és azt állítják, hogy közvetlenül a magyar hírszerzés megbízásából dolgoztak.

Az SBU szerint nemcsak az S–300-as légvédelmi rakétarendszerek pozícióira volt kíváncsi Budapest, hanem azt is vizsgálták, hogyan reagálna a lakosság, ha magyar katonák vonulnának be Kárpátaljára. A magyar kormány visszautasította az állításokat, lejáratókampányról beszél, és válaszként kiutasított két ukrán diplomatát, akik Szijjártó Péter szerint fedésben dolgozó ukrán kémek voltak. Az ukránok erre szintén kiutasítottak két magyar diplomatát. Igaz lehet az ukránok állítása, azaz valóban magyarok kémkednek Ukrajnában? Erről beszélgettünk Kiss-Benedek József biztonságpolitikai szakértővel, a Katonai Felderítő Hivatal nyugállományú ezredesével.

– Elképzelhető, hogy valóban magyar hírszerzők dolgoztak Ukrajnban?

– Úgy gondolom, hogy ennek van némi alapja. Különben miért utasított volna ki a külügyminisztérium két ukrán diplomatát? Elég nyilvánvalóan kémkedésről van szó, ami azt jelenti, hogy a magyarok indították, és ebben nagy valószínűséggel magyar nemzetiségű ukrán állampolgárok érintettek. Két fő, állítólag egy család, tehát férj és feleség. Őket őrizetbe vették. Folyik a kihallgatásuk, vagy tesznek vallomást, vagy nem. Nyilván hosszabb időn keresztül végezték ezt a tevékenységet, és az is valószínűsíthető, hogy egy jó ideje már figyelik őket az ukránok.

– Mennyire bevett dolog, hogy nem ellenséges szomszédos országba kémeket küldjön egy állam?

– Teljesen bevett dolog, gyakorlat.

– Az is lehet, hogy Magyarországon például szlovák kémek dolgoznak?

– Nem biztos, hogy szövetségen belül kémkednének, de Ukrajna nem szövetséges ország, és itt azért egy háborúban álló országról van szó. Ezzel kapcsolatban vannak hírigényei a magyar hírszerző szolgálatoknak is, akik ezt végrehajtották.

– Előfordulhat, hogy más NATO-szövetségesek is rádolgoznak az ukránokra?

– Nem hiszem, hogy ebben a stílusban dolgoznának, de mi szomszédok vagyunk. A NATO-n belül sem Portugália feladata az, hogy információkat gyűjtsön Ukrajnáról.

– Az ukránok szerint a kémhálózat tagjai azt is megpróbálták felmérni, hogyan fogadná a lakosság, ha esetleg magyar csapatok lépnének ukrán földre.

– Ez szerintem már inkább politika. Ez a politikai hírszerzés kategóriájába tartozik. Nyilván felmérik ezeket a dolgokat, politika megrendelésére a hírszerzés gyűjt olyen adatokat, amire a politika kíváncsi.

– De milyen céllal gyűjthet ilyen adatokat, hiszen a magyar kormány azt hangsúlyozza, hogy nem akarnak belesodródni a háborúba?

– Egy dolog az, hogy mit hangsúlyoz, egy másik dolog a valóság. A kommunikáció és a valóság nem feltétlenül esik egybe. Attól, hogy mi barátok vagyunk, attól még kíváncsiak lehetünk arra, hogy a másik oldal különböző dolgokat hogyan képzel el, pláne egy háborús helyzetben.

– Előfordulhat, hogy a valódi megrendelő nem is a magyar kormány?

– Azt nem hiszem, hogy ne a magyar kormány lenne a megrendelő.

– Vannak olyan spekulációk, hogy inkább orosz érdek ilyen módon kémkedni.

– Spekuláció lehet, de akik végrehajtották, az eddig nyilvánosságra került adatok alapján a magyar kormányhoz kötődnek, és nem máshoz.

Hogy aztán ezt a magyar kormány továbbadja-e, azt nem tudom, de a helyzet az, hogy itt inkább a magyar érdekeknek megfelelő adatgyűjtés folyik.

Nem hiszem, hogy nekünk kellene az ukránok ellen hírszerzési adatokat gyűjteni közvetlenül a határ mentén az oroszok részére, akik egyébként meglehetősen otthon vannak Ukrajnában.

– De nekünk mi érdekünk van abban, hogy olyan adatokat gyűjtsünk, hogy milyen fegyverzet található Kárpátalján?

– Szomszéd országról van szó, és azért kíváncsiak vagyunk arra, hogy mi van ott pontosan. Jó, ha tudjuk, hogy mi van a szomszédos országban.

Ez a katonai hírszerzés feladata. Amiben benne van az is – ez teljesen természetes –, hogy érdekel bennünket, milyen haditechnikai eszközök vannak a határ túloldalán.

– Az elhárításnak viszont az a feladata, hogy a kémeket elkapja. Ez most itt megtörtént. Mi várható? Őket elítélik, vagy kicserélhetik valakikre?

– Ezt nem tudom megmondani, ezt majd a bíróság fogja kimondani, de szeretném megjegyezni, hogy Ukrajnában hadiállapot van. Ez a cselekmény, ha ez megtörtént, ha igaz, akkor kémkedésnek minősül, és hadiállapotban ezeket nagyon súlyosan büntetik.

– Egy olyan ország, amelyik jelenleg élet-halál harcát vívja egy hatalmas ellenséggel szemben, miért jelentene veszélyt ránk? Okos dolog-e kémkedni vele szemben?

– A kémkedés a második legősibb mesterség a világon, folyik az békében és háborúban egyaránt. Vannak szervezetek, amelyeknek ez a feladata. A hírszerzési szolgálatokat azért tartják, hogy információkat szerezzenek az ország érdekének megfelelően. Az elhárításnak meg az a feladata, hogy megakadályozza ezeket. Tehát ezek dolgoznak. Hogy most ez erkölcsös-e, az egy teljesen más kérdés. Ha a kormányzatnak szüksége van rá, akkor természetesen igen.

– Ezek szerint a magyar kormányzatnak szüksége volt ezekre az adatokra?

– Ha a magyar kormány hajtotta végre, és ez igaz, akkor nyilvánvalóan igen. Ha nem, akkor lehet, hogy egy fake news, és lehet, hogy csak az ország lejáratását szolgálja, ezt én most nem tudom megmondani.

– Korábban azt mondta, hogy amit eddig tud, abból arra következtet, hogy ez valószínűleg igaz lehet.

– Nagyon úgy néz ki, hogy ez igaz lehet azok alapján, amik megjelentek különböző hírügynökségeknél.

– Mi alapján gondolja mindenképpen, hogy igaz? Én például ezt nem tudnám kihámozni.

– Én ezen a területen dolgoztam több mint 30 évet, tehát körülbelül ki tudom hámozni, hogy mi az, ami érdekes, és

ezek az adatok, amikről itt szó van, beleillenek a képbe.

– De ezt az ukrán elhárítás is tudja, és adott esetben tud ilyen ügyet kreálni.

– Hogyne tudnának. Azért mondom, hogy ha igaz, és nem egy kreátum. Csak ha az elhárítás ezeket az embereket már figyelte, nem beszélve arról, ha beismerő vallomást tesznek, akkor azért nem biztos, hogy azt kell mondani, hogy ez nem igaz.

– A magyar fél be fogja valaha ismerni, ha valóban kémkedés történt?

– Nem. Nem fogja beismerni, de az az ukrán bíróságot nem hiszem, hogy befolyásolja. Meglátjuk, hogy az ukránok milyen bizonyítékot tesznek közzé. Ha vannak terhelő bizonyítékok, és azokat elfogadja a bíróság, akkor onnantól kezdve teljesen mindegy, hogy mit mondanak a magyarok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Somogyi Zoltán: Hogy Gyurcsány Ferenc női álnéven megjelentetett egy könyvet, az már mutatott valamit, hogy valami nagyon más úton jár
A DK-n belül sem mindenki értette, mit csinál Gyurcsány Ferenc - mondja a politikai elemző, aki szerint Dobrev Klára akár még sikeresen is átveheti a DK-t. Magyar Péter hangfelvétele alááshatja az ellenzéket háborúpártisággal vádoló Fidesz-kampányt.


A héten egymást érték a váratlan fejlemények a politikában. Magyar Péter nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amelyen a honvédelmi miniszter szerinte bevallja, hogy a kormány háborús üzemmódra állítaná át az országot. Gyurcsány Ferenc húsz évnyi permanens kampány után bejelentette: lemond minden tisztségéről, visszavonul a közélettől, a választásokon sem indul, és az is kiderült, Dobrev Klára és ő elválnak egymástól. Eddigi felesége pedig a DK élére pályázik.

És kirobbant a kémbotrány, az ukránok szerint magyar kémhálózatot lepleztek le Kárpátalján, akiknek a feladata többek között az volt, hogy felmérjék, hogyan fogadnák ott magyar katonák megjelenését. Válaszul a kormány kiutasított két ukrán diplomatát és látványos kommandósakcióval csapott le valakire, akiről azt mondták, ukrán kém. A Fidesz már egyenesen azzal vádolja a Tiszát, hogy összejátszik az ukrán titkosszolgálattal. Somogyi Zoltán elemző értékelte a történéseket.

– Nem akármilyen sűrű napokat élünk. A héten robbant ki a Magyar Péter által bemutatott hangfelvétel-botrány, aztán jött Gyurcsány Ferenc visszavonulása, majd kémügy. Kezdjük Gyurcsánnyal. Az utolsó emlékem róla, a lakóautós országjárása, amely függetlenül a politikai megítélésétől, bennem egyértelműen részvétet keltett. Várható volt a lemondása?

– Várható volt, és korábban jobb lett volna. Most azért okozott mégis meglepetést, mert napokkal előtte a DK egyes képviselői a momentumos Orosz Annát támadták, hogy miért mond le. Ha tudtak volna Gyurcsány szándékáról, egy kicsit halkabbak lettek volna.

– Inkább politikai oka lehetett vagy személyes?

– Mindkettő. Ami politikailag értelmezhető vagy indokolható, hogy Dobrev Klára akár még sikeresen is átveheti a DK-t, és új lendületet is adhat pártnak.

– Viszont talán nem véletlenül nevezték a DK-t Gyurcsány-pártnak. Ez is egy személyre épülő párt, és hiába Dobrev Klára minden tehetsége, hiába volt eddig Gyurcsány felesége, biztos, elég ennyi? Túl tudja élni a DK Gyurcsányt?

– Ezt majd meglátjuk. Szerintem a Gyurcsánnyal való elégedetlenség már megvolt a DK-n belül is.

Nem mindenki értette, mit csinál Gyurcsány Ferenc. Hogy női álnéven megjelentetett egy könyvet, amiről azért azonnal el is mondták, hogy az az ő könyve, az már mutatott valamit, hogy valami nagyon más úton jár,

mint amin egy politikusnak kellene, akinek a pártját meg kellene mentenie, mert a bejutási küszöb környékén van. Ráadásul amikor Gyurcsány Ferenc volt a DK arca – például a 2018-as kampány volt ilyen –, akkor alig jutott be a párt a parlamentbe. Egy évvel később Dobrev Klára teljesen váratlanul négy DK-s mandátumot szerzett az EP-választáson, úgy, hogy csak kettőt vártak. Ilyen szempontból ő egyben tudja tartani a DK-t, amennyire most lehet.

– A héten Magyar Péter nyilvánosságra hozott egy 2023-as hangfelvételt, amin a honvédelmi miniszter arról beszélt, hogy szakítanak a békementalitással, átállnak a háború felé vezető út nulladik fázisra. Gulyás Gergely "lepkefingnek" minősítette a hangfelvételt, Orbán Viktor pedig azt mondta, ebben nincs semmi újdonság, háború zajlik, ütőképes hadseregre van szükség. Én sem értem igazán, hogy mi a valóban botrányos a hangfelvételben.

– A probléma, hogy a baloldalt állítja be az Orbán-kormány folyamatosan háborúpártinak, magukat meg békepártinak.

Ez a narratíva nem engedi meg, hogy a kormány bármilyen értelemben háborús felkészülésről beszéljen.

Most azonban az van azon a hangfelvételen, hogy eddig békeszakaszban voltunk, de most már a háború nulladik szakaszában kell, hogy lépjünk. Hogy ez ártani fog-e a kormánynak, az a TISZA kampányától függ.

– De ez nem értelmezhető úgy, hogy eddig egy békés Európa kellős közepén éltünk, viszont manapság a háború itt van a szomszédunkban, tehát nekünk is háborús üzemmódra kell átváltanunk. Nem értelmezhető ez a beszéd így?

– Így is értelmezhető, a kormány így is akarja értelmezni, de úgy is értelmezhető, hogy akkor fejezzétek be az ellenzéket háborúpártisággal vádoló kampányt. Viszont ezzel aláássák a kormányzat eddigi kampányát.

Most egyelőre az van, hogy két értelmezés harcol egymással: a kormány értelmezése az, hogy ne adják oda a hatalmat a háborúpárti ellenzéknek. Az ellenzék értelmezése, mármint Magyar Péteré, meg az, hogy rosszul mennek az országban a dolgok. A két értelmezés közül, amelyik nyer, az fog kormányt alakítani jövőre.

Most a kormányzat értelmezése áll támadás alatt, azt mondja a TISZA, hogy ez az értelmezés hazug.

– Nyilván nem segít a kormányzatnak ebben a küzdelemben az ukrán kémbotrány sem. Az SBU szerint a magyar kémhálózat tagjai Kárpátalján a haditechnika elhelyezkedése mellett arra is kíváncsiak voltak, hogyan fogadná a lakosság, ha netán magyar erők lépnének ukrán területre. Persze, hogy ez mennyire igaz, egyelőre óvatosan kell kezelni, de nyilván nem használ egy ilyen hír a kommunikációs küzdelemben.

– Ezt én is óvatosan kezelném. Egyelőre azért nem nyilatkoznék erről, mert sokkal jobban kellene tájékozódni, de biztos, hogy nem jó a kormánynak, ha erről olyan egyértelmű részletek derülnek ki, amelyek az ukrán álláspontot erősítik meg.

– Ez viszont kapóra jön Magyar Péteréknek. Viszont az ellenzéknek itt vigyázni kell a lukra futással, nehogy úgy járjon, mint a Magyar Hang nemrég Aszad elnök gépével.

– Ez igaz, viszont szerintem a kormány a külpolitikában is elég rosszul áll, mert Trump eddigi politikája semmilyen módon nem segíti a kormány céljait.

– Az nem képzelhető, hogy annak idején Ruszin-Szendi Romulusz ezzel a hangfelvétellel kopogtatott be a Tiszához?

– Ezt a tiszásoktól kellene megkérdezni. A politikában minden elképzelhető: ez is, meg az ellenkezője is.

Az biztos, hogy ez a hangfelvétel nagyon érdekes, és nagy kérdés, hogy mi minden van még a birtokában az ellenzéknek.

– Most van május. Kevesebb mint egy év múlva lesznek a választások, és megint ott tartunk, hogy a kormány minden téren újfent defenzívába került.

– A kormányzatnak a legnagyobb problémája az, hogy mondhat bármit, amíg az emberek úgy ítélik meg, hogy rosszul megy a gazdaság, és rosszul megy az ő soruk, addig ez a teljesítmény nem lesz elég arra, hogy a TISZA-párttal meg tudjanak mérkőzni.

– Miközben Magyar Péter gőzhengere is lejjebb kapcsolt.

– Ebben nem vagyok biztos, amit ő országjárásban csinál, azt nagyon nehéz megítélni. A negyedik hulláma jön annak, hogy nap mint nap megy egyik településről a másikra, ez is egy teljesen új fejlemény, és ezt nem is fogjuk látni innen, hogy ez mennyire hat ott, a helyszíneken.

Nekem az a tippem, hogy erőteljesen hat ez a fajta személyes jelenlét.

– A kézigránát-ügy és most a kiszivárgott beszéd után elképzelhető, hogy Orbán lecseréli Szalay-Bobrovniczkyt?

– Inkább az valószínűsíthető, hogy nem engedheti meg magának, hogy lecserélje, mert az egy beismerés lenne. Azt aztán majd meglátjuk, hogy ez mennyire fog sikerülni neki. Nyilván mérik a honvédelmi miniszter elfogadottságát, hogy mennyire tekintik az emberek botrányosnak, ami körülötte történik, és lehet, hogy lesz egy pillanat, amikor már a miniszterelnök nem tudja tartani, és el kell engednie.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
New York Times: Erdő Péter a három legesélyesebb jelölt között volt a pápaválasztás első körében
A később pápává választott Robert Prevost, Pietro Parolin és Erdő Péter kapta a legtöbb szavazatot az első fordulóban, írja az amerikai lap. Erdő Pétert egy konzervatív szövetség támogatta, de hamar világossá vált, hogy nem győzhet.


A New York Times több mint egy tucat bíborossal készített interjút, hogy feltárja, mi történt a zárt ajtók mögött. A cikkből kiderül, hogy első nap a konklávét megnyitó elmélkedés elhúzódott, emiatt az első szavazás csak késő este kezdődött.

A voksok nem hoztak egyértelmű eredményt: három esélyes maradt versenyben. Köztük volt a 72 éves magyar Erdő Péter, aki mögött egy konzervatív szövetség állt, köztük több afrikai támogató.

De a New York Times szerint hamar világossá vált, hogy a magyar jelölt nem győzhet egy olyan konklávén, amelynek tagjait nagyrészt Ferenc pápa nevezte ki.

Rajta kívül sokan szavaztak Pietro Parolinra, a 70 éves olasz bíborosra, aki Ferenc pápa alatt gyakorlatilag a Vatikánt irányította. Azonban az első szavazáson ő sem kapott elsöprő támogatást. Az olasz tábor megosztott volt, ráadásul többeknek nem tetszett, hogy Parolin nem fektetett kellő hangsúlyt a közös tanácskozásokra – ezek Ferenc pápa kormányzási stílusának fontos részei voltak.

És a legesélyesebbek között ott volt a később pápává választott Robert Prevost is, aki korábban misszionáriusként dolgozott, majd egy szerzetesrendet vezetett, ezután perui püspökként szolgált, végül a Vatikán befolyásos szereplőjévé vált. Így sok olyan elvárásnak megfelelt, amelyeket a különböző bíborosi csoportok fontosnak tartottak - írja az amerikai lap. Azzal, hogy látszólag egyszerre képviselte Észak- és Dél-Amerikát, Prevost két kontinens bíborosai körében is népszerű volt. Amikor a többiek kikérdezték a latin-amerikai bíborosokat, akik jól ismerték őt, tetszett nekik, amit hallottak róla. A konzervatívok is úgy látták, hogy nem megosztó.

„Prevost bíborosban megvolt minden olyan tapasztalat, amit kerestünk”

– mondta Vincent Nichols, Anglia bíborosa. „Egy igazi misszionárius szívével rendelkezik, mély tudással és széles világlátással. Püspökként vezetett egy egyházmegyét, így közvetlen kapcsolatban volt a hívekkel, ugyanakkor dolgozott a Kúriában is – abban a római hivatalrendszerben, amely az egyház kormányzását segíti.”

Másnap világossá vált, hogy Prevostnak esélye van megszerezni a szükséges támogatást. Amikor a délutáni szavazáson elérte a 89 szavazatot – azt a kétharmados többséget, amely ahhoz kell, hogy valakit pápává válasszanak –, a terem tapsviharban tört ki, és mindenki felállt. „És ő csak ült tovább!” – mesélte a lapnak egy bíboros. „Valakinek fel kellett húznia. Mindannyiunk szemébe könny szökött.”


Link másolása
KÖVESS MINKET: