Felmondott az Index szerkesztőségének vezetése és több mint 80 munkatársuk

A 2026-os országgyűlési választásokhoz közeledve egyre több a politikai csörte és kampányüzemmódra váltó párt, de Török Gábor politológus szerint ennek hatása messze nem olyan jelentős, mint amilyennek tűnik. A politológus legfrissebb Facebook-posztjában arról írt, miért nem valószínű, hogy egy-egy új botrány vagy hangos kampánytétel alapjaiban rendezné át a választói térképet.

– írta Török.

Úgy látja, a politikai mezőny annyira polarizált, hogy a szavazók többsége rég eldöntötte, kinek adja majd a voksát. „A Fidesz szavazóinak jelentős része erősen és régóta kötődik a párthoz, még inkább Orbán Viktorhoz, míg az ellenzéki szavazók többsége ugyanilyen eltökélt módon szavaz választásról választásra arra, akiben a Fidesz és Orbán leváltásának reményét látja.” Török szerint a bizonytalanokat sem érdemes túlreprezentálni: „Tízből három ember továbbá semmilyen körülmények között nem megy el szavazni, így tőlük aztán tényleg bármi megtörténhet a következő fél évben, őket nem fogja lázba hozni semmi.”

A felvetésre, hogy akkor mi értelme van a kampánynak, Török két választ ad. Egyrészt azért, mert – mint írja – „a meglévő szavazókat folyamatosan meg kell erősíteni.” Szerinte sem a Fidesz, amikor Tisza-adót dob be a közbeszédbe, sem Magyar Péter, amikor a vagyonok visszaszerzéséről beszél, nem a másik oldal meggyőzésére törekszik. „Ők ugyanis ezt meg sem hallják, de ha hallják is, akkor sem hisznek el belőle semmit. Minden ilyen tematizáció reális célpontjai a saját potenciális szavazók, az ő megerősítésükről, kiszolgálásukról szól minden ehhez hasonló igyekezet.”

Másrészt – teszi hozzá –, létezik egy kisebb réteg, amely valóban a kampány alatt dönti el, hová teszi az ikszet. „A kutatási adatok eltérőek, de szerintem jó kiindulópont lehet úgy elképzelni mindezt, hogy körülbelül a végül szavazók 75-80 százaléka hónapokkal korábban is tudta már, kire szavaz, míg a fennmaradó 20-25 százalék menet közben világosodott meg.” Közülük is csak egy szűk kisebbség – nagyjából 5 százalék – az, aki saját bevallása szerint az utolsó napon dönt. Ráadásul még ezek az emberek sem teljesen semlegesek.

– teszi hozzá.

Török összegzése szerint a kampány intenzitása nem felesleges, de túlzott jelentőséget sem érdemes tulajdonítani neki. „Aki azt reméli vagy attól fél, hogy egy-egy ügy majd jelentős változásokat hoz a pártok versenyében, az nem vesz tudomást arról, hogy egy ennyire polarizált, megosztott politikai térben az emberek többsége teljesen vak és süket minden olyan hírre, ami ellentétes lehet a politikai meggyőződésével.”

– fogalmazott Török Gábor.

Május 8-án egy szeghalmi rendezvényen fegyverrel az oldalán jelent meg Ruszin-Szendi Romulusz. A Tisza Párt honvédelmi szakértőjének ügyét hamar felkapta a kormányzati sajtó, még Orbán Viktor is többször megszólalt az ügyben, kiemelve: a politikai kultúrában nincs helye a fegyvereknek.

Gulyás Gergely miniszter szerint Ruszin-Szendi ezzel szabálysértést követett el. A rendőrség eljárást indított a volt vezérkari főnök ellen, akinek az ATV információ szerint visszavonták fegyverviselési engedélyét is.

Az RTL Híradójának nyilatkozó ügyvéd szerint Ruszi-Szendi Romulusz szabálysértést követhetett el, de bűncselekményt nem.

– mondta el a csatornának Szendrői Dávid. Ez akkor is így van, ha az illetőnek van érvényes fegyvertartási engedélye. Hozzátette:

Magyar Péter az esetre úgy reagált: Egy normális országban a volt vezérkari főnöktől nem elveszik a fegyverviselési engedélyét, hanem kiemelt védelmet biztosítanak neki.