Izlandon szakította meg útját Orbán Viktor Washingtonba tartó gépe – kiderült, miért nem repülhették át egyszerre az óceánt

A 21 Kutatóközpont legújabb mandátumkalkulátora szerint a Fidesz által kialakított választási rendszer nem csupán a győztest jutalmazza, hanem szisztematikusan a kormánypártnak kedvez – írta az Index.

Ha a Mi Hazánk is bejut a parlamentbe, a Tiszának körülbelül 5 százalékpontos előnyre van szüksége az abszolút többséghez, és 3,5 százalékosra a relatív többséghez. Ezzel szemben a Fidesz akár 1–2 százalékpontos Tisza-fölény mellett is megtarthatja az abszolút többséget.

A modellben bárki beállíthatja a pártok feltételezett országos listás eredményeit, a rendszer pedig ez alapján számolja ki a mandátumarányokat.

A kutatók azt ígérik, hogy a választások közeledtével tovább fejlesztik az eszközt. A legtöbb ilyen billegő kerület Békés, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok, Fejér, Győr-Moson-Sopron és Pest megyében található.

A Fidesznek kedvező rendszerszintű hatás több tényezőből adódik. A Fidesz erős bástyáinak számító egyéni választókerületek jellemzően kisebbek, így ott kevesebb szavazat is elég egy mandátumhoz, emellett a határon túli magyarok listás szavazatai és a Fidesszel együtt szavazó német nemzetiségi képviselő is a kormánypártnak kedvez.

Kormánypárti érvelés szerint a vegyes rendszer célja a stabil kormányzás biztosítása, a győzteskompenzáció és a határon túliak részvétele pedig legitim elemei a politikai közösségnek. Az ellenzéki oldal szerint a rendszer strukturálisan torzít, és a versenyfeltételek sem egyenlőek.

A magyar Országgyűlés 199 fős, ebből 106 képviselőt egyéni választókerületben, 93-at pedig országos listán választanak meg. A listás mandátumok elosztásához egy pártnak el kell érnie az 5%-os küszöböt.

Az elemzés szerint

A kisebb pártok, mint a Mi Hazánk, bejutása vagy kiesése pedig alapjaiban változtathatja meg a mandátumarányokat.

A bejegyzés alapján a Revolut 2025. október 23-án megkapta az összes szükséges engedélyt a magyarországi bankfiók elindításához - írta a 24.hu. A Magyar Nemzeti Bank nyilvántartásába hivatalosan is bekerült a Revolut Bank UAB magyarországi fióktelepe, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hazai ügyfelek hamarosan magyar, HU-kezdetű IBAN-számot kapnak. A cég oldalán már frissült is a vonatkozó tájékoztatás.

„Ha magyarországi ügyfelünk vagy, és litván (LT) IBAN-el rendelkezel, amikor a számládat magyarországi fiókhoz migráljuk, akkor HU IBAN-t kapsz. A régi LT IBAN-számot továbbra is használhatod, de számládat innentől kezdve az új HU IBAN-szám azonosítja majd” – fogalmaz a vállalat.

A magyarországi fióktelep elindításának régóta napirenden lévő kérdése a felügyeleti és betétbiztosítási háttér. A mostani fióktelepi működés azt jelenti, hogy a cég prudenciális felügyeletét továbbra is a litván jegybank és az Európai Központi Bank látja el, míg a magyar hatóságok a fogyasztóvédelemre és a pénzmosás elleni küzdelemre fókuszálnak.

Jelenleg a Revolut-ügyfelek pénzét a litván betétbiztosítási rendszer garantálja. A mostani lépés emellett egy másik aktuális problémára is megoldást hozhat: nemrég az OTP Bank szigorított, és díjat számít fel a külföldi kibocsátású kártyákkal, így a Revolut kártyáival történő készpénzfelvételre is. A magyar fiók nyitásával ez a helyzet a jövőben változhat.

A magyar ügyfelek átállítása várhatóan ütemezetten történik majd, a Revolut erről külön értesítést küld majd. Más európai országokban, például Hollandiában, a helyi IBAN-ra való átállás után a korábbi, litván számlaszám egy átmeneti ideig, jellemzően 12 hónapig még használható maradt. Az átállást követően az ügyfeleknek maguknak kell majd frissíteniük új, magyar bankszámlaszámukat a munkáltatójuknál, a szolgáltatóknál és minden olyan helyen, ahonnan rendszeresen utalásokat fogadnak.

Nemzetközi összehasonlításban is kiugróan magas a mohácsi híd fajlagos költsége, amely várhatóan még több lesz, mint amennyivel a kormány számolt – írja a G7.

A kormány 389,3 milliárd forintos teljes költségvetési keretet biztosít a mohácsi Duna-híd és a hozzá kapcsolódó úthálózat megépítésére, ez egy 2024. augusztusi kormányhatározatból derült ki. A kivitelezésre a Duna Aszfalt nettó 295 milliárd forintos szerződést kötött, ám a kormány egy külön döntéssel további nettó 63 milliárd forintot biztosított arra, hogy az alföldi oldalon a tervezett kétszer egy sáv helyett kétszer két sáv épüljön meg 19,5 kilométeren.

A beruházás keretében valójában három híd épül – egy mederhíd és két ártéri híd –, összesen 756 méter hosszan. A hídon kétszer két sáv mellett egy kerékpárút is helyet kap, a teljes szélessége pedig megközelíti a 23 métert. A nyugati, dunántúli oldalon 8,5 kilométeren épül új, kétszer kétsávos út az M6-os autópályáig, míg a keleti oldalon a már említett 19,5 kilométeres szakasz köti majd össze a hidat az 51-es főúttal.

A projekt fajlagos költsége nemzetközi összehasonlításban is kiugróan magas.

A beruházás indokoltsága körül komoly vita bontakozott ki a várható forgalom miatt. A kormány azzal érvel, hogy a Vajdaságban épülő új gyorsforgalmi út a balkáni tranzitforgalom egy részét Mohács felé tereli majd, tehermentesítve a röszkei határátkelőt és növelve az M6-os autópálya kihasználtságát. A kritikusok szerint azonban a jelenlegi forgalmi adatok alapján a kétszer kétsávos kapacitás teljesen felesleges.

A három déli határátkelő (Röszke, Tompa, Hercegszántó) teljes óránkénti forgalma jelenleg 1360 egységjármű. Még abban az irreális esetben is, ha ez a forgalom teljes egészében az új hídra terelődne,

A számítások szerint még a forgalom megduplázódása esetén is bőségesen elegendő lenne az irányonkénti egy sáv.

A kormányzat álláspontja szerint a mohácsi híd stratégiai beruházás, amely a déli országrész felzárkóztatását szolgálja, és a tranzitforgalom átterelésével jelentős útdíjbevételt is hozhat. A kritikusok ezzel szemben egy alacsony forgalmú területen megvalósuló, túlméretezett és túlárazott projektről beszélnek, amelynek megvalósíthatósági tanulmánya nem nyilvános. A tenderen a Duna Aszfalt nyert, megelőzve a Strabag és a Swietelsky ajánlatát. A beruházás jövőbeli kihasználtságát nagyban befolyásolja a szerbiai gyorsforgalmi út megépülésének üteme, amely nélkül a kormányzati érvelés a tranzitforgalom áttereléséről nehezen tartható.

A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. csütörtökön mutatta be Budapest első ömlesztett beöntésű palackvisszaváltó automatáját a III. kerületi Príma üzletben – számolt be róla az Index.

Fontos szabály, hogy a gépbe csak visszaváltható csomagolásokat szabad beönteni, más hulladék ugyanis lassíthatja vagy akadályozhatja a folyamatot.

A mostani telepítést egy sikeres tesztidőszak előzte meg. Pilisvörösváron februárban helyeztek üzembe egy korábbi, R1-es típusú gépet, ami a tapasztalatok szerint annyira népszerű lett, hogy sokan a környező településekről is odajártak visszaváltani.

– mondta Bozóki Csaba László, a MOHU visszaváltásért felelős vezetője.

A lakossági tesztelést megelőzően a technológiát már a Kifli.hu is sikerrel alkalmazta biatorbágyi telephelyén, ahol a futárok által visszahozott nagy mennyiségű palack kezelését gyorsította fel jelentősen. A pozitív tapasztalatok miatt a MOHU a hálózat bővítése mellett döntött.

– árulta el a visszaváltásért felelős vezető.

Ez egy második tesztidőszak lesz, amelynek tapasztalatai alapján jövőre még több automata telepítése várható. A stratégia forgalomfüggő: „Ahol olyan nagy forgalom van, hogy alapból 2-3 gép is működik, ott meg tudjuk azt csinálni, hogy egy régi gépet elviszünk, a helyére beraknunk egy újat, azt a gépet, amit elviszünk, pedig le tudjuk rakni egy közepes forgalmú helyre.”

A gépek üzemeltetése és takarítása a boltok feladata marad, amiért a MOHU minden visszaváltott italcsomagolás után kezelési díjat fizet nekik.

A 2024 nyarán indult kötelező visszaváltási rendszer (DRS) eddigi eredményei biztatóak: az országban idén már 2,5 milliárd italcsomagolást váltottak vissza, év végére pedig meglehet a 3 milliárd darab is.

– közölte Bozóki Csaba László, hozzátéve, hogy a lakosság nagyon gyorsan alkalmazkodott a rendszerhez. „Európai viszonylatban nem is nagyon láttam ilyen országot, ahol ennyire nagy ütemben emelkedett a visszaváltások száma. A lakosság azt gondolom, hogy nagyon ráállt, és már a DNS-ük részévé vált, hogy igenis visszahozzák a palackot.”

A bulk-feed technológia Európa számos országában már évek óta működik. A TOMRA R1 típusú gépeket 2021 óta telepítik Norvégiában, Svédországban, Finnországban, Németországban és Hollandiában. Egy norvég szupermarketben a gép telepítését követő 10 hét alatt annyi palackot váltottak vissza, mint korábban egy teljes év alatt, a vásárlók 60 százaléka pedig azt mondta, gyakrabban látogat abba az üzletbe, ahol ilyen automata található.