Félnek a deportálástól – karanténba vitték a menekülteket a török-görög határról

Évekig tartó, aprólékos hírszerzői munka, Teherán szinte összes térfigyelő kamerájának feltörése, a mobilhálózat megbénítása és egy CIA-informátor is kellett ahhoz, hogy Izrael likvidálja Ali Hámenei iráni legfőbb vezetőt – derül ki a Financial Times részletes háttércikkéből. A Moszad éveken át állított össze részletes dossziékat Hámenei teljes biztonsági személyzetéről. Megszerezték a testőrök lakcímét, beosztását, bejáratott útvonalait, és azt is feltérképezték, kit védenek a legfőbb vezető mellett.

„Jóval azelőtt, hogy az első bombák becsapódtak volna, úgy ismertük Teheránt, ahogy Jeruzsálemet. És ha olyan jól ismersz egy helyet, mint azt az utcát, ahol felnőttél, észreveszel olyan dolgot is, ami nincs a helyén” – mondta egy izraeli hírszerzési tisztviselő.

A Moszad munkáját a 8200-as számú felderítőegység, helyi kémek, valamint a katonai hírszerzés napi jelentései is támogatták. A több száz különböző információs csatornáról beérkező óriási adatmennyiséget egy matematikai módszerrel dolgozták fel, így azonosították az új megfigyelési célpontokat. „Az izraeli hírszerzési kultúrában a célpont-meghatározás a legfontosabb taktikai kérdés – ez teszi lehetővé a stratégia megvalósítását” – mondta Itai Sapira dandártábornok, katonai hírszerző, majd hozzátette: „Ha a döntéshozó úgy dönt, hogy valakit likvidálni kell, Izraelben az a kultúra: »Mi biztosítjuk a célmeghatározási információkat.«”

A támadás előtt Izrael körülbelül egy tucat mobiltelefon-tornyot is megbénított a környéken. A készülékek foglaltat jeleztek, ha valaki hívást kezdeményezett, ezzel pedig megakadályozták, hogy a testőrök riasztást kapjanak. A megerősítés után az izraeli repülőgépek mintegy 30 precíziós bombát dobtak le a helyszínre. A hadsereg szerint a reggeli támadás taktikai előnyt biztosított számukra, amellyel meglepetést okoztak az iráni vezetésnek.

Szakértők szerint ha a konfliktus hamarabb eszkalálódik, sokkal nehezebb lett volna megtalálni a legfelsőbb vezetőt, mert olyan bunkerekbe vitték volna, amelyek ellen Izraelnek nincsenek megfelelő bombái. Hámenei a Hezbollah vezérével, Hasszán Naszrallahhal ellentétben sosem bujkált. A libanoni szervezet vezetője éveket töltött föld alatti bunkerekben, és több izraeli merényletkísérletet is túlélt egészen 2024 szeptemberéig, amikor izraeli vadászgépek lebombázták bejrúti rejtekhelyét. Ezzel szemben Ali Hámenei a szakértők szerint mártírhalálra készült.

Aranykoporsóban, drogkartelleket éltető zenére és hatalmas katonai készültség mellett temették el március 2-án, hétfőn Mexikó egyik legkeresettebb és legerőszakosabb drogbáróját, az El Mencho néven ismert Nemesio Oseguera Cervantest – írta a BBC. A Guadalajara melletti Zapopan temetőjébe öt teherautóra volt szükség, hogy elszállítsák a több száz virágcsokrot, köztük egy hatalmas, kakast ábrázoló kompozíciót, ami a drogbáró kakasviadalok iránti szenvedélyére utalt. A gyászolók közül sokan maszkokkal takarták el az arcukat, miközben a menetet kísérték.

„Ez jelentős csapás Mexikó egyik legerőszakosabb bűnszervezetére” – nyilatkozta Luis Cresencio Sandoval védelmi miniszter a sikeres akciót követően.

El Mencho halálhírére a kartell azonnal lángba borította Közép-Mexikót. Közel húsz államban indult erőszakhullám, a fegyveresek utakat zártak le, járműveket gyújtottak fel és fegyveres támadásokat indítottak. A megtorlásokban több mint hetvenen vesztették életüket, köztük a Nemzeti Gárda legalább huszonöt tagja. A kialakult káosz miatt az Egyesült Államok arra kérte az érintett területeken tartózkodó állampolgárait, hogy maradjanak biztonságos helyen.

A hatóságok a holttestet Mexikóvárosban DNS-vizsgálattal azonosították, majd ezt követően adták át a családnak, akik megszervezték a temetést. A vezér halálával hatalmi vákuum keletkezett a kartell élén, ami elemzők szerint belső harcokhoz és az erőszak további eldurvulásához vezethet. „Az amerikaiaknak nagyon óvatosnak kell lenniük, ha most Mexikóba utaznak. A kartell bosszút fog állni, és nem érdekli őket, ki kerül a kereszttűzbe” – figyelmeztetett Derek Maltz, az amerikai kábítószer-ellenes hivatal korábbi különleges műveleti vezetője.

A szervezet kegyetlen módszereiről és komoly fegyverzetéről volt ismert; 2015-ben például egy rakétavetővel lőttek le egy katonai helikoptert. Az Egyesült Államok 15 millió dolláros nyomravezetői díjat tűzött ki El Mencho fejére.

„Szóval most elvágunk minden kereskedelmet Spanyolországgal. Nem akarunk semmit Spanyolországtól többé” – ezzel a kijelentéssel jelentette be Donald Trump amerikai elnök, hogy az Egyesült Államok teljesen megszakítja a kereskedelmet Spanyolországgal.

A Portfolio cikke szerint a döntés oka, hogy Madrid nem engedte az amerikai légierőnek, hogy a spanyolországi bázisokról indítsanak támadásokat Irán ellen.

– mondta az elnök, Scott Bessent pénzügyminiszterre utalva.

Trump szerint az egyik sérelem az volt, hogy Spanyolország nem akarta a GDP 5 százalékára emelni a védelmi költségvetését, holott állítása szerint minden más európai ország ebbe boldogan belement. A bejelentés közvetlen előzménye azonban az volt, hogy az Irán elleni műveletekre készülve Spanyolország megtiltotta Amerikának, hogy a bázisaikat a perzsa állam megtámadására használják.

– taglalta az amerikai elnök.

A bejelentés súlyát adja, hogy Spanyolország az Európai Unió és a NATO tagja, és nominális GDP alapján a világ 12. legnagyobb gazdasága.

Két dörrenés, majd sorozatban érkező rakéták hangja törte meg a medence melletti nyugalmat – egy budapesti család dubaji nyaralása így vált percek alatt rémálommá. A háborús helyzetbe csöppent családapa, Muravölgyi Dániel, állapotos feleségével és két gyermekével végül kalandos és stresszes út után, március 2-án, hétfőn este érkezett haza Budapestre.

A családfő, Muravölgyi Dániel a Blikknek mesélte el, hogy a medencénél értesültek a támadásról.

Rövidesen egy közeli hotel találatot kapott, a város felett füstfelhő gomolygott, a szálloda aulájában pedig kitört a pánik.

„Halálfélelme volt sok embernek, rengetegen sírtak is, a mi gyerekeinket közben a feleségem nyugtatgatta” – közölte a férfi.

A káosz közepette gyors döntésre volt szükség. Muravölgyi felvette a kapcsolatot a magyar külügyminisztériummal, ahol megkapta a dubaji és az ománi konzulátus telefonszámát. A konzuli munkatársakkal egyeztetve úgy döntöttek, a biztonságosabbnak ítélt Ománba menekülnek át. „Átbeszéltem velük, hogy mi legyen, és abban maradtunk, hogy Omán biztonságosabb: ez az ország a térség Svájca, amellyel szemben Iránnak nem érdemes támadást indítania.” Az első támadás után hat-hét órával már autóban ültek Omán felé.

Útközben telefonon egyeztetett Fodor Barnabással, Magyarország ománi nagykövetével, aki jelezte érkezésüket a hatóságoknak. A határátkelő azonban újabb akadályt jelentett. „Amikor odaértünk, közölték velünk, hogy a kocsikat nem engedik át. Mindenkinek ki kellett szállnia, és a csomagjainkkal gyalog mentünk át a határon.” Innen egy busszal jutottak el az ománi fővárosba, Maszkatba.

Maszkatban sikerült jegyet szerezniük egy március 5-i milánói járatra, de a bizonytalanság nem múlt el. „Mindenki azon stresszelt, hogy az ománi repülőteret is bezárják” – jegyezte meg Muravölgyi Dániel. A szállodában töltött éjszaka után újabb riadalom következett: egy hatalmas durranás után sűrű gázolajszag terjengett a levegőben, ami később egy találatot kapott tankerhajó miatt borította be a várost.

A hatórás, Szaúd-Arábia felett vezető repülőút után Isztambulból egy budapesti járattal érkeztek haza. Történetük egy epizódja annak a válságnak, amely február 28-a óta tartja fogságban a térséget. Az iráni rakéta- és dróntámadások miatt légiközlekedési káosz alakult ki, több ezer utazó rekedt a repülőtereken. Az Öböl-menti államok szuverenitásuk megsértésének és a nemzetközi jog megsértésének minősítették a támadásokat, míg Irán azzal védekezett, hogy a csapások a térségben lévő amerikai katonai létesítmények ellen irányultak.