A Rovatból

Mit ne mondj soha annak, aki fél a repüléstől?

Nagy segítséget nyújthattok a félősöknek egy-egy jól eltalált mondattal. De még nagyobbat az ártó gondolatok visszatartásával.


Leendő és végzett pszichológusok hozták létre a 7köznapi pszichológia blogot, mert a pszichológia mindenki életének része és mindenkire tartozik.

Nem állíthatjuk, hogy minden ember, aki retteg a repüléstől, azonnal repülésfóbiás is, de azt biztosan tudjuk, hogy aki fél a repüléstől, mindegy, hogy hogyan címkézik a szorongásait, nehéz pillanatokat (akár órákat) él meg fent a levegőben. Számára nagyon fontos lehet az utazás előtti, mentális felkészülés és az, hogy a levegőben töltött idő alatt is higgadt és fókuszált tudjon maradni.

A repülésfóbiáról és okairól korábbi cikkünkben részletesebben olvashattok, de mivel a fóbia pszichológiai értelemben egy komoly, diffúz szorongást jelent, ami fellép a félelem tárgyának gondolatától, és konkrét pánik tüneteket okoz, így a cikk további részében repülési félelemről fogok beszélni, amely - mintegy spektrum - magába foglalja a diszkomfort érzettől a fóbiáig terjedő állapotokat is.

Igazán fóbiásnak azt az embert nevezzük, akinek irracionális félelmei vannak. Azokat, akik irtóznak dolgoktól, amiktől egy normál (értsd átlagos) embernek nem jutna eszébe. Egy fóbiás személy konkrét félelmet él meg egy adott dolog jelenlétében (nem undorodik vagy utál), és képes erősen szorongani már akkor is, ha csak rágondol félelmének tárgyára. A leggyakrabban előforduló fóbiák állatokkal, magassággal/mélyeséggel, illetve utazással kapcsolatosak. A szorongás hátterében több dolog is állhat. Egyrészt ott a jól ismert evolúció, miszerint az emberi fejlődés során hasznos félelmek (pl. tigristől, szakadéktól, tűztől) máig - sajnos feleslegesen - megmaradtak fóbiák képében, másrészt a fóbiás személy élete során valamilyen formában megélt negatív tapasztalat is átalakulhat könnyedén félelme központi tárgyává.

Félelmeink ezerfélék lehetnek, amikkel nap mint nap meg kell küzdenünk. Félünk a határidős munkánk szorító közelsége miatt, a sötétben közlekedéstől, főnökünk haragjától, vagy akár a legirreálisabb, már-már fóbiának is beillő helyzetektől, mint például a repüléstől. Szinte bármitől retteghetünk, amiben benne rejlik az a lehetőség, hogy árthat nekünk, vagy nem leszünk képesek megküzdeni vele. Ilyen pedig ezer és ezer dolog van az életünkben.

Amit nem szabad elfelejtenünk, hogy félelmeink alapja sokszor a tanult tehetetlenség, amelyet mindenki átél olyan helyzetekben, ahol képtelen volt megharcolni önmagáért, és ezért a következő, hasonló szituációban inkább átadja magát a félelemnek ahelyett, hogy beleállna a feladatba. Pedig a küzdés és harc mindannyiunk alapvető és hozott képessége, amit ha megtanulunk használni, képesek lehetünk félelmünk tárgyát is hegy helyett dombnak, majd domb helyett földkupacnak látni.

A repüléstől való félelemnek pontosan ilyen, mélyről jövő szorongás is lehet az alapja. Az az alapvető aggodalmunk, hogy nem mi irányítunk, nem vagyunk képesek kontrollálni a repülő mozgását, és ez rettegéssel tölthet el minket. Azoknak, akik számára az instabil állapot okoz már-már pánikszerű félelmet, leginkább úgy segíthetünk, hogy ahelyett, hogy fókuszba helyezzük a kontroll elvesztését, kezébe helyezünk racionális, gondolati alternatívákat, lekötjük a figyelmét és javaslunk neki trükköket, amelyek oldhatják a szorongását.

Amit ne mondj soha:

Repülőgép még nem maradt fent!

Hát igen, ez a mondat - bármilyen viccesnek is szánják - olyan embert még nem nyugtatott meg, aki pontosan attól fél, hogy a repülő, amelyen utazik, valami oknál fogva (szinte bármi elképzelhető számára) nem fog tudni a levegőben maradni = lezuhan.

Csak a felszállás és a leszállás veszélyes, a többi már simán megy!

Itt ugyanaz a gond, hogy a jószándék ellenére, a végeredmény ugyanaz. A repüléstől félő személy végig fogja rettegni az utat, miután a baleset legkisebb eshetőségét is százszor valószínűbbnek érzi annál, aki nem szorong a légi utazástól.

Igyál valami alkoholt előtte, és semmi bajod sem lesz!

Ez a tanács is magától értetődő lehet annak, akit ellazít egy pohár alkohol. Annak viszont, akinél épp egy pánikroham körvonalazódik, olaj lehet a tűzre. A szorongás oldására valóban sokaknak segít az alkohol, de nem vagyunk egyformák, és épp emiatt mindenki magának kell eldöntse, milyen segítséget vesz igénybe az ellazuláshoz. Ráadásul a repülőgép alacsonyabb oxigénszintje miatt szervezetünk egészen másképp reagálhat az alkoholra.

Ugyan, emlékezz csak, a Hudson folyóra is képes volt letenni a pilóta azt gépet!

A sikeres és sikertelen kényszerleszállások szintén kerülendők, mivel felerősítik azt a már meglévő aggodalmat, hogy az utazás során bármikor előfordulhatnak vészhelyzetek. A repüléstől félő személy minden furcsa hangban és rázkódásban a katasztrófát látja, nincs szüksége felesleges történetekre.

Amit jó, ha mondasz:

Gondolhatnánk azt, hogy egy repüléstől rettegő személynek segíteni egyenlő lehet a vékony jégen táncolással, mivel annyi téma van, amit kerülni kell. Ezért nézzünk rá az érem másik oldalára, hogy miképpen lehet jól kísérni barátunkat, kedvesünket, ismerősünket a repülőút alatt. Kétség nem fér hozzá, hogy egy tapasztalt segítő, utazótárs a legnagyobb segítség lehet a szorongó számára.

Nyugodj meg, mindannyiunknak vannak félelmei!

Az, hogy a félelemtől terhelt ember belássa, szorongása feloldható, mondd el neki, hogy félni mindenki fél. Valaki ettől, valaki mástól. Ez viszont nem azt jelenti, hogy be is következik a szerencsétlenség. Akár bíztathatod arra is, hogy mondja ki hangosan a félelmeit, és segítsd abban, hogy megérezze az irreális oldalát a gondolatainak.

Gondolat STOP!

A repülés alatti szorongást úgy kell elképzelni, mint egy lefelé haladó spirált, ami beszippantja az rettegőt. Minden egy apró hanggal, turbulenciával, átfutó gondolattal indul (pl. "Már nem kellene ráznia, hiszen fent vagyunk a felhők fölött, és ez a pittyegés vajon mit jelenthet?"), ami a szervezetben félelmi reakciót vált ki (izzadás, emelkedett vérnyomás, száraz száj), és az illető addig formálja, erősíti az eredeti, másnak semmit sem mondó jelenség fontosságát ("Biztosan a kapitány jelezte a légiutas kísérőknek, hogy baj van!"), majd elragadják az érzelmekkel átitatott legfőbb félelmek ("Vajon ha zuhanunk, meddig tart, amíg meghalunk? Sokat szenvedünk? És a gyerekeimet ki fogja majd felnevelni? A szüleim biztosan belerokkannak, ha megtudják!"), és végül minden út Rómába, azaz a zuhanás szinte már elkerülhetetlenségéhez, illetve fizikai-lelki rosszulléthez vezetnek.

Mondjuk el utastársunknak, hogy próbálja ott megragadni a pillanatot, ahol elindul ez a lefelé tartó, negatív spirál. Vegyen egy nagy levegőt, lassan fújja ki, de próbálja elkerülni azt, hogy elragadják a negatív, egymást erősítő gondolatok.

A repülőgép nem hiába a legbiztonságosabb közlekedési eszköz!

Igen, most jöhetnek az olyan racionális érvek, amiket mindenki ismer, és tényleg igazak is, mint például a fenti mondat. Azt is el lehet mondani például egy utazás során, hogy a repülőgépek és személyzet ellenőrzési protokollja olyannyira szigorú, hogy aligha csúszhat hiba a rendszerbe, és pont emiatt nincsenek balesetek.

Ez a pittyenés csupán azt jelzi, hogy a légiutas kísérők felállhatnak.

Ha tapasztalt utazók vagyunk, és tisztában vagyunk azzal, hogy utazó partnerünk fél a repüléstől, segíthetünk neki azzal, hogy elmagyarázzuk neki a turbulencia lehetséges okait, a különböző hangokat, és látni fogjuk az arcán, hogy oldódik benne a feszültség. Ilyenkor mi adjuk a 2. pontban említett gondolat STOPot, mivel a félelmeket csírájában oldjuk fel.

Nagy levegő, és lassan fújd ki!

A relaxáció az egyik leghatékonyabb eszköze a szorongás oldásának. A pulzus csökkentésével tudatunk azt érzékeli, hogy minden rendben van. Próbálkozhatunk az izmok ellazításával, de van, akinek éppen az jön be, ha megfeszíti minden izmát, majd elengedi azokat. Utóbbi a kontroll érzetét adja, azaz a szorongó személy megtapasztalhatja, hogy nem csupán egy tehetetlen test a levegőben.

Kérsz valami nassolnivalót?

Sokaknak segít a feszültség oldásában, ha eszegetnek az utazás alatt, egyrészt mert a gyomorba került táplálék a szervezetet munkára kényszeríti, ahelyett, hogy a lehetséges vészhelyzetet monitorozná, másrészt egy finomság képes elterelni a figyelmünket.

Ha igazán segíteni szeretnénk a félelmeivel küzdő, akár pánik közelében lévő utastársunknak, a legfontosabb amit tehetünk, az elfogadás. Ha biztosítjuk afelől, hogy amit érez, másokkal is előfordul, és bátran beszélhet a gondolatairól, önmagában sokat jelenthet, mivel nem kell a benne tomboló félelmekkel egyedül megküzdenie. Tartós szorongás vagy a repülést teljesen megakadályozó fóbia esetén azonban érdemes szakember segítségét kérni. A repülésfóbia tünetei terápiával hatékonyabban enyhíthetők vagy akár meg is szüntethetők.

Ha érdekel a pszichológia közérthető nyelven, ne hagyd ki a 7köznapi pszichológia blogot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Havi 87 ezer forintot tesznek félre a magyarok, de a pénzük nagy részét rossz helyen tartják
Az MBH Bank friss felmérése szerint a magyar háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot takarítanak meg. A megtakarítással rendelkezők közel negyede azonban kizárólag készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét.


Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.

A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.

A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.

A digitális fordulat mellett azonban a személyes tanácsadás szerepe is meghatározó maradt: a válaszadók 39 százaléka fontos döntések előtt továbbra is banki tanácsadóhoz fordulna, miközben minden ötödik válaszadó (21 százalék) már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszi pénzügyi döntéseihez.

A felmérés rávilágít egy éles különbségre a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között. Miközben a válaszadók harmada (34 százalék) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel, mint például bankbetéttel, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő értékpapírokat mindössze egynegyedük (24 százalék) veszi igénybe.

Ez jól mutatja, hogy a magyarok jelentős része még mindig tart a kockázatoktól, amit a lekötetlen folyószámla (42 százalék) és a készpénz (34 százalék) dominanciája is alátámaszt. A megtakarítással rendelkezők közel negyede kizárólag készpénzben és/vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét, ami nem termel hozamot.

Ugyanakkor, az is látszik, hogy már egyre többen gondolják úgy, már kisebb összeget is érdemes rendszeresen befektetni. Tavaly még a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, idén már 19 százalékuk tartja érdemesnek akár havi 10 ezer forintnál kevesebb pénz elindítását is.

A megtakarítások összege ugyanakkor jelentősen szóródik:

a megkérdezettek 41 százaléka legfeljebb 500 ezer forintos tartalékkal rendelkezik. Havi szinten a legtöbben (41 százalék) 25 ezer forint alatti összeget tesznek félre, de a válaszadók ötöde 100 ezer forintnál többet is meg tud spórolni.

Az érdeklődés is egyre inkább diverzifikálódik: a válaszadók 42 százaléka nyitott a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik is ilyennel. A közvetlen ingatlanbefektetés a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a jövőbeni preferenciák alapján pedig a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének. A tavalyi felméréshez képest nőtt a bizalom az arany, a műkincs és kisebb mértékben a részvények iránt is.

A kockázatvállalásra leginkább a fiatalabb korosztály, a nagyobb befektetési tartalékkal rendelkezők, valamint a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők hajlandóak.

A mostani adatok illeszkednek azokhoz a trendekhez, amelyek a magyarok pénzügyi tudatosságának erősödését mutatják. Az utóbbi időszakban például nőtt az igény a devizadiverzifikációra, sokan az euróalapú megtakarítások felé fordultak az árfolyamkockázat csökkentése miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legrosszabbkor tör rád a pánik? – Néhány egyszerű trükk, ami megmenthet a vizsgán
Amikor a vizsgadrukk eluralkodik, akkor akár egy egyszerű, 5 másodperces ritmusra épülő légzéstechnika is segíthet visszanyerni a kontrollt. De vannak még más lehetőségek is a feszültség csökkentésére.


Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A pihenés legalább ennyire fontos: egy film, egy jó könyv vagy egy forró fürdő mellett a bőséges alvás elengedhetetlen, hiszen kipihenten a megoldások is könnyebben eszünkbe jutnak.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk