Pár hónapon belül kiüríthetik a győri börtönt, tarthatatlan a helyzet
Annyira rossz állapotban van már, hogy egy egyszerű fémdarabbal meg lehet bontani a falát. A fenntartási költségei is magasak a fogvatartottak alacsony számához képest.
A győri börtönt néhány hónapon belül kiürítik, a fogvatartottakat pedig más intézményekbe helyezik át – közölte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) az MTI-vel.
A döntés mögött biztonsági és fenntarthatósági szempontok állnak, amelyeket egy márciusi fogolyszökési kísérlet után mérlegeltek.
Makula György ezredes, a BVOP kommunikációs főosztályának vezetője elmondta, hogy a belső vizsgálat súlyos hiányosságokat tárt fel.
Az 1910-es években épült börtön műszaki állapota annyira leromlott, hogy egy egyszerű fémdarabbal sikerült a falat megbontani.
Az épület felújítása aránytalanul magas költséggel járna, és a korszerűtlen fűtés-, víz- és villamos hálózat, valamint az elavult biztonságtechnikai megoldások sem felelnek meg a mai követelményeknek.
A győri börtön mindössze 165 embert tart fogva, ami a büntetés-végrehajtási szervezet kapacitásának kevesebb mint 1%-a, ám az üzemeltetési költségek szinte megegyeznek a nagyobb börtönökével.
A dolgozókat nem bocsátják el, új beosztásban, más börtönökben folytathatják munkájukat. A BVOP külön buszokat indít, hogy a munkatársakat a lakhelyükhöz legközelebb eső börtönökbe szállítsa.
A Telex információi szerint a döntésben szerepet játszott az is, hogy a büntetés-végrehajtás egyre nehezebben tudta biztosítani a szükséges dolgozói létszámot.
A legközelebbi börtön Veszprémben található, de gyorsforgalmi úton Sopronkőhida és Szombathely is elérhető.
A kiürítés lehetősége már a fogolyszökési kísérlet előtt is felmerült, Dézsi Csaba András, a polgármester, már 2022-ben tárgyalt a börtön kitelepítésének lehetőségeiről. A BVOP közleménye szerint a fogvatartottakat a nyár végéig átszállítják más intézményekbe, lehetőleg a lakhelyükhöz legközelebb eső börtönökbe.
Az épület sorsáról még nem született döntés, de a Telex kérdéseire válaszolva az intézet kommunikációs osztály közölte, hogy
„a győri intézet kiürítésével kapcsolatos feladatok előkészítése jelenleg is zajlik, ezért konkrét számadatokról és időpontról jelenleg nem tudunk tájékoztatást adni, de várhatóan a nyár végéig megtörténik a fogvatartottak átszállítása”.
A győri börtönt néhány hónapon belül kiürítik, a fogvatartottakat pedig más intézményekbe helyezik át – közölte a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) az MTI-vel.
A döntés mögött biztonsági és fenntarthatósági szempontok állnak, amelyeket egy márciusi fogolyszökési kísérlet után mérlegeltek.
Makula György ezredes, a BVOP kommunikációs főosztályának vezetője elmondta, hogy a belső vizsgálat súlyos hiányosságokat tárt fel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Orbán rövidesen kirúgja a haverját, Polt Péter legfőbb ügyészt, akinek 2028-ig tartott volna a megbízatása” - írta szombat délután Magyar Péter a Facebookon. A Tisza Párt vezetője azt is megnevezte, aki tudomása szerint Poltot követheti a posztján.
„A korábbi hírekkel ellentétben nem Szájer Józsefet, hanem Tuzson Bence jelenlegi alibi igazságügyi minisztert helyezi Orbán a számára és a Nemzeti Együttbűnözés Rendszere számára életbe vágó pozícióba.”
„Polt kirúgása egyrészt Pintér Sándor belügyminiszter teljes elszigetelődését mutatja, másrészt azt is, hogy a bukás előtt álló miniszterelnök már a legközelebbi erős embereitől is tart és igyekszik a választás előtt minden fontos pozícióba új, zsarolható és így irányítható szereplőket helyezni” - tette hozzá Magyar.
„Az nyilván fel sem merül, hogy Polt Péter a feleségének a Nemzeti Bank kirablásában való esetleges felelőssége miatt távozik megalázó módon, a megbízatásának lejárta lelőtt.
Tuzson Bencének és a kapkodva kinevezésre kerülő további Orbán-janicsároknak azt üzenem, hogy ne tervezzenek hosszú távra” - zárja a bejegyzést a politikus.
Magyar Péter decemberben még arról posztolt, hogy értesülései szerint Szájer József lehet a következő legfőbb ügyész:
„Orbán rövidesen kirúgja a haverját, Polt Péter legfőbb ügyészt, akinek 2028-ig tartott volna a megbízatása” - írta szombat délután Magyar Péter a Facebookon. A Tisza Párt vezetője azt is megnevezte, aki tudomása szerint Poltot követheti a posztján.
„A korábbi hírekkel ellentétben nem Szájer Józsefet, hanem Tuzson Bence jelenlegi alibi igazságügyi minisztert helyezi Orbán a számára és a Nemzeti Együttbűnözés Rendszere számára életbe vágó pozícióba.”
„Polt kirúgása egyrészt Pintér Sándor belügyminiszter teljes elszigetelődését mutatja, másrészt azt is, hogy a bukás előtt álló miniszterelnök már a legközelebbi erős embereitől is tart és igyekszik a választás előtt minden fontos pozícióba új, zsarolható és így irányítható szereplőket helyezni” - tette hozzá Magyar.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Forrnak az indulatok a pápaválasztás körül: Erdő Péter és Macron neve is felmerült egy befolyásolási ügyben
Emmanuel Macron állítólag nyomást gyakorolt az öt francia bíborosra, hogy befolyásolják a konklávét. Ugyanakkor Erdő Pétert nevezték meg, aki erről a bíborosoknak beszámolt a Vatikánban. Erdő cáfolta mindezt.
Négy nap múlva kezdődik a pápaválasztó konklávé, ahol a bíborosok Ferenc pápa utódjáról döntenek. Az esemény előtt azonban egy vitatott ügy borzolta a kedélyeket: Emmanuel Macron francia elnök és Erdő Péter bíboros neve is felmerült a nemzetközi sajtóban.
A Le Monde francia lap arról számolt be, hogy Macron kapcsolatba lépett az öt, pápaválasztásra jogosult francia bíborossal. A Tribune Chrétienne katolikus lap szerint
a francia elnök célja az volt, hogy megakadályozza a guineai bíboros, Robert Sarah megválasztását.
A lap úgy tudja, Macron azt szerette volna elérni, hogy az öt francia bíboros – akik Ferenc pápához közel álló, progresszív irányvonalat képviselnek – közösen lépjenek fel a konzervatív nézeteiről ismert Sarah ellen.
A sajtóban az is megjelent, hogy Erdő Péter tájékoztatta a Vatikánban tanácskozó bíborosokat a kapcsolatfelvételről. Ennek alapját egy április 22-én, a pápa halálának másnapján közzétett bejegyzés adta egy Stornsen nevű X-felhasználótól. A bejegyzés így fogalmazott:
„Erdő bíboros Emmanuel Macron és az öt francia bíboros közötti kapcsolatfelvételről számol be, hogy elállják Sarah bíboros útját”.
A Le Monde ezt az állítást ellenőrzés nélkül közölte, majd több francia és olasz lap is átvette.
Az olasz jobboldali sajtó hevesen reagált: a La Verità szerint Macron még a pápát is ki akarja választani, míg a Libero már arról írt, hogy „Macron meghiúsítja a konklávét”.
A Le Figaro április 25-én közölt cikkében megerősítette, hogy Macron valóban fogadta az öt francia bíborost, de azt nem, hogy összefogtak volna Sarah bíboros ellen. A francia lap azt is cáfolta, hogy Erdő Péter bármilyen formában összefüggésbe hozható lenne az üggyel. Egy későbbi cikkükben ismét hangsúlyozták, hogy az információ nem helytálló.
A Le Figaro munkatársa megkereste Erdő Pétert is, aki a következőképpen reagált:
„Sarah bíborosról és a francia elnökről soha nem mondott ilyet, ez egyáltalán nem igaz”.
Habsburg-Lotharingiai Eduárd Károly, Magyarország vatikáni nagykövete az Indexnek megerősítette, hogy a hír teljesen valótlan. Mint mondta:
„Ez az információ teljesen hamis, a Le Monde által átvett álhír”.
Hozzátette: a Vatikánban és Rómában senki nem foglalkozik a témával, mivel a bíborosok a pápaválasztásra készülnek.
Ferenc pápa húsvéthétfőn hunyt el. A 133 fős konklávé május 7-én ül össze a Sixtus-kápolnában, hogy megválassza az új pápát. Két bíboros egészségügyi okok miatt nem vesz részt a szavazáson, egy pedig pénzügyi visszaélések miatt visszalépett. A nemzetközi sajtó Erdő Pétert az esélyes jelöltek között tartja számon.
Négy nap múlva kezdődik a pápaválasztó konklávé, ahol a bíborosok Ferenc pápa utódjáról döntenek. Az esemény előtt azonban egy vitatott ügy borzolta a kedélyeket: Emmanuel Macron francia elnök és Erdő Péter bíboros neve is felmerült a nemzetközi sajtóban.
A Le Monde francia lap arról számolt be, hogy Macron kapcsolatba lépett az öt, pápaválasztásra jogosult francia bíborossal. A Tribune Chrétienne katolikus lap szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kezdődik a balatoni rémálom: máris lerobbant a Tópart IC, leszállították az utasokat
Szombat délelőtt már két Tópart IC is lerobbant, az utasokat Szabadbattyánnál leszállították. A MÁV szerint műszaki hiba okozza a 30–70 perces késéseket.
Szombat délelőtt több nehézség is adódott a balatoni vasúti közlekedésben. A MÁV közlése szerint
a Nagykanizsáról 9:19-kor a Déli pályaudvarra induló Tópart InterCity (IC 857) műszaki ok miatt 30–35 perces késéssel közlekedik.
Később a másik irányba tartó járatnál is probléma lépett fel.
A Déli pályaudvarról 11:35-kor Nagykanizsára induló Tópart InterCity (IC 844) Székesfehérvártól 50–70 perces késéssel közlekedik, szintén járműhiba miatt
Az ukrán védelmi hírszerzés különleges egysége, a 13. csoport egy drónhajóról indított rakétával csapott le egy orosz Szu–30-as vadászgépre Novorosszijszk kikötőjénél – jelentette a DIU. A támadásról videó is készült, amelyen jól látható a találat, valamint a lángba borult roncs zuhanása is.
A közlemény szerint a támadáshoz egy R–73-as légiharc-rakétával felszerelt ukrán drónhajót (USV) használtak. A rakéta eltalálta a gépet, amely a levegőben kigyulladt, majd a tengerbe zuhant.
„Történelmi csapást hajtottak végre a 13. csoport, a DIU különleges egységének katonái, egy felszíni platformról indított rakétával. Az agresszor orosz állam többcélú vadászgépe, amelynek becsült költsége mintegy 50 millió dollár, a levegőben lángba borult, és végül a tengerbe zuhant, egyenesen a kegyetlen Neptun birodalmának fenekére”
– olvasható az ukrán hírszerzés közleményében.
Az Ukrainska Pravda emlékeztetett: a DIU tavaly hivatalosan bejelentette, hogy megkezdte az infravörös irányítású, szovjet gyártmányú R–73-as rakéták integrálását a Magura típusú drónhajókra. Ez a fejlesztés már tavaly decemberben is sikeres volt, amikor két orosz Mi–8-as helikoptert semmisítettek meg vele.
Az ukrán védelmi hírszerzés különleges egysége, a 13. csoport egy drónhajóról indított rakétával csapott le egy orosz Szu–30-as vadászgépre Novorosszijszk kikötőjénél – jelentette a DIU. A támadásról videó is készült, amelyen jól látható a találat, valamint a lángba borult roncs zuhanása is.
A közlemény szerint a támadáshoz egy R–73-as légiharc-rakétával felszerelt ukrán drónhajót (USV) használtak. A rakéta eltalálta a gépet, amely a levegőben kigyulladt, majd a tengerbe zuhant.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
