Ahogy már megszokhattuk, most is Magyar Péter mellett áll Vogel Evelin, aki korábban így nyilatkozott: Minden pillanat hasonlóan nehéz.
Magyar idő szerint délután fél egy után az izlandi Keflavíkban szállt le az Orbán Viktor miniszterelnököt és a magyar delegációt szállító különgép, amely Washingtonba tart. A gépnek a Telex információi szerint
Az ETOPS (Extended-range Twin-engine Operational Performance Standards) engedélyt a két hajtóműves repülőgépek számára állítják ki, hogy meghatározott hatótávolságon belül biztonságosan repülhessenek a legközelebbi alkalmas repülőtérig hajtómű meghibásodás esetén. Ez különösen fontos az óceánok vagy elhagyatott területek átrepülésekor, ahol kevés a lehetőség kényszerleszállásra.
Az ETOPS engedély hiánya miatt a repülőgépnek több lépcsőben kell megtennie a Washingtonba vezető utat, technikai megállót kellett beiktatnia, mielőtt átrepülték volna az Atlanti-óceánon. A gép végül két órás pihenő után indult tovább.
A WUK9001 járatszámú Airbus útját több mint háromezren követték élőben a Flightradar oldalán, ami a portál statisztikája szerint abban abban az időben világszerte a legmagasabb szám volt.
A Fidesz közismert véleményvezérei, köztük Deák Dániel, Bohár Dániel, Kohán Mátyás, Szánthó Miklós és Lentulai Krisztián is posztoltak a reggel fél kilenckor Budapestről indult gépről – írta a Telex. Lentulai Boarding boss címmel egy rövid videót is megosztott, amelyen a miniszterelnök látható, amint a körülötte állókhoz beszél.
A Telex kérdéseket tett fel a Kormányzati Tájékoztatási Központnak és a Honvédelmi Minisztériumnak arról, hogy miért nem a Honvédség saját utasszállító repülőgépével utazott a delegáció, mennyibe került a Wizz Air gépének bérlése, és ki finanszírozta az influenszerek útját, de válaszokat egyelőre nem kaptak. A miniszterelnök saját Instagram-posztjában Csuhaj Ildikó, az ATV korábbi főmunkatársának hangja is hallható, aki jelenleg az állami médiában futó Selyemzsinór című podcast résztvevője.
Magyarország célja egy stratégiai gazdasági csomag elfogadtatása és mentesség elérése az orosz energiát érintő amerikai szankciók alól.
A magyar kormány az utat a magyar–amerikai kapcsolatok „új fejezeteként” kommunikálja, amely a stratégiai együttműködés megerősítését szolgálja. Szakértők szerint ugyanakkor a szankciós mentességre vonatkozó magyar igény feszültséget kelthet, mivel a Trump-adminisztráció korábban jelezte, elvárja az európai szövetségesektől az orosz energiafüggőség csökkentését.
Mint ismert, Orbán Viktor csütörtökön Washingtonba indult, hogy pénteken a Fehér Házban tárgyaljon Donald Trump amerikai elnökkel. A miniszerelnök a Washingtonba tartó repülőn adott exkluzív interjúban beszélt a Blikknek arról, miért is van most szükség erre a találkozóra.
– mondta Orbán, hozzátéve, hogy Trump visszatérése óta nem folytattak kétoldalú tárgyalást. Mint mondta, nagyon optimista, és nagy ambícióval vágnak neki a találkozónak, komoly dolgokat akarnak tenni az amerikai elnökkel közösen.
A kormányfő a Trumppal való viszonyát nem egyszerűen barátságnak, hanem „fegyverbarátságnak” nevezte, ami szerinte „több is, meg kevesebb is, mint amit a barátság kifejezés takar.” Ez azt jelenti számára, hogy mindketten a maguk helyén ugyanazokért a fontosnak vélt dolgokért harcolnak.
– mondta.
Orbán azt is elárulta, milyen ajándékot visz az amerikai elnöknek. Mint kiderült, több felajánlás is érkezett olyan magyaroktól, akiket a miniszterelnök nem ismer, de azt kérték, hogy ezeket a tárgyakat feltétlenül adja át Trumpnak.
– mondta a miniszterelnök.
Orbán a Washingtonba indulás előtt arról posztolt a Facebook-oldalán, hogy azért utaznak az Egyesült Államokba, hogy Trumppal új fejezetet nyissanak a magyar-amerikai kapcsolatokban.
„A célunk egy stratégiai együttműködés kialakítása, amely magában foglalja az energetikai kapcsolatokat, a befektetéseket, a védelmi együttműködést és az orosz-ukrán háború utáni világról való egyeztetést. Olyan megállapodáson dolgozunk, amely kölcsönös előnyökön alapul, és minden magyar ember javát szolgálja” – írta a posztban.
A találkozó tétje azért is nagy, mert a Trump-adminisztráció nemrégiben orosz energiacégeket célzó szankciókat vezetett be, ami Magyarország ellátását is kockáztathatja. A kormány 2021-ben 15 évre szóló hosszú távú gázszerződést kötött a Gazprommal, amely évi 4,5 milliárd köbméter gáz szállítását biztosítja a Török Áramlat vezetéken keresztül. Az Európai Unió 2022-ben olajembargót vezetett be Oroszországgal szemben, de Magyarország időleges kivételt kapott a Barátság kőolajvezetéken érkező szállításokra. Bár történtek lépések a diverzifikációra, például az MVM az ENGIE-vel, korábban pedig a Shell-lel is kötött LNG-szerződést, ezek egyelőre a hazai fogyasztás csak kis részét fedezik.
A kritikusok szerint Magyarország az orosz energia továbbvásárlásával aláássa az uniós egységet, és az Adria-vezetéken keresztül Horvátországból is képes lenne nem orosz forrásból olajat beszerezni. A kétoldalú kapcsolatokat terheli a korábban felmondott amerikai-magyar kettős adóztatási egyezmény ügye is, amely bizonytalanságot okoz a gazdasági szereplőknek. Az energetikai függőséget tovább mélyíti a Paks II. atomerőmű-projekt, amely orosz technológiával és finanszírozással valósul meg. Bár az EU Bírósága szeptemberben kimondta, hogy az Európai Bizottság hibázott a projekt állami támogatásának jóváhagyásakor, a beruházás halad tovább, a tervek szerint jövő februárban önthetik ki az első betont.
A bejegyzés alapján a Revolut 2025. október 23-án megkapta az összes szükséges engedélyt a magyarországi bankfiók elindításához - írta a 24.hu. A Magyar Nemzeti Bank nyilvántartásába hivatalosan is bekerült a Revolut Bank UAB magyarországi fióktelepe, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hazai ügyfelek hamarosan magyar, HU-kezdetű IBAN-számot kapnak. A cég oldalán már frissült is a vonatkozó tájékoztatás.
„Ha magyarországi ügyfelünk vagy, és litván (LT) IBAN-el rendelkezel, amikor a számládat magyarországi fiókhoz migráljuk, akkor HU IBAN-t kapsz. A régi LT IBAN-számot továbbra is használhatod, de számládat innentől kezdve az új HU IBAN-szám azonosítja majd” – fogalmaz a vállalat.
A magyarországi fióktelep elindításának régóta napirenden lévő kérdése a felügyeleti és betétbiztosítási háttér. A mostani fióktelepi működés azt jelenti, hogy a cég prudenciális felügyeletét továbbra is a litván jegybank és az Európai Központi Bank látja el, míg a magyar hatóságok a fogyasztóvédelemre és a pénzmosás elleni küzdelemre fókuszálnak.
Jelenleg a Revolut-ügyfelek pénzét a litván betétbiztosítási rendszer garantálja. A mostani lépés emellett egy másik aktuális problémára is megoldást hozhat: nemrég az OTP Bank szigorított, és díjat számít fel a külföldi kibocsátású kártyákkal, így a Revolut kártyáival történő készpénzfelvételre is. A magyar fiók nyitásával ez a helyzet a jövőben változhat.
A magyar ügyfelek átállítása várhatóan ütemezetten történik majd, a Revolut erről külön értesítést küld majd. Más európai országokban, például Hollandiában, a helyi IBAN-ra való átállás után a korábbi, litván számlaszám egy átmeneti ideig, jellemzően 12 hónapig még használható maradt. Az átállást követően az ügyfeleknek maguknak kell majd frissíteniük új, magyar bankszámlaszámukat a munkáltatójuknál, a szolgáltatóknál és minden olyan helyen, ahonnan rendszeresen utalásokat fogadnak.
Nemzetközi összehasonlításban is kiugróan magas a mohácsi híd fajlagos költsége, amely várhatóan még több lesz, mint amennyivel a kormány számolt – írja a G7.
A kormány 389,3 milliárd forintos teljes költségvetési keretet biztosít a mohácsi Duna-híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat megépítésére, ez egy 2024. augusztusi kormányhatározatból derült ki. A kivitelezésre a Duna Aszfalt nettó 295 milliárd forintos szerződést kötött, ám a kormány egy külön döntéssel további nettó 63 milliárd forintot biztosított arra, hogy az alföldi oldalon a tervezett kétszer egy sáv helyett kétszer két sáv épüljön meg 19,5 kilométeren.
A beruházás keretében valójában három híd épül – egy mederhíd és két ártéri híd –, összesen 756 méter hosszan. A hídon kétszer két sáv mellett egy kerékpárút is helyet kap, a teljes szélessége pedig megközelíti a 23 métert. A nyugati, dunántúli oldalon 8,5 kilométeren épül új, kétszer kétsávos út az M6-os autópályáig, míg a keleti oldalon a már említett 19,5 kilométeres szakasz köti majd össze a hidat az 51-es főúttal.
A projekt fajlagos költsége nemzetközi összehasonlításban is kiugróan magas.
A beruházás indokoltsága körül komoly vita bontakozott ki a várható forgalom miatt. A kormány azzal érvel, hogy a Vajdaságban épülő új gyorsforgalmi út a balkáni tranzitforgalom egy részét Mohács felé tereli majd, tehermentesítve a röszkei határátkelőt és növelve az M6-os autópálya kihasználtságát. A kritikusok szerint azonban a jelenlegi forgalmi adatok alapján a kétszer kétsávos kapacitás teljesen felesleges.
A három déli határátkelő (Röszke, Tompa, Hercegszántó) teljes óránkénti forgalma jelenleg 1360 egységjármű. Még abban az irreális esetben is, ha ez a forgalom teljes egészében az új hídra terelődne,
A számítások szerint még a forgalom megduplázódása esetén is bőségesen elegendő lenne az irányonkénti egy sáv.
A kormányzat álláspontja szerint a mohácsi híd stratégiai beruházás, amely a déli országrész felzárkóztatását szolgálja, és a tranzitforgalom átterelésével jelentős útdíjbevételt is hozhat. A kritikusok ezzel szemben egy alacsony forgalmú területen megvalósuló, túlméretezett és túlárazott projektről beszélnek, amelynek megvalósíthatósági tanulmánya nem nyilvános. A tenderen a Duna Aszfalt nyert, megelőzve a Strabag és a Swietelsky ajánlatát. A beruházás jövőbeli kihasználtságát nagyban befolyásolja a szerbiai gyorsforgalmi út megépülésének üteme, amely nélkül a kormányzati érvelés a tranzitforgalom áttereléséről nehezen tartható.
Ne maradj le a legfrissebb, legérdekesebb hírekről! Töltsd le a mobil alkalmazásunkat!
