ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

10 dolog, amivé a Facebook tesz

Mi történik, ha egész életed a Facebookról szól, már csak innen tájékozódsz és itt beszélgetsz?


A Facebook kezdi teljesen átvenni a valódi szociális közösség szerepét, ami lényegében ugyanúgy működik, mint a való életben: vagy kitűnsz (aktív felhasználó vagy), vagy láthatatlanná válsz (passzív), vagy néha egy egy kommenttel vagy lájkkal jelzed, hogy még te is itt vagy a többszázas baráti "társaságodban". Ami viszont nem ugyanaz, hogy míg a való életben formálódhat a jellemed, a Facebook teljesen tudattalanná deformálhat, átalakíthatja a személyiséged, olyanná tehet, amilyen egyébként nem lennél.

1. Antiszociálissá

Órákat töltesz el az ismerőseid posztjainak olvasásával, esetleg csetelsz is néhányukkal, mindez pedig tökéletesen kielégíti szociális igényeidet. Úgy érzed, mindent tudsz róluk, amit kell, eleget tettél társasági életednek, mindezt ahelyett, hogy ténylegesen kimozdulnál. Amikor ezt mégis megteszed, feszengsz, és már nyúlnál is a valamidért, amin tudsz netezni és újra a te kis drága komfortzónádban érezheted magad.

2. Iriggyé

A Facebook tökéletes felület arra, hogy mutogassák az emberek a dolgaikat, amikről tudják, hogy az ismerősök vérszemet kapnak majd. Mint ahogy te teszed, amikor már a huszadik dicsekvő posztot látod, és konstatálod, hogy neked ezek közül semmid nincs. Ne irigykedj, ezek az alakok nyilván nem fognak szakadt állapotban valami veszteségről posztolni, tudják, hogy azzal csak a következő csoport tagjait ébresztenék fel.

3. Kárörvendővé

Akár észreveszed magadon, akár nem, néha téged is megmagyarázhatatlan elégedettség tölt el, amikor valakiről előnytelen fotót töltenek fel, vagy panaszkodó posztot látsz, vagy bármit, amiben valaki nem dicsekszik végre, viszont azt érzed, hogy másnak sem fenékig tejfel az élete. Őszintén: ez azért sokszor megnyugtató, igaz?

4. Éhessé

Ma még nem nagyon ettél, vagy diétázol? Akkor jobban teszed, ha nem mész fel a Facebookra! Ez a legjobb módja ugyanis, hogy gyorsan valami könnyű kaja utáni nyúlj, ami valószínűleg hizlal is - mert szinte biztos, hogy az első 10 posztban találsz majd egy jól beállított, photoshoppolt képet, egy egyébként tök egyszerű ételről. Arról nem is beszélve, hogy amikor te mész el valahová, rendelsz valamit, vagy otthon csinálsz magadnak kaját, addig nem állsz neki az előtted gőzölgő finomságnak, amíg tökéletes szögből nem készítettél róla egy művészi ételfotót. Hagy csorogjon csak a nyála mindenkinek, aki nézi! Az kit érdekel, hogy közben korog a gyomrod? Mire posztolod és megvárod a lájkokat, addigra pedig kihűl, vagy lefordulsz a székről az éhhalál miatt.

food_wine_salmon

5. Agyhalottá

Kaptad már azon magad, hogy több órája bejelentkeztél, és még mindig csak bámulod az üzifalat, arra várva, hogy egyszer csak felbukkan valami világmegváltó poszt, ami felébreszt zombi-állapotodból? Mire kapcsolsz, hogy eltelt az az idő, amit egyéb tevékeny semmittevéssel akartál tölteni, már késő. Nincs energiád, illetve nincs az agyadban elég kapacitás nekiállni valami értelmesnek. Ilyenkor nyomsz be egy sorozatot, eszel valami, vagy csak folytatod a facebookozást. A lényeg, hogy éreztesd magaddal: valami történik, de felfogni már nincs erőd, hogy valójában semmi nem történik.

sad_man_portrait

6. Mindentudóvá

Ezzel szemben te azzal áltatod magad, hogy a mindentudás fájáról csemegézel, amikor a Facebookon vagy, és tökéletesen meg is győzöd magad erről. Miért is ne lenne így, amikor rengeteg hírportált belájkoltál, látod őket a hírfolyamodon. Az már más kérdés, hogy többnyire csak a címet és az alatta lévő kattintásmágnes két sort olvasod el, és emiatt úgy érzed, máris tudod, mi van a világban aznap. Ráadásul ezt büszkén fel is hozod, ha ne adj' Isten társaságba jutsz végre. Persze, ha valaki magát a cikket is elolvassa, és beszélgetne róla, beégsz.

7. Népszerűvé - magányossá

Igazából mindkettő csak látszat, de hihetetlenül könnyen képes ugrálni a hangulatod és az önértékelésed fel-le, attól függően, hogy egy posztodra hány visszajelzés jön. Ha azt gondolod, ez nem igaz rád, csak végezz el egy kísérletet: szülinapodkor tiltsd le, hogy az üzenőfaladra írjanak. Könnyen népszerűnek hiheted magad, ha ilyenkor sokan írnak a faladra, de sose felejtsd el, hogy a Facebook jelzi nekik. Vagyis aligha maguktól jutott eszükbe, és valószínűleg aznap még három másik ismerősüknek is írtak. Viszont ha ezt nem teszed lehetővé, és privát üzeneted nem nagyon jön, akkor méltán érezheted rosszul magad. Ha csak kevés is, de jön, ne akadj ki, legalább látod, kik törődnek veled igazán.

fbmobil

8. Függővé

Állandó késztetést érzel rá, hogy csekkold, van-e értesítésed, még akkor is, ha semmit sem posztoltál - tehát mire is jönne reakció? Ha valami csoda folytán mégis jönne valami, felmegy a pulzusod, és boldognak érzed magad, addig a röpke másodpercig, amíg nem szembesülsz vele, hogy csak egy - valószínűleg több száz másik embernek elküldött - partymeghívót kaptál. Nyugi, semmi személyes. De mit is várunk, a Facebook pontosan erre építi a vonzerejét.

fb5

fbbb

9. Világtalanná

Csak nyomkodod a telefonod úton-útfélen? Akkor nem csak addiktív vagy, hanem ön- és közveszélyes is, ugyanis se látsz, se hallasz, amikor az utcán közlekedve nyomkodod a kezedhez nőtt telefont. Csak néha nézel fel, hogy azért nagyjából belődd, hol vagy, és követni tudd az előtted haladók nyomát. Ennél messzebb azonban nem látsz, de nem is kell, hiszen nem az "itt és most"-ban élsz, hanem csak és kizárólag a Facebookon.

10. Életunttá

Amikor túl vagy a számodra érdekes posztokon, és a többi már nem érdekel, vagy már egyszer láttad őket, borzasztóan unalmasnak fogod érezni az életet. Azt fogod gondolni, nem történik a világban semmi - ha történne azt látnád Facebookon. Így még jobban elszakadsz a valóságtól, mert nem fog érdekelni, és az életben nem veszed észre, hogy közben mennyi minden zajlik a laptopodon, telefonodon kívül.

Amikor ezt a cikket írtam, egy pub külső teraszán ültem, és - bár meg volt a fejemben mit akarok írni -, mégis sok új ihletet kaptam az embereket figyelve. Megvolt a "világtalan", haverjai nyomában járó, félpercenként felnéző fiú, két lány, akik lefotóztatták magukat a pincérrel, és, mielőtt bárminek is nekiláttak volna, felnyomták a képet Facebookra. Ezután mindketten a saját mobiljukon külön-külön csekkolgatták, hogy halad a lájközön. Volt ott másik két barátnő is, akik szinte végig a mobilba meredve élvezték egymás társaságát, és még sorolhatnám...

fb3

A lényeg, hogy jó dolog az internet, kapcsolattartásra, informálódásra, de csak egy minimális szinten. Elcsépelt, agyonhangoztatott szöveg, de tényleg érdemes kipróbálni: csak egy napot hagyj ki, ne menj fel kényszeresen a Facebookra, és figyeld, hogy közben mi történik körülötted valójában. Ehhez itt letölthetsz egy vadiúj programot okostelefonokra és tabletekre, ami megmutatja, mennyi időt pazarolsz el a nyomkodással egy nap. Én kipróbáltam, és a nap végén megdicsért! :D

Ha tetszett a cikk, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Havi 87 ezer forintot tesznek félre a magyarok, de a pénzük nagy részét rossz helyen tartják
Az MBH Bank friss felmérése szerint a magyar háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot takarítanak meg. A megtakarítással rendelkezők közel negyede azonban kizárólag készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét.


Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.

A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.

A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.

A digitális fordulat mellett azonban a személyes tanácsadás szerepe is meghatározó maradt: a válaszadók 39 százaléka fontos döntések előtt továbbra is banki tanácsadóhoz fordulna, miközben minden ötödik válaszadó (21 százalék) már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszi pénzügyi döntéseihez.

A felmérés rávilágít egy éles különbségre a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között. Miközben a válaszadók harmada (34 százalék) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel, mint például bankbetéttel, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő értékpapírokat mindössze egynegyedük (24 százalék) veszi igénybe.

Ez jól mutatja, hogy a magyarok jelentős része még mindig tart a kockázatoktól, amit a lekötetlen folyószámla (42 százalék) és a készpénz (34 százalék) dominanciája is alátámaszt. A megtakarítással rendelkezők közel negyede kizárólag készpénzben és/vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét, ami nem termel hozamot.

Ugyanakkor, az is látszik, hogy már egyre többen gondolják úgy, már kisebb összeget is érdemes rendszeresen befektetni. Tavaly még a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, idén már 19 százalékuk tartja érdemesnek akár havi 10 ezer forintnál kevesebb pénz elindítását is.

A megtakarítások összege ugyanakkor jelentősen szóródik:

a megkérdezettek 41 százaléka legfeljebb 500 ezer forintos tartalékkal rendelkezik. Havi szinten a legtöbben (41 százalék) 25 ezer forint alatti összeget tesznek félre, de a válaszadók ötöde 100 ezer forintnál többet is meg tud spórolni.

Az érdeklődés is egyre inkább diverzifikálódik: a válaszadók 42 százaléka nyitott a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik is ilyennel. A közvetlen ingatlanbefektetés a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a jövőbeni preferenciák alapján pedig a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének. A tavalyi felméréshez képest nőtt a bizalom az arany, a műkincs és kisebb mértékben a részvények iránt is.

A kockázatvállalásra leginkább a fiatalabb korosztály, a nagyobb befektetési tartalékkal rendelkezők, valamint a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők hajlandóak.

A mostani adatok illeszkednek azokhoz a trendekhez, amelyek a magyarok pénzügyi tudatosságának erősödését mutatják. Az utóbbi időszakban például nőtt az igény a devizadiverzifikációra, sokan az euróalapú megtakarítások felé fordultak az árfolyamkockázat csökkentése miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legrosszabbkor tör rád a pánik? – Néhány egyszerű trükk, ami megmenthet a vizsgán
Amikor a vizsgadrukk eluralkodik, akkor akár egy egyszerű, 5 másodperces ritmusra épülő légzéstechnika is segíthet visszanyerni a kontrollt. De vannak még más lehetőségek is a feszültség csökkentésére.


Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A pihenés legalább ennyire fontos: egy film, egy jó könyv vagy egy forró fürdő mellett a bőséges alvás elengedhetetlen, hiszen kipihenten a megoldások is könnyebben eszünkbe jutnak.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk