HÍREK
A Rovatból

Hollik: Megváltoztathatja a szankciós politikát, ha több millióan kitöltik a nemzeti konzultációt

„Ha több millió magyar ember kifejti a véleményét a szankciókkal kapcsolatban, azt nem tudja figyelmen kívül hagyni Brüsszel”.


A kormányoldal azt várja a nemzeti konzultációtól, hogy több millió magyar ember véleménye kikényszerítheti az Oroszországgal szembeni uniós szankciós politika megváltoztatását - jelentette ki a Fidesz kommunikációs igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Hollik István kiemelte: a kormánypártok kötelezettségnek tartják a nemzeti konzultációt, hiszen kormányzásuk elején megígérték, hogy a Magyarország jövőjét hosszú távon érintő ügyekben ki fogják kérni az emberek véleményét. Ez így volt a Covid kezelése és a migráció ügyében is, most pedig "itt van ez a szankciós rendszer", amely egyértelműen tönkreteszi az európai gazdaságot - mondta. Közölte: a nemzeti konzultációtól azt várják, hogy "több millió magyar ember véleménye kikényszerítheti a szankciós politika megváltoztatását".

"Egyben biztos vagyok, hogy ha több millió magyar ember kifejti a véleményét a szankciókkal kapcsolatban - pontosan ugyanúgy, ahogy a kötelező kvótával kapcsolatban is láthattuk -, azt nem tudja figyelmen kívül hagyni Brüsszel"

- fogalmazott a Fidesz kommunikációs igazgatója.

Szerinte a brüsszeli elit "egy buborékban ül", nem veszi észre vagy nem akarja tudomásul venni, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók "fordítva sültek el", nem hajlandó tudomásul venni, hogy az energiaárak az egekben vannak, és hogy az emberek az utcán tüntetnek a kifizethetetlen rezsiárak miatt.

Ha több millió ember egyértelműen kifejezi a véleményét, az hatásos lehet - vélekedett, hozzátéve, hogy egy demokráciában az emberek véleményét nem lehet figyelmen kívül hagyni. Reményét fejezte ki, hogy ezt a demokratikus alapszabályt "még nem felejtették el Brüsszelben sem".

A kormánypárti politikus hangsúlyozta: a konzultációban a legfontosabbak az energiaszankciókra vonatkozó kérdések. Felidézte: bár korábban az állam- és kormányfők megállapodtak abban, hogy az energia területére a szankciókat nem fogják kiterjeszteni, a nyáron az európai vezetők döntő többsége megváltoztatta ezt a véleményét.

"Ez a bajunk forrása" - fűzte hozzá. Szerinte ezek az intézkedések nemcsak "nekünk fájnak, ez mindenkinek fáj".

Arra hívta fel a figyelmet: a gázársapka javaslatának pusztán csak a napirendre vétele a gáz tőzsdei árának azonnali, 10 százalékos emelkedését hozta magával.

Hollik István hangsúlyozta: a magyar embereket védi a rezsicsökkentés, de ennek 1500 milliárd forintos többletköltségét a magyar költségvetésnek kell viselnie. Azért kell megszüntetni a szankciókat - folytatta -, hogy az energia ára visszamenjen egy olyan tartományba, amely nem veszélyezteti az európai gazdaságot és annak versenyképességét.

Arra is kitért: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a Paks 2 fel tudjon épülni, mert ha Magyarország függetleníteni tudja magát a nemzetközi energiaellátástól, legalább a villamos áram tekintetében, az hihetetlen nagy versenyelőnyt jelent a magyar gazdaság és nagy biztonságot a magyar emberek számára. Elképesztő felelőtlenségnek nevezte, hogy a magyar baloldal egyrészt támogatja a szankciókat, ugyanakkor követeli a Paks 2 beruházás felfüggesztését.

A turizmussal kapcsolatban felvetette: az orosz állampolgárok Európába utazásának tiltása egyedül az európai turisztikai szektornak okoz kárt, és ez is jól mutatja, hogy miért rossz a szankciós rendszer.

Hollik István úgy vélte: ha a lehető leghamarabb elkezdődnének a béketárgyalások, az az egész világnak megkönnyebbülés lenne, hiszen nem vesztené életét több ember, az energiaárak azonnal visszazuhannának, és ez radikálisan csökkentené az inflációt is, amitől egész Európa szenved.

Pénteken megkezdődött az új nemzeti konzultációs kérdőívek postázása. A "brüsszeli szankciókról" szóló konzultáció ívén hét kérdés szerepel az Oroszországgal szemben már bevezetett, illetve tervezett szankciós lépésekről, illetve azok következményeiről.

A kormány a lakosság véleményét várja az olajszankciókról, a gázszállításokra, a nyersanyagokra, a nukleáris fűtőelemekre vonatkozó intézkedésekről, a paksi atomerőmű bővítésével és a turizmussal kapcsolatos szankciókról, illetve a szankciók élelmiszerárakra és migrációra gyakorolt hatásáról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Putyintól megkérdezték, mikor hagyja abba az ukrajnai civilek meggyilkolását, így reagált az orosz elnök
Az alaszkai csúcstalálkozón azt is megkrédezték az orosz elnöktől, hogy miért kellene Trumpnak megbíznia benne.


Alaszkában találkozott egymással Donald Trump és Vlagyimir Putyin. A két elnök az anchorage-i Elmendorf–Richardson támaszponton tartott, közel háromórás megbeszélésük után közösen tartott sajtótájékoztatót. Ez azonban mindössze 12 percig tartott. Az újságírók pedig kérdezni sem tudtak a tájékoztató után, sőt a két elnök a tárgyalás előtti fotózáson sem válaszolt a sajtó kérdéseire.

A Sky News felvételén ugyanakkor látszik, hogy a fotózás végén felbolydultak a riporterek, és többen is bekiabálva próbáltak kérdéseket feltenni Trumpnak és Putyinnak. Hallani azt is, hogy

az egyik riporter azt kérdezte az orosz elnöktől: hajlandó-e tűzszünetre, majd azt is, mikor hagyja abba az ukrajnai civilek meggyilkolását.

A kérdező hozzátette: „miért kellene Trump elnöknek bíznia magában”.

Putyin egyik kérdésre sem felelt. Ahelyett, hogy válaszolt volna, a szájából tölcsért formálva mondott valamit, talán azt, hogy nem hallja a kérdéseket.

Trump és Putyin csúcstalálkozója végül anélkül ért véget, hogy bármiben is megállapodtak volna.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Videó: Trump egy B-2-es lopakodó bombázót zúgatott el Putyin feje fölött, aztán F-22-es vadászgépek és harci helikopterek sora mellett autóztatta el Alaszkában
Nem akármilyen fogadtatásban volt része az orosz elnöknek az anchorage-i Elmendorf–Richardson támaszponton.


Donald Trump amerikai elnök pénteken Alaszka egyik légibázisán fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnököt egy látványos „légibemutatóval”, amelyen ugyanazokat a bombázókat és vadászgépeket vonultatták fel, amelyeket júniusban Irán nukleáris létesítményeinek megtámadásakor használtak - írja az ABC News.

Az amerikai és az orosz elnök a Joint Base Elmendorf–Richardson támaszponton találkozott, ahol vörös szőnyegen vonultak végig, a fejük felett pedig négy F–35-ös és egy B–2-es lopakodó bombázó húzott el.

A támaszponton végig F–22-es vadászgépek és harci helikopterek alkottak sorfalat, ami mellett Putyin autós konvojának is el kellett haladnia.

Két tisztviselő tájékoztatása szerint a pénteki csúcstalálkozó előtt két B–2-es bombázót vezényeltek a bázisra, az F–35-ösök pedig az alaszkai Eielson légibázisról érkeztek. Az F–22-esek helyben állomásoztak Elmendorfban.

Az viszont nem derült ki, hogy Trump személyesen rendelte-e el a bombázók és a vadászgépek jelenlétét a légibázison, afféle erődemonstrációként az Oroszországgal – amely szintén nukleáris hatalom – folytatott tárgyalásai előtt.

A B–2-es egyébként az amerikai erő szimbóluma, mivel a bombázók megállás nélkül képesek a világ bármely pontjára elrepülni, és hagyományos, illetve nukleáris fegyvereket is hordozhatnak. A lopakodó B–2-eseket az Egyesült Államok a júniusi „Éjféli Kalapács Hadműveletben” is bevetette: akkor hét ilyen gép indult a Missouri állambeli Whiteman légibázisról, és 36 órán át tartó repülés után érték el Iránt, ahol több mint egy tucat bunkerromboló bombát dobtak le.

Az elmúlt hetekben Trump többször is dicsérte a B–2-esek erejét és a pilóták szakértelmét. „Ez egy elképesztő gép” – fogalmazott korábban az amerikai elnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Kyiv Independent a Trump-Putyin csúcstalálkozóról: Undorító, szégyenletes, és végül is haszontalan
Az ukrán lap szerkesztőségi cikke szerint Trump nem kapta meg az alaszkai találkozón, amit akart, Putyin viszont biztosan.


Szerkesztőségi cikket közölt Donald Trump és Vlagyimir Putyin alaszkai csúcstalálkozója után Kyiv Independent. A véleménycikkben azt írták, ezek a jelzők jutottak eszükbe, miközben az amerikai és az orosz elnök találkozóját nézték:

„Undorító. Szégyenletes. És végül is haszontalan”.

A cikk szerzői úgy fogalmaztak:

„képernyőinken egy vérben úszó diktátor és háborús bűnös királyi fogadtatásban részesült a szabadság földjén – miközben drónok tartottak a városaink felé”.

A cikkben felidézték, hogy Trump előzetesen arról beszélt: tűzszünetet akar, és Putyinnak komoly következményekkel kell majd számolnia, ha nem megy bele ebbe. A két és fél órás találkozóról ugyanakkor úgy jöttek ki, hogy semmiféle nem állapodtak meg semmiben.

A Kyiv Independent szerint Trump a találkozón nem kapta meg, amit akart.

„De Putyin? Ő biztosan megkapta”

– tették hozzá.

A szerzők szerint feltűnően kontrasztos volt Putyin fogadtatása ahhoz képest, ahogy Trump fél évvel ezelőtt Volodimir Zelenszkijt fogadta az Ovális Irodában.

„Ukrajna elnöke nyilvános megszégyenítést kapott, Oroszországét pedig kényeztették. Mindkét eset szégyenletes volt”

– fogalmaznak.

A szerkesztőség szerint Trump nem tanulta meg, hogy Putyin nem köt megállapodásokat, „ő csak elvesz”, és addig folytatja, amíg erőszakkal meg nem állítják.

Emlékeztettek arra is, hogy az orosz delegáció gúnyolódott a tárgyalásokon. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter például Szovjetunió feliratú felsőben érkezett.

Az ukrán újságírók szerint Putyin azért is mosolygott, mert a találkozó minden amerikai szövetséges számára nyugtalanító és kellemetlen üzenetet küldött. A cikk szerint pedig stratégiai szempontból a transzatlanti szövetség gyengítése még Ukrajna megszerzésénél is fontosabb lehet Putyin számára.

„Putyin győztesen tért vissza az alaszkai csúcstalálkozóról, ám nem olyan elsöprő győzelemmel, mint amilyet elérhetett volna”

– írják a a szerzők, akik szerint hogy ha a két elnök nem jutott megállapodásra, az azt jelenti, Trump nem hagyta jóvá Oroszország követeléseit Ukrajnával kapcsolatban.

A szerkesztőségi cikk végül arra is kitért, hogy ha lesz újabb találkozó, akkor oda kell engedni Ukrajnát is az asztalhoz, és Trumpnak Ukrajna szövetségeseként kell fellépnie, nem pedig mint egy bírónak két hadakozó fél között.

„Csak így kerülhetjük el, hogy ismét olyan helyzet álljon elő, amelyben a szabad világ vezetője egy véreskezű diktátort kényeztet – 340 millió amerikai nevében. Végtére is az Oroszországgal kötött megállapodások nem tartanak sokáig. De azok a képek, amelyeken az amerikai katonai díszőrség letérdel, hogy vörös szőnyeget terítsen egy gyilkos elé? Azok megmaradnak. És senki sem fog erre a találkozóra hosszabb ideig – vagy élénkebben – emlékezni, mint az ukránok” – zárják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Trump hosszan telefonált Zelenszkij ukrán elnökkel az alaszkai csúcstalálkozó után
Az ukrán elnöki hivatal szerint „hosszú telefonhívás volt, amely kezdetben Zelenszkij és Trump elnökök között zajlott, majd az európai vezetők is csatlakoztak”.


Donald Trump hosszas telefonbeszélgetést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel az Alaszkából Washingtonba tartó repülőútja alatt - közölte Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője.

A telefonbeszélgetést Ukrajna is megerősítette.

„Hosszú telefonhívás volt, amely kezdetben Zelenszkij és Trump elnökök között zajlott, majd az európai vezetők is csatlakoztak”

- közölte az ukrán elnöki hivatal.

A Fehér Ház szerint Trump ezt követően a NATO vezetőivel egyeztet majd.

Mint azt mi is megírtuk: az alaszkai csúcstalálkozó - amelyen az ukrán elnök nem vett részt - anélkül ért véget, hogy Trump és Putyin bármiben megállapodtak volna. Az anchorage-i Elmendorf–Richardson támaszponton tartott, közel háromórás megbeszélésük után közösen tartott sajtótájékoztatót a két elnök. Ez azonban mindössze 12 percig tartott. Trump viszont utalt arra, hogy akár Moszkvában is folytatódhatnak a tárgyalások.

(via BBC)


Link másolása
KÖVESS MINKET: