Sztrájk jöhet az egészségügyben? A szakszervezet már leült tárgyalni a kormánnyal a bérekről
Sztrájktárgyalás formájában igyekszik érvényesíteni a követeléseit a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ), mivel a korábbi béremelési kezdeményezésükre eddig nem adott határozott választ a kormány. A FESZ még szeptemberben nyújtotta be a kezdeményezést, a kormány pedig mostanra jelölte ki tárgyalópartnerül Takács Péter egészségügyi államtitkárt – írta a Blikk. A szakszervezet szerint a sztrájk csak végső eszköz lehet, ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre.
A szakszervezet olyan nem számszerűsíthető követeléseket is megfogalmazott, mint a szakmai előmenetel ösztönzése vagy a százalékos területi pótlék bevezetése, mivel Budapesten és a megyeszékhelyeken nagyobb a munkaterhelés. Soós Adrianna, a szakszervezet elnöke szerint
„Mivel a költségvetési tervekben sem 2025-ben, sem 2026-ban nem szerepel béremelés, sőt, a bértáblákban korábban biztosított automatizmus is megszűnt 2024-ben – ami korábban minimális előrehaladást eredményezett –, ezért kezdeményeztük Takács Péter államtitkár úrnak írt levelünkben a béremelések folytatását, hiszen az infláció mindenkit érint, és a dolgozók igen elégedetlenek” – mondta Soós.
Az államtitkár válaszlevelében elismerte, hogy a jövedelmek jelentős hatással bírnak a munkaerő megtartására, de szerinte a munkaerőhiány kezelése ennél bonyolultabb. Úgy látja, „a segítő szakmák nem vonzóak a mai fiatal, 20-25 év körüli Z generáció számára”. Hozzátette, a probléma olyan komplex intézkedéssorozatot kíván, ami „túlmutat azon, mint hogy a legutóbbi, tavaly márciusi béremelést követően még ebben az évben, vagy csak valamikor a jövő év során születik meg a konkrét döntés és bejelentés a béremelés további folytatásáról”.
A szakszervezet és a minisztérium máshogyan értékeli a szakdolgozók bérhelyzetét. Míg
A KSH 2024. decemberi számai szerint az egészségügyi szakdolgozók bruttó átlagkeresete 739 277 forint volt, miközben a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 727 700 forintot tett ki.
2023-ban hasonló helyzet alakult ki, akkor a FESZ azért kért sztrájktárgyalást, mert egy korábbi kormányhatározat részleteinek kidolgozását sürgette. A szakszervezet azt a tárgyalást részben eredményesnek látja, mivel végül 2023-ban és 2024-ben is sor került béremelésekre, ezért akkor nem folytatták a sztrájk előkészületeit. A mostani tárgyalások előzménye, hogy 2025 júniusában a kormányzat jelezte: nincs betervezett, ágazatspecifikus egészségügyi béremelés 2025-re és 2026-ra. Ehelyett családi adókedvezményekre és adómentességekre hivatkoztak, amit a FESZ diszkriminatívnak nevezett. A szakszervezet júliusban 90 milliárd forintos többletforrást kért a 2026-os költségvetésbe, ami a 13 százalékos szakdolgozói béremelést fedezné, de erre az államtitkár azt válaszolta, hogy bár képviseli az ügyet, jelenleg nincs rá lehetőség.