„Mocskos rohadék, miattatok Ausztriában nőtt fel a babánk” - Lázár Jánost durva bekiabálás fogadta Balatonbogláron

Azonnali hatállyal távoznia kellett az ATV-től Lőrincz Dorothy riporter-műsorvezetőnek, miután egy lakossági fórumon a közönség soraiból tett fel kérdéseket Szijjártó Péternek. Az esetről maga a külgazdasági és külügyminiszter tett közzé videót a Facebook-oldalán. A történtekről és a riporter elbocsátásáról a Telex számolt be.

Lőrincz a felvételen azzal kezdte mondandóját, hogy ATV-s riporterként ő is jelen volt, amikor Szijjártó Péter március 5-én hazaérkezett Oroszországból két, hadifogságból szabadon engedett férfival. A riporter felidézte, hogy szerinte a miniszter tekintete a repülőtéri sajtótájékoztatón „egy kicsit homályos volt”, amiben ő az embert vélte felfedezni. Ezt követően

majd így folytatta: „hogy van egyáltalán önökben, illetve a csapatának, mert nyilván egy csapat áll ön mögött, hogy ezt a harcot tizenegy és fél éve, a kormányzat nyilván tizenhat éve vívja Brüsszellel, illetve a nagypolitika szereplőivel, meg a belpolitika szereplőivel is?”

Hozzátette, szerinte sem magukon, sem másokon nem szabad a mai tudásanyaggal számon kérni korábbi döntéseket. A külügyminiszter ezután kifejtette, isteni kegynek tekinti, hogy egy ezeréves államisággal rendelkező országot képviselhet, és arról is beszélt, hogy miután 1995-ben bencés gimnazistaként először találkozott Orbán Viktorral, arról álmodott, hogy egyszer vele dolgozhasson.

Az ATV PR-osztálya megerősítette, hogy Lőrincz Dorothy már nem dolgozik a csatornánál. Bár az általa vezetett Hazahúzó című műsor legújabb epizódja március 14-én került ki az ATV Youtube-csatornájára, a tévé közlése szerint ez az adás még a riporter távozása előtt készült.

amit a cégcsoport etikai kódexe is rögzít.

A kérdés apropóját adó, március 5-i hadifogoly-hazahozatal komoly diplomáciai visszhangot váltott ki. Az ukrán külügyminisztérium magyarázatot kért a magyar féltől, amiért a két ukrán-magyar állampolgár átadása Kijev megkerülésével történt. Szakértők emellett vitatták Szijjártó Péter azon állítását, hogy az orosz fél semmit sem kért cserébe a gesztusért, rámutatva, hogy egy ilyen magas szintű találkozó és a magyar-orosz energiaügyi kapcsolatok kontextusában ez kevéssé életszerű.

„Ezt a hagyományt ma is folytatjuk” – ezzel az üzenettel reagált Orbán Viktor szombaton arra, hogy Viktor Juscsenko volt ukrán elnök nyilvánosan felszólította, „álljon meg, és emlékezzen arra, hogy ki volt”. A magyar miniszterelnök az X-en közzétett bejegyzésében

Orbán Viktor a bejegyzésben emlékeztette Juscsenkót, hogy a magyarok szabadságharcos nép, amely félelem nélkül harcolt a törökök, a Habsburgok, a Wehrmacht vagy a Vörös Hadsereg ellen. Ezt követően közvetlenül az ukrán vezetésnek üzent. „Kérlek, győzd meg elnöködet, hogy ne zsarolja az én hazámat, és ne fenyegesse vezetőit!” – írta, majd egy súlyos vádat is megfogalmazott.

A miniszterelnök kitért arra is, hogy Magyarország a háború kitörésekor tömegével fogadta be az ukrajnai menekülteket, ételt és tetőt adott a fejük fölé, sőt, ukrán nyelvű iskolákat indított a gyerekek számára. Ezzel szembeállította a kárpátaljai magyar kisebbség helyzetét, akik szerinte „utóbbiról nem is álmodhatnak”, és szégyenletesnek nevezte, hogy az Ukrajnában élő magyarok jogai ma korlátozottabbak, mint „a régi rossz időkben”.

Orbán megerősítette a magyar kormány álláspontját a háborúval kapcsolatban.

Ezért kérem, fogadjátok el, hogy sem pénzt, sem fegyvereket, sem katonákat nem küldünk a háborútokba” – fogalmazott. Bejegyzését egy személyes utóirattal zárta, amelyben menedéket ajánlott a volt ukrán elnöknek.

mert Magyarország egy biztonságos ország.”

Szijjártó Péter szerint elérte a célját az Ukrajnába küldött magyar delegáció, miután az ukrán rendszerüzemeltető kénytelen volt megszólalni a Barátság kőolajvezeték ügyében. A külügyminiszter azt állítja, az ukrán fél ismételten nem engedte, hogy külföldi szakértők a helyszínen vizsgálódjanak, és arról beszélnek, hogy »most nagyjából egy hónapnyi helyreállítási munkáról« van szó.

»Nyilvánvalóan kilóg a lóláb, sőt az egész istálló gyakorlatilag« – fogalmazott Szijjártó, aki szerint Ukrajna Brüsszellel egyeztetve azon dolgozik, hogy a Tisza Párt nyerje az április 12-i választást.

teljesen egyértelmű, hogy ez a vezeték üzemképes, teljesen egyértelmű, hogy ezt a vezetéket egy perc alatt újra lehetne indítani« – jelentette ki, követelve a forgalom azonnali újraindítását.

Az ukrán fél álláspontja szerint a leállás hátterében egy január 27-i orosz dróntámadás áll, amely megrongálta a vezetékrendszert. A javítási munkákat a folyamatos támadások kockázata is lassítja. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban jelezte, politikai okokból nem szívesen állítaná helyre a vezetéket. Az Európai Bizottság mindeközben a javítások felgyorsítását kérte Kijevtől, de a döntés ütemezését Ukrajnára bízta.

A kieső olajmennyiséget Magyarország és Szlovákia egyelőre stratégiai készletekből pótolhatja, alternatív útvonalként pedig a horvátországi Adria-vezeték jöhet szóba, ennek kapacitása azonban korlátozott.

Országszerte több mint ezer pert indítottak mozdonyvezetők, hogy hozzájussanak elmaradt pihenőidejükért járó bérpótlékukhoz, a követelések összege pedig eléri a 4 milliárd forintot – írja a Telex.

A Mozdonyvezetők Szakszervezete szerint a MÁV Személyszállítási Zrt. ennek ellenére „továbbra is jogellenesen foglalkoztatja a mozdonyvezetőket, és a bíróság által megítélt bérpótlékot sem fizetik ki nekik”.

Az állami vasúttársaság szerint az uniós rendelkezések alkalmazásával „a munkavállalók összességében rosszabbul járnának, amitől a bírósági ítéletek ellenében is szeretnék megóvni a munkavállalóikat”. Csakhogy

A vita jogi alapját egy 2020-as alkotmánybírósági döntés teremtette meg, amely kimondta, hogy a napi és a heti pihenőidő önálló jogcímek, és nem adhatók ki egy időben. Ezt az értelmezést erősítette meg 2023 márciusában az Európai Unió Bírósága is egy MÁV-START-ot érintő ügyben: a testület rögzítette, hogy a heti 24 órás minimális pihenőidőn felül külön jár a 11 órás napi pihenőidő. A Kúria 2024-ben és 2025-ben több döntésében is követte ezt az álláspontot, és kiemelte, hogy a napi pihenőt közvetlenül a munkavégzés után kell kiadni, ennek elmaradása pedig a rendes munkaidőn túli, ellentételezendő munkavégzésnek minősül.

A Mozdonyvezetők Szakszervezetének vezetője, Barsi Balázs szerint

Bár a perek évek óta húzódnak, a szakszervezet közlése szerint 2025 októberében az első jogerősen megítélt bérpótlék összege már megérkezett egy érintett mozdonyvezető számlájára.