„Tedd, ami helyes” – visszavonulnak a Google legendás alapítói
A bejelentés szerint az alapítók mostantól kezdve csupán „büszke szülők” lesznek, tanácsaikkal látják el a Google és annak ernyővállalatát, az Alphabetet, de a napi igazgatásban nem vesznek a továbbiakban részt. Az irányítást régi munkatársuk és „alvezérük”, a 47 éves Sundar Pichai veszi át, aki 2004 óta dolgozik a cégnél. A nála egy évvel fiatalabb két „atya” az igazgató tanács tagja marad, és továbbra is ők a Google fő részvényesei. Pichai a részvényeknek mindössze 0,1%-ával rendelkezik.
A Bloomberg Billionaires listája szerint Page a világ 7., Brin pedig a 10. leggazdagabb embere, vagyonukat 62,7, illetve 60,9 milliárd dollárra becsülik.
Page és Brin visszavonulása a legnagyobb csúcsváltozás egy nagy amerikai technológiai cégnél azóta, hogy Steve Jobs nem sokkal 2011-ben bekövetkezett halála előtt lemondott az Apple ügyvezető igazgatói posztjáról. Bill Gates, a Microsoft alapítója már 2000-ben felállt ugyanebből a székből. Jelenleg már csak Jeff Bezos, az Amazon főnöke az egyetlen, aki még alapítóként kormányozza birodalmát.
A Google mottója kezdetben így hangzott: „Ne légy gonosz” (Don’t be evil). 2015-ben, amikor az Alphabetet létrehozták, így változott: „Tedd, ami helyes” (Do The Right Thing).
Az elmúlt időkben számos támadás érte a Google-t politikusoktól, civilektől és saját dolgozóitól egyaránt.
Tavaly Page-et beidézte az amerikai szenátus hírszerzési bizottság, amely külföldi hatalmak beavatkozását vizsgálta az amerikai választásokon, de nem jelent meg. A múlt héten nagy feltűnést keltett, hogy felmondtak több dolgozónak adatbiztonsági rendszabályaik megsértése címén. Voltak olyan alkalmazottak, akik azzal vádolták a céget, hogy megpróbálják elnémítani a kritikus hangokat.
Szintén tavaly történt, hogy több ezer alkalmazott tüntetett világszerte a Google-kirendeltségek előtt amiatt, mert 90 milliós kártérítést fizettek a volt Android-főnök Andy Rubinnak, annak ellenére, hogy az ellene felhozott szexuális zaklatási állítások valósnak bizonyultak. Ugyancsak tiltakoztak az amerikai védelmi minisztériummal kötött megállapodás miatt, amelyet mesterséges intelligenciákkal kapcsolatos munkákra kötöttek. 2019-ben az Európai Bizottság büntette meg a Google-t 1,5 milliárd dollárra, mert az AdSense oldalán megakadályozta, hogy riválisai, a Microsoft és a Yahoo reklámokat adjanak el a Google kereső oldalaira – emlékeztet a Guardian