FELFEDEZŐ
A Rovatból

„Meghalt, de itt van – örökre megváltozott a barátnőm személyisége egy agyrázkódástól”

A történet elbeszélője szerint az ilyen helyzeteket is el kellene gyászolni – de erre nincs bevett szokás a kultúránkban.


A The Guardian cikke drámai történetet mesél el egy írónőről és a barátnőjéről, aki egy közlekedési balesetben súlyos agysérülést szenvedett. Az írás szerzője nem árulja el a saját nevét és a lányét sem, akit az írásban Gabrielle-nek nevez.

Gabrielle egy januári napon telefonált a párjának, hogy jöjjön gyorsan, balesetet szenvedett. Az írónő elmondása szerint innentől, mint a krízishelyzetekben általában "megállt a film, csak képek voltak."

Emlékszik a megrongálódott autóra, a véres-hajas ablaküvegre és a lány kezére, ami a hordágyról lelógva erősen szorította az övét.

Gabrielle-t a kórházban ellátták, összevarrták a fejét, és az orvos tájékoztatta a szerzőt, hogy a barátnője súlyos agyrázkódást szenvedett.

Ezután az írónő otthon ápolta kedvesét, aki az első éjjelen olyan mélyen aludt, "mint egy beteg állat, vagy gyermek."

A következő napon brutálisak voltak a pár számára, Gabrielle ugyanis erős fejfájástól szenvedett és minden erős inger - legyen az vizuális vagy hanghatás - csak még rosszabb hatással volt az állapotára. Egy héttel később elmentek bevásárolni, de a lány a sok ingertől kimerült és rosszul lett, ami az üzletben érte.

Ekkorra lett egyértelmű, hogy Gabrielle fizikailag ugyan egyértelműen gyógyulófélben volt, de az agya nem megfelelően működött.

Korábban egyszerű feladatok váltak nehézzé a számára, ami miatt dühkitörései voltak, sírt és a párját hibáztatta. A memóriája rosszul működött - volt, hogy többször is fel kellett neki olvasni egy-egy oldalt egy regényből, mert nem emlékezett rá. Az időérzéke is eltűnt, éjszakánként felriadt és szorongva, dühösen reagált arra, hogy nem érezte, vajon mennyi idő telhetett el a lefekvése óta. Tíz perc vagy tíz óra - nem érezte a különbséget.

"Nem tudtuk, mi történik Gabrielle-lel, csak abban voltunk biztosak, hogy nem ilyen volt a baleset előtt - írja a nő. - "Csak később, kutatást végezve értettük meg a változás mechanizmusát. Az agyrázkódás ugyanis alapvetően az agy sérülése. Képzelj el egy befőttes üveget, ami tele van sűrű folyadékkal s van benne egy barack. Ha erőszakosan rázzuk az üveget, a barack több sérülést is szenved. Ha kivennénk az üvegből, látható lenne a sok apró seb, s a nyomódások körüli területen is látható lenne a hatás."

Ha később megkóstoljuk a barackot, az ütődések helyén nem olyan finom a húsa - a szerző ehhez hasonlítja az agyrázkódást is. Az agyban lévő neuronok már nem úgy működnek, mint korábban, s ez a károsodás rendszerint visszafordíthatatlan.

Ugyanakkor a Gabrielle-t a sürgősségin, majd a későbbi vizsgálaton az orvosok megnyugtatták, hogy nem súlyos az agyrázkódása. Ám Paul van Donkelaar, a British Columbia Egyetem agysérülési pszichés hatásokkal foglalkozó professzora szerint a sérülés súlyossága nem feltétlenül jelzi előre, hogy az adott személyre miként hat a baleset.

"Súlyosan kimerültem - írja a szerző. - Otthonról dolgoztam egy kis hetilap szerkesztőjeként. Gyakran kimásztam az ágyból, miután Gabrielle elaludt, hogy dolgozzak. Folyamatosan "ügyeletben" voltam, vagy az újság, vagy Gabrielle miatt."

Az írónő ma már tudja, hogy segítséget kellett volna kérnie. Sem az orvosok, sem az ismerősök nem hittek a lánynak, mert többnyire teljesen fókuszált volt és normálisnak tűnt.

"Úgy éreztem, amíg hiszek benne, jobban kell lennie. Elkezdtem keményen inni. Annyit fogytam, hogy elkezdett kimaradozni a menstruációm. Gyakran gondoltam rá, hogy elhagyom - egy alkalommal össze is pakoltam és elindultam. Aztán amikor a városhatárhoz értem, visszafordultam.

A szerző ezután hat hónappal később három hétre elutazott sátrazni. Gabrielle nem akarta, hogy elmenjen, de ő úgy érezte, magával is törődnie kell újra.

"Nem telt el két hét az elutazásom óta, amikor Gabrielle megcsalt"

- írja.

A szerző hiába próbált érzelmeket kicsiholni a lányból beszélgetésük során. Gabrielle azt ismételgette, hogy ez nem volt megcsalás, nem csinált semmi rosszat - s közben dührohamokat kapott. Azt hajtogatta, hogy semmivel nem tartozik a társának, s hogy a másik biztosan nem szereti.

"Félig igaza volt. Nem tartozott nekem semmivel. De jobban szerettem őt, mint a saját egészségemet és boldogságomat."

A szerző annyira megbántva érezte magát, hogy elmondása szerint ekkor még nem fedezte fel az ismerős mintázatot, amivel pedig a baleset óta többször találkozott: ha Gabrielle valami érzelmileg vagy kognitívan nehéz dologgal találkozott - lefagyott.

"Szerintem egyszerűen nem értette meg, hogy rosszat tett - nem volt képes összerendezni a lineáris eseményeket és azt, hogy a tettei miként hatottak rám. Nem tudta feldolgozni az én reakciómat sem. Valószínűleg épp annyira volt összezavarodott, megbántott és frusztrált, mint én."

A cikk írója ezután súlyos depresszióba zuhant, és két évébe telt megérteni, hogy nem a megcsalás miatti fájdalmat élte csak át - hanem a másik elvesztése miatti gyászt is.

"Valaki, ahogy sejtettem: meghalt. Arra számítottam, hogy a munkámért cserébe visszakapom a barátnőmet, de tévedtem. Rettenetes teher lehetett a számára - az új énje számára, hogy együtt kellett élnie az elvárásokkal. "A nő, akit ismertem és szerettem, meghalt. Abban a pillanatban távozott, amikor felelőtlen döntéssel jelzés nélkül fordult be a kanyarban, amikor a feje átütötte az üveget és a neuronjai elkezdtek elpusztulni."

A szerző szerint a kultúránkban nincs helye az ilyen fajta gyásznak. "Ezzel a gyásszal egyedül álltam. Gabrielle még mindig ott volt - csak nem az volt, akit szerettem. Ő elment, és már soha nem tér vissza."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
A Rovatból
Pokoli fájdalmak miatt ment kórházba, tűzszerészek jöttek ki hozzá: egy 1918-as gránátot operáltak ki egy férfi végbeléből
A toulouse-i sebész a lelet után azonnal riasztotta a francia hatóságokat, akik elszállították a hadianyagot. Az ügynek itt nincs vége, a férfi ellen eljárás indul.


Aligha felejtik el a toulouse-i Rangueil kórház orvosai a január 31-ről február 1-re virradó éjszakát, amikor egy 24 éves férfi esett be a sürgősségire, pokoli fájdalmakra panaszkodva. A fiatalember csak annyit árult el, hogy felhelyezett magának „egy tárgyat”, ami beszorult.

A bizarr ügyről elsőként beszámoló La Dépêche szerint az orvosi csapat hajnali 2 óra körül a műtőbe tolta a férfit, hogy eltávolítsák a rejtélyes holmit. Az operáció közben azonban a sebésznek elakadt a lélegzete: egy, az első világháborúból származó, 1918-as gránát került elő a páciens végbeléből.

„A műtét közben döbbentünk rá, hogy egy első világháborús lövedékkel van dolgunk, amit a férfi a végbelébe juttatott”

– nyilatkozta egy, a neve elhallgatását kérő kórházi forrás. A megdöbbenést azonnal felváltotta a félelem, hiszen senki sem tudhatta, hogy a rozsdás hadianyag robbanásveszélyes-e.

Az orvosok nem kockáztattak: azonnal riasztották a tűzoltókat, a rendőrséget és a tűzszerészeket. A kiérkező szakemberek átvették a szerkezetet, és az alapos vizsgálat után megállapították, hogy szerencsére már nem jelent veszélyt, így hatástalanították. Míg a tűzszerészek elszállították a különös leletet, a páciens vasárnap is kórházi megfigyelés alatt maradt. A történetnek azonban itt nincs vége. „Nem hagyjuk annyiban a dolgot, eljárást indítunk a fegyverjogi törvények megsértése miatt” – szögezte le a rendőrség.

Nem ez az első ilyen hajmeresztő eset Franciaországban. 2022-ben egy 88 éves férfi jelent meg a touloni kórházban egy hasonló, első világháborús lövedékkel a testében, akkor az intézmény egy részét ki is kellett üríteni a beavatkozás idejére.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
FELFEDEZŐ
A Rovatból
Megdermedt leguánok potyognak a fákról Floridában, egy nap alatt több mint ezret gyűjtöttek be
A hatóságok különleges engedélyt adtak ki a befogásukra. Sokan azonban nem is sejtik, mekkora veszélynek teszik ki magukat a megmentésükkel.


Miközben a hideghullám miatt szó szerint az égből potyognak a megdermedt leguánok Dél-Floridában, a lakosok tömegesen kezdték leadni az állatokat. Az NBC6 South Florida kamerái rögzítették, ahogy

a Floridai Hal- és Vadvédelmi Bizottság sunrise-i irodájánál februárban egyetlen nap alatt több mint ezer példányt vettek át. Egyikük 50-100 állatot vitt be, egy másik pedig arról számolt be, hogy „több mint 100 fontnyi (mintegy 46 kilogramm) leguánt” gyűjtött össze rövid idő alatt.

A bizottság rendkívüli rendelettel tette lehetővé, hogy a lakosok ideiglenesen, külön engedély nélkül is befogják a hidegtől elkábult zöld leguánokat. Mindeközben másokról videók készültek, amint autóikban, törölközőkkel és hajszárítókkal próbálták melegíteni a hüllőket, ami viszont ellentétes az előírásokkal.

A zöld leguán nem őshonos Floridában, az 1960-as években került az államba. Mivel invazív faj, jelentős környezeti és gazdasági károkat okoz. Mint minden hüllő, a zöld leguán is ektoterm, vagyis testhőmérsékletét a külső környezet határozza meg.

„Floridában azonban megfigyelték, hogy a leguánok akkor kerülnek hidegsokkba, amikor a kinti hőmérséklet 10 Celsius-fok alá süllyed”

– magyarázta Natalie Claunch, az USDA vadvilág-kutató központjának biológusa. A hideg hatására anyagcseréjük és szívverésük lelassul, egyfajta kábult állapotba kerülnek, elveszítik izomkontrolljukat, és egyszerűen lepotyognak a fákról.

A hatóságok éppen ezért óva intenek mindenkit attól, hogy az állatokat otthon vagy az autóban próbálja felmelegíteni.

„A leguánok gyorsan fel tudnak ébredni a kábultságból”

– figyelmeztetett Shannon Knowles, a bizottság kommunikációs igazgatója. „A vadon élő leguánok védekezhetnek, ha nem tudnak elmenekülni: éles fogaikat és karmaikat, valamint hosszú, csapó farkaikat használják.”

Az ingatlantulajdonosok, vagy az ő beleegyezésükkel bárki, humánus módon elpusztíthatja a befogott állatokat, bár az állatkínzás elleni törvények rájuk is vonatkoznak. A Karib-térségben, ahol őshonosak, a leguánokat „a fák csirkéjének” is nevezik, húsukat és tojásukat is fogyasztják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Elhallgatott a kék bálnák éneke: éheznek, ezért nincs idejük és erejük párt találni
Egy brutális tengeri hőhullám miatt összeomlott a tápláléklánc Kalifornia partjainál. A hímeknek minden energiájukat az élelemszerzésre kell fordítaniuk, így nem marad erejük párt keresni.


A kék bálnák éneke csaknem 40 százalékkal csökkent Kalifornia partjainál az elmúlt hat évben, és a jelenség sokat elárul az óceánok állapotáról. A Monterey Bay Aquarium Research Institute kutatói hatéves vizsgálatuk során drámai visszaesést figyeltek meg. A hím kék bálnák énekükkel vonzzák a nőstényeket a párzási időszakban, így az ének elhalkulása a faj jövőjét is veszélyezteti – írta a LADbible.

A kutatók szerint a változást egy 2013-as tengeri hőhullám, az úgynevezett The Blob okozhatta. Ez a jelenség több mint 4,5 Fahrenheit-fokkal emelte meg az óceán hőmérsékletét, ami felborította a tengeri ökoszisztémát. majd

A felmelegedés miatt összeomlott a krillállomány, amely a kék bálnák étrendjének túlnyomó részét teszi ki. A hőmérséklet-emelkedés emellett mérgező algavirágzást is előidézett.

„Ez okozta a valaha dokumentált legkiterjedtebb mérgezést a tengeri emlősök körében. Nehéz idők voltak ezek a bálnák számára” – magyarázta John Ryan, a kutatóintézet biológiai óceanográfusa. „Ha egészen leegyszerűsítjük, ez olyan, mintha éhezve próbálnál énekelni. Minden idejüket az vitte el, hogy élelmet keressenek” – tette hozzá.

„Nem halljuk őket énekelni. Minden energiájukat a keresésre fordítják. Egyszerűen nem marad elég idő.”

A kutatás társszerzője, Kelly Benoit-Bird tengerbiológus szerint a jelenség az egész ökoszisztémára hatással van. „Amikor ilyen nagyon forró éveink és tengeri hőhullámaink vannak, ez több mint pusztán a hőmérséklet. Az egész rendszer megváltozik, és nincs krill. Így azok az állatok, amelyek kizárólag a krillre hagyatkoznak, lényegében pórul járnak” – mondta. „Ha nem találnak élelmet, miközben képesek bejárni egész Észak-Amerika nyugati partvidékét, az valóban nagyon nagy léptékű következmény.”

A tendencia pedig folytatódni látszik, mivel a BBC szerint tavaly nyáron a Csendes-óceánon a valaha mért legmelegebb hőmérsékleteket rögzítették.

A kék bálnák a Földön valaha élt legnagyobb állatok, átlagos testhosszuk 20 és 24 méter között van. Az 1900-as években a bálnavadászat majdnem a kihalás szélére sodorta a fajt, mígnem 1966-ban betiltották a kék bálnák vadászatát. Azóta állományuk növekedésnek indult, de most a klímaváltozás jelent új fenyegetést a számukra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Videó: hatalmas bulit rendeztek a jegesmedve-bocsok Nyíregyházán egy bójával
A 2024-ben született medvék remekül érzik magukat a Nyíregyházi Állatparkban, ahol mindig akad számukra valami újabb izgalmas játék.


A Nyíregyházi Állatparknak és a látogatóknak is egyik kedvence a jegesmedve család. Ootek és Jorek, a 2024 végén született bocsok nagyon élénkek, és sok vidámságot hoznak a hétköznapokba. Az állatkert ezért külön "Macihíradó"-ban számol be arról, hogy éppen mit művelnek a nagyra nőtt medve-gyerekek. Anyjuk Sznyezsána is felbukkan a videókban.

A legfrissebb kisfilm igazán viccesre sikerült, úgy tűnik, hogy a bocsok érzik a farsang közeledtét. Egy narancssárga bójával kezdtek játszani, ami végül az egyikük fejére került. Nehéz eldönteni, hogy kalapnak, vagy hatalmas csőrnek gondolta a maci, de a jelek szerint élvezte a játékszert.

A jegesmedve mama kétéves korig neveli a bocsait. Utána - ivel a fajmegőrzési programban érkezett szülőállatok utódai - a faj koordinátor ajánlásával másik állatkertbe kerülnek majd.

VIDEÓ: Játék a medvecsaládnál


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk