ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Miért hagyd unatkozni a gyereket?

Talán sok szülőnek azonban eszébe sem jut, hogy a hosszú téli estéken vagy éppen karantén idején olyan dolgot taníthat meg a gyerekének, amire máskor aligha van lehetőség: unatkozni.


Leendő és végzett pszichológusok hozták létre a 7köznapi pszichológia blogot, mert a pszichológia mindenki életének része, és mindenkire tartozik.

Ahogy nehezedik a járványhelyzet, ahogy csökken a napos órák száma, egyre hosszabb időkre kényszerülünk négy fal közé. A szülők pedig joggal válnak feszültebbé, aggódóvá, hiszen a lakásban sokkal nehezebb lekötni a gyerekeket, mint akkor, amikor szabadon szervezhetik tele mozgással, programokkal a mindennapokat. Talán sok szülőnek azonban eszébe sem jut, hogy ebben az időszakban olyan dolgot taníthat meg a gyerekének, amire máskor aligha van lehetőség: unatkozni.

A fentieket olvasva, sokan felvonhatták a szemöldöküket, ugyanis az unalomra nem nagyon szoktunk úgy tekinteni, mint pozitív tényezőre. Nem hiszem, hogy egyedül vagyok szülőként, amikor azt mondom, hogy a gyerekek folyamatos lekötése igen fárasztó dolog. Mégis

mi, szülők állandóan azon vagyunk, hogy amikor elhangzik az "Apa, unatkozom!", "Anya, nem tudok mit játszani!", azonnal orvosoljuk a problémát. Félreteszünk mindent, amivel épp foglalkoztunk, leülünk LEGO-zni, gyurmát kapunk elő, hogy gyermekünket kisegítsük a tehetetlenségéből. Mintha ő egymaga erre képtelen volna. De vajon tényleg az?

Féreértés ne essen, a közös, szülő-gyerek játék az egyik leggyönyörűbb élmény egy gyerek számára, ami jelentősen hozzájárul kettejük kapcsolatának alakulásához, a kisebbek érzelmi fejlődéséhez.

Azonban akkor, amikor állandóan tettre készen állunk gyermekünk mellett, hogy ne unatkozzon, elveszünk tőle valamit. Ez pedig az, hogy önmaga képes legyen kitörni az unalom fogságából.

mfacchinetti képe a Pixabay -en.

Amikor nem voltak még digitális eszközök és túlaggódó szülők, a gyerekek számára egy fadarab vagy akár egy rövidke fonál elegendő ahhoz, hogy nagy dolgok, játékok történjenek. Pont ez a szép a kicsikben, hogy náluk a fantázia által bármi lehetségessé válik. A fadarabból kard formálódik, a fonálból horgászbot, és így tovább. De mindez az átalakulás csak akkor történhet meg, ha azt hagyják a szülők is. Nagyobb gyerekeknél ugyanilyen fontos az unatkozás, mivel az abból való szabadulás arra készteti őket, hogy lekössék magukat. Így lesznek képesek kitalálni újabb játékokat vagy új szemmel tekinteni akár a régiekre.

Ekkor kezdik el használni unaloműzés gyanánt kreatívan az agyukat. Azonban ha ilyenkor szülőként a könnyebbik megoldást választjuk, mondjuk hosszas nyaggatás után odaadjuk a telefonunkat vagy tabletet, mindezek, amiket fent írtam, elmaradnak.

Vannak tudományos érvek is az unatkozás hasznossága mellett. Agyi képalkotó technológiával tárták fel azt az állapotot, amit sokszor unatkozásnak vagy semmittevésnek hívunk, és bebizonyosodott, hogy az agyunk ilyenkor sem kapcsol ki, sőt! Az agy kreatív, intuitív funkcióiért felelős területei aktívabbá válnak, amin nincs miért csodálkozni, hiszen bizonyára mindenkivel előfordult már, hogy a világmegváltó ötletei, korábban megoldatlan problémák megoldásai épp tusolás vagy egy céltalan séta közben érték. És ehhez csak arra volt szükség, hogy az agy "kikapcsoljon", relaxált állapotba kerüljünk.

A gyerekek is hasonlóan vannak ezzel, így

semmi aggódnivalónk, ha azt látjuk, hogy gyermekünk ábrándozó tekintettel bámulja a "semmit", vagy szimplán csak bambul. Ilyenkor az agya épp pihen, és készül arra, hogy egy újabb tevékenységbe újult frissességgel vesse bele magát. Ugyanez a bambulás zajlik akkor is, amikor egy gyerek valamilyen digitális eszközt használ vagy televíziót néz, de ekkor az agy nem képes valóban kikapcsolni, mivel az ingerek egymást érve adják az impulzusokat.

Maria Tsupa képe a Pixabay -en.

Persze, minden szülő pontosan tudja, hogy milyen hatékony eszközöket képesek bevetni a kütyükért küzdő gyerekek, így érthető, hogy vannak helyzetek, amikor a telefon lesz a barátunk az unatkozó gyerek elcsendesítésében. Ennek ellénére

mindenkit biztatok arra, hogy ha erőnk engedi, álljunk ellen, és higgyünk abban, hogy a gyermek unalmából csodás játékok és fejlődés bontakoznak ki.

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy legyünk türelmesek magunkkal és a gyerekkel is! Ne várjuk el, hogy az a gyerek, aki TV-vel oldja meg a semmittevést, azonnal átálljon a kreatív üzemmódra, és WC papír gurigákból kezdjen egycsapásra felhőkarcolót építeni. Mi, felnőttek is adhatunk neki tippeket, vezethetjük őt, mint egy menedzser. Talán még élvezni is fogjuk, ha magunk is megérezzük a gyermekkorban elhagyott, kreatív, szabad játék ízét.

Az unalom egyéb formái

"Unatkozom!" = Bánt valami! - Minél kisebb egy gyerek, annál nehezebben fogalmazza meg az érzéseit, így gyakran előfordul, hogy az unatkozást valójában a szomorúság kifejezésére használják.

"Unatkozom!" = Egyedül érzem magam! - Amikor egy gyerek nyüstölni kezdi a szüleit, sokszor nem valós unatkozásról van szó, hanem valójában szeretné felhívni magára a figyelmet. Ha megfigyeljük, a gyerkek igen gyakran szoktak "unatkozni" akkor, amikor a szülő elérhetetlen, mert éppen valami mást csinál.

Azt javaslom, hogy ha elhangzik az "Apa, anya, unatkozom!" - felkiáltás, kérdezzük meg, hogy gyerekünk mire gondol, mit szeretne. Ekkor megbeszélhetjük együtt, hogy amint lesz időnk, szívesen játszunk vele, addig is találjon ki valamilyen játékot, akár adhatunk is neki tippet. Ha pedig valami nyomasztja őt, az unalom onnantól már valójában nem is unalom, hanem lehetőség a beszélgetésre, közös játékra.

Ha érdekel a pszichológia közérthető nyelven, ne hagyd ki a 7köznapi pszichológia blogot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Havi 87 ezer forintot tesznek félre a magyarok, de a pénzük nagy részét rossz helyen tartják
Az MBH Bank friss felmérése szerint a magyar háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot takarítanak meg. A megtakarítással rendelkezők közel negyede azonban kizárólag készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét.


Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.

A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.

A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.

A digitális fordulat mellett azonban a személyes tanácsadás szerepe is meghatározó maradt: a válaszadók 39 százaléka fontos döntések előtt továbbra is banki tanácsadóhoz fordulna, miközben minden ötödik válaszadó (21 százalék) már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszi pénzügyi döntéseihez.

A felmérés rávilágít egy éles különbségre a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között. Miközben a válaszadók harmada (34 százalék) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel, mint például bankbetéttel, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő értékpapírokat mindössze egynegyedük (24 százalék) veszi igénybe.

Ez jól mutatja, hogy a magyarok jelentős része még mindig tart a kockázatoktól, amit a lekötetlen folyószámla (42 százalék) és a készpénz (34 százalék) dominanciája is alátámaszt. A megtakarítással rendelkezők közel negyede kizárólag készpénzben és/vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét, ami nem termel hozamot.

Ugyanakkor, az is látszik, hogy már egyre többen gondolják úgy, már kisebb összeget is érdemes rendszeresen befektetni. Tavaly még a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, idén már 19 százalékuk tartja érdemesnek akár havi 10 ezer forintnál kevesebb pénz elindítását is.

A megtakarítások összege ugyanakkor jelentősen szóródik:

a megkérdezettek 41 százaléka legfeljebb 500 ezer forintos tartalékkal rendelkezik. Havi szinten a legtöbben (41 százalék) 25 ezer forint alatti összeget tesznek félre, de a válaszadók ötöde 100 ezer forintnál többet is meg tud spórolni.

Az érdeklődés is egyre inkább diverzifikálódik: a válaszadók 42 százaléka nyitott a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik is ilyennel. A közvetlen ingatlanbefektetés a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a jövőbeni preferenciák alapján pedig a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének. A tavalyi felméréshez képest nőtt a bizalom az arany, a műkincs és kisebb mértékben a részvények iránt is.

A kockázatvállalásra leginkább a fiatalabb korosztály, a nagyobb befektetési tartalékkal rendelkezők, valamint a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők hajlandóak.

A mostani adatok illeszkednek azokhoz a trendekhez, amelyek a magyarok pénzügyi tudatosságának erősödését mutatják. Az utóbbi időszakban például nőtt az igény a devizadiverzifikációra, sokan az euróalapú megtakarítások felé fordultak az árfolyamkockázat csökkentése miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legrosszabbkor tör rád a pánik? – Néhány egyszerű trükk, ami megmenthet a vizsgán
Amikor a vizsgadrukk eluralkodik, akkor akár egy egyszerű, 5 másodperces ritmusra épülő légzéstechnika is segíthet visszanyerni a kontrollt. De vannak még más lehetőségek is a feszültség csökkentésére.


Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A pihenés legalább ennyire fontos: egy film, egy jó könyv vagy egy forró fürdő mellett a bőséges alvás elengedhetetlen, hiszen kipihenten a megoldások is könnyebben eszünkbe jutnak.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk