Fotógaléria: Így érkeztek a Fidesz-celebek Orbán Viktor évértékelőjére – Szabó Zsófi és Hajdú Péter már a helyszínen
Szombaton a Várkert Bazárban tartja évértékelőjét Orbán Viktor, a Fidesz legfontosabb éves politikai eseményén. A beszéd idén gyakorlatilag a választási kampány nyitánya, amit már a kezdés előtt megérkező fideszes celebek is jeleztek.
Orbán Viktor szombaton 11 órakor tartja meg hagyományos évértékelő beszédét a Várkert Bazárban. A miniszterelnök beszéde a Fidesz egyik legfontosabb éves eseménye, idén pedig különös jelentőséggel bír, ugyanis egy szorosnak ígérkező parlamenti választás kampányidőszakában rendezik.
A fideszes celebek közül néhányan már másfél órával az évértékelő hivatalos kezdete előtt megérkeztek. Lapunk lencsevégre kapta Hajdú Pétert, Szabó Zsófit, Ábrahám Róbertet és a Szomszédok című sorozatból ismert Nemcsák Károlyt is.
Egyébként a fideszes hírességek nyíltan kampányolnak a párt mellett. Tavaly Orbán Viktor bejelentette a Digitális Polgári Körök megszervezését. Több híresség is alapított azóta DPK-t, vagy ilyen szervezet tagjává vált.
Orbán Viktor szombaton 11 órakor tartja meg hagyományos évértékelő beszédét a Várkert Bazárban. A miniszterelnök beszéde a Fidesz egyik legfontosabb éves eseménye, idén pedig különös jelentőséggel bír, ugyanis egy szorosnak ígérkező parlamenti választás kampányidőszakában rendezik.
A fideszes celebek közül néhányan már másfél órával az évértékelő hivatalos kezdete előtt megérkeztek. Lapunk lencsevégre kapta Hajdú Pétert, Szabó Zsófit, Ábrahám Róbertet és a Szomszédok című sorozatból ismert Nemcsák Károlyt is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Videón, ahogy Magyar Péter bemutatta „a következő magyar külügyminisztert” Donald Tusknak, majd a 8000 milliárdos uniós pénzről tárgyalt
Magyar Péter a müncheni biztonsági konferencián Orbán Anitával az oldalán egyeztetett a lengyel kormányfővel. A megbeszélésen a V4-es együttműködés újraépítése és a befagyasztott EU-s pénzek feloldásának feltételei is szóba kerültek.
Magyarország következő külügyminisztereként mutatta be Orbán Anitát Magyar Péter a lengyel miniszterelnöknek. A Tisza Párt elnöke pénteken, a müncheni biztonsági konferencia margóján tárgyalt Donald Tuskkal.
A találkozó előtti üdvözlésről készült videón Magyar Péter bemutatta Tusknak Orbán Anitát, és a 24.hu cikke szerint fontosnak tartotta gyorsan tisztázni, hogy a névegyezőség a magyar miniszterelnökkel csupán véletlen, amire Tusk azzal válaszolt, hogy sebaj, az ő neve meg Donald...
A Tisza Párt delegációjában részt vett még Tarr Zoltán, valamint Hajdú Márton, a párt európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője, egyben kabinetfőnöke is.
A Tisza Párt elnöke a barátinak jellemzett tárgyalásról azt írta, egyetértettek a lengyel miniszterelnökkel abban, hogy mindkét országnak mindent meg kell tennie a mielőbbi orosz-ukrán békekötés elősegítéséért. Megállapodtak abban, hogy egy kormányváltást követően azonnal újraépítenék a magyar-lengyel politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat, valamint új lendületet adnának a Visegrádi Négyek együttműködésének. A közlemény szerint egyetértettek Európa külső határainak megerősítésében, az európai versenyképesség javításában és a transzatlanti kapcsolatok szorosabbra fűzésében is.
Magyar közölte, hogy Lengyelország a korrupció felszámolása után támogatná a Magyarországnak járó 8 ezer milliárd forintnyi uniós forrás feloldását. Az ellenzéki politikus ugyanakkor hangsúlyozta a lengyel miniszterelnöknek, hogy a Tisza Párt és a magyar társadalom többsége nem támogatja Ukrajna gyorsított európai uniós csatlakozását.
A találkozó végén Magyar Péter meghívta Donald Tuskot az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójára Budapestre. Abban is megállapodtak, hogy egy Tisza-kormány beiktatását követően miniszterelnökként első külföldi útja Varsóba vezetne.
„Éljen az ezeréves lengyel-magyar barátság!” – zárta közleményét Magyar.
A mostani baráti hangvételű találkozó éles kontrasztban áll a jelenlegi magyar és lengyel kormány közötti feszült viszonnyal, még a neveken viccelődni is belefért.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2024 nyarán nyilvánosan bírálta a lengyel diplomáciát. A kormánypárti sajtó eközben az elmúlt hónapokban a Tisza Pártot rendszeresen „brüsszelpártiként” és „ukránpártiként” keretezte, amihez képest a mostani üzenetek a gyorsított ukrán csatlakozás elutasításáról és a határvédelemről árnyalják a képet.
Magyarország következő külügyminisztereként mutatta be Orbán Anitát Magyar Péter a lengyel miniszterelnöknek. A Tisza Párt elnöke pénteken, a müncheni biztonsági konferencia margóján tárgyalt Donald Tuskkal.
A találkozó előtti üdvözlésről készült videón Magyar Péter bemutatta Tusknak Orbán Anitát, és a 24.hu cikke szerint fontosnak tartotta gyorsan tisztázni, hogy a névegyezőség a magyar miniszterelnökkel csupán véletlen, amire Tusk azzal válaszolt, hogy sebaj, az ő neve meg Donald...
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotók: Nagy Mártonék ebben a luxusszállodában tartottak volna megbeszélést
A nemzetgazdasági miniszter a sajtó megjelenése után váratlanul lefújta az eseményt, amit szerinte a sajtó munkatársai vertek szét. A Nils „18 év feletti felnőtteknek” szól, „akik tudják, hogyan kell élvezni az életet”, és kifejezetten ajánlja magát LGBTQ+ vendégeknek, csoportoknak és üzleti utazóknak is.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, néhány perc alatt fújta le a Nemzetgazdasági Minisztérium felső vezetésének ausztriai értekezletét Nagy Márton, miután megjelent a 444, és érdeklődni kezdett. A miniszter később távozott, de közölte, hogy a lemondás miatti büntetést minden résztvevő a saját fizetéséből fogja állni.
A riporter szerint az értekezleten legalább négy államtitkár, két helyettes államtitkár és az Államadósság-kezelő Központ vezetője is részt vett volna.
A rendezvény pedig meghaladta a tízezer eurót, tehát nagyjából négymillió forintos áron lettek volna itt egy éjszakára. Az ár tartalmazta a wellnessrészleg használatát is.
A beszámoló szerint "az esemény hivatalosan szakértői találkozó lett volna, amelyet egy NGM-s dolgozó szervezett. Ő kérte az árajánlatot, mindenkinek külön szobát és a miniszter számára a luxus lakosztályt is. A tervek szerint a szállodai wellness-t is használták volna. Ez a meeting maradt el azzal, hogy mindenről megkérdeztük a minisztert" - mondta el a riporter.
A Weiden am See település közelében található szálloda bemutatkozása szerint a hely „18 év feletti felnőtteknek” szól, „akik tudják, hogyan kell élvezni az életet”, és kifejezetten ajánlja magát LGBTQ+ vendégeknek, csoportoknak és üzleti utazóknak is.
A Nils saját partszakasszal, kültéri medencével, és megannyi kényelmi szolgáltatással, például a szobákhoz járó Ipad használatával csábítja a vendégeket.
Képeken a szálloda!
Nagy Márton később feldúltan távozott a szállodából, és a riporternek azt mondta:
„Köszönöm szépen, hogy itt voltak. Szétverték az NGM-nek a meetingjét. Az NGM innentől kezdve Budapesten, a minisztériumban tartja meg.”
A miniszter hozzátette, a nagyjából egy éve tervezett rendezvény lemondása miatt a szállodának járó büntetést mindenki a saját fizetéséből állja.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, néhány perc alatt fújta le a Nemzetgazdasági Minisztérium felső vezetésének ausztriai értekezletét Nagy Márton, miután megjelent a 444, és érdeklődni kezdett. A miniszter később távozott, de közölte, hogy a lemondás miatti büntetést minden résztvevő a saját fizetéséből fogja állni.
A riporter szerint az értekezleten legalább négy államtitkár, két helyettes államtitkár és az Államadósság-kezelő Központ vezetője is részt vett volna.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kármán András elárulta, mikor lehet eurónk, ha a TISZA kormányra kerül, majd a nyugdíjasokat is megnyugtatta
Kármán szerint a Fidesz gazdaságpolitikájának elfogytak a tartalékai. A Tisza Párt szakértője egy új, 2026-os büdzsével készítené elő a 2030 körüli euróbevezetést. A jogállamiság helyreállítása után az uniós források is segítenék a maastrichti kritériumok teljesítését.
2030-ra teljesítené Magyarország az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat a Tisza Párt tervei szerint – erről a párt költségvetési és adópolitikai szakértője, Kármán András beszélt.
„Ahogy elhiszik az emberek az euróbevezetés realitását, úgy csökkennek majd az inflációs várakozásaik, így könnyebb lesz az inflációt alacsonyan tartani. Most azzal számolunk, hogy 2030-ra a maastrichti kritériumokat teljesítjük, ami előfeltétele az euró bevezetésének. Ez mutatja tervünk komolyságát. Őszre elkészül a költségvetés felülvizsgálata, majd ezt követően egy közép távú programban vázoljuk fel, hogy miként érünk el 2030-ra az eurózóna közelébe”
– mondta a politikus a Népszavának adott interjújában.
Kármán András szerint a Fidesz gazdaságpolitikájának elfogytak a tartalékai. „A Fidesz egy olyan gazdaságpolitikát vitt az elmúlt 15 évben, amely az extenzív növekedésre épített. (…) Ennek a modellnek elfogytak a tartalékai, ezért váltanunk kell” – fogalmazott. A Tisza Párt ehelyett egy sokkal inkább a hatékonyságra és a termelékenységre fókuszáló, innovatívabb gazdasági modellt vezetne be. Ebben a modellben a kis- és középvállalkozásoknak nagyobb súlyuk lenne, és több forrás jutna a humántőkébe, így az oktatásba, a szakképzésbe és az egészségügybe is.
Kormányra kerülésük esetén már az új országgyűlés első ülésein meghoznák azokat a döntéseket, amelyek a jogállami hiányosságokat orvosolják, és ezzel felszabadíthatják a visszatartott uniós forrásokat. „Átvilágítjuk a költségvetést, és az első száz nap végén beterjesztjük a felülvizsgált 2026-os büdzsét, amely reális alapokra helyezi az adóbevételek előirányzatait, a hiány várható alakulását” – tette hozzá. A párt nem a költségvetési hiány gyors csökkentését tartja szükségesnek, hanem egy középtávon fenntartható költségvetési politikát, amely csökkenő pályára állítja az államadósságot.
A szakértő megerősítette a párt nyugdíjpolitikai ígéreteit is.
„Mindenképpen szükséges a nyugdíjak felzárkóztatása, ám emellett megtartjuk a 13. és 14. havi nyugdíjat és bevezetjük a nyugdíjasok SZÉP-kártyáját. A másik probléma a nyugdíjrendszerben, amit orvosolni fogunk, hogy nagy szakadék alakult ki a kisnyugdíjak és a nagy összegű ellátások között”
– állította Kármán András. Hosszabb távon pedig újragondolnák a nyugdíjindexálást is, hogy az ellátások jobban lépést tartsanak a bérekkel.
A Tisza Párt február 7-én tartott programbemutatóján már felvázolta gazdasági elképzeléseinek főbb pontjait, köztük a milliárdosok különadóját és a differenciált nyugdíjemelést. A gazdasági programot részletező Kármán András, a második Orbán-kormány volt államtitkára, tavaly csatlakozott a párthoz. Ezzel szemben a kormány álláspontja eltérő az euró kérdésében: Orbán Viktor egy tavaly októberi interjúban úgy fogalmazott, hogy az euró bevezetése „a legszorosabb odakötés” lenne az EU-hoz, és „az én terítékemen biztos nem lesz”.
2030-ra teljesítené Magyarország az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti kritériumokat a Tisza Párt tervei szerint – erről a párt költségvetési és adópolitikai szakértője, Kármán András beszélt.
„Ahogy elhiszik az emberek az euróbevezetés realitását, úgy csökkennek majd az inflációs várakozásaik, így könnyebb lesz az inflációt alacsonyan tartani. Most azzal számolunk, hogy 2030-ra a maastrichti kritériumokat teljesítjük, ami előfeltétele az euró bevezetésének. Ez mutatja tervünk komolyságát. Őszre elkészül a költségvetés felülvizsgálata, majd ezt követően egy közép távú programban vázoljuk fel, hogy miként érünk el 2030-ra az eurózóna közelébe”
– mondta a politikus a Népszavának adott interjújában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor vagy hazudik, vagy átverték – súlyos vádak a gödi Samsung-botrányban az MSZP részéről
Komjáthi Imre MSZP-elnök felidézte, hogy 2025 októberében a parlamentben is kérdezte a miniszterelnököt a gödi helyzetről, ezért állítja: „nem igaz, hogy nem tudtak róla”. Az ellenzéki politikus a munkavédelmi hiányosságok miatt új vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi.
„Orbán Viktor vagy hazudik, vagy hazudtak neki, vagy eltitkolták előle a tényeket, de bármelyik nagyon súlyos” – állította Komjáthi Imre, az MSZP elnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, amelyről a 24.hu is beszámolt. Az ellenzéki politikus ezzel Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szavaira reagált, aki szerint a kormányfő csak a sajtóból értesült a gödi Samsung-gyár súlyos problémáiról, noha a kormány már rendelkezett információkkal az ügyben.
Komjáthi már 2021-ben, egy halálos munkahelyi baleset után is sajtótájékoztatót tartott, ahol arról beszélt, hogy a cég nem adott megfelelő tájékoztatást. Később hivatalos úton derült ki, hogy a gyárban több mint háromezer ember dolgozik, akiknek mintegy 40 százaléka magyar, és csupán 19-en gödi lakosok. A munkavédelmi hiányosságok miatt 2025 nyarán feljelentést tett a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányságon, majd egyeztetést kezdeményezett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel, de végül csak államtitkárokkal tudott tárgyalni.
Ezeken a találkozókon javasolta a Polgári Törvénykönyv módosítását, amelynek lényege, hogy a súlyos munkavédelmi és munkaügyi előírásokat megsértő cégeket legalább két évre tiltsák el az uniós támogatásoktól. Javaslatát több parlamenti bizottság is tárgyalta, ám Komjáthi szerint mindenhol „lesöpörték”. A politikus arról is beszélt, hogy jelentős eltérést talált a gyár mérési adatai és a nyilvánosan közzétett adatok között. Egy közérdekű adatigénylésre kapott államtitkári válasz szerint mindez „valószínűleg technikai anomália”.
Komjáthi felidézte, hogy 2025 októberében a parlamentben is kérdezte a miniszterelnököt a gödi helyzetről, ezért állítja: „nem igaz, hogy nem tudtak róla”. Úgy fogalmazott, a magyar kormány „kiszolgálja” a gyár érdekeit, és bejelentette, hogy ismét kezdeményezik egy vizsgálóbizottság felállítását.
A kormány ezzel szemben azt állítja, hogy a miniszterelnök a sajtóból értesült a gyárban mért, a határértéket akár több százszorosan is meghaladó rákkeltőanyag-koncentrációról. Gulyás Gergely egy februári Kormányinfón azt mondta, a gyáron kívül nem történt szennyezés, a gyár „maximálisan biztonságos”, és külön kormányzati vizsgálat nem várható, mert „erre vannak a hatóságok”.
A felelősség kérdése mellett a gyár jogi helyzete is bonyolult. A Budapest Környéki Törvényszék 2025. október 7-én megsemmisítette a gyár környezethasználati engedélyét, ám ezt a döntést a Kúria február 3-án hatályon kívül helyezte. A Pest Vármegyei Kormányhivatal szerint ezzel az engedély újra hatályos. A gyárat 2018 óta legalább 56 alkalommal bírságolták meg, a szankciók összege megközelíti a 380 millió forintot, többek között a nikkel és kobalt biológiai monitorozásának elmulasztása miatt. A kormány 2025 októberében, az elsőfokú bírósági megsemmisítés után írt alá szerződést 133 milliárd forint állami támogatásról egy 955 milliárdos kapacitásbővítéshez.
Az interjúban Komjáthi arról is beszélt, hogy az MSZP elnöksége 36 év után először úgy döntött, hogy az áprilisi választáson nem állítanak önálló listát. Állítása szerint 12 jelöltjük kapott közvetlen vagy közvetett megkeresést a Fidesztől, amelyben segítséget ajánlottak az aláírásgyűjtéshez, de minden érintett visszautasította az ajánlatot.
„Orbán Viktor vagy hazudik, vagy hazudtak neki, vagy eltitkolták előle a tényeket, de bármelyik nagyon súlyos” – állította Komjáthi Imre, az MSZP elnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában, amelyről a 24.hu is beszámolt. Az ellenzéki politikus ezzel Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szavaira reagált, aki szerint a kormányfő csak a sajtóból értesült a gödi Samsung-gyár súlyos problémáiról, noha a kormány már rendelkezett információkkal az ügyben.
Komjáthi már 2021-ben, egy halálos munkahelyi baleset után is sajtótájékoztatót tartott, ahol arról beszélt, hogy a cég nem adott megfelelő tájékoztatást. Később hivatalos úton derült ki, hogy a gyárban több mint háromezer ember dolgozik, akiknek mintegy 40 százaléka magyar, és csupán 19-en gödi lakosok. A munkavédelmi hiányosságok miatt 2025 nyarán feljelentést tett a Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányságon, majd egyeztetést kezdeményezett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel, de végül csak államtitkárokkal tudott tárgyalni.
Ezeken a találkozókon javasolta a Polgári Törvénykönyv módosítását, amelynek lényege, hogy a súlyos munkavédelmi és munkaügyi előírásokat megsértő cégeket legalább két évre tiltsák el az uniós támogatásoktól. Javaslatát több parlamenti bizottság is tárgyalta, ám Komjáthi szerint mindenhol „lesöpörték”. A politikus arról is beszélt, hogy jelentős eltérést talált a gyár mérési adatai és a nyilvánosan közzétett adatok között. Egy közérdekű adatigénylésre kapott államtitkári válasz szerint mindez „valószínűleg technikai anomália”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
