HÍREK
A Rovatból

Gulyás: Nem zárható ki, hogy az iráni háború miatt a 2015-öshöz hasonló migránshullám indul el Európa felé

A kormány szerint migrációs veszély áll fenn a közel-keleti háborús helyzet miatt. A miniszter a kormányinfón azt mondta, ha szükséges, meg fogják erősíteni a déli határt.


„Ha szükséges, meg fogjuk erősíteni a déli határt” – mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón, ahol arról is beszélt, hogy migrációs veszély áll fenn a közel-keleti háború miatt. Mint mondta, az izraeli és amerikai támadások alatt álló Iránból Törökországba is lehet menekülni, ezért nem zárható ki, hogy a 2015-öshöz hasonló migránshullám indul el Európa felé. Egyelőre még nem történt ez meg, de a kormány figyeli a helyzetet, kapcsolatban van Törökországgal is.

„Ha egy ilyen migránshullám elindul, akkor természetesen a déli határ védelmét még inkább meg fogjuk erősíteni”

– jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Azt is elmondta, hogy az Irakban állomásozó magyar katonák jól vannak, egyelőre nem merült fel, hogy hazahozzák őket. Ha romlik az ottani biztonsági helyzet, és ez az erbíli katonai bázist is érinti, akkor még dönthetnek erről. Azt nem tudta megmondani, hogy Iránban hány magyar állampolgár tartózkodik.

Arra a kérdésre, hogy hogyan befolyásolja az iráni háború a gazdaság és a költségvetés tervezetét, Gulyás azt mondta, a kormányülésen szóba került a háború gazdasági hatása, de ez a támadások megindulása után öt nappal még megbecsülhetetlen. Egyelőre ugyanis még nem tudni, hogy négy hétig tart-e a háború, vagy egy elhúzódó katonai konfliktus lesz belőle, ahogy az történt már más amerikai beavatkozások esetében.

A miniszter szerint előbbi esetben a költségvetési hatása „létező, de csekély”, hónapokig vagy akár évekig elhúzódó konfliktus esetén viszont kérdéses lesz, hogy hogyan lehet biztosítani a Hormuzi-szoros hajózhatóságát és a kieső olajexportot.

Az amerikaiak egyelőre néhány hetes hadműveletről beszélnek – jelezte Gulyás.

Azt is megkérdezték tőle, hogy ha Donald Trump azt kéri Magyarországtól, hogy engedélyezze az Egyesült Államok számára magyar légibázisok használatát, akkor a kormány kész-e erre.

„Ha ilyen kérés érkezik, azt meg fogjuk vizsgálni”

– válaszolta a miniszter.

Az ATV munkatársa arra is kíváncsi volt, egyetért-e Gulyás azzal, hogy az Egyesült Államok nyílt célja az iráni rezsim elleni fellépés. Szerinte az amerikaiak nem azt mondják, hogy a diktatúra volt a katonai beavatkozás oka, hanem „az iráni atomprogram és annak fenyegetése”. Felidézte, hogy Trump azt mondta, két hét múlva már atomfegyvere lett volna Iránnak, de Gulyás „nem képzeli magát az amerikai elnök helyébe”, mert ezek az információk nem állnak rendelkezésére. Mint mondta, ha Iránnak két hét múlva valóban aktiválható atomfegyvere lett volna, akkor helyes döntést hoztak az amerikaiak.

Egy korábbi kérdésre válaszolva azt is hangsúlyozta, hogy a kormány elítéli, hogy Irán olyan országokat von be a háborúba, amelyek nem részesei a konfliktusnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Lázár lebuktatta magát! Olyat mutatott a kamerának, amit nagyon nem kellett volna
Lázár János a paksi Lázárinfó Expresszre tartva, autós interjú közben villantotta fel a kampányforgatókönyvét. Az irat az állami és pártforrások összemosása mellett adatvédelmi aggályokat is felvet.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. március 17.



Egyetlen óvatlan mozdulat elég volt ahhoz, hogy kedden nyilvánosságra kerüljön Lázár János kampányrendezvényének teljes forgatókönyve, miután a miniszter az autóban a kamerák felé tartotta a felkészüléshez használt papírjait. A miniszter a keddi paksi Lázárinfó Expresszre tartva adott interjút a saját stábjának, amikor a felvételen láthatóvá váltak a „FORGATÓKÖNYV” című dokumentum részletei – írta a 444.

A dokumentumon egy „Minisztérium részéről” címszó alatt minisztériumi dolgozók sora szerepelt, miniszterhelyettestől a személyi titkáron és a videóson át a sajtósig.

Ez azért vet fel kérdéseket, mert Lázár János elvileg nem miniszterként, hanem szigorúan fideszes politikusként kampányol, ami miatt a miniszterségét fel is függesztette, így kérdéses, hogy összekeverednek-e a párt erőforrásai az állami, adófizetői pénzből fenntartott erőforrásokkal.

A papírokon emellett rengeteg mobiltelefonszám és név, sőt, egy autó rendszáma és a használójának a neve is olvasható volt.

A nyilvánosságra került iratokból kiderült az is, hogy a Lázárinfó Expresszen részt vesz Süli János országgyűlési képviselő, Berlinger Attila szekszárdi polgármester, valamint kapcsolattartóként Zsikó Zoltán fideszes népdalénekes és Biró Marcell, a miniszterelnök nemzetbiztonsági főtanácsadója is.

Biró Marcell nevének felbukkanása azért lehet különösen érdekes, mert Lázár egyik korábbi fórumán romák tiltakoztak a politikus vécépucolós mondatai miatt, amire válaszul a Fidesz nyilvánosságra hozta néhány tiltakozó állítólagos priuszát. Bár egyetlen politikus sem mondta ki, utalásokat tettek arra, hogy a szolgálatoknak szerepük lehetett a tüntetők beazonosításában.

A lap megkeresésére Lázár János egyik munkatársa nem hivatalosan annyit közölt, hogy a telefonszámok nyilvánosságra kerülése nem volt szándékos,

ő pedig a Lázárinfós napokon mindig szabadságon van. Hivatalos választ későbbre ígértek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Guardian: Donald Trump a földkerekség első számú közellensége
Simon Tisdall publicista szerint az amerikai elnök felelőtlen politikája robbantotta ki a konfliktust Iránnal. A Guardian szerzője Trump és Netanjahu felelősségre vonását sürgeti háborús bűnökért.


Donald Trump a földkerekség első számú közellensége, aki újabb, eleve vesztes háborúkba sodorja Amerikát – ezt állítja Simon Tisdall, a The Guardian külpolitikai szakírója a brit lapban megjelent kommentárjában. A szerző szerint az országra megalázó kudarc vár Iránban, ami súlyosan árt majd a nemzetközi tekintélyének és a nemzeti önbecsülésének, ahogyan az Afganisztánban és Irakban is történt. Tisdall úgy véli,

az elnök veszélyezteti a világot, mert háborút indított, de képtelen azt befejezni, miközben Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő terrorizálja Libanont.

A cikk szerint az átlagemberek mindenütt azzal szembesülnek, hogy a biztonságuk veszélyben forog, miközben ők fizetik meg Amerika felelőtlen őrültségének hatalmas gazdasági számláját.

A kommentár azt is felrója Trumpnak, hogy legázolja a demokráciát, megbékíti Oroszországot, büntetővámokat alkalmaz, tagadja a klímaváltozást és semmibe veszi a nemzeti jogot, ezért az amerikaiaknak meg kell állítaniuk.

A washingtoni kormányzat ezzel szemben teljesen másképp látja a helyzetet. Az elnöki hivatal szerint a „Béke Erő Által / Epikus Harag Hadművelet” néven futó katonai akció célja az amerikaiak és érdekeik védelme, Irán katonai és nukleáris képességeinek szétzúzása, valamint a tengeri szállítási útvonalak biztonságának helyreállítása.

„Ez egy kulcsfontosságú és szükséges hadművelet az amerikaiak és az amerikai érdekek védelmében”

– áll a Fehér Ház közleményében. Donald Trump elnök az Axiosnak nyilatkozva azt mondta, a háború hamarosan véget ér, mert „gyakorlatilag nincs már mit célba venni”.

A nemzetközi közösség megosztott a kérdésben. Emmanuel Macron francia elnök jelezte, országa nem kíván a jelenlegi háborús művelet részeként fellépni. „Készek vagyunk segíteni a Hormuzi-szoros biztosításában, de nem a mostani háború részeként” – üzente a francia államfő.

A kommentár szerzője szerint Trumpnak semmiféle terve nincs Iránban, és képtelen volt megakadályozni a Hormuzi-szoros lezárását. Tisdall úgy véli, ha Teheránnak sikerül atomfegyvert előállítania, az Trump és Netanjahu bűne lesz, ezért a két politikust odahaza és nemzetközi bíróság előtt is felelősségre kell vonni háborús és emberiesség elleni bűncselekményekért.

A cikk szerint az amerikai Kongresszusnak alkotmányos vádemelési eljárást kellene indítania a Fehér Ház ura ellen.

A kongresszus ugyanakkor elutasította a háborús felhatalmazást korlátozó indítványokat, a kormányzat pedig egy küszöbön álló fenyegetésre hivatkozva indokolta a katonai lépéseket.

Via The Guardian


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Tömeges felmondás a Bajcsy Kórházban: hét orvos távozik - Mi lesz a X. és XVII. kerület betegeivel?
Áprilistól a budapesti kórház belgyógyászatán tizenkettő helyett csak öt szakorvos marad. A főigazgató más osztályokról vezényel át orvosokat az ellátás fenntartására.


Hét orvos mondott fel egyszerre a budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház belgyógyászati osztályán. Ez azt jelenti, hogy

áprilistól az eddigi tizenkettő helyett mindössze öt szakember marad az osztályon

írta meg a Hvg.hu.

A távozásokkal kapcsolatban a kórház azt közölte: „A Bajcsy-Zsilinszky Kórház belgyógyászati osztályai a hatályos jogszabályi feltételeknek megfelelően működnek és a szakorvosi létszám is elegendő. A betegellátás és a gasztroenterológiai vérző ügyelet is folyamatosan és maradéktalanul biztosított, ezért az ezzel kapcsolatos aggályok alaptalanok.”

A Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet hatalmas területet lát el a fővárosban, elsősorban a X. és a XVII. kerület betegei tartoznak ide, de a szomszédos kerületekből is fogadnak pácienseket.

A terhelést növeli, hogy a kórház több orvosának a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban is ügyelnie kell, mivel ott is orvoshiány van. A Telex kérdésére a kórház azt írta, a felmondások ellenére a Jahn Ferenc Kórház ügyeleti működése zavartalan.

A Hvg.hu információi szerint a távozó orvosok nem a magánszférába mennek, hanem más állami kórházakban dolgoznak tovább.

A lap úgy tudja, a Bajcsy főigazgatója a kieső munkaerőt két másik, kisebb belgyógyászati osztályról átvezényelt orvosokkal pótolná, így próbálva fenntartani az ellátást áprilistól.

A mostani tömeges felmondás nem előzmény nélküli. Január végén a Telex írta meg, hogy a kórházban a belgyógyászati betegeket tartósan más, nem szakirányú osztályokon kellett elhelyezni a személyzethiány miatt. Révai Róbert, a kórház orvosigazgatója akkor a Népszavának azzal magyarázta a helyzetet, hogy „a megnövekedett betegforgalom miatt, a szakmai és betegbiztonsági szabályok maradéktalan betartásával, átmeneti megoldásként belgyógyászati betegeket – alapbetegségük figyelembevételével – más osztályokon helyezték el”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Földre teperték a „mocskos fideszező” volt rendőrnyomozót a Békemeneten, majd gyanúsítottként hallgatták ki
A volt gazdasági nyomozót a március 15-i felvonuláson állították elő. Hivatalos személy elleni erőszakkal gyanúsítják, de kényszerintézkedést nem rendeltek el vele szemben.


A március 15-i Békemeneten teperték földre, majd állították elő Csőgör Péter volt gazdasági rendőrnyomozót. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő szerint 24 órán keresztül tartották fogva az Orbán Viktort bíráló korábbi rendőrt. A 24.hu úgy tudja, hivatalos személy elleni erőszakkal gyanúsították meg az exrendőrt, ugyanakkor értesülésük szerint semmilyen kényszerintézkedést nem kezdeményeztek vele szemben.

A politikus által közzétett felvételen az látszik, hogy a vonulók megpróbálják elvenni a „mocskos fideszező” volt nyomozó zászlaját, majd valaki hátulról vélhetően fejbe üti Csőgört, aztán megpróbálják kilökdösni a tömegből. Ezt követően két civil ruhás, rendőrnek vagy biztonsági embernek tűnő férfi – a tömeg szidalmai közepette – a nyakánál fogva rántotta földre az értetlenkedő férfit.

Hadházy állítása szerint

a „békepárti” demonstrálók követtek el először erőszakot, amikor botokkal kezdték ütni a volt gazdasági főnyomozót, majd ebbe beszálltak a rendőrök is, akik nem fedték fel hivatalos mivoltukat.

„Ez egy ilyen ország: a Békemenet résztvevői a rendőrökkel vállt vállnak vetve verekednek, majd azt gyanúsítják meg, akit bántalmaztak” – közölte Hadházy.

Ezzel szemben a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Népszava megkeresésére azt közölte, hogy az események „békésen” zajlottak, és a rendőrök összesen 32 embert igazoltattak.

Helyszíni bírságot egy esetben szabtak ki köztisztasági szabálysértés miatt, egy férfit pedig hivatalos személy elleni erőszak gyanúja miatt állítottak elő.

Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészségen eljárás van folyamatban, amelyről jelenleg további adat nem közölhető. Hogy pontosan mikor, hol és milyen cselekedetével követett el hivatalos személy elleni erőszakot az exrendőr, az egyelőre talány.

Csőgört egyébként már nem először vitték el egy fideszes rendezvényről.

Másfél évvel ezelőtt a Terrorelhárítási Központ emberei emelték ki az október 23-i állami ünnepségről, amikor a kormányfő közelében felmutatta a tiltakozó tábláját. Azon egy miniszterelnököt nemi szervként ábrázoló rajz, illetve a „Mi a f@sz van ebben az országban?!” felirat volt látható. Hadházy hozzátette: megérti Csőgör dühét, mert a Magyar Triatlon Szövetségben elkövetett visszaélések feltárása miatt kirúgták és anyagilag is tönkretették.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk