Hadházy Ákos: Már a szentmiséket is cenzúrázza az állami rádió

Csütörtökön délután levélben búcsúzott el a követőitől a közélettől visszavonuló Gyurcsány Ferenc. A DK elnökének távozását még déllőtt jelentette be Dobrev Klára, aki egyúttal azt is közölte, hogy házasságuk is véget ért. Gyurcsány egészen eddig nem szólalt meg a bejelentéssel kapcsolatban. A feliratkozók negyed ötkor kapták meg a búcsúlevelet az egykori miniszterelnöktől, amit változtatás nélkül közlünk:

„Kedves Barátom!

Ez az utolsó alkalom, hogy ilyen pártelnöki levelet kapsz tőlem. Mint azt bizonyára már tudod, úgy döntöttem, hogy lemondok a DK elnöki posztjáról, a párt frakcióvezetői posztjáról, az országgyűlési képviselői mandátumomról, és visszavonulok a közélettől, így nem indulok többé választáson sem.

Fájó búcsú ez. 25 évet töltöttem a magyar belpolitikában. Voltam fent és lent, tudom, hogy milyen érzés az ország miniszterelnökének lenni, tudom, hogy milyen érzés legyőzni Orbán Viktort, ahogy azt is tudom, hogy mivel jár az országra nézve, ha a jobboldal állampártként uralkodik hazánkon. Egy szó, mint száz, megtisztelő volt a magyar baloldalt és a hazámat szolgálni. Mindez csak azért érte meg, csak azért voltam itt, mert soha nem feledtem, hogy ez nem rólam szól, hanem a hazánkról, mindannyiunkról, Rólad. Ezt mindig így gondoltam, akkor is, ha sokan nem értettek, ha sokan nem ismertek, mert csak azt a „Gyurcsányt” látták, amelynek a magyar jobboldal akart láttatni engem. Ma is azt gondolom, hogy csak úgy lehetünk igazságos Magyarország, ha elfogadjuk, hogy több felelősség fent, több lehetőség lent. Ma is azt gondolom, hogy „azért érdemes politikusnak lenni itt a XXI. század elején, hogy csináljunk egy másik világot. Csak azért.”

Ebben a levélben búcsúzom Tőled, de egyúttal arra is kérlek, hogy támogasd majd a DK új elnökét, és tarts ki a DK mellett, mert ez a közösség őrzi a magyarok európaiságának lángját. Az, hogy velem mi lesz, nem érdekes. Csak az számít, hogy képes lesz-e a magyar baloldal életben tartani az igazságos, gondoskodó, európai Magyarország gondolatát. Ehhez a DK, a DK-hoz pedig Te kellesz!

Kedves Barátom, megtiszteltetés volt Téged képviselni!

Barátsággal,

Gyurcsány Ferenc”

Fehér füst szállt fel néhány perccel csütörtökön este hat óra után a vatikáni Sixtus-kápolna kéményéből, ami azt jelenti, hogy már a második napon sikerült megválasztani a katolikus egyház új, 267. vezetőjét.

A pápaválasztó konklávén 133, nyolcvanévesnél fiatalabb bíboros vett részt, az eredményes választáshoz kétharmados többségre volt szükség.

A füst felszállása után az új pápa kilétét Dominique Mamberti protodiakónus bíboros  jelentette be a vatikáni palotának a Szent Péter térre néző pápai erkélyéről. Ezek alapján az új pápa, az amerikai Robert Francis Prevost lett, aki XIV. Leó néven vezeti majd a katolikus egyházat.

Robert Francis Prevost 1955. szeptember 14-én született Chicagóban. Amerikai származású katolikus bíboros és az Ágoston-rend tagja. Pápává választásáig a Püspöki Dikasztérium prefektusa, valamint a Latin-Amerikáért felelős Pápai Bizottság elnöke volt.

Az új pápa külön-külön üdvözölte a bíborosokat, megölelte őket, és később velük vacsorázik - közölte a Vatikán.

Az egyház egységét jelzi, hogy a bíborosoknak csak négy szavazási fordulóra volt szükségük az új pápa megválasztásához - vélte Giuseppe Versaldi olasz bíboros újságíróknak nyilatkozva a Vatikán sajtóhivatalában.

Fehér füst szállt fel a Sixtus-kápolna kéményéből csütörtök este, ami azt jelenti, hogy megvan az új pápa. Azt egyelőre még nem lehet tudni, hogy kit választottak meg a bíborosok.

A pápaválasztó konklávén 133, nyolcvanévesnél fiatalabb bíboros vett részt, az eredményes választáshoz kétharmados többségre volt szükség.

Az új pápa lesz a katolikus egyház 267. vezetője.

Az eseményeket élőben lehet követni itt:

Már a bejelentés előtt is ünnepi hangulat uralkodott a Vatikánban: a Szent Péter téren összegyűlt tömeg lelkesen skandálta, hogy „Éljen a pápa!”

Robert Prevost, aki mostantól a XIV. Leó nevet viseli, 69 éves, és ő lett a 267. pápa, aki elfoglalja Szent Péter trónját. 1955-ben született az Egyesült Államokban, Chicagóban. Már gyerekként bekapcsolódott az egyházi életbe, ministránsként szolgált, majd 1982-ben pappá szentelték, írja összefoglalójában a BBC.

Pályafutása hamar nemzetközi irányt vett: harmincéves korában Peruba költözött, ahol az Ágoston-rendi misszió tagjaként kezdett dolgozni. Később érseki kinevezést kapott, majd Ferenc pápa püspökké nevezte ki Chiclayóban, egy évvel azután, hogy maga is elfoglalta a pápai széket.

Perui állampolgárságot is szerzett, és sokan ma is szeretettel emlékeznek rá, mint olyan emberre, aki szívügyének tekintette a peremre szorult közösségek támogatását, és fontos szerepet játszott abban, hogy közelebb hozza egymáshoz a helyi egyház tagjait. Bár érseksége idején Peruban is megjelentek az egyházat érintő szexuális visszaélési ügyek, egyházmegyéje határozottan tagadta, hogy Prevost bármilyen eltussolásban részt vett volna.

A konklávén részt vevő bíborosok mintegy 80 százalékát Ferenc pápa nevezte ki, így sokak számára nem volt meglepő, hogy egy olyan vezető került az egyház élére, aki közel áll hozzá szemléletben.

Első beszédében meghatottan emlékezett meg elődjéről: „Még mindig a fülünkben cseng Ferenc pápa gyenge, de mindig bátor hangja, amint megáldott minket” – mondta, majd így folytatta: „Isten kezét fogva, egységben haladjunk előre.”

A választást megelőző napokban a bíborosok tanácskozásain már körvonalazódott, milyen vezetőt keresnek. Matteo Bruni, a Vatikán szóvivője így fogalmazott: