prcikk: „Meghalt, de itt van – örökre megváltozott a barátnőm személyisége egy agyrázkódástól” | szmo.hu
FELFEDEZŐ
A Rovatból

„Meghalt, de itt van – örökre megváltozott a barátnőm személyisége egy agyrázkódástól”

A történet elbeszélője szerint az ilyen helyzeteket is el kellene gyászolni – de erre nincs bevett szokás a kultúránkban.


A The Guardian cikke drámai történetet mesél el egy írónőről és a barátnőjéről, aki egy közlekedési balesetben súlyos agysérülést szenvedett. Az írás szerzője nem árulja el a saját nevét és a lányét sem, akit az írásban Gabrielle-nek nevez.

Gabrielle egy januári napon telefonált a párjának, hogy jöjjön gyorsan, balesetet szenvedett. Az írónő elmondása szerint innentől, mint a krízishelyzetekben általában "megállt a film, csak képek voltak."

Emlékszik a megrongálódott autóra, a véres-hajas ablaküvegre és a lány kezére, ami a hordágyról lelógva erősen szorította az övét.

Gabrielle-t a kórházban ellátták, összevarrták a fejét, és az orvos tájékoztatta a szerzőt, hogy a barátnője súlyos agyrázkódást szenvedett.

Ezután az írónő otthon ápolta kedvesét, aki az első éjjelen olyan mélyen aludt, "mint egy beteg állat, vagy gyermek."

A következő napon brutálisak voltak a pár számára, Gabrielle ugyanis erős fejfájástól szenvedett és minden erős inger - legyen az vizuális vagy hanghatás - csak még rosszabb hatással volt az állapotára. Egy héttel később elmentek bevásárolni, de a lány a sok ingertől kimerült és rosszul lett, ami az üzletben érte.

Ekkorra lett egyértelmű, hogy Gabrielle fizikailag ugyan egyértelműen gyógyulófélben volt, de az agya nem megfelelően működött.

Korábban egyszerű feladatok váltak nehézzé a számára, ami miatt dühkitörései voltak, sírt és a párját hibáztatta. A memóriája rosszul működött - volt, hogy többször is fel kellett neki olvasni egy-egy oldalt egy regényből, mert nem emlékezett rá. Az időérzéke is eltűnt, éjszakánként felriadt és szorongva, dühösen reagált arra, hogy nem érezte, vajon mennyi idő telhetett el a lefekvése óta. Tíz perc vagy tíz óra - nem érezte a különbséget.

"Nem tudtuk, mi történik Gabrielle-lel, csak abban voltunk biztosak, hogy nem ilyen volt a baleset előtt - írja a nő. - "Csak később, kutatást végezve értettük meg a változás mechanizmusát. Az agyrázkódás ugyanis alapvetően az agy sérülése. Képzelj el egy befőttes üveget, ami tele van sűrű folyadékkal s van benne egy barack. Ha erőszakosan rázzuk az üveget, a barack több sérülést is szenved. Ha kivennénk az üvegből, látható lenne a sok apró seb, s a nyomódások körüli területen is látható lenne a hatás."

Ha később megkóstoljuk a barackot, az ütődések helyén nem olyan finom a húsa - a szerző ehhez hasonlítja az agyrázkódást is. Az agyban lévő neuronok már nem úgy működnek, mint korábban, s ez a károsodás rendszerint visszafordíthatatlan.

Ugyanakkor a Gabrielle-t a sürgősségin, majd a későbbi vizsgálaton az orvosok megnyugtatták, hogy nem súlyos az agyrázkódása. Ám Paul van Donkelaar, a British Columbia Egyetem agysérülési pszichés hatásokkal foglalkozó professzora szerint a sérülés súlyossága nem feltétlenül jelzi előre, hogy az adott személyre miként hat a baleset.

"Súlyosan kimerültem - írja a szerző. - Otthonról dolgoztam egy kis hetilap szerkesztőjeként. Gyakran kimásztam az ágyból, miután Gabrielle elaludt, hogy dolgozzak. Folyamatosan "ügyeletben" voltam, vagy az újság, vagy Gabrielle miatt."

Az írónő ma már tudja, hogy segítséget kellett volna kérnie. Sem az orvosok, sem az ismerősök nem hittek a lánynak, mert többnyire teljesen fókuszált volt és normálisnak tűnt.

"Úgy éreztem, amíg hiszek benne, jobban kell lennie. Elkezdtem keményen inni. Annyit fogytam, hogy elkezdett kimaradozni a menstruációm. Gyakran gondoltam rá, hogy elhagyom - egy alkalommal össze is pakoltam és elindultam. Aztán amikor a városhatárhoz értem, visszafordultam.

A szerző ezután hat hónappal később három hétre elutazott sátrazni. Gabrielle nem akarta, hogy elmenjen, de ő úgy érezte, magával is törődnie kell újra.

"Nem telt el két hét az elutazásom óta, amikor Gabrielle megcsalt"

- írja.

A szerző hiába próbált érzelmeket kicsiholni a lányból beszélgetésük során. Gabrielle azt ismételgette, hogy ez nem volt megcsalás, nem csinált semmi rosszat - s közben dührohamokat kapott. Azt hajtogatta, hogy semmivel nem tartozik a társának, s hogy a másik biztosan nem szereti.

"Félig igaza volt. Nem tartozott nekem semmivel. De jobban szerettem őt, mint a saját egészségemet és boldogságomat."

A szerző annyira megbántva érezte magát, hogy elmondása szerint ekkor még nem fedezte fel az ismerős mintázatot, amivel pedig a baleset óta többször találkozott: ha Gabrielle valami érzelmileg vagy kognitívan nehéz dologgal találkozott - lefagyott.

"Szerintem egyszerűen nem értette meg, hogy rosszat tett - nem volt képes összerendezni a lineáris eseményeket és azt, hogy a tettei miként hatottak rám. Nem tudta feldolgozni az én reakciómat sem. Valószínűleg épp annyira volt összezavarodott, megbántott és frusztrált, mint én."

A cikk írója ezután súlyos depresszióba zuhant, és két évébe telt megérteni, hogy nem a megcsalás miatti fájdalmat élte csak át - hanem a másik elvesztése miatti gyászt is.

"Valaki, ahogy sejtettem: meghalt. Arra számítottam, hogy a munkámért cserébe visszakapom a barátnőmet, de tévedtem. Rettenetes teher lehetett a számára - az új énje számára, hogy együtt kellett élnie az elvárásokkal. "A nő, akit ismertem és szerettem, meghalt. Abban a pillanatban távozott, amikor felelőtlen döntéssel jelzés nélkül fordult be a kanyarban, amikor a feje átütötte az üveget és a neuronjai elkezdtek elpusztulni."

A szerző szerint a kultúránkban nincs helye az ilyen fajta gyásznak. "Ezzel a gyásszal egyedül álltam. Gabrielle még mindig ott volt - csak nem az volt, akit szerettem. Ő elment, és már soha nem tér vissza."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Ötszáz jelentkezés után sincs állása, hónapok óta melegvíz nélkül él a volt banki alkalmazott
Egy georgiai nő otthonában a födémbeton alatt tört el egy vízvezeték, így hónapok óta nincs melegvíz. A munkanélküliség miatt nem tudja kifizetni a javítást, és a gyűjtés is lassan halad a 4000 dolláros cél felé.


Tizenegy hónap, több mint ötszáz elküldött pályázat, és még mindig nincs állása, miközben a lakásában már a melegvizet is elzárták, számolt be róla a Business Insider. Drámai helyzetbe került Valerie Lockhart, miután a garázsából kiömlő víz egy komoly, a födémbeton alatt húzódó csőszivárgásra utalt. A szerelő két lehetőséget vázolt fel a georgiai nőnek: egy drágább, 8 ezer dolláros (kb. 2,56 millió forintos) föld alatti javítást, vagy egy olcsóbb, 4 ezer dolláros (kb. 1,28 millió forintos) megoldást, ahol a vezetékeket a konyha felett vezetnék el. Mivel a nő munkanélküli, egyiket sem tudja finanszírozni, így hónapok óta melegvíz nélkül él.

A kétségbeesett nő a GoFundMe oldalon indított gyűjtést, hogy legalább az olcsóbb javításra, a 4 ezer dollárra összegyűjtse a pénzt. A kampány tavaly október 29-én indult, de március 20-ig mindössze 270 dollár, vagyis körülbelül 86 ezer forint jött össze öt adományozótól.

A nő helyzetét súlyosbítja, hogy állítása szerint tavaly bocsátották el a Morgan Stanley nevű banktól, és az azóta eltelt 11 hónapban több mint 500 állásra adta be a jelentkezését, mindeddig sikertelenül.

A pénzügyi szektorban valóban nagy leépítési hullám zajlik, a Morgan Stanley például idén márciusban mintegy 2500 dolgozójától vált meg világszerte.

A banki leépítések híre a közösségi médiában is heves reakciókat váltott ki, sokan fejezték ki aggodalmukat és osztották meg saját történeteiket. „Hát, ez nagyszerű, én szó szerint most kaptam állást a Morgan Stanleynél” – írta egy felhasználó a Reddit-en. Egy másik, korábban elbocsátott hozzászóló próbált némi reményt adni: „Engem 2023-ban értek utol, de őszintén szólva végül minden rendbe jött.”

Valerie Lockhart számára azonban a helyzet egyre sürgetőbb. A gyűjtés oldalán arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a hibát nem javítják ki a téli fagyokig, a sérült csövek további, még súlyosabb károkat okozhatnak az otthonában. A szükséges 4 ezer dollárból azonban még több mint 3700 hiányzik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
FELFEDEZŐ
A Rovatból
Hat év után került elő egy elrabolt lány, 4000 kilométerrel arrébb, új személyazonossággal élt
A kislányt még ötévesen rabolták el, a gyanú szerint a saját anyja. A nyomozás évekig holtponton volt, míg a rendőrök egy fülest nem kaptak.


2020 nyarán egy gyermekrablás rázta meg az Egyesült Államok Kalifornia államát. A héten viszont véget ért a hat évnyi bizonytalanság, amikor a rendőrök egy 4000 kilométerrel távolabbi államban találtak a kislányt, akit még ötéves korában raboltak el a kaliforniai Duarte városából. A most 11 éves lányt egy észak-karolinai iskolában találták meg, ahová álnéven íratták be – írta a Ladbible.

A Los Angeles megyei seriffhivatal nyomozói március 6-án kaptak egy fülest a lány lehetséges tartózkodási helyéről, és felvették a kapcsolatot az észak-karolinai hatóságokkal, akik sikeresen a nyomára bukkantak.

A Washington megyei seriffhivatal közleményében azt írta, a gyermeket több ügynökség összehangolt munkájának köszönhetően védőőrizetbe vették, és biztonságban van.

„Ilyen régi ügyekben az ennyire pozitív kimenetel nagyon ritka, de emlékeztet minket arra, hogy kemény munkával, elkötelezettséggel és együttműködéssel pozitív végkimenetelű történetek is megtörténhetnek - írják

Hozzáteszik, hogy a gyermek kora és a folyamatban lévő vizsgálatok miatt jelenleg több információ nem áll rendelkezésre, és a magánélet védelme érdekében a nevét is visszatartják.

A kislány 2020. június 2-án tűnt el. A Los Angeles megyei Gyermek- és Családvédelmi Szolgálat már ezt megelőzően vizsgálódott a gyermek ügyében. A hatóságok szerint a kislány édesanyja, aki a felügyeletet látta el, megszakította a kapcsolatot a hivatallal, és a gyanú szerint ő vitte magával a gyermeket. A nyomozás ezután évekre holtpontra jutott.

A Los Angeles megyei seriffhivatal megerősítette, hogy a vizsgálatot az észak-karolinai hatóságokkal közösen folytatják. Egyelőre nem közölték, hogy az emberrablási ügyben történt-e őrizetbe vétel vagy vádemelés, és az sem derült ki, hogy a kislány kivel élt az elmúlt hat évben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Elárulta egy hospice nővér, miket lát a legtöbb haldokló közvetlenül a halála előtt
Az ápolónő szerint a halál éppúgy az élet része, mint a születés, és lehet gyönyörű is. Hivatásának tekinti, hogy békében segítsen át másokat a túloldalra.


Egy New England-i hospice nővér nyíltan beszélt arról, mit tapasztal a haldokló betegek mellett az utolsó pillanatokban, írja az Unilad. Elmondása szerint sokan közülük elhunyt szeretteiket vagy korábbi háziállataikat látják, akik mintha rájuk várnának. A tapasztalatok nemcsak a hozzátartozóknak nyújthatnak némi vigaszt, de segítenek megérteni azokat a jelenségeket is, amelyeket sokan a „fátyol fellebbenéseként” írnak le.

A nővér, aki többnyire éjszakai ügyeletben dolgozik, egy Reddit-fórumon válaszolt az érdeklődők kérdéseire. A halálról alkotott véleménye a munkája során formálódott.

„Úgy gondolom, a halál éppúgy az élet része, mint a születés. Szerintem gyönyörű is lehet, ha gondoskodással és együttérzéssel történik”

– fogalmazott. Hozzátette, hogy a betegek kísérése a legvégső úton számára hivatás. „Mindig megtiszteltetés, hogy segíthetek valakinek békében eljutni oda, ahová megyünk. Számomra óriási jelentősége van annak, hogy minden nap végezhetem a munkámat.”

A leggyakrabban feltett kérdések arra vonatkoztak, mit élnek át a betegek a haláluk előtt. A nővér szerint sokan számolnak be olyan látomásokról, amelyekben korábban elhunyt személyek vagy állatok jelennek meg.

„Sok páciensem lát olyan embereket és állatokat, akik korábban meghaltak. Gyakran nyúlnak olyan emberek és dolgok felé, akiket és amiket mi nem látunk.”

A jelenségre kétféle magyarázat létezik: az egyik spirituális, a másik orvosi. „Az orvosi szakmában ezeket hallucinációknak nevezzük, de végső soron az a kérdés, te miben hiszel” – magyarázta a nővér, aki szerint ezek a víziók általában megnyugvást hoznak a haldoklóknak. Arra a kérdésre, hogy szerinte létezik-e a túlvilág, őszintén válaszolt. „Hogy ilyenkor számukra fellebben-e a fátyol? Nem igazán tudom. Azt hiszem, csak akkor fogok biztosat tudni, ha meghalok.”

A munkája a saját halálképét is átformálta, ma már sokkal kevésbé fél tőle. „Sokkal kevésbé félek! Őszintén szólva minden egyes nappal egyre komfortosabban vagyok a saját halálom gondolatával. Egész életemben ápolónő akartam lenni. Aztán amikor elkezdtem, tényleg azt éreztem, hogy ez az igazi hivatásom” – mondta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Rejtélyes, ülő csontvázak egy francia iskola mellett - már az ötödik került elő egy hónap alatt
A maradványok mind nyugat felé néztek, kezüket az ölükben tartották. A kutatók szerint a vaskorban élt gallok maradványai kerülhettek elő.


Gyerekek egy csoportja váratlan meglepetésben részesült, miközben az iskolájuk játszóterén töltötték az időt Dijonban. A francia város Josephine Baker általános iskolája mellett egy ülő helyzetben lévő csontvázat fedeztek fel, amely egy kör alakú gödörből állt ki – írta a People.

A lelet egy sorozat legújabb darabja, ugyanis ebben a hónapban ez már az ötödik, hasonló módon eltemetett maradvány, amelyet a környéken találtak.

A Francia Nemzeti Megelőző Régészeti Kutatóintézet közleménye szerint mindegyik csontvázat ülő helyzetben, nyugat felé fordulva találták meg, kezüket az ölükben pihentetve. A kutatók úgy vélik, a maradványok a galloktól származnak, akik a vaskorban és a római korban éltek Európában. Annamaria Latron régész-antropológus a Le Monde-nak arról beszélt, hogy a felfedezés rendkívüli.

„Ez az ülő testhelyzet atipikus. Sokkal inkább a fekve eltemetett egyénekhez vagyunk hozzászokva, általában hanyatt, kinyújtott, és nem így behajlított alsó végtagokkal”

– mondta a szakértő.

Egy gyermekhez tartozó csontváz kivételével az összes maradvány férfiaké volt, akik körülbelül 160 és 175 centiméter közötti magasak lehettek, fogazatuk pedig jól megőrződött. „Csontjaikon oszteoartritisz nyomai láthatók, ami intenzív fizikai aktivitásra utal” – tette hozzá Latron.

A régészek egyelőre nem tudják, miért temették el a testeket ilyen egyedi módon. „Nincs elsődleges hipotézisünk. Hiányzik a felső réteg, amely a sírok fölött volt” – magyarázta a kutató.

Egy pénteken megjelent nemzetközi tudományos összefoglaló szerint a feltárás során összesen 18, két egyenes vonalban elrendezett kör alakú gödröt azonosítottak. A legfrissebb elemzések alapján az elhunytak 40 és 60 év közötti, fizikailag aktív férfiak lehettek.


Link másolása
KÖVESS MINKET: