Szijjártó Péter szerint Putyin semmit nem kért a két hadifogoly elengedéséért cserébe – Ukrajna szerint ez egy cinikus PR-lépés

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán az orosz állami televízióban vetette fel, hogy Oroszországnak talán már most megérné leállítania a földgázszállításokat Európa felé, hogy az új, feltörekvő piacokra összpontosíthasson. „Most más piacok nyílnak meg. És lehet, hogy nekünk már most előnyösebb lenne leállítani az európai szállításokat? Átmenni azokra a piacokra, amelyek megnyílnak, és ott megvetni a lábunkat?” – tette fel a kérdést az elnök a Meduza Kreml-közlésre hivatkozó cikke szerint. Hozzátette, hogy

A megszólalás közvetlen előzménye, hogy az Európai Unió már jogszabályban rögzítette az orosz energiáról való leválást: a Tanács januári döntése értelmében az orosz cseppfolyósított földgáz importját az év végéig, a vezetékes gáz behozatalát pedig 2027 őszéig teljesen kivezetik. Putyin lényegében arra utalt, hogy Moszkva megelőzheti Brüsszelt, és előbb zárhatja el a csapokat, mint ahogy az EU leállítaná a vásárlást.

Ezzel egy időben tárgyalt Moszkvában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. „Azért vagyok itt, hogy megerősítést és garanciákat szerezzek arra, hogy Oroszország a megváltozott körülmények és a globális energiaválság ellenére továbbra is a korábbi árazás mellett biztosítja Magyarország számára a szükséges kőolaj- és földgázmennyiséget” – mondta.

Az európai álláspontot, miszerint teljesen le kell válni az orosz gázról, az unió energiaügyi biztosa azzal indokolta korábban, hogy „Putyin megmutatta, hogy nem zavarja a gáz felfegyverzése.” Az orosz gáz idén az európai kereslet mintegy 15 százalékát, nagyjából 45 milliárd köbmétert tehet ki.

Arra volt kíváncsi Orbán Viktor, hogy megvan-e még Magyarország olaja, ezért kedden fel is hívta Vlagyimir Putyint. A miniszterelnököt egy Heves megyei, előre be nem jelentett fórum után kapta el az RTL Híradó stábja, ahol a kormányfő elárulta, miről is beszélt az orosz elnökkel. A beszélgetés az olajról szólt, de amikor a riporter a lényegre tért volna rá, Orbán látványosan kitért a válasz elől. Eközben szerdán Szijjártó Péter már Moszkvában tárgyalt, hogy személyesen szerezzen garanciákat az energiaellátásról.

A pétervásárai Művelődési Ház udvarán a riporter egyenesen rákérdezett a Putyinnal folytatott hívás tartalmára. „Arra voltam kíváncsi, hogy megvan-e az olajunk, tekintettel arra, hogy nekünk szerződésünk van: olcsó olaj jön nekünk Oroszországból, amit az ukránok most nem engednek át. És arra voltam kíváncsi, hogy van háború, meg ukrán olajblokád, tartják-e a szerződésüket az oroszok, és ők tartják” – magyarázta Orbán Viktor.

„A Barátság kőolajvezeték bombázását számon kérte tőlük? Miniszterelnök úr, a Barátság kőolajvezeték bombázását számon kérte Vlagyimir Putyinon?” – hangzott a kérdés újra és újra.

„Ha az ukránok átengedik, akkor lesz valami” – reagált kitérően a kormányfő, majd egy ponton annyit szögezett le: „A Barátság kőolajvezeték működőképes.”

Ez utóbbi állítás körül éles vita bontakozott ki. A magyar kormány néhány napja műholdfelvételeket tett közzé, amelyek szerintük azt bizonyítják, hogy a vezetéket nem érte kár. Ezzel szemben az ukrán energiaügyi miniszter kedden azt mondta, a vezetékben olyan belső károk keletkeztek, amelyek kívülről nem látszanak. Az ügyben az Európai Bizottság és több tagállam is független helyszíni vizsgálatot sürget.

Mialatt Orbán Hevesben nyilatkozott, Szijjártó Péter már Moszkvába utazott, ahonnan szerdán be is jelentkezett. „Itt esik a hó, mínusz fokok vannak, Moszkvában vagyunk” – mondta a külügyminiszter, majd hozzátette, azért van ott, hogy garanciát kapjon arra, „hogy a hazánk energiaellátásának biztonságához szükséges kőolaj és földgázmennyiséget a megváltozott körülmények és a globális energiaválság dacára az oroszok változatlan áron Magyarország számára leszállítják.”

A diplomáciai vita egyre durvul: Magyarország és Szlovákia az EU-ban panaszkodott Kijevre, mondván, politikai okokból nem indítják újra a tranzitot. Válaszlépésként Szlovákia felfüggesztette az Ukrajnának nyújtott sürgősségi áramsegítséget, a magyar kormány pedig blokkolta a 90 milliárd eurós, Ukrajnának szánt uniós hitelcsomagot.

Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója szerint a Barátság vezeték leállítása átmenetileg kezelhető probléma, de a hétvégén kirobbant iráni háború ennél sokkal nagyobb gondokat okozhat, mivel a világ kőolaj- és dízelkereskedelmének jelentős része került veszélybe.

A drágulásra a hazai politikai élet is reagált. Magyar Péter kedden a közösségi oldalán azonnali benzinárstopot és adócsökkentést követelt, szerinte az üzemanyag árát 480 forintban kellene maximalizálni. A vita tehát folytatódik, a következő felvonás pénteken jöhet, Ukrajna ugyanis akkorra ígért részletesebb tájékoztatást a Barátság vezeték jövőjéről.

Az RTL beszámolóját itt lehet megnézni:

„Szigorítani kell!” – jelentette ki Kövér László a Fejér megyei Nagyvenyimen, ahol egy választási fórum után a Telexnek arról beszélt, hogy a kormányoldal túl elnéző volt azokkal a szerinte demokráciát szétziláló cselekedetekkel szemben, amelyeket a baloldal követ el. A házelnök úgy fogalmazott:

Kövér leszögezte: Magyarországon a Pride illegális. Gyalázatnak nevezte, hogy egy politikus – név szerint Karácsony Gergely főpolgármester – egy ilyen rendezvényre mozgósít, mert ez szerinte aláássa a jogállamot. A Fidesz tavaly márciusban nyújtott be egy, a gyülekezési törvényt módosító javaslatot, ami kifejezetten a Pride ellehetetlenítésére irányult. A rendőrség júniusban meg is tiltotta a felvonulást, a Kúria pedig egyes ügyekben helybenhagyta a döntést. Karácsony Gergely erre válaszul bejelentette, hogy a főváros városi rendezvényként rendezi meg a Pride-ot, ami június 28-án meg is történt. Az ügyészség idén januárban vádat emelt a főpolgármester ellen a gyülekezési jog megsértése miatt.

A házelnök szerint a választási kampány utcai harccá fajul, ezért felül kell vizsgálni a jogszabályokat, hogy „ne verjenek meg embereket az utcán, amiért szóvá teszik, hogy megrongálják a kormánypárti képviselőjelöltek plakátjait”.

Kövér helytelennek nevezte azt is, hogy a sajtó büntetlenül terjeszthet rágalmakat a kormányról. Szerinte „a rágalmazásnak és az emberek félrevezetésének, manipulálásának jogi gátat kéne szabni, ha már erkölcsi gátja nincsen”. Érdekesség, hogy a Büntető törvénykönyv rágalmazásra és becsületsértésre vonatkozó passzusait éppen a Fidesz javaslatára enyhítették 2023-ban a sajtótermékek esetében. A módosítás kimondja, hogy főszabályként nem büntethető, aki a közügyek szabad megvitatása közben követi el ezeket.

Arra a kérdésre, hogy mi történne, ha nem nyernék meg a választásokat, Kövér azt mondta, a hatalomátadás ugyanúgy nézne ki, mint korábban, és szerinte „ugyanazok a csahosok” már az MDF-kormányt is azzal vádolták, hogy diktatúra lesz. Az újságírás helyzetéről végül annyit mondott: „Régtől fogva meg van ásva az újságírásnak, mint szakmának a sírja”.

Éles törésvonalak mentén szakad ketté a magyar társadalom a Medián februári felmérése szerint, amelyben a Tisza Párt 20 százalékpontos előnyre tett szert a Fidesszel szemben a választani tudó biztos szavazók körében. A közvélemény-kutató intézet adatainak részletes, demográfiai alapú elemzéséből – amelyet a HVG ismertetett – kiderül, hogy Magyar Péter pártjának előnye a fiataloknál és a diplomásoknál a legszembetűnőbb.

Az 50–64 éves korosztályban pedig már fej fej mellett áll a két párt, miután a Tisza erősödött, a Fidesz pedig gyengült ebben a csoportban.

A területi megoszlás mintázata nem változott: továbbra is igaz, hogy

Egyedül a községekben szerepelt rosszabbul Magyar Péter pártja, mint januárban, de ezt a veszteséget a Fidesz nem tudta a maga javára fordítani, inkább a bizonytalanok aránya nőtt meg.

A Medián által legutóbb mért 20 százalékpontos különbség a biztos pártválasztók 55–35 arányú Tisza–Fidesz megoszlásából adódik. A teljes népesség körében a Tisza 42, a Fidesz 31 százalékon állt a februári mérés szerint.