HÍREK
A Rovatból

„Tiszteletlen, szükségtelen és méltatlan" - bocsánatot kér a rendőrség a lakástűzben meghalt nő ügyének kommunikációja miatt

A kommunikációs vezető szerint az üggyel kapcsolatos megengedhetetlen stílusú kommunikáció árnyékot vet a nyomozók, helyszínelők és szakértők munkájára.


„Tiszteletlen, szükségtelen, és a rendőrségre nézve méltatlan kommunikáció folyt az V. kerületi lakástűzzel összefüggésben meghalt nő ügyében” – ezzel kezdte a rendőrség bocsánatkérő videóját az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs vezetője.

„A magyar rendőrség nevében mindenekelőtt bocsánatot kérek azoktól, akiket ez érthetően és joggal felháborított, megbotránkoztatott, illetve sértett. Kérem, hogy ne ennek az ügynek a kommunikációja alapján ítéljék meg a rendőrség munkáját” – mondta Gál Kristóf, aki úgy gondolja: az üggyel kapcsolatos megengedhetetlen stílusú kommunikáció árnyékot vet a nyomozók, helyszínelők és szakértők munkájára.

Ahogy arról több mi is több cikkben beszámoltunk, lakástűzben meghalt egy japán állampolgárságú nő Budapest belvárosában január 29-én. A rendőrség először nem talált idegenkezűségre utaló nyomot, állításuk szerint ágyban dohányzás okozta a tüzet. Ez azonban óriási felháborodást keltett a nő ismerőseinek körében, akik azt mondták: az áldozat sosem dohányzott. Ezen kívül a Patent Egyesület is jelezte, hogy a kétgyerekes édesanya másfél éve kapcsolatban volt velük, mert volt férje rendszeresen bántalmazta és zaklatta. Ezután a rendőrség már őrizetbe vette az ír férfit.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) kommunikációja valóban érzéketlen volt a lakástűzben meghalt japán nő ügyében. A 444 kedden írt cikket arról, hogy a BRFK milyen válaszokat írt kommentekben azoknak, akik megjegyzéseket tettek a rendőrség munkájára az ügyben. Volt olyan kommentelő, aki azt írta, hogy a rendőrség csak a traffipaxozásban jó, erre kacsintós emojis kommentet kapott a BRFK oldalának kezelőjétől, aki azt is írta, hogy javasolják, hogy tartsa be a kommentelő a közlekedési szabályokat – írja a Telex.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Putyin azon gondolkozik, hogy már most elzárná a gázcsapot Európa felé
Az orosz gáz idén az európai kereslet 15 százalékát, mintegy 45 milliárd köbmétert tehet ki. Az ukrán tranzit leállása óta a szállítások főként a Török Áramlaton keresztül érkeznek a régióba.


Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán az orosz állami televízióban vetette fel, hogy Oroszországnak talán már most megérné leállítania a földgázszállításokat Európa felé, hogy az új, feltörekvő piacokra összpontosíthasson. „Most más piacok nyílnak meg. És lehet, hogy nekünk már most előnyösebb lenne leállítani az európai szállításokat? Átmenni azokra a piacokra, amelyek megnyílnak, és ott megvetni a lábunkat?” – tette fel a kérdést az elnök a Meduza Kreml-közlésre hivatkozó cikke szerint. Hozzátette, hogy

ez egyelőre nem hivatalos döntés, hanem „hangos gondolkodás”, de utasította a kormányt, hogy a vállalatokkal közösen dolgozza ki a kérdést.

A megszólalás közvetlen előzménye, hogy az Európai Unió már jogszabályban rögzítette az orosz energiáról való leválást: a Tanács januári döntése értelmében az orosz cseppfolyósított földgáz importját az év végéig, a vezetékes gáz behozatalát pedig 2027 őszéig teljesen kivezetik. Putyin lényegében arra utalt, hogy Moszkva megelőzheti Brüsszelt, és előbb zárhatja el a csapokat, mint ahogy az EU leállítaná a vásárlást.

Ezzel egy időben tárgyalt Moszkvában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. „Azért vagyok itt, hogy megerősítést és garanciákat szerezzek arra, hogy Oroszország a megváltozott körülmények és a globális energiaválság ellenére továbbra is a korábbi árazás mellett biztosítja Magyarország számára a szükséges kőolaj- és földgázmennyiséget” – mondta.

Az európai álláspontot, miszerint teljesen le kell válni az orosz gázról, az unió energiaügyi biztosa azzal indokolta korábban, hogy „Putyin megmutatta, hogy nem zavarja a gáz felfegyverzése.” Az orosz gáz idén az európai kereslet mintegy 15 százalékát, nagyjából 45 milliárd köbmétert tehet ki.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
VIDEÓ: Az RTL ötször kérdezte meg Orbán Viktortól, számonkérte-e Putyint a Barátság vezeték szétbombázása miatt, de egyszer sem válaszolt
A miniszterelnök egy Heves megyei fórum után futott bele az RTL Híradó kamerájába. Hiába kérdezték, számon kérte-e az orosz elnökön a Barátság vezeték elleni támadást.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 04.



Arra volt kíváncsi Orbán Viktor, hogy megvan-e még Magyarország olaja, ezért kedden fel is hívta Vlagyimir Putyint. A miniszterelnököt egy Heves megyei, előre be nem jelentett fórum után kapta el az RTL Híradó stábja, ahol a kormányfő elárulta, miről is beszélt az orosz elnökkel. A beszélgetés az olajról szólt, de amikor a riporter a lényegre tért volna rá, Orbán látványosan kitért a válasz elől. Eközben szerdán Szijjártó Péter már Moszkvában tárgyalt, hogy személyesen szerezzen garanciákat az energiaellátásról.

A pétervásárai Művelődési Ház udvarán a riporter egyenesen rákérdezett a Putyinnal folytatott hívás tartalmára. „Arra voltam kíváncsi, hogy megvan-e az olajunk, tekintettel arra, hogy nekünk szerződésünk van: olcsó olaj jön nekünk Oroszországból, amit az ukránok most nem engednek át. És arra voltam kíváncsi, hogy van háború, meg ukrán olajblokád, tartják-e a szerződésüket az oroszok, és ők tartják” – magyarázta Orbán Viktor.

Ezután a riporter ötször is nekiszegezte a kérdést, hogy a miniszterelnök számon kérte-e Putyinon a Barátság kőolajvezeték január 27-i bombázását, ami a leállást okozta. A válaszok azonban elmaradtak.

„A Barátság kőolajvezeték bombázását számon kérte tőlük? Miniszterelnök úr, a Barátság kőolajvezeték bombázását számon kérte Vlagyimir Putyinon?” – hangzott a kérdés újra és újra.

„Ha az ukránok átengedik, akkor lesz valami” – reagált kitérően a kormányfő, majd egy ponton annyit szögezett le: „A Barátság kőolajvezeték működőképes.”

Ez utóbbi állítás körül éles vita bontakozott ki. A magyar kormány néhány napja műholdfelvételeket tett közzé, amelyek szerintük azt bizonyítják, hogy a vezetéket nem érte kár. Ezzel szemben az ukrán energiaügyi miniszter kedden azt mondta, a vezetékben olyan belső károk keletkeztek, amelyek kívülről nem látszanak. Az ügyben az Európai Bizottság és több tagállam is független helyszíni vizsgálatot sürget.

Mialatt Orbán Hevesben nyilatkozott, Szijjártó Péter már Moszkvába utazott, ahonnan szerdán be is jelentkezett. „Itt esik a hó, mínusz fokok vannak, Moszkvában vagyunk” – mondta a külügyminiszter, majd hozzátette, azért van ott, hogy garanciát kapjon arra, „hogy a hazánk energiaellátásának biztonságához szükséges kőolaj és földgázmennyiséget a megváltozott körülmények és a globális energiaválság dacára az oroszok változatlan áron Magyarország számára leszállítják.”

A diplomáciai vita egyre durvul: Magyarország és Szlovákia az EU-ban panaszkodott Kijevre, mondván, politikai okokból nem indítják újra a tranzitot. Válaszlépésként Szlovákia felfüggesztette az Ukrajnának nyújtott sürgősségi áramsegítséget, a magyar kormány pedig blokkolta a 90 milliárd eurós, Ukrajnának szánt uniós hitelcsomagot.

A helyzetet a hazai autósok is megérzik. A héten már harmadszor emelkednek az üzemanyagárak: csütörtöktől a benzin nagykereskedelmi ára bruttó 5, a gázolajé 8 forinttal nő.

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója szerint a Barátság vezeték leállítása átmenetileg kezelhető probléma, de a hétvégén kirobbant iráni háború ennél sokkal nagyobb gondokat okozhat, mivel a világ kőolaj- és dízelkereskedelmének jelentős része került veszélybe.

A drágulásra a hazai politikai élet is reagált. Magyar Péter kedden a közösségi oldalán azonnali benzinárstopot és adócsökkentést követelt, szerinte az üzemanyag árát 480 forintban kellene maximalizálni. A vita tehát folytatódik, a következő felvonás pénteken jöhet, Ukrajna ugyanis akkorra ígért részletesebb tájékoztatást a Barátság vezeték jövőjéről.

Az RTL beszámolóját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Szigorítani kell!” – Kövér László a baloldali támadásokról, az illegális Pride-ról és a rágalmazó sajtóról
Kövér László a baloldali támadásokkal és a Pride-dal szemben is elnézőnek tartja a kormányoldalt. A házelnök szerint az újságírás sírja is meg van ásva, mert büntetlenül manipulálhatja az embereket.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. március 04.



„Szigorítani kell!” – jelentette ki Kövér László a Fejér megyei Nagyvenyimen, ahol egy választási fórum után a Telexnek arról beszélt, hogy a kormányoldal túl elnéző volt azokkal a szerinte demokráciát szétziláló cselekedetekkel szemben, amelyeket a baloldal követ el. A házelnök úgy fogalmazott:

„Túl elnézőek voltunk azokkal a galád cselekedetekkel szemben, amelyek szétzilálják a demokráciát. Azokkal a baloldali támadásokkal szemben, amelyeket a parlamenten belül és azon kívül is kénytelenek voltunk elviselni.”

Kövér leszögezte: Magyarországon a Pride illegális. Gyalázatnak nevezte, hogy egy politikus – név szerint Karácsony Gergely főpolgármester – egy ilyen rendezvényre mozgósít, mert ez szerinte aláássa a jogállamot. A Fidesz tavaly márciusban nyújtott be egy, a gyülekezési törvényt módosító javaslatot, ami kifejezetten a Pride ellehetetlenítésére irányult. A rendőrség júniusban meg is tiltotta a felvonulást, a Kúria pedig egyes ügyekben helybenhagyta a döntést. Karácsony Gergely erre válaszul bejelentette, hogy a főváros városi rendezvényként rendezi meg a Pride-ot, ami június 28-án meg is történt. Az ügyészség idén januárban vádat emelt a főpolgármester ellen a gyülekezési jog megsértése miatt.

A házelnök szerint a választási kampány utcai harccá fajul, ezért felül kell vizsgálni a jogszabályokat, hogy „ne verjenek meg embereket az utcán, amiért szóvá teszik, hogy megrongálják a kormánypárti képviselőjelöltek plakátjait”.

Kövér helytelennek nevezte azt is, hogy a sajtó büntetlenül terjeszthet rágalmakat a kormányról. Szerinte „a rágalmazásnak és az emberek félrevezetésének, manipulálásának jogi gátat kéne szabni, ha már erkölcsi gátja nincsen”. Érdekesség, hogy a Büntető törvénykönyv rágalmazásra és becsületsértésre vonatkozó passzusait éppen a Fidesz javaslatára enyhítették 2023-ban a sajtótermékek esetében. A módosítás kimondja, hogy főszabályként nem büntethető, aki a közügyek szabad megvitatása közben követi el ezeket.

Arra a kérdésre, hogy mi történne, ha nem nyernék meg a választásokat, Kövér azt mondta, a hatalomátadás ugyanúgy nézne ki, mint korábban, és szerinte „ugyanazok a csahosok” már az MDF-kormányt is azzal vádolták, hogy diktatúra lesz. Az újságírás helyzetéről végül annyit mondott: „Régtől fogva meg van ásva az újságírásnak, mint szakmának a sírja”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Szijjártó Péter szerint Putyin semmit nem kért a két hadifogoly elengedéséért cserébe – Ukrajna szerint ez egy cinikus PR-lépés
Orbán Viktor telefonon kérte az orosz elnöktől a magyar hadifoglyok szabadon bocsátását, akik aztán a külügyminiszter gépével érkeztek haza hajnalban. Az ukrán külügy bekérette a magyar ügyvivőt.


Hajnalban landolt a Liszt Ferenc Repülőtéren az a gép, amely Budapestre hozta azt a két „kényszersorozott” kárpátaljai magyar hadifoglyot, akiket a reptéren már a családtagjaik vártak – adta hírül az MTI.

A magyar állampolgársággal is rendelkező férfiak Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel együtt érkeztek haza, elengedésüket Vlagyimir Putyin orosz elnök a szerdai moszkvai tárgyalásukon engedélyezte.

Orbán Viktor kedden telefonon kérte az orosz elnöktől a magyar hadifoglyok szabadon bocsátását. Ezt követte Szijjártó Péter szerdai moszkvai útja, majd a miniszter esti bejelentése a két férfi elengedéséről.

Szijjártó a reptéren arról beszélt, hogy Ukrajnában több mint négy éve egy teljesen értelmetlen háború zajlik, aminek szerinte már a kitörése után két hónappal, az isztambuli béketárgyalásokon véget kellett volna érnie. „Nekünk ebből a háborúból ki kell maradnunk, és minden egyes magyar embert meg kell védenünk ennek a háborúnak a következményeitől és magától a háborútól” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy a legfontosabb feladat Magyarországot soha nem engedni belerángatni a háborúba.

Az mondta: „Amíg, itt Magyarországon szuverén nemzeti kormány van, addig mi minden magyar emberért ki fogunk állni, akit akarata ellenére ennek a háborúnak az áldozatává akarnak tenni”. Elmondása szerint sok kárpátaljai magyart vittek el a háborúba, sokan meghaltak, eltűntek vagy hadifogságba estek.

„Most ők hazatérhetnek, most már biztonságban vannak, nekik már nem kell visszatérniük a háborúba” – mondta a két hazahozott férfiról, akik a kormány szerint magyar állampolgársággal is rendelkeznek és magyar nemzetiségűek.

A moszkvai útról így nyilatkozott: „Szinte percre pontosan 24 órával ezelőtt indultunk el pont innen, és azért indultunk el, hogy többen jöjjünk haza, mint ahányan elmentünk, és ez mint láthatják sikerült is, hála Istennek”.

Az RTL kérdésére, hogy mit kért Putyin a hadifoglyok elengedéséért cserébe, Szijjártó azt mondta: „Semmit.

Az elmúlt tizenegynéhány év két lábbal a földön álló, racionális politikája, amelyet Önök állandóan ekéznek, ide vezetett. El tudtuk érni azt, hogy két embert haza tudtunk hozni, akik hadifogságba kerültek. Talán inkább örüljenek neki! Nem érdemes most rossz híreket generálni szerintem”

– jelentette ki a miniszter.

Kijev ugyanakkor egészen másképp látja a helyzetet.

Az ukrán külügyminisztérium cinikus PR-lépésnek nevezte az átadást, és bekérette a kijevi magyar ügyvivőt

– írja a Kyiv Independent.

A tárca közölte, hogy a mozgósítás kizárólag ukrán állampolgárokra vonatkozik, és Ukrajna nem ismeri el a kettős állampolgárságot.

Nem ez az első hasonló eset, 2023-ban Oroszország már átadott 11 magyar hadifoglyot a magyar félnek, ami szintén diplomáciai feszültséget okozott.

A szerdai moszkvai tárgyaláson nemcsak a hadifoglyok ügye, hanem az energiaellátás is napirenden volt: Szijjártó Péter garanciát kért az orosz olaj és gáz folyamatos szállítására a Barátság kőolajvezeték körüli vita miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET: