Eltörték egy tüntető orrát, közel 300 embert igazoltattak a keddi hídfoglalós demonstráción
A Momentum és Hadházy Ákos által szervezett tüntetésen négy budapesti hidat foglaltak el a demonstrálók. A rendőrség több száz embert igazoltatott, és nyomozást indított egy súlyos testi sértés ügyében.
Ahogy a helyszínről beszámoltunk róla, a keddi hídfoglalós tüntetésen, amelyet a Momentum és Hadházy Ákos szervezett, több ezren vonultak az utcára, és elfoglalták Budapest négy hídját: az Erzsébet, a Szabadság, a Petőfi és a Margit hidat. A demonstráció a Ferenciek terén kezdődött, ahol a résztvevők 17 órától a Kossuth Lajos utca úttestjét is megtöltötték. A közlekedés biztonsága érdekében a rendőrség elterelte a forgalmat.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a biztosítás során
összesen 289 embert igazoltattak. Közülük tizennyolc fővel szemben közlekedési szabálysértés miatt indítottak eljárást, két embert előállítottak,
mert nem voltak hajlandók igazolni magukat, egy további személyt pedig azért, mert a közlekedési szabálysértést tovább folytatta. A rendőrség most a biztosítás során készült felvételeket elemzi, és vizsgálják, hogy történt-e gyülekezési joggal való visszaélés vagy pirotechnikai eszközökkel kapcsolatos szabálysértés.
A tüntetés során egy erőszakos incidens is történt. A Budapesti Rendőr-főkapitányság közlése szerint március 25-én, 21 óra 45 perc körül
az Erzsébet körúton egy járókelő megütött egy fiatal férfit, aki az úttesten vonulók közé tartozott.
A sértettnek nyolc napon túl gyógyuló sérülése keletkezett, információk szerint az orra tört el. Az Országos Mentőszolgálat közlése szerint a fiatal férfit stabil állapotban szállították kórházba. Az eset miatt a VII. Kerületi Rendőrkapitányság ismeretlen tettes ellen indított nyomozást súlyos testi sértés gyanújával.
Egy másik szokatlan eset is történt a demonstráció során. Ahogy már írtuk róla, Szabó Bálint, korábbi szegedi országgyűlési képviselő először bemászott egy rendőrautó alá, majd a Boráros térnél beugrott a jéghideg Dunába. A Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság járőrhajójáról azonnal mentőövet dobtak neki, de a férfi többször szándékosan elúszott mellette. A rendőröknek végül sikerült őt kihúzniuk a hajóba, ahol azonnal megkezdték az újraélesztést, mivel nem mutatott életjeleket. A partra érve stabil állapotban adták át a mentőknek. Szabó Bálint ellen tiltott fürdőzés miatt szabálysértési eljárás indult.
Ahogy a helyszínről beszámoltunk róla, a keddi hídfoglalós tüntetésen, amelyet a Momentum és Hadházy Ákos szervezett, több ezren vonultak az utcára, és elfoglalták Budapest négy hídját: az Erzsébet, a Szabadság, a Petőfi és a Margit hidat. A demonstráció a Ferenciek terén kezdődött, ahol a résztvevők 17 órától a Kossuth Lajos utca úttestjét is megtöltötték. A közlekedés biztonsága érdekében a rendőrség elterelte a forgalmat.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a biztosítás során
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter szerint Orbán Viktor „temus” országjárása földbeállt, a TISZA viszont „kiöntött”
A Tisza Párt elnöke azt írta, kedden döbbenetes tömeg hallgatta őt Kecskeméten, míg a miniszterelnök egri fórumára szerinte sokkal kevesebben voltak kíváncsiak. Magyar úgy véli, „a magyar vidék fellázadt Orbán Viktor ellen”.
Magyar Péter szerdán egy Facebook-posztjában szembeállította saját országjárását Orbán Viktoréval. A TISZA Párt elnöke még február közepén indult el az újabb körútjára, míg a miniszterelnök hosszú idő óta hétfőn tartotta első nyílt fórumát Kaposváron, kedden pedig Egerbe látogatott el.
Magyar úgy látja, Orbán „buszoztatós, temus országjárása már az elején földbeállt”, míg a TISZA „döbbenetes tömeggel és hatalmas lelkesedéssel” készült Kecskeméten a 25 nap múlva szerinte bekövetkező rendszerváltásra.
Posztjában azt írta: „Eger egy félig sem megtelt Dobó térrel, Kecskemét pedig a valaha volt legnagyobb politikai rendezvénnyel üzent a maffiának. A magyar vidék fellázadt Orbán Viktor ellen.” Úgy fogalmazott, hogy a TISZA „már nemcsak árad, hanem ki is öntött”.
A pártelnök arról is tájékoztatott, hogy szerdán Kunszentmiklósra, Hartára, Tolnára és Paksra látogat el. „Este pedig Dunaújváros fog ajtót mutatni a Fidesznek” – jegyezte meg, arra utalva, hogy Orbán ma Dunaújvárosban fog fórumot tartani.
Magyar a bejegyzéshez több képet is csatolt, amelyek szerinte bizonyítják, hogy sokkal többen voltak a TISZA kecskeméti gyűlésén, mint Orbán Viktor fórumán Egerben.
Magyar Péter szerdán egy Facebook-posztjában szembeállította saját országjárását Orbán Viktoréval. A TISZA Párt elnöke még február közepén indult el az újabb körútjára, míg a miniszterelnök hosszú idő óta hétfőn tartotta első nyílt fórumát Kaposváron, kedden pedig Egerbe látogatott el.
Magyar úgy látja, Orbán „buszoztatós, temus országjárása már az elején földbeállt”, míg a TISZA „döbbenetes tömeggel és hatalmas lelkesedéssel” készült Kecskeméten a 25 nap múlva szerinte bekövetkező rendszerváltásra.
Posztjában azt írta: „Eger egy félig sem megtelt Dobó térrel, Kecskemét pedig a valaha volt legnagyobb politikai rendezvénnyel üzent a maffiának. A magyar vidék fellázadt Orbán Viktor ellen.” Úgy fogalmazott, hogy a TISZA „már nemcsak árad, hanem ki is öntött”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Itt a szociológusok mérése: majdnem háromszor annyian voltak Magyar Péterék Nemzeti Menetén, mint a Békemeneten
Szabó Andrea szociológus csapata terepi módszerrel mérte fel a Békemenet és a Nemzeti Menet létszámát a beszédek alatt. A publikált adatok komoly vitát indíthatnak a politikai oldalak valós támogatottságáról.
A főszónokok, Orbán Viktor és Magyar Péter beszédének 10. percében a Békemeneten 58 ezer, a Nemzeti Meneten pedig 162 ezer ember vett részt – írja a Telex egy friss tömegbecslés alapján. A mérést Szabó Andrea szociológus, politikatudós és a Tömegbecslő Kutatás 2026 munkacsoportja végezte. A csoportban résztvevői megfigyelést végző hallgatók és egy több szakemberből álló csapat dolgozott együtt.
>A becslés rétegzett mintavételi eljárással készült: a Békemeneten 12, a hosszabban elnyúló Nemzeti Meneten 17 megfigyelő zónát határoztak meg. A zónákon belül kétfős csapatok 3 méter magas szelfibottal készítettek fényképeket, és egy 4x4 méteres területen megszámolták a tömeg sűrűségét.
A kutatók külön ügyeltek a zónák nettó területére, vagyis levonták a helyszínen lévő tereptárgyak és a rendezvénytechnika – például a színpad, a mobil WC-k vagy a kivetítők – által elfoglalt területet. A végső szám az egyes zónák nettó területének és az ott mért sűrűségadatoknak a szorzatainak összegéből adódott.
Ezzel szemben a Fidesz-közeli Magyar Turisztikai Ügynökség cellainformációk alapján arról számolt be, hogy az Alkotmány utcában és a környező utcákban mintegy 180 ezer, a Hősök terén és az Andrássy úton pedig hozzávetőlegesen 150 ezer mobilkészüléket azonosítottak.
A kutatócsoport szerint a politikai rendezvények utáni számháború nem új jelenség.
„Hosszú évek óta minden nagyobb politikai tömegrendezvény után elkezdődik a számháború: hányan voltak a résztvevők? Az ellenérdekelt felek, a szervezők – politikailag persze érthetően – évtizedek óta, és nemcsak Magyarországon, túlzó számokat állítanak magukról, jelentősen túlbecsülve a saját rendezvényükön megjelentek számát, és persze alábecsülve a riválisét. Ugyanez igaz a megjelentekre, akik egyik vagy másik oldallal rokonszenveznek, a tömeghangulat miatt érzelmileg is érintettek, ráadásul csak korlátozottan – szó szerint a saját szemszögükből ítélik meg a tömeg nagyságát”
– írták.
A szociológus szerint a becslések során több hiba is előfordulhat: a vonulás becsapós lehet, a kis szögből fényképezett tömeg pedig megtévesztő.
„A rendőrségi becslés nem kifejezetten transzparens. Elképzelhető, hogy ők nem is erre koncentrálnak elsősorban a biztosításban, hanem a közlekedési, esetleges menekülési, vagy épp a konfliktusveszélyes gócpontok embermozgását figyelik”
– fogalmazott Szabó Andrea.
A kutatók hangsúlyozták, hogy a becslésük nem a rendezvényeken megjelentek összlétszámára terjed ki, hanem a beszédek 10. percében, egy adott pillanatban jelenlévők számát adja meg. Az összlétszám ennél magasabb lehet, mert magában foglalja azokat is, akik korábban távoztak, vagy később érkeztek.
A kutatócsoport azt is közölte, hogy nem céljuk a rendezvények politikai vagy hangulati elemzése, csupán a megbízható adatok közlése.
„A kutatók fenntartják a jogot, hogy a további, még részletesebb elemzések után az alább közölt becslést – szükség esetén – pontosítsák. A mintavétel hibahatára NEM a közvélemény-kutatásokban szokásos ±3,2 százalékpont, hanem annál magasabb, 10–15 százalékpont”
– tették hozzá.
A helyzet hasonló volt a tavaly október 23-i ünnepségen is, amikor Szabó Andrea és csapata az akkori Békemeneten 85-92 ezer, a Nemzeti Meneten pedig 160-170 ezer résztvevőt becsült. Ezzel szemben a Kormányzati Tájékoztatási Központ akkor 80 ezer (Békemenet) és 45 ezer fős (Nemzeti Menet) részvételről számolt be.
A főszónokok, Orbán Viktor és Magyar Péter beszédének 10. percében a Békemeneten 58 ezer, a Nemzeti Meneten pedig 162 ezer ember vett részt – írja a Telex egy friss tömegbecslés alapján. A mérést Szabó Andrea szociológus, politikatudós és a Tömegbecslő Kutatás 2026 munkacsoportja végezte. A csoportban résztvevői megfigyelést végző hallgatók és egy több szakemberből álló csapat dolgozott együtt.
>A becslés rétegzett mintavételi eljárással készült: a Békemeneten 12, a hosszabban elnyúló Nemzeti Meneten 17 megfigyelő zónát határoztak meg. A zónákon belül kétfős csapatok 3 méter magas szelfibottal készítettek fényképeket, és egy 4x4 méteres területen megszámolták a tömeg sűrűségét.
A kutatók külön ügyeltek a zónák nettó területére, vagyis levonták a helyszínen lévő tereptárgyak és a rendezvénytechnika – például a színpad, a mobil WC-k vagy a kivetítők – által elfoglalt területet. A végső szám az egyes zónák nettó területének és az ott mért sűrűségadatoknak a szorzatainak összegéből adódott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Trump belengette a NATO-ból való kilépést, miután szerinte Európa magára hagyta az iráni háborúban
Az amerikai elnök a Fehér Házban vádolta meg a szövetségeseket, amiért nem csatlakoznak a Hormuzi-szorost biztosító katonai koalícióhoz. A kongresszus egy korábbi törvénnyel már korlátozta az elnök jogkörét, de Trumpot ez hidegen hagyja.
„Ehhez a döntéshez nincs szükségem a kongresszusra” – mondta az elnök az AP News tudósítása szerint, amikor arról kérdezték, kilépteti-e az Egyesült Államokat a NATO-ból.
Donald Trump kedden a Fehér Házban azzal vádolta meg a katonai szövetséget és a tagállamok többségét, hogy magára hagyták az Irán elleni háborúban, és nem segítenek biztosítani a Hormuzi-szorost.
Egyértelművé tette, hogy okos dolognak tartaná a kilépés megfontolását, a közösségi oldalán pedig csupa nagybetűvel azt írta: „Nincs szükségünk senki segítségére!”
Az elnök állításával szemben a törvények jelenleg nem teszik lehetővé az egyoldalú kilépést. A kongresszus korábban – kifejezetten Trump lehetséges visszatérésére felkészülve – elfogadott egy védelmi törvényt, amely megtiltja az államfőnek ezt a lépést.
A jogszabály kimondja, hogy az Egyesült Államok csak a szenátus kétharmados jóváhagyásával vagy egy külön kongresszusi törvény elfogadásával hagyhatja el a NATO-t, emellett a kilépést előkészítő lépések finanszírozását is blokkolja.
Miközben Washington a jogi határokat feszegeti, Európában és a tengerentúlon is határozott a politikai ellenállás.
Az Európai Unió külügyi főképviselője szerint az európai fővárosokban nincs étvágy a csatlakozásra, és egyértelművé tette: „Ez nem Európa háborúja.”
A francia elnök jelezte, hogy országa nem válik a konfliktus részévé, és soha nem vesz részt a szoros megnyitását célzó hadműveletekben. A spanyol miniszterelnök szintén elutasította az amerikai nyomást, mondván, egy jogtalanságra nem lehet egy másik jogtalansággal felelni, és nem lesznek cinkosai olyasminek, ami rossz a világnak.
A kanadai külügyminiszter kedden csatlakozott az elutasítók táborához: „Kanadával nem egyeztettek, nem vettünk részt a katonai akcióban, és nincs szándékunkban offenzív műveletben részt venni.”
A NATO hivatalos álláspontja is világos határokat húz a katonai részvétel és a politikai támogatás közé. A szervezet főtitkára többször leszögezte, hogy a szövetség maga nem vesz részt a jelenlegi iráni konfliktusban, mivel az elsődleges feladatuk továbbra is a tagállamok saját területének védelme.
A főtitkár ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a szövetségesek körében széles körű politikai támogatottsága van az amerikai céloknak, de a katonai akciók nem a NATO zászlaja alatt zajlanak.
A Közel-Keleten a Fehér Ház továbbra is a globális tengeri kereskedelem szempontjából kritikus Hormuzi-szoros újranyitására fókuszál. Az amerikai hadsereg kedden nagyjából két és fél tonnás, mélyen behatoló bunkerromboló bombákat vetett be a szoros közelében található, megerősített iráni part menti rakétatámaszpontok ellen. A nemzetközi koalíció építése egyelőre akadozik az európai és észak-amerikai partnerek távolságtartása miatt.
„Ehhez a döntéshez nincs szükségem a kongresszusra” – mondta az elnök az AP News tudósítása szerint, amikor arról kérdezték, kilépteti-e az Egyesült Államokat a NATO-ból.
Donald Trump kedden a Fehér Házban azzal vádolta meg a katonai szövetséget és a tagállamok többségét, hogy magára hagyták az Irán elleni háborúban, és nem segítenek biztosítani a Hormuzi-szorost.
Egyértelművé tette, hogy okos dolognak tartaná a kilépés megfontolását, a közösségi oldalán pedig csupa nagybetűvel azt írta: „Nincs szükségünk senki segítségére!”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az amerikai haderő 2,5 tonnás bombákkal támadott iráni rakétalétesítményeket. Nem ez az első alkalom, hogy ilyen pusztító erejű szerkezetekkel támadják a közel-keleti országot.
Az Egyesült Államok két és fél tonnás, föld alatti célú óriásbombákat vetett be iráni célpontok ellen a Hormuzi-szoros térségében – közölte a Központi Parancsnokság kedden.
A közel-keleti műveletekért felelős amerikai parancsnokság közösségi médiában tudatta: a washingtoni idő szerint kedd este végrehajtott légicsapások megerősített iráni rakétalétesítményeket céloztak. A parancsnokság indoklása szerint
„Irán hajóelhárító rakétái ezeken a helyszíneken kockázatot hordoztak a nemzetközi áruszállításra a szorosban”.
Hours ago, U.S. forces successfully employed multiple 5,000-pound deep penetrator munitions on hardened Iranian missile sites along Iran’s coastline near the Strait of Hormuz. The Iranian anti-ship cruise missiles in these sites posed a risk to international shipping in the… pic.twitter.com/hgCSFH0cqO
Az Egyesült Államok nem először vet be különlegesen nagy erejű fegyvereket a térségben: tavaly 13,6 tonnás GBU–57 „Massive Ordnance Penetrator” bunkerromboló bombákkal támadtak iráni nukleáris létesítményeket.
A mostani légicsapások egy tágabb, február végén kirobbant válságba illeszkednek, amely amerikai–izraeli katonai akciókkal és az azokra adott iráni válaszlépésekkel kezdődött a Hormuzi-szorosban.
A konfliktus miatt a kereskedelmi hajózás forgalma drasztikusan visszaesett, miközben az olajár és a kockázati biztosítások díjai megugrottak.
Az amerikai haderő március első felében már több tucat iráni hadihajót és katonai létesítményt semmisített meg. A Központi Parancsnokság vezetője szerint az iráni haditengerészet állapota ezek után a „harcképtelenhez közeli”.
Az Egyesült Államok két és fél tonnás, föld alatti célú óriásbombákat vetett be iráni célpontok ellen a Hormuzi-szoros térségében – közölte a Központi Parancsnokság kedden.
A közel-keleti műveletekért felelős amerikai parancsnokság közösségi médiában tudatta: a washingtoni idő szerint kedd este végrehajtott légicsapások megerősített iráni rakétalétesítményeket céloztak. A parancsnokság indoklása szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
