Németországban, Belgiumban és Ausztriában is olcsóbbak egyes élelmiszerek, mint nálunk
Hosszú ideje élelmiszerárstop van több terméken Magyarországon. Az év eleje óta ugyanannyit fizetünk a búzalisztért, a kristálycukorért vagy épp a csirkefarhátért.
A Népszava most összehasonlította, hogy hogyan állnak a magyar árak más európai ország áraival összehasonlítva. A különbségek elsőre nem mindig tűnnek jelentősnek, de sok helyen magasabb árakat találunk itthon, mint több nyugat-európai országban. A lap számításai szerint például
A napraforgó olaj például itthon – átszámítva – 1,74 euróba kerül, míg Ausztriában 1,19-ért is hozzá lehet jutni. Az 1,5 százalékos UHT tejnél több országot is leköröztünk már a 0,9 eurós árral: a spanyoloknál a Carrefour áruházláncban ugyanez 0,78, Németországban pedig 0,79 euró – írja a Népszava.
Miközben a magyar bérek olykor a harmadát sem teszik ki egy osztrák vagy német keresetnek, az alapvető élelmiszerekért sokszor alig kevesebbet vagy épp valamivel többet kell fizetnünk. Így a néhány eurocentesnek tűnő különbségek a vásárláskor már jobban megterhelik a pénztárcánkat, mint más országokban.
Az uniós statisztikai hivatal számaiból dolgozva egyértelműen kiderült: az élelmiszerár-robbanás messze Magyarországon a legsúlyosabb. Augusztusra egészen drámai mértéket öltött, és azóta tovább romlott a helyzet. Míg az EU-ban átlagosan 14 százalékos élelmiszerár-emelkedést számolt az Eurostat, ez az adat ugyanekkor Magyarországon 34 százalékos volt. A szomszédos országokban általánosságban 15-20 százalékról beszélhetünk.
A portál összehasonlította az árakat a 2015-ös számokkal is, ahol a különbség még drámaibb:
Az utánunk jövő Litvánia, Bulgária, Lettország és Észtország 50 százalékos áremelkedéssel számol, míg a szomszédos Romániában ez alatt az idő alatt 25-30 százalékkal,lett drágább az élet.
A Népszava megjegyzi azt is: a leggyorsabban éppen az egyik alapélelmiszernek számító kenyér drágul Magyarországon. Míg az unióban a 2015-ös árszintet alapul véve a nyár végére átlagosan „mindössze” 30 százalékkal drágult a kenyér, addig
Ebben a tekintetben a "második helyezett" Bulgáriában is "csak" 78 százalékos volt a drágulás.
Magyarországon ugyanakkor nemcsak a kenyér egyre inkább „luxuscikk”, hanem hasonló ütemben, az uniós átlag cirka duplájával emelkednek a különféle húsok, a tojás, a zöldségek és gyümölcsök, a szeszes italok árai is – jegyzi meg a lap.
Orbán Viktor és kormánya szerint a drágulás oka egyértelműen Brüsszel szankciós politikája, arra azonban a miniszterelnök múlt heti rádióinterjújában nem tért ki, hogy ha így van, akkor az unió országaiban miért sokkal kisebb az áremelkedés mértéke. A Népszava által megkérdezett Molnár László, a GKI vezérigazgatója szerint ezek a mondatok egyszerű propagandafogások.
Sőt, mivel júliusig az élelmiszerrel foglalkozó cégek is a rezsicsökkentett üzemanyag-és energiaszámlákat fizették, a kedvezményes energiaárak felszámolása csak később épül be az árakba.
