Marco Rubio: Európával nem csak gazdaságilag, katonailag vagyunk egy közösség, hanem lelkileg, kulturálisan is
„A határok nélküli világban utat nyitottunk a migrációnak, amely veszélyeztette a társadalmunk kohézióját, és a jövőnket. […] Egy civilizáció, a nyugati civilizáció részei vagyunk, Európával együtt. Összetartozunk” – mondta Marco Rubio amerikai külügyminiszter a müncheni nemzetközi biztonsági konferencián szombaton. A beszéd központi üzenete az Európával való szoros szövetség megőrzése volt, jelezve, hogy változásra van szükség, mert a globalizáció aláásta a Nyugat pozícióit – írta a Telex.
A hangnem élesen elütött a tavaly hallottaktól, amikor J. D. Vance amerikai alelnök egy meglehetősen konfrontatív beszédben úgy festette le Európát, mint ahol veszélyben van a demokrácia és a szólásszabadság, miközben alig ejtett szót az orosz–ukrán háborúról. Vance tavalyi beszéde és Donald Trump elnöksége miatt az európai vezetők idén már arra készültek, hogy kevésbé számíthatnak az Egyesült Államokra. A közönség a BBC megjegyzése szerint láthatóan megkönnyebbült Rubio konstruktívabb hangvételétől.
Beszédében Rubio a berlini fal leomlását a szabadság mellett a „határok nélküli világ őrült eszméjének” elterjedésével is összekötötte, amiért szerinte drágán megfizettünk. A migráció veszélyeit hangsúlyozva a határvédelem szigorítását „a szuverenitást kifejező lépésnek” nevezte, amely nélkülözhetetlen a „civilizáció túléléséhez”. A Nyugat közös hibájának tartotta, hogy a szabadkereskedelemmel „kiszervezte saját szuverenitását”, és kiemelte, hogy az ellátási láncok feletti ellenőrzés visszaszerzése közös feladat. „Ha kell egyedül is végrehajtjuk, de mi ezt önökkel közösen képzeljük el” – mondta, hozzátéve, hogy erős szövetségesekre van szükség.
A közös kulturális gyökereket Mozarttól a Beatlesig és a Rolling Stonesig sorolta, kiemelve, hogy az Egyesült Államokat a kereszténység és az európai telepesek kötik a kontinenshez.
Rubio szerint a nemzetközi intézmények, mint az ENSZ, nem tudták megoldani a legégetőbb konfliktusokat. Példaként említette, hogy amerikai beavatkozás kellett a gázai háború lezárásához, Ukrajna és Oroszország tárgyalóasztalhoz ültetéséhez, a venezuelai vezető elfogásához, és „40 bomba kellett” Irán nukleáris programjának leállításához. „De nem élünk tökéletes világban, és nem engedhetjük, hogy bárki nyíltan fenyegethesse polgárainkat, és veszélyeztesse a globális stabilitást, az elvont nemzetközi jog mögé bújva, amelyet épp ők sértenek meg rendszeresen” – zárta gondolatait a külügyminiszter, aki München után Pozsonyba, majd hétfőn Budapestre látogat kormányzati tárgyalásokra.
