ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

Ki dönti el, mi legyen a gyerek neve?

Komoly dilemma. Bele akar szólni a nagyi, a tesó, és az összes barát is. De kié a döntés valójában? Kinek van joga beleszólni a névválasztásba?
Eszter írása az Eszti-Téka blogon, címkép: Pixabay - szmo.hu
2017. augusztus 29.



Van véleménye az egész családnak, szűkebb és tágabb baráti körnek is arról, hogyan kellene majd a leendő szülőknek elnevezni a kis jövevényt!

Az Eszti-Téka egy blog az anyaságról, az anyává válásról és az első évek nehézségeiről. Őszinte, belsőséges gondolatokat és jó tanácsokat olvashatsz, amiket talán még a legjobb barátnődtől sem mernél megkérdezni.

Amikor mi vártuk a férjemmel a gyermekünket, határozott elképzelésünk volt arról, hogy Rebekát várjuk. Számomra ez volt a NÉV. A születendő gyermekemnek a neve. Még nem is ismertem Danit, a férjemet, amikor már tudtam, hogy ha nekem egyszer gyermekem születik, Rebekának fogják hívni. Viszonylag hamar, talán még a teherbe esésem előtt tisztáztam is ezt Danival, és mivel ő sem talált semmilyen ellenvetést ezzel a névvel kapcsolatban, így megegyeztünk. A gyermekünk neve Rebeka lesz.

A várandóságom 18. hetében azonban megtudtuk, nem Rebeka érkezik, mivel a pocaklakó történetesen kisfiú. Minden reményem szertefoszlott... Sosem tudtam elképzelni, hogy nekem fiam szülessen. Azt meg végképp nem tudtam elképzelni, hogy ezek után hogy fogják hívni. Ugyanis mi nem gondolkodtunk egészen addig fiúnéven. Így sokáig "Picike cuki" néven futott, mert nem találtunk alkalmas nevet. Bárki kérdezte, őszintén mondhattuk, hogy fogalmunk sincs. Ezzel okoztunk némi aggódást a családtagoknak, de természetesen mindenki azonnal a segítségünkre sietett.

gyereknev2

Mindenkinek volt ötlete a környezetünkben - persze ez az első 18 hétben sem volt másként -, senkit nem zavart, hogy mi szeretnénk nevet választani.

Csak úgy záporoztak a névötletek. Így meg, hogy tanácstalanok voltunk, végképp elszabadult mindenki fantáziája.

Az hozzátartozik a történethez, hogy soha senkit nem kérdeztünk meg arról, hogy milyen nevet válasszunk. Igen, az ötletek abszolút kéretlenül özönlöttek felénk. De mi mindketten úgy gondoltuk, hogy a mi gyerekünknek mi szeretnénk nevet választani. Az, hogy kinek milyen fiúnév tetszik, számunkra mellékes volt, és abszolút figyelmen kívül hagytuk. De attól még mondták.

És ez egy idő után több mint frusztráló volt.

gyereknev3

Jó előre megbeszéltük a férjemmel, hogy a gyermek születéséig senkinek sem áruljuk el a választott nevet. Ennek nagyon komoly oka volt. Nem akartuk engedni, hogy bárki is beleszóljon, kifejezze nemtetszését, és esetleg jobb belátásra próbáljon bírni bennünket, csak azért, mert neki nem tetszik az általunk választott név. Ettől én meg akartam magunkat kímélni. Majd olyannyira rögzült, hogy nem mondjuk el senkinek, hogy amikor a szülőszobán a szülésznő megkérdezte, mi lesz a neve, neki azt válaszoltuk, hogy mi ezt senkinek nem mondjuk el, amíg meg nem születik.

De végül előbb elárultuk neki, mint hogy megszületett volna a kisfiunk... Viszont azt, hogy nem mondtuk el korábban másoknak, később sem bántuk meg, sőt örültünk, hogy így döntöttünk.

gyereknev1

Tehát kedves leendő szülők, mire számíthattok?

Kéritek, nem kéritek, jönni fognak az ötletek. Az ötletelőket három csoportra osztottam:

A tradícióhoz ragaszkodók

Ők azok, akik azt vallják, hogy a gyereknek azt a nevet kell adni, ami az apjáé. Nekünk azzal próbálták megindokolni, hogy mivel szép neve van az apjának, ezért nem lehet semmilyen ellenvetésünk az ellen, hogy Dánielnek nevezzük. Volt, aki ezt annyira komolyan gondolta, hogy miután megszületett a kisfiunk, következetesen Kicsi Danikának hívta. És hívja még mindig, és nem zavarja, hogy kijavítjuk. Meg is mondja: "Nekem akkor is kicsi Danika marad."

Az önbeteljesítő

Ha nekem fiam lett volna ez vagy ez lett volna a neve. Így is meghallgathattunk rengeteg ötletet, ki erőteljesebben, ki kevésbé erőteljesen igyekezett meggyőzni bennünket, hogy mit is válasszunk.

A gondolkodó

Ő az, aki váratlanul telefonál, és minden felvezetés nélkül közölte: eszembe jutott egy jó név...

De mi mindezt figyelmen kívül hagytuk.

gyereknev4

Azért nektek elárulom, végül hogyan választottunk nevet a kisfiunknak: sétáltunk az állatkertben, és egy cuki kisfiú ott volt a szüleivel, kis cuki kalapban, akit Nátánielnek hívtak. Akkor azt mondtam, én is ilyen cuki kisfiút szeretnék, és milyen szép neve van. De kis hazánkban csak Nátánként lehetett volna anyakönyvezni, az meg nekem nem tetszett. Innen az "N" betű. Majd egy vasárnap délután olvastam a férjemnek egymás után az utónév könyvből a neveket.

Természetesen az N betűnél kezdtem. Mikor ő lecsapott a Noel névre. Nekem nem tetszett, így tovább olvastam. De ő ott, akkor eldöntötte, és nem volt eltántorítható, pedig erőteljesen próbálkoztam, mert nekem eleinte nem tetszett ez a név. Majd egyszer csak jött a gondolat, tegyük utána a Nátánt a Nátániel névből. És így született meg a mi kicsi csodánk neve: Noel Nátán!

gyereknev5

Hogy milyen volt a fogadtatása a névnek? Eléggé vegyes. De hiába nem tetszett valakinek, kénytelen volt elfogadni, mert már anyakönyveztettük, amire elárultuk az újszülöttünk nevét!

Legyél te is az Eszti-téka közösség tagja!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Havi 87 ezer forintot tesznek félre a magyarok, de a pénzük nagy részét rossz helyen tartják
Az MBH Bank friss felmérése szerint a magyar háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot takarítanak meg. A megtakarítással rendelkezők közel negyede azonban kizárólag készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét.


Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.

A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.

A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.

A digitális fordulat mellett azonban a személyes tanácsadás szerepe is meghatározó maradt: a válaszadók 39 százaléka fontos döntések előtt továbbra is banki tanácsadóhoz fordulna, miközben minden ötödik válaszadó (21 százalék) már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszi pénzügyi döntéseihez.

A felmérés rávilágít egy éles különbségre a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között. Miközben a válaszadók harmada (34 százalék) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel, mint például bankbetéttel, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő értékpapírokat mindössze egynegyedük (24 százalék) veszi igénybe.

Ez jól mutatja, hogy a magyarok jelentős része még mindig tart a kockázatoktól, amit a lekötetlen folyószámla (42 százalék) és a készpénz (34 százalék) dominanciája is alátámaszt. A megtakarítással rendelkezők közel negyede kizárólag készpénzben és/vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét, ami nem termel hozamot.

Ugyanakkor, az is látszik, hogy már egyre többen gondolják úgy, már kisebb összeget is érdemes rendszeresen befektetni. Tavaly még a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, idén már 19 százalékuk tartja érdemesnek akár havi 10 ezer forintnál kevesebb pénz elindítását is.

A megtakarítások összege ugyanakkor jelentősen szóródik:

a megkérdezettek 41 százaléka legfeljebb 500 ezer forintos tartalékkal rendelkezik. Havi szinten a legtöbben (41 százalék) 25 ezer forint alatti összeget tesznek félre, de a válaszadók ötöde 100 ezer forintnál többet is meg tud spórolni.

Az érdeklődés is egyre inkább diverzifikálódik: a válaszadók 42 százaléka nyitott a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik is ilyennel. A közvetlen ingatlanbefektetés a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a jövőbeni preferenciák alapján pedig a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének. A tavalyi felméréshez képest nőtt a bizalom az arany, a műkincs és kisebb mértékben a részvények iránt is.

A kockázatvállalásra leginkább a fiatalabb korosztály, a nagyobb befektetési tartalékkal rendelkezők, valamint a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők hajlandóak.

A mostani adatok illeszkednek azokhoz a trendekhez, amelyek a magyarok pénzügyi tudatosságának erősödését mutatják. Az utóbbi időszakban például nőtt az igény a devizadiverzifikációra, sokan az euróalapú megtakarítások felé fordultak az árfolyamkockázat csökkentése miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legrosszabbkor tör rád a pánik? – Néhány egyszerű trükk, ami megmenthet a vizsgán
Amikor a vizsgadrukk eluralkodik, akkor akár egy egyszerű, 5 másodperces ritmusra épülő légzéstechnika is segíthet visszanyerni a kontrollt. De vannak még más lehetőségek is a feszültség csökkentésére.


Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A pihenés legalább ennyire fontos: egy film, egy jó könyv vagy egy forró fürdő mellett a bőséges alvás elengedhetetlen, hiszen kipihenten a megoldások is könnyebben eszünkbe jutnak.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk