40 önkéntes segítségével szépültek a nők és a férfiak a hajléktalanszállón
„Támogató kapcsolatok nélkül szinte lehetetlen ezekből a válsághelyzetekből kiutat találni. Mi, itt az Üdvhadseregnél azért dolgozunk, hogy a rászorulók és a hajléktalanságban élők valós segítséget kapjanak az újrakezdéshez, hiszen az alapellátásokon túl szükség van a testi, lelki megújulásra is ahhoz, hogy túljussanak a mélyponton. A Szépségnapon kicsit talán visszaadjuk az emberek méltóságát, hiszen a külső megújulásával a belső harmónia is visszaáll, legalább erre a rövid időre. Ezen a rendezvényen sokat beszélgetünk a lakókkal az életükről – akárcsak bármelyik fodrász szalonban vagy kozmetikában a kezelések alatt – mondta el Tiszáné Gneth Gabriella.
A Szépségnap keretében 33 hölgy és 18 férfi szépült meg az ideiglenes szalonban, ebből 19-en jelenleg is az intézmény lakói, többen viszont már kiköltöztek a regisztráltak közül, mégis visszatérnek egy-egy programra, mert jó a kapcsolatuk az intézményben lakókkal és dolgozókkal. Érdekesség, hogy a korábbi évekhez képest ma már minden lakónak van munkahelye, ami nagyban segíti a továbblépésüket. 2014-ben, az első Szépségnap idején még nagyon alacsony volt a lakók foglalkoztatottsága.
Az önkéntesek száma is évről-évre nő, a mai alkalomra összesen 40 szépségipari szakember ajánlotta fel a segítségét. Szakonyi Eszter mesterkozmetikus évek óta segíti a Válaszút Háza által rendezett Szépségnapokat.
Eszter korábban a Nane Egyesületnél is támogatta a bántalmazott nők rehabilitációját, ezután jutott el az Üdvhadsereg által szervezett Szépségnapokra. Eszter, a népszerű budapesti szalon, a Vintage Beauty Szépészeti Nőintézet tulajdonosa, ahová sok Magyarországon is ismert hölgy jár kozmetikai kezelésekre, a mai napra is hatalmas dobozokkal és szatyrokkal érkezett, amelyekben a vendégek által felajánlott ruhák, cipők és táskák voltak.
„Azért érzem fontosnak, hogy itt legyek, mert emberek vagyunk, olyan emberek, akik egy bizonyos koron túl belátjuk az élet forgandóságát, rájövünk arra, hogy nagyon könnyen, nagyon nagyot lehet esni, mert csak szerencse kérdése, hogy hova születünk. Nem rajtunk múlik, hogy milyen az idegrendszeri stabilitásunk, milyen a múltunk, a gyökereink, milyenek a megküzdési képességeink.
Nem mi döntjük el hova születünk, nagyon esetleges, hogy éppen ki melyik oldalon áll. Mi most pont a „jobbik” oldalon állunk, ahol a segítő szerepét tudjuk magunkra ölteni, de ez bármelyik pillanatban változhat. Az, hogy ki kap „többet” egy-egy ilyen eseményen, arra egyértelműen az a válasz, hogy mi, az önkéntesek. Annál meghatóbb érzés nincs, amikor hozzáérek itt egy vendég arcához és csorogni kezd a könnye. Nem sír, nem beszél, csak kicsordul a könnye és végigfolyik az arcán. Nem azért, mert fájdalma van, vagy mert jóleső érzés a kezelés a bőrének, egész egyszerűen csak azért, mert valaki egyáltalán hozzáér. Azért, mert végre embernek érezheti magát… „csak” embernek, mert az, hogy már nőnek, az még odébb van.” – mondta el Szakonyi Eszter, amikor arról kérdeztük, hogy miért tartja fontosnak, hogy a szabadidejében hajléktalan és nehéz sorsú nőknek segítsen.
