„Egy politikai maffia degeszre keresi magát” – kemény vita után szavaznak Magyarországról az Európai Parlamentben
„Egy politikai maffia degeszre keresi magát” – Dobrev Klára hétfőn ezzel a mondattal adott élt a magyar jogállamiságról szóló vitának az Európai Parlamentben, ahol ma, november 25-én arról szavaznak a képviselők, hogy tovább szigorítsák-e az uniós fellépést a magyar kormánnyal szemben.
A tegnapi strasbourgi plenáris ülés vitája egy holland zöldpárti képviselő, Tineke Strik által jegyzett dokumentum körül forgott, amely a 7. cikk szerinti eljárás folytatását és a Tanács határozottabb fellépését sürgeti. A szavazást követően a jelentéstevő délután sajtótájékoztatót is tart.
Az Európai Parlament hivatalos második időközi jelentéseként jegyzett, a vita alapját adó dokumentum súlyos megállapításokat tartalmaz.
A jelentést, amelyet az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság november 5-én 51 igen, 21 nem szavazat és 2 tartózkodás mellett fogadott el, azt is rögzíti, hogy a Tanács eddigi tétlensége önmagában is sértheti a jogállamiság elvét.
A mostani vita egy 2018-ban indult folyamat újabb állomása. Az Európai Parlament akkor kezdeményezte Magyarországgal szemben a 7. cikk szerinti eljárást az uniós alapértékek rendszerszintű megsértésének kockázata miatt. Azóta a tagállamok minisztereit tömörítő Tanács kilenc alkalommal tartott meghallgatást a témában, de a folyamat következő szakaszába, amely már konkrét ajánlások megfogalmazását jelentené, eddig nem lépett tovább. Ehhez a tagállamok négyötödös többségére lenne szükség, ami mindeddig hiányzott. A parlamenti jelentés és a mai szavazás célja éppen az, hogy politikai nyomást gyakoroljon a Tanácsra a cselekvés érdekében.
A jogállamisági eljárásnak komoly pénzügyi következményei is vannak. Michael McGrath, az Európai Bizottság demokráciáért és jogállamiságért felelős biztosa a vitában megerősítette, hogy körülbelül 18 milliárd eurónyi, Magyarországnak szánt uniós támogatás továbbra is fel van függesztve. Ez a novemberi középárfolyamon számolva megközelítőleg 6930 milliárd forintot jelent. A biztos hozzátette, hogy ebből az összegből mintegy 1 milliárd euró, vagyis nagyjából 385 milliárd forint már „határozottan elveszett”. A hivatalos parlamenti jelentés is kimondja: „több mint 1 milliárd euró kohéziós pénz már visszavonhatatlanul elveszett.”
A dokumentum felszólítja az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy használják ki a rendelkezésükre álló teljes eszköztárat, beleértve a költségvetési feltételességi mechanizmust és a kötelezettségszegési eljárásokat is.
A hétfői eszmecserén élesen ütköztek a politikai álláspontok. A jelentéstevő, Tineke Strik szerint hét év telt el az eljárás megindítása óta, és a helyzet csak rosszabbodott.
– jelentette ki.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke és európai parlamenti képviselője a vitában úgy fogalmazott: „Orbán Viktor rendszere maga a leplezetlen önkény, a korlátok nélküli hatalom.” A 24.hu tudósítása szerint a képviselő azt is mondta:
Daniel Freund, egy másik zöldpárti képviselő arról beszélt, hogy a korrupció látható nyomokat hagy az országon: „Ha Magyarországon utazgat az ember, és meglátogatja a szomszéd országokat, akkor láthatja, hogy a városképben is megjelenik a korrupció Magyarországon.” Moritz Körner, a liberális Renew Europe frakció képviselője a Tanácsot szólította fel cselekvésre: „Itt az ideje, hogy a tanács a tettek mezejére lépjen, és megvédjük a demokráciát Magyarországon.”
A kormányoldal és szövetségesei politikai boszorkányüldözésről és kettős mércéről beszéltek. Gál Kinga, a Fidesz–KDNP európai parlamenti delegációjának vezetője szerint a jelentés tele van valótlanságokkal.
– fogalmazott a Telex tudósítása szerint.
Georgiana Teodorescu, a román AUR párt képviselője az Európai Konzervatívok és Reformerek nevében arról beszélt, hogy a vita valójában nem az uniós értékekről szól. „Ez a vita politikai fegyverré vált egy adott kormány ellen. Az egyetlen cél, hogy megvonják Magyarország szavazati jogát a tanácsban.” Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom képviselője szintén kritikusan szólalt fel, de nem a magyar kormány védelmében, hanem az uniós intézmények korrupciójára utalva, „a kámforrá vált sms-ek és aranyvécék árnyékában” tartott vitáról beszélt.
Michael McGrath biztos a vitában összegezte a Bizottság álláspontját: a kilenc tanácsi meghallgatás ellenére a nyolc vizsgált területből csupán egyben látszik előrelépés. Amíg a jogállamisági kockázatok fennállnak, a pénzügyi korlátozások fenntartása indokolt.
A keddi szavazás tétje tehát nagy. Ha a Parlament nagy többséggel fogadja el a jelentést, azzal tovább növeli a nyomást a Tanácson, hogy lépjen tovább a 7. cikk szerinti eljárásban. Ha a Tanács továbbra sem cselekszik, az a Parlament szerint már önmagában is a jogállamiság sérelmét jelenti. A következő napokban érdemes lesz figyelni a szavazás pontos arányaira, a délutáni sajtótájékoztatón elhangzó következő lépésekre, valamint a magyar kormány hivatalos reakciójára.
