„Vonzó a meleg, a táj, és a nagyon más mentalitás” – Mártiék két gyerekkel a Kanári-szigeteken kötöttek ki

Márti gyerekei már negyedik éve járnak iskolába Spanyolországban, pontosabban a Kanári-szigeteken. Hogy a kiköltözés mellett döntött a család, abban nagyrészt az ő oktatásuk megoldatlansága volt a döntő szempont.

viszont a meleget és a számukra fontos könnyed, mediterrán életérzést ezen a szép szigeten találták meg. Persze a váltás nekik sem ment egyszerűen, pedig volt már gyakorlatuk abban, hogyan lehet beilleszkedni egy-egy új ország új rendszerébe.

– Sokszor nyaraltunk már itt, ismertük a helyet. Úgy terveztük, hogy 2020 áprilisában kijövünk, megnézzük, hogy hol bérlünk lakást, hol lesz a suli, ilyesmi. Csakhogy abban az évben, 2020-ban minden tervünket elsöpörte a Covid és a lezárások. Már megvolt a végleges repülőjegyünk is, ami júniusra szólt, amikor a járvány miatt a Kanári-szigeteket szinte hermetikusan lezárták, senki sem mehetett se ki, se be. Július elején nyitottak, és mi azonnal jöttünk. Ez a negyedik tanév, amit a gyerekek kint végeznek el. Ha valaki kérdezi, hogy miért jöttünk el otthonról, elmondom, hogy a suli volt az első ok. Ami Magyarországon van, az katasztrófa. Egy jónevű iskolába jártunk, de nem akartam otthagyni a gyerekeinket. Hogy miért? Amit tanulnak, ahogy tanulják, és akik tanítják őket. Egy-egy jó pedagógus volt, de az kevés ahhoz, hogy az iskola jó legyen.

Folyamatosak voltak a tanárcserék, mindenki megígért mindent, aztán tovább állt. Az utolsó csepp a pohárban az a vírus idején az online oktatás volt, amikor még tornából is házi feladatot kellett beadni. És ha már költöztünk, a szempontok között fontos helyen szerepelt, hogy Európában maradjunk, hogy a gyerekeink európai nevelést kapjanak, és hogy meleg legyen. Így kerültünk a Kanári-szigetekre.

– Ami ugye Spanyolországhoz tartozik. Népszerű hely a magyarok körében?

– Igen, olyan ismerősünk is van, aki itt volt egy hetet nyaralni, aztán kiköltözött a komplett családjával, elképesztő, milyen történetek vannak. Vonzó a meleg, a táj, és a nagyon más mentalitás.

– Mennyi idősek voltak a gyerekek a költözéskor?

– A kicsi itt kezdte a másodikat, a nagy itt kezdte a negyediket, másfél év van köztük. Van egy fontos különbség a beiskolázásnál az otthonihoz képest: itt naptári évek szerint sorolják be a gyerekeket. Aki egy évben született, az egy osztályba is kerül. Nincs évvesztes, nem az számít, hogy május vagy augusztus előtt szülessen valaki. Ez szerintem sokkal jobb, hiszen otthon volt olyan osztálytársa a lányomnak, aki már több, mint másfél évvel volt idősebb nála, és az azért sokat számít ebben a korban. Itt legfeljebb egy év lehet a differencia a gyerekek között, attól függően, hogy valaki januártól decemberig mikor született. Ez sokkal ideálisabb, nincs akkora távolság köztük.

– Amikor szeptemberben először bementek az iskolába, mi volt, ami a leginkább tetszett a gyerekeknek?

– Nem lepődtek meg semmin, de ez annak is betudható, hogy mi éltünk már Thaiföldön és Albániában is, és azokban az országokban is jártak óvodába. A környezetváltás, az, hogy más országban kell iskolába menni, az nem volt tőlük idegen. De a többi magyar gyerek, akikről tudok, nagyon szeretik ezt a közeget.

A tanítás kilenckor kezdődik és délután kettőig tart

– Hogy fogadják az új gyereket az iskolában?

– Mi a déli részen lakunk, ez a terület fel van készülve arra, hogy nulla nyelvtudással integráljanak gyerekeket, itt sem újdonság az, hogy valaki nem beszéli a nyelvet. Spanyolul fél év alatt már pötyögnek, év végére beérik a többieket, totál felveszik a nyelvet, úgy, hogy a legtöbben nem tanulják külön. A lányom már nagyobb volt, neki a tananyag is több volt, ezért őt heti kétszer, minden kérés nélkül segítették a nyelvtanulásban a suliban. Persze ezt nem délután, plusz teherként tették, hanem kivitték olyan órákról, amelyek kevésbé voltak fontosak. A fiam fiatalabb, neki semmi pluszt nem kellett adni, egyszerűen ráragadt a nyelv.

– Ti a spanyol oktatási rend szerint tanultok, és állami iskolában. Hogy néz ez ki a gyakorlatban?

– Kicsit más, mint Magyarországon. Itt fizetős bölcsőde van, magán és állami is, az államiban a fizetésed függvényében állapítják meg a térítési díjat, de ennek ellenére nagyon sokan beadják a gyereket.

A bölcsi után jön az óvoda, oda 3-6 éves kor között járnak, és ez sokszor helyileg is egy épületben van az alsó tagozattal. Az óvoda kicsit iskolaszerű itt - nem csak játszanak, picit tanulnak is. Ezért az ovisok többnyire írnak és olvasnak már, amikor első osztályba kerülnek. Ettől függetlenül a gyerekek szeretik, kicsit olyan az egész mint otthon a Montessori oktatási rendszer. Utána következik az alsó tagozat, ez eléggé hasonló elven működik, mint otthon, de 6 évig tart. A felső tagozat 4 év, és 16 éves korig tart, ahogy az iskolakötelezettség is.

– Középiskola nincs is?

– De, az 16 éves kortól, és csak két év. Aki tovább akar tanulni, az vagy gimnáziumba megy, általános tananyaggal, vagy technikumba. Utána mehet egyetemre. Egyébként háromféle iskola létezik, van a privát, az állami és egy olyan, aminél kell valamennyi tandíjat fizetni, de az állam is beszáll a fenntartásába.

– A magyarral szemben mi volt a legnagyobb különbség a tanév során, amit tapasztaltatok?

– A meleg. Nyitott ajtók, nyitott ablakok mögött tanulnak. Minden nyitott, az udvaron pálmafák állnak. Gyakorlatilag egyfolytában levegőn vannak a gyerekek.

– Hánykor kezdődik a tanítás?

– Kilencre járnak suliba és kettőig vannak, egészen hatodik végéig. A nagyobbak fél 9-től fél 3-ig, vagyis egy órával tovább tart számukra a tanítás. Ami kevésbé tetszik, de hát itt ez a rend, hogy eközben egyetlen szünetük van csak. Egymás után jönnek az órák, nincsenek éles váltások a tantárgyak között. Persze a mosdóba ki lehet menni közben. Az az egy szünet, amit megtartanak, az viszont fél órás. Ekkor esznek, és kint játszanak az udvaron.

– Hányan járnak egy osztályba?

– 14 fős a fiam osztálya, és 16 fős a lányomé. Nincsenek sokan.

– Ti viszitek az ennivalót vagy bent kapnak enni a gyerekek?

– A tízórait mi visszük, és be lehetne fizetni ebédre is, de nem igazán tetszik a gyerekeimnek a kaja, ezért mi nem eszünk bent. Kettőkor jönnek haza, úgyhogy itthon ebédelnek.

– Minden nap elmész értük?

– Busszal jönnek, mert van iskolabusz, ingyen, és imádják. Az egy külön élmény, hogy együtt jönnek-mennek a buszon a többiekkel, nagyon szeretik.

– Napközi nincs?

– Ebben az állami iskolák mások, mert kettőig van suli, fél háromra megebédelnek, és kész, nincs olyan, hogy délután vigyáznak rájuk.

– Hogy oldják ezt meg a szülők, ha dolgoznak?

– Ezt nem tudom, de tök érdekes, mert mindenki meg tudja oldani. Én online dolgozom, szóval nálunk ezért nem probléma ez, de egészen elképesztő, hogy ott állnak a szülők és mindenki haza tudja vinni a gyerekét. Nem a nagyszülők, hanem a szülők.

– Mennyi házi feladatot kapnak naponta a gyerekek?

– Kevesebbet, mint Magyarországon, és általában csak egy tantárgyból, nincs akkora terhelés. És a tantárgyak is máshogy vannak felosztva.

Aztán előveszik majd mégegyszer. A lányom most már felsős, nekik a történelem és a földrajz egyben van. Ami még szokás, hogy tanulnak valamit, és a következő évben újra előveszik azt a tananyagrészt, csak bővebben. Aztán a következő évben megint. Előfordult, hogy a lányom meg a fiam ugyanazt tanulta, pedig két évfolyam van köztük. A praktikumra mennek rá, nincs olyan, hogy magold be valakinek az életrajzát, vagy ilyesmi.

– Jól értettem, hogy a történelemnél kimaradt az őskor, az ókor… és hogy a hazai történelmet tanulják először?

– Igen, sőt, a könyvek sem egyformák, mert a Kanári-szigeteknek külön tankönyvei vannak, ahol a szigetekre nagyobb fókusz kerül. Egész Spanyolországot megtanítják nekik természetesen, de a Kanári-szigetekre nagyobb hangsúlyt fektetnek, a történelmére, földrajzára, a szokásokra. Azt nem tudom, hogy a többi tartományban is így van-e, de azt igen hogy a Kanári autonóm tartomány, saját parlamenttel, egyebekkel, nekünk külön tankönyveink vannak. Van egy saját sportunk is, ez kötelező, ezért eléggé utálják a gyerekek, ez a lucha Canaria, egyfajta küzdősport. Jön egy edző minden évben, és akkor egy-két hétig a tornaóra helyett ezt tanulják. Így próbálják beszívni a gyerekeket, hogy menjenek és válasszák ezt a sportot.

– Mennyire befogadó a közeg? Könnyű volt barátokat szerezni a gyerekeknek?

– Mi délen élünk, itt nagyon nemzetközi a társaság. Az, hogy ők kétnyelvűek, az itt nem különös. A lányom barátnője félig kanári, félig venezuellai, a fiamé perui és kanári. Nagyon nemzetközi az egész. Emiatt mindenki több nyelven beszél.

– Hány órájuk van egy nap, hogy ez mind belefér az idejükbe?

– Hat. Most nézem, a fiamnak ma van matek, angol, természetismeret, német, tesi, és van egy emocrea, azt talán úgy tudom lefordítani, hogy érzésekről beszélgetnek, társadalmi dolgokról, elfogadásról, nemi egyenlőségről, ezekhez néha érkeznek külső előadók, és ők is tartanak előadásokat. De ilyen előadásokat nekünk, szülőknek is tartanak. Legutóbb az önkormányzattól jöttek előadni, és arról beszéltek, tele praktikumokkal, hogyan segíthetjük a gyerek tanulását. Meg is vendégeltek bennünket, süti, kávé, egyebek, és közben beszélgettünk.

– Van olyan dolog, ami nem tetszik az iskolában?

– A Kanári-szigeteken kirendelik a tanárokat, vezénylik őket egyik településről a másikra,

Nem tudtam még megfejteni, hogy miért, de emiatt évente cserélődnek. Előfordult ugyan, hogy két évig volt egy osztályfőnökük, ráadásul ő nagyon szuper tanár volt, de aztán elvezényelték.

– Hogy zajlanak a számonkérések?

– Inkább írásban, de többnyire ehelyett is projektmunkákat értékelnek, amit hárman vagy négyen csinálnak együtt, és aztán bemutatják az osztály előtt. Az a tipikus, előző órai anyagból felelünk - az nincs itt. Ha dolgozatot írnak, előre megmondják nekik, és nagyon ritka, hogy véletlenül két tárgyból lenne számonkérés egy nap. Az értékelés 1-10-ig történik, ebből az 1-től 4-ig nem felelt meg, vagyis az a magyar rendszer szerinti egyes. Aztán kettesével következnek a fokozatok. De ebben is vannak még szintek, árnyalatok, a gyerekeim szoktak hozni 9.6-ot is.

– Hol vágják el az évet?

– Az első bizonyítvány a karácsonyi szünet előtt érkezik, a következő a tavaszi szünet előtt (ez a trimeszter leghosszabb szakasza), és az év végi bizonyítványt június huszadika után kapják meg. De nem papír alapon, minden digitális. Kicsivel tovább tart itt a tanév, mint otthon, viszont később kezdődik, változóan valamikor szeptember 10 körül.

– Mi a következménye annak, ha valaki nem felel meg, magyarul megbukik?

– Ez nagyon érdekes, mert van olyan, aki akár 2-3 tantárgyból sem felel meg és mégis mehet tovább a többiekkel. Sőt, év végén sem felel meg, és megy tovább. Az, hogy valaki annyira ne feleljen meg, hogy visszatartsák és újra járja az osztályt, nagyon ritka dolog. És a szülőknek ekkor sem kell magántanárt fizetniük, ingyen biztosítják a korrepetálást. Akiknek valamelyik tantárgy nem megy, azoknak délutánonként tartanak fejlesztő órákat.

– Éreztek valamit abból a híres mediterrán lazaságból az iskolában?

– Legfeljebb annyit, hogy amikor júniustól már nagy a meleg, akkor csak egy óráig vannak suliban és nem kettőig. Nincs klíma az iskolánkban, és olyankor itt már tényleg nagyon meleg van. Minden negyedév végén van egynapos osztálykirándulásuk, akkor például színházba mennek, vagy tengerpartra, de ezt csak májustól (a telet itt nagyon komolyan veszik, 22 fokban már csizmát is húznak, mert hát tél van). Hosszabb kirándulás csak hatodikban és a felső tagozat végén van, az 5 napos, és a szülők szavazzák meg, hogy hová menjenek.

Márti gyerekei versenyszerűen úsznak, egyre komolyabb sikereket érnek el

– A lányod és a fiad is versenysportoló, úsznak. Hogy egyeztetitek össze az iskolai elfoglaltságokkal, kapnak-e ehhez támogatást?

– A lányom úgy kezdte, hogy oké, megyek úszni, de nem szeretnék versenyezni. Mondta az edző, hogy jó. Két hónap múlva már versenyen indult. Év végén pedig a regionálison is nagyon jól szerepelt, most meg az országosra készül ezerrel. Ez már komoly terhelés, mert naponta 3 edzése van. De még tesiből sem tudtam felmentetni, hogy legalább annyival kevesebb órája legyen. Este kilencre érünk haza az edzésekről, akkor kicsit még szöszmötölnek, 10-kor mennek aludni, így belefér minden a napba. Ő össze tudja egyeztetni a tanulással. Megoldja.