Fokozottan védett barlangok, különleges növények - 10 dolog, amit érdemes tudni a Pilis hegységről
Az egyik legkedveltebb turistacélpont a Budapesthez közeli Dunakanyar és a Pilis hegység. A korábban királyok lakhelyéül is szolgáló vidék ma már felkapott üdülőövezet és népszerű kirándulóhely.
1.
A Pilis vagy Pilis hegység a Duna jobb partján elterülő röghegység, a Dunántúli-középhegység legkeletibb része. A hegységet a Két-bükkfa-nyereg és a Szentléleki-patak völgye választja el északi szomszédjától, a Visegrádi-hegységtől.
2.
A vidék remek adottságai miatt már a középkorban is a királyok kedvelt vadászterülete volt. A hegyekben meghúzódva pedig pálos remeték éltek.
3.
A Pilis-kutatók szerint valaha egy szakrális központ lehetett itt. Egyes leletek arra utalnak, hogy királyi központ volt a vidéken. A Pilis-kutatás mintegy száz éves múltra tekinthet vissza, de a történettudomány az állításaikat nem fogadja el. Többek között Herczeg Ferenc író is foglalkozott a témával, de több amatőr kutató is vizsgálta a múltját, például Szörényi Levente zenész is, akinek édesapja is végzett a területen kutatásokat.
4.
A Pilis legmagasabb csúcsa a Pilis-tető, a maga 756 méterével, ami egyben a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontja is. 600 méter felett még a Nagy-Bodzás-hegy (717 méter) a Nagy-Szoplák (710 méter), a Kis-Szoplák (686 méter), a Vaskapu-hegy (651 és 645 méter). Ezek mind a Pilis sasbércén helyezkednek el. A 699 méter magas Dobogó-kő és a 654 méteres Öreg-vágás-hegy dicsekedhet komolyabb magassággal.
5.
A hegyen számos barlang is található, közülük 15 fokozottan védett. Ilyen az Ajándék-barlang, az Amfiteátrum-barlang, az Ariadne-barlangrendszer, az Indikációs-barlang, a Kis-kevélyi-barlang, a Kis-Strázsa-hegyi-hasadékbarlang, a Papp Ferenc-barlang, a Pilis-barlang, a Pilisszántói-kőfülke, a Róka-hegyi-barlang, a Sátorkőpusztai-barlang, a Strázsa-hegyi-barlang, a Szent Özséb-barlang, a Szopláki-ördöglyuk és az Ürömi-víznyelőbarlang. A leghosszabb barlangja az Ariadne-barlangrendszer.
6.
A hegységet a Dera-patak, majd a Szentléleki-patak völgye választja el a visegrádi tömbtől. A Pilis egyébként viszonylag vízszegény. A terület vízrajzához tartozik még a pilisvörösvári tórendszer.
7.
A Pilis területén fészkel számos különleges madár, például a gyurgyalag, a holló, a héja, a vándorsólyom, az uhu, a fekete gólya, az erdei pacsirta, a hegyi billegető és a bajszos sármány a gyöngybagoly, a vörös vércse, a kabasólyom, a búbos banka és a parlagi pityer is. A barna kánya költőfajként az utóbbi években telepedett vissza.
8.
A Pilisben számos jellegzetes fafajta él, többek között a csertölgy, a kocsánytalan tölgy, a molyhos tölgy, a mezei juhar, a kislevelű és a nagylevelű hárs, a feketefenyő, a cserjék közül megtalálható itt a magyar vadkörte, a kecskerágó vagy az egybibés galagonya.
9.
A Pilis hegytetőn évtizedekkel ezelőtt az akkori Magyar Néphadsereg légvédelmirakéta-bázisa működött. A rendszerváltás után azonban felszámolták a helyet, de az elhagyott bunkerek még ma is megtalálhatók. 1996-ig üzemelt és Budapest légtérvédelmét látta el 11/2 Légvédelmi Rakétaosztály néven. A laktanya Pilisszentkereszt felett volt.
10.
A Pilis hegység nevének eredete máig vitatott. Egyik feltevés szerint a legmagasabb csúcs, a Pilis neve ment át az egész hegységre. A „pilis” szó egyébként kopasz hegytetőt is jelent, de a régi magyar szavak között is megtalálható, a tonzúrát nevezték így.
