MÁRC 21 - Down Világnap
A Nemzetközi Down-szindróma Világnapot minden évben március 21-én tartják, ami a 21-es kromószóma megháromszorozódására utal. A Vígszínházban már vasárnap sok Down-kóros kisgyerek mosolyt csaltak. Mi is ott voltunk, Fannival.
Estefán Bálint beszámolója
Szikrázó napsütés, 24 fok és számtalan ünnepelni kívánó család fogadott bennünket a Vígszínház előtt. A 10.30-as kapunyitást követően 11 órára már telt ház volt. Mi is elfoglaltuk helyünket Fannikával, a csodaszép down-szindrómás kislánnyal, Gergővel a testvérével és két nagynénjükkel.
A házigazda, Eszenyi Enikő és Kisari Károly, a Down Egyesület elnöke nyitotta meg a napot köszöntőjével. A rövid beszédek után színpadra lépett a két műsorvezető, Fesztbaum Béla és társa, Novák György (Gyurcsi).
Ők konferálták fel az első vendéget, Presser Gábort. A művész úr sajnos megfázással küszködött. Minden rosszban van valami jó, így megkérte Falusi Mariannt, hogy az éneklésbe segítsen be egy kicsikét. A „Túl a Maszat-hegyen” és a „Rutinglitang” c. művekből hallhattunk pár számot.
Őt, őket követte Berecz András mesemondó, aki már kiállásával is elkápráztatta a gyerekeket és a felnőtteket.
A Hopi Hope Színház Szlovákiából érkezett, és az „S.O.S.-R.U.R.” című darabjukat hozták el a közönségnek. Műsorukban a Földet mentették meg a szeméttől.
A Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola bemutatóján is csak ámultunk. Az artista lányt hihetetlen tornászgyakorlatot mutatott be, míg a csoport többi tagjai akrobatikus mutatványok készültek.
A következő fellépő a cseh Usmevy Társulat volt, és a „A mi húsvéti ünnepünk” című előadással készültek. A fellépés külön érdekessége volt egy kisfiú feltűnése, aki nem tartozott szervesen az előadáshoz. :)
Ám ettől még nagyon jól érezte magát a színpadon, le sem lehetett onnan hozni. Pedig tettek rá kíséreltet. Így ő is megérdemelte a produkció utáni tapsot.
Tavaszi zsongás címmel a pécsi BioRitmus Mozgásművészeti Tehetségpont következett. A szokatlanul hosszú táncműsor nagyon jó zenével és látványos koregráfiával párosult, és minden mozzanata visszaadta a tavaszi érzést.
Különlegesség és nagyon jó dolog, hogy egy sérült kislány is oszlopos tagja a társulatnak.
Azt mindig is lehetett tudni, hogy Pa-dö-dő az egyik legviccesebb és legbuliasabb zenekara kicsiny hazánknak. Amit Lang Györgyi, Falusi Mariann és a táncosaik a színpadra varázsoltak, az valami elképesztő volt.
A rövidnek szánt fellépésüket kitolták még 3-4 számmal, sűrűn kérdezve a szervezőket, hogy ugye még egy szám belefér? :) Kicsik, nagyok, felnőttek együtt énekeltek a színpadon a zenészekkel, ami mindannyiunknak felemelő érzés volt. A végén még jelnyelven is énekeltek.
Egy rövid pihenő, vagyis a tombolahúzás után (melyen Pindroch Csaba is tiszteletét tette) a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Fúvósegyüttese következett. Balogh Sándor vezényletével.
A brémai muzsikusok c. zenés mesejátékot adták elő. A mesélő szerepét Kerekes József játszotta, a szereplőket Hábetler András szólaltatta meg. Sajnos a képek nem tudják visszaadni az előadást, de elhihetitek, hogy mindenkit a székéhez bilincseltek.
További programok között kiállítást láthattunk Szegedi Katalin grafikus-illusztrátor munkáiból, volt még Csodavár–játszóház, LEGO-sarok, arcfestők, lufihajtogató-bohócok, artisták, kézműves foglalkozások, Szamos-marcipán gyurmázás, valamint a szünetekben a MOME és az egyszervolt.hu által készített animációs filmekből vetítettek.
Március 21-én 19 órakor pedig kiállítás nyílik a Szimpla Kertben, hazai kortárs képzőművészek munkáiból: Bubla Éva, ef. Zámbó István, Horváth Judith, Szabó Gábor, Timkó Bíbor, Tóth József, Wahorn András.
Persze ez csak egy beszámoló egy nagyszerű napról, ahol ép és beteg gyerekek önfeledten szórakoznak együtt.
Közhely, de igaz, hogy nem csak egy-egy napra kell koncentrálnia a társadalomnak, hanem minden napot az integráció és elfogadás szemüvegén keresztül kellene néznünk. Mert nem vagyunk egyformák, de egyenlőek igen.
Ha tetszett a beszámoló, nyomj egy lájkot!












