HÍREK
A Rovatból

Több mint 200 éves tölgyfák kerültek veszélybe Kiskunhalason a strand fejlesztése miatt

A terv az, hogy kivágják vagy átültetik őket, helyi civilek szerint azonban ilyen idős fáknál az utóbbi is a biztos halálukhoz vezetne.
Láng Dávid - szmo.hu
2021. november 26.



Régóta dédelgetett terv valósulhat meg Kiskunhalason a közeljövőben: Csipke Gyógy- és Élményfürdő néven 6 hektáros komplexummá alakul a helyi strand.

Ennek a hírnek önmagában még mindenki örült, azonban a beruházás részeként kérdésessé vált azoknak a kocsányos tölgyeknek a sorsa, amelyeket a helytörténeti leírások szerint 1752-ben ültettek. Ez ugyan nem 100 százalék, abban viszont minden szakértő egyetértett, hogy 200 évnél biztosan idősebbek.

Májusban civilek egy csoportja a polgármesterhez fordult, aki akkor még nem tudta megmondani, érinti-e a fejlesztés az egyébként helyi védettség alatt álló fákat, de ígéretet tett arra, hogy felrajzoltatja őket a tervekre, amit egy héten belül el is küld.

A kezdeményezés szószólója, Bús József állítása szerint azonban ez nem történt meg, csak szeptember végén, már a kivitelezési szerződés aláírása után kapták meg a tervrajzot, amelyen egyértelműen látszott, hogy útban vannak a fák.

A jelenlegi állás szerint a területen található kilenc tölgyből négyet érint a beruházás. Kompromisszumos megoldásként felmerült, hogy kivágás helyett ültessék át őket, ami azonban a civilek szerint kivitelezhetetlen.

„Több szakemberrel beszéltünk a témáról, mindegyikük azt mondta, hogy ez halott ügy. Eleve minimum egy év előkészítő munka kellene hozzá, de ilyen idős fák jó eséllyel akkor sem élnék túl az átültetést” – fejti ki Bús József, hangsúlyozva: ők nem a beruházás ellen vannak, csak a tölgyeket szeretnék megmenteni.

A fentieket támasztja alá a Greenpeace honlapján szereplő állásfoglalás is, ami így szól:

„Átültető géppel nagyobb előkészítés nélkül átültetni egy fát csak fiatalon lehet, 10-15 éves kor (maximum 10 cm törzsátmérő) esetén. Az ennél nagyobb növények gépi átültetővel maximum 37 cm törzsátmérőig ültethetőek át, de ebben a kategóriában ez is már csak minimum 1 éves előkészítés után lehetséges. Minél idősebb a növény, annál jobban ki van téve annak, hogy nem éli túl az átültetési sokkot. A 60-100 éves korú fák már nagyon kis megmaradási rátával ültethetőek át, még sikeresnek mondott átültetés esetén is nagy részük 5-10 éven belül elpusztul.”

A civilek szerint a fák összesen pár száz négyzetméternyi területet foglalnak el a 6 hektárból, ezért úgy látják, ez egyszerűen nem lehet a fejlesztés akadálya. Sérelmezik, hogy a velük megosztott környezetvédelmi tanulmányban nem is tárgyalják a tölgyek sorsát, mintha az egész problémát a szőnyeg alá akarnák söpörni. Nemrég egy lakossági fórumot is tartottak a témáról, de itt sem közeledtek az álláspontok. Az első kapavágás januárban lenne esedékes, addig szeretnék elérni a tervek módosítását.

Sikerült elérnünk Bányai Gábort, Kiskunhalas országgyűlési képviselőjét, aki azt mondta, betegsége miatt csak az engedélyek elfogadása után értesült az esetről. Az ő álláspontja viszont az, hogy a fákat át kell ültetni, amennyiben nincs más lehetőség a megmentésükre a sportuszoda és a fürdő építése, helyigénye miatt.

„Ez a hajó, mármint a gyógyfürdő fejlesztése már elindult, nem lehet visszafordítani a kikötőbe. Azért sem lenne szerencsés megakasztani a beruházást, mert a városnak 30-40 éve az a vágya, hogy legyen egy korszerű, a gyógyvizét kihasználó termálfürdője. Most végre lehetőség nyílt erre, nem kellene megint elpackázni” – fogalmazott.

Tudomása szerint nincs mód a tervek átalakítására, mivel a terület egy része Natura 2000-es besorolású, amire semmit nem lehet építeni. A fennmaradó részen ezért meg van kötve az önkormányzat keze, és a tervezők szerint nincs elég hely a sportuszoda megépítésére a fürdő más részein.

A civilek érveire, miszerint ilyen korú fákat aligha lehetne átültetni úgy, hogy túléljék, azt válaszolta, agrármérnök végzettségűként neki más a véleménye.

Biztos vagyok benne, hogy meg lehet menteni őket, és ehhez még hosszas, többéves előkészítésre sincs szükség. Mélynyugalmi időszakban kell csinálni, amikor nincs rajtuk lomb, a keringés minimális, a talaj pedig kellőképpen át van fagyva, így lényegében a gyökérzet és a fák talaja, igaz nagyon nagy földlabdával, de átültethetők, műszakilag megoldható. Nagy munka lenne kétségtelen, de nincs alternatíva, mert ez a beruházás úgy kell a városnak, mint egy falat kenyér.

Bányai szerint egyébként a fák nem különösebben szépek, a koruk szól mellettük, de azt is tudni kell, hogy a jelenlegi zöldfelületek méretéhez képest az új fürdő hússzor akkora növényzettel fog rendelkezni. Ettől függetlenül kivágatni ő se akarná őket, ezért pártolja az átültetésüket, amihez talán a védettség visszavonására sincsen szükség, de mint mondja, ez a döntés is a Városháza dolga és felelőssége.

Megkerestük az önkormányzatot is, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy a jelenleg tervezés alatt álló Csipke Gyógy- és Élményfürdő három elemből áll: kemping, gyógyfürdő és sportuszoda. A tervezett uszoda a fejlesztési területen belül az adottságok és egyéb szempontok miatt más helyszínen nem helyezhető el, emiatt a fák csak úgy maradhatnak érintetlenül, ha a projektből a sportuszodát törlik.

Arra a kérdésre, mennyi esélyt látnak rá, hogy végül az utóbbi forgatókönyv mellett döntenek, azt írták: a fürdőfejlesztés kapcsán egy több évtizedes helyi akarat megvalósítása és a turizmus élénkítése a céljuk.

„Amennyiben a helyi akarat arra irányul, hogy a fák maradjanak érintetlenül és a tervezett uszoda ne valósuljon meg a jelenlegi formában, akkor semmi esetre sem szeretnénk szembe menni a helyi lakosság akaratával”

– fogalmaztak. Ez alapján tehát úgy tűnik, még nincs minden veszve a fák megmentéséért küzdő civilek számára.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Amnesty: A kormány mostani megoldása nincs rendben, Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz
A jogvédő szervezet szerint a köztársasági elnök soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében, de neki is joga van a tisztességes eljáráshoz.


Hétfőn megjelent a kormány 17. Alaptörvény módosításra vonatkozó javaslata, amelyből – többek között – az is kiderül, hogyan akarnak megszabadulni Sulyok Tamás köztársasági elnöktől. Sulyok megbízatása az 17. Alaptörvény módosítás hatályba lépését követő napon egyszerűen megszűnik. A kormány szerint erre azért van szükség, mert vele szemben “súlyos bizalomvesztés” van a társadalom részéről és a választók felhatalmazták őket az alkotmányos intézmények működésének helyreállítására.

- Ezekkel nem tudunk vitatkozni. Sulyok Tamás soha nem emelte fel a szavát a hatalmi önkénnyel szemben vagy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők védelmében,

és nem tett semmi azért, hogy mindenki úgy érezhesse: egyenlő, szabad és megbecsült tagja a közösségünknek - kezdte közleményét a kialakult helyzettel kapcsolatban az Amnesty International.

A jogvédő szervezet ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, a kormány mostani megoldása nincs rendben, az Alaptörvény-módosítás ugyanis figyelmen kívül hagyja, hogy Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz, és az elmozdítása csak megfelelő törvényi garanciák mellett lehetséges.

Erre a mostani szabályok alapján az ún. “megfosztási eljárás” szolgálna, aminek a megindítására – véleményünk szerint – Sulyok Tamás adott is okot.

A kormány öt napot adott arra, hogy bárki elmondhassa a véleményét, amit az Alaptörvény-módosítás további részeire vonatkozó álláspontjával együtt az Amnesty International is el fog küldeni, zárul a közlemény.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Amit az országunkkal tettek, arra nincs bocsánat” - Kapitány István szerint 8–10 százalékkal erősebb lehetne a GDP
A gazdasági és energetikai miniszter egy Facebook-posztban fejtette ki, hogy a korrupciónak mérhető ára van. Szerinte enélkül ma 8–10 százalékkal is erősebb lehetne a magyar GDP, ezért elszámoltatást ígért.


Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter egy friss Facebook-posztban fejtette ki, miért vállalt politikai szerepet. Bejegyzését azzal kezdi, hogy Bujdosó Andrea frakcióvezető szavai fogalmazták meg a küldetését.

„Én is ezért vagyok itt. Azért, hogy megtisztítsuk a magyar politikát és gazdaságot a korrupciótól”

– írta.

Úgy fogalmazott, azért érkezett a politikába, mert volt egy korszak, amikor túl sokan hitték azt, hogy a közpénz magánvagyon, és a felelősség nem létezik.

Gazdasági és energetikai miniszterként úgy látja, ha az elmúlt években nem a korrupció, hanem a magyar érdek, a tisztességes verseny és a valódi teljesítmény lett volna az első, ma Magyarország GDP-je akár 8–10 százalékkal is erősebb lehetne.

„Ennek a korszaknak vége. Amit az országunkkal tettek, arra nincs bocsánat” – jelentette ki a miniszter, hozzátéve, hogy a magyar emberek április 12-én történelmi felhatalmazást adtak az elszámoltatásra, hogy aki meglopta a hazát, annak jogállami keretek között, a hatóságok előtt kelljen felelnie.

Kapitány sajnálatosnak nevezte, hogy a volt kormánypárti képviselők közül sokan még mindig egy alternatív valóságban élnek, ahol szerintük minden rendben volt, és Magyarország nem maradt le európai barátaihoz képest.

Ezért van szükség a „Tisztító Tűz műveletre”, hogy mindenkinek újra világos legyen: a közpénz a magyar embereké, a hatalom szolgálat, a felelősséget pedig senki nem kerülheti el.

„Ez a valódi rendszerváltás lényege. És mi erre kaptuk a felhatalmazást” – zárta bejegyzését.

A kormány június 9-én nyújtotta be azt a korrupcióellenes és átláthatósági törvénycsomagot, amely többek között a vagyonnyilatkozatok részletezését és az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását célozza, és amelyhez múlt csütörtökön módosításokat is benyújtottak. Szintén június 9-én vitatta a parlament a Szuverenitásvédelmi Hivatalt megszüntető javaslatot, amelyet a kormányoldal „politikai bunkósbotnak” nevezett, míg a Fidesz szuverenitási aggályokat fogalmazott meg. Kapitány eközben a saját területén is lépett: június 11-én leváltotta a Magyar Fejlesztési Bank vezetőjét, és Gerendás Jánost nevezte ki, akinek első feladata egy átfogó audit levezénylése lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely: Antidemokratikus dolog, hogy olyan képviselőket tiltanak el az indulástól, akiket a saját választókerületükben hétszer vagy nyolcszor megválasztottak
A Fidesz frakcióvezetője a Tisza Párt 12 éves mandátumkorlátozási javaslatát bírálta. Szerinte a visszamenőleges alkalmazás a választói akaratot korlátozná.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 22.



„Antidemokratikus” és „demokráciakorlát” – így minősítette Gulyás Gergely a 12 éves képviselői mandátumplafon visszamenőleges alkalmazását, miközben azt állítja: a benyújtott törvény nem is menne vissza az időben. A vita hétfőn élesedett ki, és akár tucatnyi, régóta hivatalban lévő politikus jövőjét is eldöntheti.

Magyar Péter bejelentése után, amely 12 évben korlátozná a parlamenti képviselők mandátumát, Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy

a törvényjavaslat „a Tisza Párt szokásával szemben” nem visszamenőleges hatályú, hanem csak a jövőre vonatkozik

– írta a 444.hu.

Gulyás ugyanakkor elismerte, hogy a miniszterelnök beszédéből az ellenkezője következett, ezért elképzelhetőnek tartja, hogy a Tisza Párt hamarosan módosító indítványt nyújt be a szöveg pontosítására. Amennyiben a jogszabály a már parlamentben eltöltött éveket is beleszámítaná a 12 évbe, a rendelkezést Gulyás „nagyon rossznak” tartaná.

A frakcióvezető szerint a választói akaratot korlátozná egy ilyen lépés.

„Antidemokratikus dolog, hogy olyan képviselőket tiltanak el az indulástól, akiket a saját választókerületükben hétszer vagy nyolcszor megválasztottak.

Amikor a kétharmados többség úgy gondolja, hogy okosabb a népnél, és ezért nem akarja, hogy a nép esetleg harmadszor is megválassza ugyanazt a képviselőt, az egy demokráciakorlát.”

A korlátozás számos tapasztalt politikust érintene. A Fidesz–KDNP padsoraiból többek között Lázár János, Szijjártó Péter vagy Kocsis Máté sem folytathatná pályafutását 2030 után. A Mi Hazánk Mozgalom politikusai közül Apáti István, Dúró Dóra és Novák Előd is elérné a 12 éves limitet.

Gulyást személyesen is érintené a szabályozás, mivel 2010 óta országgyűlési képviselő. A felvetésre ironikusan úgy reagált, hogy ha a rendelkezés visszamenőleges hatállyal rá is vonatkozna, akkor ő már öt éve nem képviselő, és izgulna, hogy az elmúlt ötéves képviselői fizetését ne kelljen visszafizetnie.

Bár a korlátozással nem ért egyet, Gulyás szerint nem ez lesz az ország legnagyobb problémája.

A vita következő állomása a törvényjavaslathoz esetlegesen benyújtandó módosító indítványok megvitatása lehet a parlamentben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadásával a közmédia vezetése is távozni fog
A miniszterelnök a 444-nek azt mondta: a hétfői frakcióülések a kormány és a frakció közötti egyeztetés legfontosabb fórumai lesznek. A kormányfő szerint az Alaptörvényt a jövőben újra alkotmánynak fogják hívni.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. június 22.



A miniszterelnök kifejezett kérése, hogy a Tisza frakcióülésein a miniszterek is vegyenek részt, azok is, akik nem országgyűlési képviselők, hogy ezzel is gyorsítsák az információáramlást. A kormány egy kihelyezett ülést is szervez, ahol jelen lesznek a Tisza frakcióvezetői is, hogy kérdezhessenek és részt vehessenek a vitában – többek között erről beszélt a 444-nek adott interjújában Magyar Péter.

A kormányfő szerint a hétfői frakcióülések a kormány és a frakció közötti egyeztetés legfontosabb fórumai lesznek.

Magyar Péter hétfőn a parlamentben jelentette be, hogy egy átfogó politikai és jogi akciót indítanak Tisztítótűz művelet néven, amellyel „tégláról téglára, bűnözőről bűnözőre” haladva szabadítanák meg az államot a korrupciótól.

A kormányfő szerint ezzel az akcióval fogják megszabadítani az országot „a gazdasági és a politikai maffiától”.

Ennek egyik legfontosabb eleme a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítása lesz, amelynek vezetői rendőri védelmet kapnának. A kormány emellett kezdeményezi az Alaptörvény 17. módosítását is, amelynek része Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetése, tizenkét éves korlát bevezetése az országgyűlési képviselői mandátumra, valamint 70 éves felső korhatár az alkotmánybíráknak.

A kormányfő szerint az Alaptörvényt a jövőben újra alkotmánynak fogják hívni.

A „Facebook-kormányzás” vádjára Magyar azt mondta, az, hogy közvetlenül és első kézből tájékoztatják az embereket, nem jelenti azt, hogy „mást nem csinálnak”.

A közmédiával kapcsolatban úgy fogalmazott, voltak arra utaló jelek, hogy a jelenlegi vezetés önként távozik, de ez végül nem történt meg.

Szerinte a parlament előtt lévő törvényjavaslat elfogadásával a közmédia vezetése is távozni fog.

A kormányfő beszélt a háttérben dolgozó kulcsemberekről is. Ruff Bálint miniszterről azt mondta, bár kevesebbet szerepel, „sok érdemi munkát végez” a frakció, a kormány és a minisztériumok közötti egyeztetésekben. A napi működésről elmondta, hogy Tóth Péter nemzetbiztonsági főtanácsadó is rendszeresen ott ül a kormányüléseken.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk